Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-10 / 57. szám
I TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1959 ^ 3 rta rnrpKf mamm V JHÉfAÉVAAv Szerke»zt6ség és kiadóhivatal; Cluj, Cale* Moţilor4. Fiókk«ad<5hiv«t*l £ $ könyvosztály: Plata Unirii 9. szám. — Telefonszám: *09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, fe.évre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettd öbb. Vili. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM. SZERDA 1937 MÁRCIUS 10. Lansburry angol munkáspárti vezér Hitlerhez utazik Berlinbe „A többi államfők, akiket már végiglátogattam,azt mondták, hogy beszéljek Hitlerrel, azért megyek most Berlinbe“. — Cramborm angol külügyi államtitkár szokat anul éles beszéde olasz és német dolgokról. — Párisi és londoni lapok a benemavaikozási egyezség megsértésével vádolják Olaszországot Esten: „Megragadjuk as első alkalmai, hogy a fegyverkezési verseny eirsulus vltiofus-ái megSőrlűk“ A nemzetközi helyzetben különös események továbbra sem történtek, a tegnapi nap piégis egész sor újabb tünetet szolgáltatott a helyzet rendkívüli feszültségének jellemzésére. Az angol parlamentben lord Cramborne külügyi államtitkár beszélt, még pedig az angol diplomácia szokásainál ellentétben meglepően éles hangon az utolsó abessziniai forradalmi kísérletet követő olasz megtorlásokról. Ha a táviratok szövegének hinni lehet, azt mondta volna, hogy olasz részről a megtorlásokat leírhatatlan vadsággal hajtották végre. Erre a kijelentésre nyilvánvalóan nem fog elmaradni a római válasz, melyet alighanem a megszokott olasz temperamentum fog ezúttal is hevíteni. Lord Cramborne ugyanebben a beszédében úgy nyilatkozott fíibbentrop londoni német nagykövet rövid idő előtt Lipcsében tartott beszédéről, ami szintén majdnem lehetetlenné teszi a német nagykövet további londoni működését. Kijelentette, hogy meggyőződése szerint legalább szokatlan dolog, hogy akkreditált nagykövetek olyan kijelentéseket tegyenek, amilyent Ribbentrop tett Lipcsében, az angol kormány azonban tette hozzá Cramborne lord — formális lépéseket ebben a kérdésben nem tart szükségesnek. Londoni diplomáciai körökben (ától félnek, hogy rövidesen egy másik dolog is hozzájárulhat a nemzetközi feszültséget okozó imponderabiliák súlyosbításához. Csütörtökön ad ugyanis első ízben fogadást VI. György angol király a londoni diplomáciai kar tiszteletére. Most az a kérdés, hogy a fogadásra meghívják-c a hivatalosan még mindig Londonban működő abesszin követet is. Ha meghívják, ez uj'ibb súrlódásra fog alkalmat adni Anglia és Olaszország között. Ugyancsak a feszültség fokozásához járul hozzá az angol és francia sajtóban újra föléledt vádaskodás is. hogy Olaszország a február 20*án életbeléptetett önkéntes-tilalmi szerződést megszegte volna. A ,Manchester Guardian“ szerint február 28-án több mint 10.000 olasz katona szállt partra Spanyolországban. a párisi „Echo de Paris“ ugyanezt a jelentést közli s az „Oeuvre“ azzal ijeszt, hogy Nápolyban 25.000 katona áll készen azzal a céllal, hogy Spanyolországba induljon. Másrészt viszont Gibraltárból azt jelentik, hogy az angol erődítmény kikötőjében kivételesen erős hajóraj, 65 hadihajó horgonyzik. Ez a hatalmas hajóraj a Földközi-tengeri és az anyaországbeli angol} flották találkozásából tevődik össze. Ugyancsak a helyzet elmérgesedéséhez vezethet az am gol tengernagyi hivatal tegnapi értesítése, amely szerint a spanyol vizeken egy ismeretlen nemzetiségű hadihajó rá &tt az „Addnu nevű angol szállitóhajóra, amelyik sülyedő- ben van. Későbbi hírek kétségbevonják ezt a jelentést és azt állítják, hogy a sülyedő hajó nem angol, hanem spanyol nemzetiségű. Végül pedig a kedvezőtlen tünetek közé kell sorolni a newyorki jelentést, mely szerint az amerikai német nagykövet megtagadta részvételét egy emlékünnepélyen, mert a meghívottak között van La-Gitár dia newyorki polgármester is. Lá-Guárdia nemrég élóshangu beszédet mondott Hitler ellen. A kedvezőtlen tünetekkel szemben reménykedőbe hangú jelentés az, amely arról számol be, hogy Lansburry, az angol munkáspárt rövid idő