Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-07 / 55. szám

0

ur:r:TiNzflK

1 Ş .17 mir clu a 7.

A Síéi viSágpolHikája

Kollektív és korlátozott nemzetközi kötelezettségek

A iküDpolitikai ihét még mindig a Parlamentek elé lerjeszlett fegyverkezési törvény- javasltatok jegyében folyt le. Neville Cam- berlain, angol kincstári kancellár a javaslat megszavazásakor kijelentette, hogy a 'londoni parlament az undor és a szégyen érzetével fogadja el a féléméit lmdiigyi költségvetést, anelyneik megsza vazását azonban elkerülhetetlennek látja. A többi országokban talán kevésbé hangoztatják a fegyverkezés ellenes erkölcsi felháborodást, ugyanakkor, mikor a felemelt hadügyi 'költségvetést szavazzak meg, viszont nem is képesek olyan agy ösa- szegeket áldozni erre a célra. Sok jel ama mutat azonban, hogy a fegyverkezési javaslatok parlamenti tárgyalásának lezajl.ha után rövidesen újra nemzetközi megbeszélésekre kerül a sor. A spanyol kérdésben a követek révén állandóan folynak ilyen megbeszélések, de ez a veszedelmes kérdés egyelőre az európai külpolitika előszigetelt kérdései közé tartozik. Anglia vészéiről azonban újra megmozgatták a nyugati paktum kérdését, melynek mulfévj indítványára Németország részéről még mindig nem érkezett válasz és váratlanul a külpolitikai érdeklődés előterébe került Csehszlovákia is, még pedig a sokáig a Hamupipőke szerepére háttérbe szorított kisebbségi kérdéssel együtt.

Csehszlovákiával kapcsolatban egész különös vita folyt le pár nap előtt az umgol parlament két házában. Kis pesszimizmussal szinte arra lehetne ebből a vitából következtetni, hogy Londonban közeli európai konflagrációtól félnek, melynek szenvedő tárgya Csehszlovákia lenne. Az angol parlament egy ismert képviselője egyenesen azt állította, hogy a Csehszlovákia elleni támadást cs'ak úgy lehet elhárítani, 'ha Anglia határozott kötelezettséget vállal a csehszlovák állam védelmére. Az igy feltelt kérdés csakhamar kiszélesedett Anglia, európai kötelezettségvállalásainak, kérdésévé. S a vita folyamán újra érvényesült az az idegeskedés, melyet angol körökben a Franciaországgal és Belgiummá! szemben fennálló kötelezettségvállaláson kívül, minden más hasonló lekötöttséggel szemben éreznek. London minden körülmények között fenn akarja tartani elhatározási szabadságát. Ezen nem változtat ez sem, hogy bizonyos közép- és keleteurópai kérdések iránt állandóan erős érdeklődést mutat. Sőt szeretné, ha a franciákkal és belgákkal szemben fennálló kötelezettségeit is egy általánosabb paktum kereteibe tudná elhelyezni. Annál şui yosía óban nehezednek ugyanis rá ezek a kétoldali szerződések, minél inkább veszítenek erejükből a kollektiv megállapodások. Ezért ragaszkodik Anglia még mindig erősen a meggyengült Népszövetséghez is és ezért szeretné valahogy nyél- beütni1 a nyugati paktumot, melynek tagjai közül azonban ezúttal Olaszországot igyekszik kiszoritani. Olaszország viszont, épp úgy, mint Szovjetoroszország, ellenfele az. ilyen nyugati paktumnak, mert a résztvevőknek tervezett Anglia, Franciaország és Németország bármilyen szűkre szabott együttműködése is kedvezőtlen lehetőségeket foglal magában a kivüítnaradt nagyhatalmak számára. Az olaszokkal szoros kapcsolatban álló Németország ezért továbbra sem mutat hajlandóságot a tervezett nyugati paktumban váló részvételre. Nem sürgetik kü lönösen ezt a franciák sem, mert Anglia segítsége az adott viszonyok között is biztosítva van számukra és nem tartják érdekükben állóinak, hogy Szovjetoroszonszághoz való kapcsolataikat továbbra is lazítsák.

