Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-09 / 56. szám

— CLUJ! FIÓK: PIAŢA UNIRII 7. am— * Május 15.-én kezdi meg működéséi a SaelyI ös&iííííIíoJ© ieleionközponi Biztosíték nétkul szerelik feS az u\ készülékeket és leszállították a szerelési és költöztetési költségeket A C.Iuj-i közönség egyik legnagyobb ér- dékilődésre számot tartó időszerű kérdése az automata telefon bevezetése. Ez a kérdés nemcsak a mostani időknek már meg nem felelő, jelenlegi, elavult rendszerű telefonok miatt elégedetlen eddigi díjfizetőket foglal!-- koztaitja fokozottan, de erősen érdekli al közcinségnek másik részét is, azokat, akik­nek eddig nem volt telefonijuk, éppen mert ismerték a mai telei óinknál általában 'dltke- rü'.'h e teilen .n eh é ziségeke t. Távolról sem akarjuk ezzel az állítással a 01uj-)i ticlkefonbivaitalt hibáztatni, amely min­denkor szolgálatkészen és buzgón igyekezett te/Jjasilteni a közönség kívánsága it, de láttuk a mostani telefonközpontot és láttuk azt is, hogy ezt már rég az ócskaságok raktárába kéllett volna szákliloini. Sók Wir szállongott már erre vonatkozólag, de pontosan senki .Se tudta a napot, amelyen valóra váiiliik a Glluj-i telefonhálózat modernizálása. lMu'Iit hó 17-én alkalmaink volt erről a kér­désről beszélni Iliié PapadaeWe mérnök úr­ral ,a iBuourestÜHi Telefon rt. kereskedelmi igazgatójával, lakitól érdekes és biztató fefl- világositiásokait kap tűnik. Sietünk ezeket kö­zölni olvasóinkká!! Transsyövániiia fővároisániak automata köz­pontja véss z a vonhat a t lanul működésbe lép ez év május 15-én. Ezt a központot 2000 szárnnyá kezdőképességgel látták el, vagyis legtöbb 2000 előfizetőt lehlet hozzá'kapcsoTr nii. Szükség esetén azonfoian könnyen lehet növelni egészen 5000 számig. EzMőszeontt Ctiuj-naJk 1400 telefon előfize­tője van (harmadik, helyen áll ezzel a szám­má, az ország városai között) s az előfize­tésiek közül 800-,at azóta eszközöltek, hogy a Telefon rt. vette kezdlés'éhe a telefono­kat, tehát 1931--tői1 mostanáig. A P. T. T. rend-szere alatt 600 előfizetést kötöttek. A 800 uj előfizető díjait a Monitorul Ofi­cial 72/931. számában közölt telefon szolgá­lati árszabály alapján fizeti, »mélynek alap­ján történt a koncesszió megadása is. Ezek ugyanezeket a dijakat fogják fizetni az auto­mata telefonok feüsz/ereiése után is. A 600 régi előfizető most iis a P. T. T. árszahály- zaita szerinti régi dijakat fizeti. Ezeknek a régi előfizetőknek dijait, az automata-rend­szer működésbe hozása napján, a Monitorul Ofici-alban közölt, fentebb említett árszabály alapján megváltoztatják, vagyis egységesí­tik a többi 800 előfizető dijaival!-. Ami a kézikapcsolásu készülékeknek auto­mata készülékekre valló átszerelését illeti, egysizerti készülékes előfizetőknél ez a sze­relés díjtalan. A közönség pontos tájékoztatása érdeké­ben alábbiakban közöljük -a dijakat, külön­böző kategóriák szerint. Otthoni készüléknél: egyéni vonal 500 lej, közös voniall (2 egy vonalon) 350 lej. Szabad foglalkozásúaknál: külön vonal 550 lej havonta, közös vonal 400 lej havonta. Kereskedőknél: külön vonaTj 850 lej havonta, közös vonal 700 lej havonta. A hatóságok 10 százalék engedményt él­veznek » keresiked dimii szolgálat dijából. Tudatlanságból, vagy rosszindulatból fa­kadó hir-esztelesekkel szemben meg kell em- litenünk, hogy ezekben a dijakban benme- foglaltatik nemcsak az egész szolgálat dija, hanem a készülték bérleti ára, karbantartási, javítási költségek, stb. s az árszabály alap­ján korlátlan számú beszélgetést tehet le­folytatni. Közős vonalon lévő áíü-orríá'sok alatt, két, ugyanarra a vonalra, de külön számmal ren­delkező állomást kell érteni, melyeket egy­mástól függetlenül lehet felhívni, melyek -azonban nem folytathatnak egyidejű beszél­getésit. Kivéve azt, hogy a telefonkészülékeket az előfizetőknél garancia nélkül szerelik fel', a Társaság nagymértékben leszáiílitóttá a sze­relési