előtt viss-avonult, de még mindig nagytekintélyű vezére, a jövő hónap elején Berlinbe utazik és Hitlernél kihallgatáson jelenik meg. Lansburry a béke érdekében már hasonló kihallgatáson volt az Egyesült-Államok és Franciaország elnökeinél és egész sor más ország miniszterelnökénél. „Hitlernek is azt fogom mondani, mint a többinek — jelentette ki a hozzá inétzett kérdésre az angol munkásvezér — hogy mielőtt ránkszakad a világháború, gondolják meg, hogy nem jöhetnének-e össze a vitás kérdéseket megtárgyalni. Azok, alákhez eddig fordultam, azt mondták: beszéljek Hitlerrel, ha 6 nem áll ellen, akkor talán lehet tenni valamit. Ezért megyek most Berlinbe.“ Ugyancsak békésebb hangulat lengte (H Edén külügyminiszternek Aberdeenben tartott tegnapi beszédét. Az angol fegyverkezés csak eszköz, nem cél — mondta Eden. — öndicsérés nélkül mondhatjuk, hogy a béke érdekeit szolgáljuk « fegyverkezéssel is. Az angol birodalom a világ legerősebb szilárdító tengelye volt és marad továbbra is a béke és haladás érdekében. Másik ilyen szilárdító tengely az Egyesült-Államok, amely szintén a béke egyik legerősebb biztosítéka. Mi a fegyverkezésünket megvalósítjuk — mondta Eden — de ugyanakkor meg akarjuk ragadni az első alkalmat, hogy megtörjük a fegyverkezési verseny „circulus vitio- sus“-át. A fegyverkezés joggal adhat aggodalomra okot, de korántsem jogos a következtetés, hogy a háború ezért elkerülhetetlen. Anglia — jelentette ki Eden — ilyen kétség- beesett következtetésekre nem hajlandó.“ A londoni benemavaikozási bizottság, az utolsó táviratok szerint, tegnap végleges megegyezésre jutott. A spanyolországi beavatko- zálssal szembeni zárlatot igy, ha újabb zavaró körülmények nem jönnek közbe, március 13-án meg fogják kezdeni. Orosz—Japáíí diplomata-iá©nfíildus megkezdődött az általános vita. Sir Frederic Leith Ross angol szakértő beszédet mondott, kijelentve, hogy egyetlen állam sem élhet csupán a maga erejéből. Hangoztatta, hogy ez ugyan vm*€m Néhány mondatot jó lesz megrögzitenL Amelyet a főiskolai törvényjavaslat módosításának szorongó vitáiban hangoztattak nyomatékosan és pedig ezúttal a legavatottabb szájak. Valóban jó lesz nie grog zileni igazolásul és emlékeztetésiil. A nehéz időkben, amikor a politika időrőfl-ldőre zsákmányul ejti az iskolát, föl-fölemeltük szavunkat eddig is a tanulmány tökéletes érvényében. Fölemeltük nem azért, mert a magunk szegény forradásos kisebbségi bőrét féltjük, hanem t’sztán azért, mert a tanszabadság közelvét, az ország szellemi haladásának érdekét, a közös boldogulás célzatát melengetjük a keblünkön. Az ilyen kitűnő mondatokat meg kell támasztani, minthogy hamar és könnyen feledésbe mehetnek. Izgatott idők dagályai sivó homokot boríthatnak a termőtalajra, melybőil fogantak, miután tisztitó vihar alaposan megöntözte: megrögzitve kiemelkednek még a pusztaságból is, mini a jelzőtáblák a fontos pontokon. Ennek a megörökítendő néhány mondatnak a javarészét Iorga ejtette ki erővel és jellegzetesen, kemény tűzzel és száraz fölénnyel, mint mind'g, amikor ez az érdekes, túlzásaiban és szenvedélyeiben se kevésbé tiszteletreméltó ember a hit, nemzetiség, humanitás, műveltség, tudomány, oktatás, iskola féltésére és védelmének szükségénél megszólal, A ha/'áios és sebző kai1 and okra eszmélve mondotta,- amikor a h’ttudomány! tanárok részére uj tekintélyt kértek — hiszen a tekintély kezdettől fogva rendelkezésre áll, míg a személy vagy környezetválsága ezt meg nem rendíti — hogy nekik a tanszékekről Igaz keresztény életmód példáját kell mutatniok. Ki szállhatna szembe jogosan a tétellel? Még ha bírálón is kérdezhetné is, miért ilyenkor az ortodox jelző megszigorításával élni, az elfajult katolicizmust és ál- protestánt zmnst idézni, hiszen az igazi kereszténységről nincs tusakodni való: osztatlanul és kétely nélkül csak egy, csak ember- szerető, csak tiszta, csak szelíd lehet, hiszen ebbe a magaslatba felekezeti árnyalatok es tévelygések, amelyek „hamis miszticizmussal a h tet szédelgésig alpesonyltják és a vallást megbecsteKenitrk“, úgy sem érhetnek fel természetes szárnyakon és tsztes