Az angol tartózkodásnak a közép- és keleteurópai kérdésekkel szemben az <a Sir Austen ChamberlGin, volt külügyminiszter adott kifejezést, aki pedig legerélyesebb hive a franciákkal való együttműködésnek. „Az öngól kormány — mondta az alsóház legtekintélyesebb külpolitiku sa — nem tehet háboruinditási Ígéretet, 'ha nem biztos 'abban, hogy az ország Csaknem egyhangú támogatással áll mögötte. Erre azonban nem lehet számítani. Anglia közvéleménye ma nem helyeselné a Csehszlovákia védelmére való fölvonulást. Az angol nép állásfoglalása nem volt erre vonatkozóiag egységes az ahesszin válság esetében sem. Egyetlen kormánynak sem szabad azonban, az országot előre lekötnie olyan kötelezettségekhez, melyeknek következményei előre nem láthatók. Ebből természetesen nem következik, bogy sohasem volnánk hajlandók ti cselekvésre. De hogy unt fogunk tenni

Viáa Csehszlovákia körül

Meddi 9 megy Anglia ?

Hodzsa

minis rferelnök iniervjjnja

adott alkalmakkor, azt minden osetl>en az. angol népnek ős parlamentnek kell eldöntenie.“ Az egész Vitából kiviláglott, bogy angol irányadó köreik Csehszlovákia helyzetét nem tekintik helyi kérdésnek, mert az az érzésük, hogy ez « terület a jövő európai küzdelmek legvitatottabb pontjai közé fog tartozni. Bismarck vftilaha azt mondta, hogy az. az erős nagyhatalom, amely Csehország, ura tud lenni, Európáinak is ura lesz. Az európai sakkjótékbiu az előzetes 'kötelezettségvállalásokkal szemben minden tartózkodása ellenére is 'résztvewni óhajtó angol diplomácia egy Idő óta tehát fokozottan érdeklődik a csehszlovák viszonyok iránt. S ez az érdeklődése kiterjed ta Csehszlovákiával kapcsolatban annyira fontos kisebbségi helyzetre is. A háttérbe szorított, de Európa nagy kérdésen közül' el tüntet he tel len kisebbségi kérdés így jutott újra a külpolitikai érdeklődés előterébe.

A külpolitikai időjárás irá'nt rendkívül érzékeny Prágában már jóideje érzik, hogy kisebbségeik helyzete nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikái okoból is kezd újra időszerűvé válni. Hodzsa miniszterelnök mindjárt kormányralépé- se után hangoztatta a csehszlovákiai kisebb ségi kérdés méltányos rendezésének szükségét. Benes elnök hasonló kijelentéseket telt. sőt a nyár folyamán a szudéLa németekkel kapcsolatban a csehszlovákiai németségnek a nagy német kulturközösséggel való kapl csolatát is magától értetődőnek mondta, mely ellen a csehszlovák állam sem emelhet kifogást. „Az állam — mondta Benes — tudatában kell hogy legyen annak, hogy a politikai határ nem föltétlenül jelent szellemi határt is.“ A sokatigLnő kijelentéseket azonban tényleges engedmények nem követték. Most azután tárgyalásra került a sor a prágai kormány szerint túlmegy a csehszlovák kisebbsége, a németek között. A tárgyalás, melymek eredményét most nagyban vitatják, az úgynevezett német aktivistákkal folyt le, nem a németek többségét képviselő szudFta német pánttal, mert ennek programja a prá- ge ikormány szerint fül megy a csehszlovák alkotmány határain. A németek többségét képviselő párt kizárása a tárgyaló felek közül mindenesetre nagyban csökkenti 'a létrejött megegyezés jelentőségét arra az esetre is, ha ez érdemben komoly engedményeket hoz.