és költöztetési dijakat. A régi P. T. T, ánsziaíbály szerint egy telefon félszerelési dija 4000 lej volt, ezenkívül a kérvény evő­nek kellett beszereznie a készüléket és te­kintélyes pénzbeli biztosítékot kellett adnia. A költöztetési diij 2000 lelj volt. Aki tehát telefont akart, tékán té Ily es összegű pénzt kel­tlett befektessen erre a célra. Ma, a Telefon- társaság árszabálya szerfalt, bárki telefonhoz juthat minden anyagi biztosíték nélkül, ha egy havi bérlet diját kifizeti. A költöztetési és -szerelési dijak általában: 600 lej a kézi- hálózatokban és 800 lej az automata háló­zatokban. Tekintve, hogy az előfizetők nagy­része bérlő és gyakran költözködik, ez a díjcsökkentés nagy előnyt jelent. Másik örömhír, melyet a Cluj-i közönség tudomására kell hoznunk, hogy a Telefon- társaság teljesen elvetette a szerelési költsé­gek alkalmazását mindazokkal szemben, akik május 1-ig előfizetnek s előfizetési di­jukat egy hónapra kifizetik. Bár a Társaságinak minden törvényadta joga megvan az uj árszabály alak falazására, régi előfizetőinek tájékoztatása végett, min­dén egyes előfizetőhöz alapos kiképzettségü tisztviselőket küld, akik részletes felvilágo- sitásokait adnak ,az automata telefon felsze­relése után érvénybelépő dijakkal kapcso­latban. Ugyanígy, mikor az automata készü­lékek mlátr minden előfizetőnél fel lesznek szeretve, a Társaság szak emberiek et fog ki­küldeni, akik ismertetni fogják az automata készülékek kezelését a családok tagjai, ille­tőleg a hivatalok tisztviselői előtt. Minit láthatjuk, a Telefon rt minden te­kintetben a!laposan és gondosan megszerve­zteti mindent. A telefon-árszabállyal kapcsolatban gyak­ran lehet hallani ezt a különös kérdést: — Miért van az, hogy a több előfizetővel rendelkező nagyvárosokban az előfizetési! di­jak nagyobbak, holott (kereskedelmi szem­pontból nézve a dolgot) a kisebbek lennének normálisak? Az egyszerű -éis nagyon észszerű válasz a következő: A telefonhálózat nem olyan, mint a vízvezetéki hálózat, amelynél egy utcán I egy cső, vagy fővezeték húzódik végig s amelytől mindössze néhány méteres csövet I kell lefektetni minden vízvezetékkel rendel­kező bérlőhöz. A telefon felszerelésénél két tényleges huzalt kell kiifesziíeni a hivatal központjától minden előfizetőhöz kiilörvkü- lön, úgy, hogy ha Cujon (amelynek 4 km.-es díjazási sugara van) két telefon felszerelését kérik a város szélein, a társaság 8 km. hosz- szu kettős huzalt kénytelen kiifesziíeni, hogy a két állomás közötti beszéd lehetővé’ vál­jék. Innen van az, hogy gépek felszerelé­sének a kábelek lefektetésének és karbantar­tásának költségei aránytalanul nagyobb mér­tékben emelkednek, mint az előfizetők szá­ma. Ezenkívül, amennyivel nagyobb az elő­fizetők száma, annál hangsuTyozottabb a te­lefon szükségessége és a készülékek fokozot­tabb mértékű használatát tekintve, a gépek is hamarabb elhasználódnak úgy, hogy he- lyettesitésük, illetőleg javíttatásuk gyakrab­ban válik szükségessé, mint kisebb hálóza­toknál. A városi (helyi) telefonszolgálat; nagymér­tékű javulásán kívül, sokat fog javulni az interurban szolgálat is, mert ennek részére is uj modern központokat szerelnek föl. A legutóbbi Tasi-i tapasztalatok alapján, ahol 1936 december 24-én vezették be az auto­mata telefont, remélik, hogy az interurban beszélgetéseknek 50 százalékát még az előfi­zető kérése pillanatában, minden várakozás nélkül meg lehet valósítani. Az automata telefon bevezetésével egy­idejűleg a Társaság helyi beszélgetések szá­mára nyiIvános állomásokat fog felállítani a város minden főbb pontján. A Clujon felszerelt és felszerelésre kerülő automata készülékeket és gépeket részint az anveTsi gyárból szállitják, részint a „Stan­dard Electrica Romana“ Bucuresti-i társaság gyárából. A készülékek és gépek a legtökéle­tesebb pontosságuak. Tudni kell, hogy' mint mindem más területen, a telefonoknál is, napról-napra