repülőgépeken? Mindamellett a tételek igazán lor- ga-i tételek. Nem kevésbé fontosak és szükségesek voltak ebben a vitában Angelescu elvei. Megtörténik ime, hogy o kisebbségi szellemiség, amely örökös harcban áll e tüzhányós lélekkel, fenntartás nélkül aláírja elveit. Helyesen mondta, hogy az iskolát és tanárt a törvényes kötelezettségekbe kell szorítani, hogy fokozni kell a diákélet rendjét és fegyelmét és a legnagyobb szerencsétlenség, ha politikai gyom fölveri az Iskola szép tszta szántóföldjét. Ennek a politizálásnak a veszélyét fejtette ki a miniszter helyettese js. Egyetemünk volt rektora, szóval gyakorlati ember az utolsó porc káig, aki szőröstől-bőröstől jól ismeri mind a két Isko’ai tényezőt: a tanárt és tanítványt. Fájdalommal emlékeztet, hányszor Intéztek eredmény nélkül intelmet mind a kettőhöz. Most már a törvénynek erélyesen kell intézkedni és büntető lehetőségeket mutatni. Ez nemcsak tanulmányi, hanem hazafias érdek Is. Mi természetesen e gyakorlati kijelentéseket épp úgy helyeseljük, mint a nemes elvontság és szürke elmélet igazságait. Amíg valamennyien megegyezünk benne és ki nem egyeznék benne, legyen bármilyen világnézletü és álljon a vEágnézlet bármelyik szárnyán Is, hogy a tanulás elkerülhetetlen szükség, hogy az iskola ki zárólag a tanulás érdekében van $ minden pillanatnyi érdektől mentesen tartozik nevelni, hogy kétely né'kül magas állami érdek megbízható, tartalmas, komoly művelődési réteget igényel minden magasabbren- dii állami és társadalmi tevékenység részére, add'g az iskolát meg kell menteni a pillanatnyi és tisztátalan élet betöréseitől; a maga elfogult igényeitől és követeléseitől, amelyek a nemes munkahelyet átalakítják harci mezővé. Ez a fölfogás senkit se foszt meg semmitől, még a szélsőségeket sem a törvényes lehetőségtől, ellenben kivétel nélkül minden* kinek megad ja, mit az Iskolában keres és az iskolától vár. cry magánvéleménye, mégis azt hiszi, hogy az angol kormány véleményét tolmácsolta szavaival. Területi engedmények semmit sem oldanak meg — folytatta beszédében az angol szakértő — majd indítványozta, hogy minden nyersanyag-kérdésnek tanulmányozására külön albizottságot szervezzenek. Továbbiakban hangoztatta, hogy azok az országok, melyek bizonyos nyersanyagok beszerzése tekintetében nehézségekkel találják szemben magukat, jelenlegi gazdasági és pénzügyi politikájuknak tulajdoníthatják ezt. LONDON, március 9. A benemavatkozási bizottság elfogadta a spanyol szárazföldi és tengeri határok ellenőrzésének tervét, melyet március 13-án léptetnek érvénybe. Az ellenőrzési terv érvényesifésével (megbízóti tanácsban Anglián, Franciaországon, Németországon, Olaszországon és Szovjetoroszor- szágon kiviül még másik bárom állam fogja képviseltetni .magát. A bizottság ta jövőben a követett beavatkozással és az idegeneknek Spanyolországból való visszahívásával is foglalkozni fog. BERLIN, március 9. A nemet fővárosban holnap rendkívüli minisztertanács less, melyen megvitatják azokat az intézkedéseket. melyeket Franciaország, Anglia és Olosior szág fegyverkezésével kapcsolóiban tesz a német birodalom. RÓMA, március 9. A Ştefani jelenti, hogy tokiói politikai körökben élénk Izgalmat váltott ki az a liir. hogy a szovjet kormány megtagadta egy japán diplomata orosz tern létén való átutazás! engedélyét. Tokióban azzal] fenyegetőznek, hogy be fogják tiltani orosz diplomaták tartózkodását Japán területen, (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) jfdSjéré*1 Bucurestihöl jelentik: Többnyire derült ég, enyhe déli és délnyugati szél, emeíkedÖ hőmérséklet, reggel és este köd — a legközelebbi 24 órára várható időjárás. Ma délelőtt 10 órakor Bucureşti ben a hőmérséklet +/2 fok. 1937 március 8-án. (Rader) Berlin 176.lő Amszterdam 239 80, Newyork 438.50, London 21.39. Fárls 19.95, Milano 23.07, Prága 15.29, Budapest 86, Belgrad 10. Bucim’*.« 825, Varsó 83, Bóc9 74. GENF, március 9. A nyersanyagok [ elosztására megalakult nemzetközi bi- ! zottság tegnap ülést tartott. Avenol ! bizottsági elnök, a Népszövetség fő- I titkára, vázolta a helyzetet, mely után 1