Jellemző azonban a kérdés megítélésével szemben változott prágai légkörre az az interjú, melyet Hodzsa miniszterelnök a londoni „Daily Telegraph“- nak adott. A „Daily Telegraph“-ról úgy tudAz újra időszerű kisebbségi kérdés

ják, hogy közel áll Eden külügyminiszterhez, Hodzsa kijelentései tehát a lap utján is illetékes helyre jutnak el. A csehszlovák miniszterelnök a beszélgetésben mindenekelőtt nyíltan elismerte, hogy a prágai kormány „eddig hibákat követett el a kisebbsé gek kezelésében“ s bár hozzátette, hogy igy is a legszabadelvübb volt Európában, ugyanakkor Ígéretet tett, hogy a kérdéses hibákat ezután jóvá fogják tenni. Hodzsa ezután ar- ravaló hajlandóságát hangoztatta, hogy tárgyal o szudéta német párttal is, amennyiben ez a fennálló demokratikus alkotmány alapján együtt akar működni a többségi né ppel1. A németségnek a nevelés terén, a csehszlovák miniszterelnök szerint, különben már olyan engedményei vannak, melyek a száza lékos arányszámon is tulmennek. Jogos panaszt emelhetnek azonban azért, hogy az állami alkalmazásokban nem bántak velük ed dig megfelelően. Csak a közoktatásügyben és a postán megfelelő a számuk. A vasúinál és a pénzügyi hivataloknál alig érik el a tizenkét százalékot, más területeken m? g kevesebbet. Ezen változtam kell. ö n maga részéről — mondta az angol újságírónak Hodzsa — kijelentette a cseh nacionalistáknak, hogy az állam széthullásához fog vezetni, ha icét osztályt teremtenek :a gazdagok és a minden nélkül állók osztályát. Végül pedig az angol újságíró kérdésére még újra hon- goztatla. hogy egyetlen kisebbségi pártot sem akar az együttműködésből kizárni, egyedüli föltétele az. hogy a parlamenti demokrácia rendszerének és a jelenlegi csehszlovák alkotmánynak alapjára helyezkedjenek és hárítsanak el maguktól minden totalitási törekvést. Különben pedig továbbra is reménykedő szemmel nézi a dunai államok gazdasági és politikai együttműködésére irányuló törekvést, melyből nem kívánja kizárni Németországot sem.

Az újságírók előtt tett kijelentések kevésbé kötelezőek, mint azok, amelyek parlamenti szószékről hangzanak el. A „Daily Tele graph“-ntak adott interjú mindamellett komoly tünet arra, hogy fontos pontokon vái tozóbon van a kisebbségi helyzet is, ami különösen a mi részünkről nem maradhat észrevétel nélkül. Természetesen kérdés, hogy a m!ai, mérsékelt enyhítésekkel lehel e gyökeresen változtatni miig az évtizedes hátra- szoritá's által okozott helyzeten. És kérdés az is, hogy Csehszlovákiának égetően nagy nemzetközi problémáinál illetékesek fel akarják-e használni a kisebbségek helyzetének enyhítését nagyobb feszültségeik enyhi lesére is. Prága ebből a szempontból a földrész egyik legfontosabb pontja. Itt metszi egymást a legtöbb erővonal, mely északról, keletről, diélrőí és nyugatról átszeli Európát.

AZON MILLIÓS

a szerencse árudájában, ha idéjeben vásárol sorsjegyet a 13. sorsjáték L osztályára

nál. Lépjen be az árudába és kérjen sorsjegyet. 200 leivel AURORA megadja a lehetőséget, hogy milliomosok legyenek.

Eladási irodji s Basiesi de Cpedit Comercial S. A. CLUJ, Piaţa Unirii 20. szám alatt*

Öregségem könnyű leit,

mrrt visszakaptam egészségemet. , . ezt '-rji nekünk C, Gcorgescu kereskedő, Tu:nu-M»gurelc, Sir. Capt. Sianciulescu 12, aztán igy ío ytatja.;

,.71 éves vagyok, Évek óta gyomorba jbon ízen védtem é.s szédülésem voltak annyira, hogy ágyban kellett maradnom, erős gyomorégés és erjedési fájdalmak miatt. Két üveg G.stro D. elhav/. nálása után gyomrom teljesen rendbe jött. Hálám jeléül ajánlottam ezen kitűnő gyógyszert mindazoknak, akik megkérdezték tőlem, miként lehetséges az, hogy makkegészséges lettem, ami kor ezelőtt olyan súlyos gyomorbajban szenvedtem . . .**

A levél hála kodó szavakkal végződV.

A Gastro D. ma már olyan közkincsc az env béri társadalomnak hogy sokszor al g dügnOíZkál- ható gyomor, béí, epe; vese és májbetcgségcknél; emésztési zavaroknál; rövid kúra után kitűnő eredményeket értek e! vele.

Ga-tro D, kapható gyógyszertárakban és dro- gérákban vagy megrendelhető 130 lej utvánvéc mellett Csás/ár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Calea Victonei 124

/

hogy fiz Alhambra 1937-es nagy revii- jének tegnapi Bucuresti-i premierjén nagg sikere volt a városunkban élő tehetséges, fiatal zeneszerző: Claude Romano három számának: egy jazz és két szeriöz számnak;

hogy Gombaszögi Ella, a legnépszerűbb pesti komika, beperelte a Nemzeti Színházat. Tavaly Gombaszögit három szerep lejátszására szerződtette Németh Antal, Ezzel szemben a színésznő az egész szezon alatt egyszer sem lépett fel- Most ötven elmaradt fellépéséért 5000 pengő (esti 100 pengő) kártérítésért pereli Gombaszögi a Nemzeti Színházat;

hogy újabb Kosztolányi emlékest lesz a pesti Zenekadémián holnap, vasárnap. Az estén többele között Bulla El ma, Sándor Erzsi, Aschner Oszkár és Somló István szerepelnek. Bevezetőt Karinthy Frigyes és Babits Mihály tartanak;

hogy Aradon is most mutatták be a Jöjjön elsején cimü nagysikerű vígjátékot. A főszerepeket Hegyessy Magda és Horváth László alakították;

hogy a bécsi rádió kitűnő román tenoristája, Cirtiu Adrian, Oradeán ad legközelebb koncertet;

hogy ma, március 6-án tartja nagy érdeklődéssel várt hangversenyét Timi- soarán Carlo Zecchi, a nagy olasz zongoraművész, aki legutóbb Bécs, Páris, London és Newyork zeneértő közönségét hódította meg. A művészt egyébként legutóbb kellemetlen meglepetés érte. Egy pesti szállodából, ahol magyarországi tartózkodása alatt lakott, ellopták felesége vagyontérő ékszereit;

hogy Szeghö Julia, aki budapesti zene- és énekpedagógiai tanulmányai alatt az. Ellenzék állandó munkatársa volt, ma este Békéscsabán énekel. Szabolcsi Bence dr., az európai hirü magyar zenetudós, „zenei népvándorlás“ címen tart ebben az alföldi magyar városban előadást és ennek az előadásnak illusztrálására kéri ék fel Szeghö Júliát. Négyezer év előtti kínai és mongol dallamoktól kezdve, tatár, török, cseremis, kaukázusi, baskír és ómagyar dallamokat énekel. Majd középkori francia, angol és német melódiák után Monteverdi, Schumann és Verdi zenéjén keresztül mutatja be a zene népvándorlásának útját. A műsor javarészét Kodály Zoltán, is meghallgatja s ennek köszönhető, hogy a ma esti békéscsabai előadás még a tavasz folyamán Budapesten is előadásra kerül.

AGYVÉRZÉSRE HAJLAMOS IDŐSEBB EMBEREKNEK a rendkívül enyhén ható természetes FERENC JÓZSEF keserüviz — reggel éhgyomorra egy kis pohárral — nagyfontosságu szolgálatot te® azzal, hogy igen könnyű, lágy székr letétet és kielégítő emésztést biztosit. Orvosok ■ajánlják. .

TANULJON ROMÁNUL! CforetóBfo: 100 újságcikk alapján romáitól 3 Mx&tt nyelvtana. Gyors és Iâzîos nj&bzer. Téjjss anyag 150 lej. Két résibe şyâjihw ittSBehkéra 7í lej. Kapható az EULENZÍK ikösywDsztá- lyában Cluj, Piaţa Uaa3£ kapják,

MémöM Qm&s!

Minden fflagyaţ, ffléntó (@57/0 üKÜiífcefó) francia, anaafc, éb. fenybiíát é3 Hftsnyv LEPAQH-íiáSi, Dm. Kérjen ingyen .’Jegyzéket CUjj. Któöjjg, - rntíy

mkm