halad a technika. Cluj mellett április 15 én bevezetik az au­tomata telefont Aradon iisi. később pedig sor­ra kerül Oradea, Brasov, Galati, Craiova, Timisoara, Chisinau, Cernăuţi és végül, bét év után már nem lesz Romániában 50.000- nél több lakosú város automata telefon nél­kül. Eddig Bucurestiben, Ploestin, Sinaian és Iasiban vezették be az automata telefont. Ezekben a városokban, a teljes mértékben kielégítő szolgálat nyomán, az előfizetők száma rendkívüli mértékben emelkedett. Iasiban például két hónap alatt több mint 500, Ploestin több mint 100 százalékkal nőtt, az előfizetők száma. A kisebb városokban a társaság a jelenlegi helyi telepekkel (fogantyus) működő elavult (rendszert tökéletesebb központi telepekkel működő rendszerrel helyeItesiti be, melyek­nek készülékeivel, a hallgatónak a villáról való egyszerű felemelése után már beszélni léhét. A Társaság ugyanígy folytatja az interur­ban vonalak renoválását is és uj vonalakat épit ki, hogy' a fontosabb központokkal ké­sedelem nélkül lehessen eszközölni minden interurban 'beszélgetést. Csak néhány adatot említve is látni lehet a társaságnak ezen a téren eddig megvalósított eredményeit. Meglevő vonalak 1930 dec. 31 1931 dec B ucu rest i—B r a so v 1 10 Bucureşti—Cernăuţi 1 6 Bucureşti—Cluj — 6 B uc u resti.—Co nsl anta 2 9 Bucureşti—Ploeşti 4 16 Cluj—Timişoara — 2 B ucureisti—P áris — 2 Bucureşti—Prága — " 2 Bucureşti—Becs — 3 Bucureşti—London — 1 Oradea—Budapest — 2 Az interurban vonalak helyzete távolság­ban kifejezve: 1931 I. 1-én 51.835 km. volt: ma pedig 105.220 km. hosszúságú interur­ban vonál van Romániában. A fentiekből világosan kitűnik, hogy' a Ro­mán Telefon rt. mindössze hat év alatt tel­jesen átszervezte a telefonszolgálatot és a következő két év alatt pedig eléri, hogy Ro mánia a legmodernebb telefonhálózatok egyi­kével fog rendelkezni. hogy nagytehetségü fiatal énekesnő tűnt fel városunkban. Az egyik legutóbbi ref. akadémiai estélyen énekelt, majd az Ujságiróklubban aratott nagy sikert. Neve: Lörincz Zsuzsa, konzervatóriumot végzett, Lévay Ilonkának volt a növen­déke. Zeneértők véleménye szerint a leg­fényesebb karrier előtt áll a fiatal mű­vésznő; I hogy Keleti Márton rendezi Indig Ottó Torockói menyasszonyának filmváltoza­tát. Producer: Gál Ernő. Főszereplők: Dayka Margit, Kiss Manyi, Kabos Gyu­la és Máig Gerő; hogy a városunkból származó Vitéz (Welser) Tibor legközelebb a Márta c. operában énekel nagy szerepet a pesti Operában; hogy dr. Gombosi Ottó a Bázelben élő magyar zenetudós a görög zenéről irt könyvet; hogy óriási sikerrel hangversenyezett Cortot, a világhírű zongoraművész Bu­dapesten; Mit hallgassunk meg? Kedd, március 9. BUCUREŞTI. 7.30: A reggeli műsor közvet- tése; 13: Gramofonlemezek; 13.25: Sporthírek adása; 13.40: Gnamofonlemezek; 15: Hirrk; 16.45: E'őadás; 18: Gramofonlemezck; 19: Hire’ Utana: Felolvasás; 19.20: Gramofonlemezek; 2c: Felolvasás; 20.20: A Dinicu-zcnekar hangverse­nyének közvetítése; 21.15: Felolvasás; 21.30: A rádiózenekar hangversenyének közvetítése; 22.30: Hírek; 22.45: Rimszki—Korszakov: SchereziU; 23.55; Hírek:. Majd: Hirék külföldre. BUDAPEST. 13: Déli harangozó, 13.05: Hang­lemezek; 13.30: Hírek; 15.40: Időjelzés, 14.4 Szarvas Klári hárfázik; 15.40: Hirek; 17.1. Asszonyoknak; iS: Lenhardc Ilona énekel; 18,;- Előadás; 19: Cigányzene; 19.45: E'őadás; 20,1c Pusztay Sándor énekel; 20.45: Csevegés; 21.1 v: A rádió szalonzenekara; 21.40: Olaezok Afrik' ban. Felolvasás. 23.45: Ottlik György dr. an*cl- nvelvü előadása; zx\ lazz: 1 os: Hi-xK . AZ ON MILLIOSÂ?Auroránál, a szerencse árudájában, ha idéjeben vásárol sorsjegyet a 13. sorsjáték /. osztályára nál. Lépjen be az árudába és kérjen sorsjegyet. 200 lesve! AURORA megadja a lehetőséget, hogy milliomosok legyenek. Eladási iroda : Banca d© Gredií Comepcinl S. A. CLUJ, Piaţa Unirii 20. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents