Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-31 / 74. szám

îfî? mărci oi SI. nt XBsi'ăm 3 A vezérigazgató tündöklése és bukása Egyszer Drezdába utaztam. Illetve több­ször utaztam már Drezdába, de mast arról az útról akarok elmondani valamit> amely többek között egyszer előfordult. Utalni már csak azért is jó, mert a vas- rr után nincs posta és telefonhoz sem hívják az embert. És ha beüt az a szerencse, hogy a vonaton nincs ismerős, akkor éppenséggel nagy élvezet robogni zavartalanul a világ­mindenségben. Az ember kedvére elmotozhat az újságokká)!, a keresztrejtvénnyel, az ol­vasnivalóval, tétlenül nézegethet ki az abla­kon a tovasuhanó tájra, hogy aztán ha meg­unta, élűiről kezdje az egészet és megint az újságok után nyúljon. Az élet egyik legszebb áldása a tétlen magány. Ezt reméltem akkor is, mikor Budapesten felszálltam. Már csak egy perc hiányzott az induláshoz és az elég népleien vonaton nem láttam ismerőst. Az utolsó hatvan másod­perc folyamán bukkant fel kellemes magá- 1 nyom megrontó ja, a vezérigazgató. Lihegve | sietett a feleségével együtt, utánuk növen­dék leánya és a hármuk rengeteg podyyásza. Alighogy felkászolódtak a hálókocsiba, már indult is a vonat. És már nekem is esett a vezérigazgató, nagy-nagy üdvözléssel. — Nagyszerű — mondta biztató hangon — mi Drezdáig veled megyünk, rengeteget fogunk beszélgetni. Na, szervusz, mondtam magamban, vége a szép, hosszú, zavartalan útnak. A végzet éppen ezzel az emberrel vert meg,, aki a földkerekség legunalmasabb fecsegő je, csak sajátmagáról tud beszélni, hihetetlenül hiú és órák hosszat adja elő, hogy ő milyen nagy ember. Este még csak segítettem magamon vala­hogy1, mert fejfájást vetvén okul, mindjárt vissza is vonultam a hálókocsiba. De reggel Prágába értünk, fel kellett kelni, ki kellett bufni. Végem volt. Már a reggelinél rámte­lepedett a vezérigazgató. És ettől kezdve szüntelenül beszélt belém a cseh-német ha­tárig. Ott valami kis szünetet kaptam az út­levélvizsgálat miatt, de ahagy Bodenbachból tovább indult a vonat, megint csak elindult a vezérigazgató kereplője. Elérkezett a: ebéd­idő, bevonultunk az étkezőkocsiba. Termé­szetesen egy asztalhoz négyesben. Nem volt menekvés. Akkor már másfél órája azt magyarázta nekem a vezérigazgató, hogy ő milyen nagy ember, mint lokálvendég. — Iia én bemegyek egy vendéglőbe, úgy ugranak a pincérek, mint a szöcskék. Rög­tön van asztal. A legzsúfoltabb helyen is rögtön van asztal. Még pedig úgy, ahogy én szeretem: nem tiíliközel a zenéhez és nem ablaknál, mert a balvállam reumás. Az ita­los rendelés nélkül hozza a pohár világos sört sok habbal, mert mindenütt tudják, hogy igy szeretem. A szivaros már teszi az asztáfra a iparafás Mirjámot anélkül, hogy egy szót is szóltam volna. Mit szólsz ehhez9 — Óriási — válaszoltam letiporva, fárad­tan, túlhaladva, kicsiségem megalázó tuda­tában. Mindezek alatt ebédeltünk. A vezérigazga­tó részletesen magyarázta tovább is, hogy ő milyen ismert ember minden helyiségben. Az ebédet befejeztük. Hogy én is mondjak valamit, alázatosan megjegyeztem: — Ez nagyon kényelmes lehet. Bezzeg én fályton kénytelen vagyok hosszasan magya­rázni a pincérnek, hogy hogyan hozza ne­kem vacsora után a kávét: duplát, hideget, nagy csészében, porcukrot hozzá és kevés tejet. Alighogy ez a szerény megjegyzésem el­hangzott, kisvártatva odalépett asztalunkhoz a német pincér. A vezérigazgatót és család­ját egyenként megkérdezte, óhajtanak-e fe­ketét. Engem azonban nem kérdezett. Lelett elém egy nagy csészét, külön edényben melléje helyezte a hideg feketét, a hideg tejet és a porcukrot. A vezérigazgató meg- hökkenve nézett rám. Válóban elég csodá­latos is volt, hogy Chemnitz táján, német étkezőkocsiban, messzi idegenben ilyesmi történjék. Engem még jobban meglepett a dolog, mint öt. De megőriztem lélekjelenlé­temet. Kajánságomban hanyagul vetettem oda: — ltt-ott azért', amint látod, a: én apró szokásaimat is ismerik. A vezérigazgatónak leesett a: álla. Nem ízlett neki a fekete. Elkedvetlenedett. Nem beszélt többet. Fizetett és felkerekedett csa­ládjával együtt. Én meg maradtam. Azzal a titkos céllal, hogy megoldjam a magam számára is meglepő rejtélyt. A megoldás nagyon egyszerűnek bizonyult. A pincér odalépett hozzám és magyarul igy szólt: — Tetszik rám emlékezni9 Évekig szől- gáltam ki a nagyságos urat a Fészek-Club­ban ... A vezérigazgatót nem latiam Drezdáig. Be­zárkózott fülkéjébe, pedig az egész délelőttöt a- én fülkémben töltötte. Azóta is feszüli közlünk az érintkezés. Határozottan harag­szik rám. Harsányí Zsolt. Érdekes adatokban bővelkedik a liberáíispárti ifjúsági vezér bántalmazóínak tárgyalása BUCUREŞTI, máreiu's 30. A BucuresLii hadbíróság hétfőn tovább folytatta Radullescu liberáíispárti ifjúsági vezér bántalmaz óinak tárgyalását, nn-.uynok során a sértett előadta, hogy a liberális if­jak által kibocsátott kiáltvány ügyének meg­beszélése végett hívták az orvo-snövendékek otthonába. Teával kínálták és Socariciu el­sőrendű vádlett megkérdezte: böismon-e, hogy hibázott? Majd kijelentette, hogy bün­tetés jár a hibáiért. Így huszonötöt kapott. Verga ti védő: A verés után miért csókolta meg vádlottat? Sértett: Nem tudom megmondani. Védő: Terrorizálták? Sértett: Terrorizáltak. Védő: Hogyan? Sértett: Nem tudom pontosain. Védő: Elfogadta a büntetést. Sértett: Elfogadtam. Badutescu 'sértett kihallgatása után Na le Ionfescu professzor tanúként! kihallgatására került a sor. Személyi adatainak bemondása után rámutat arra, hogy külföldön nem ki­fogásolják az Ilyen büntetéséket, bár ellen­tétben állnak az ország törvényeivel. A bün­tetésnek ugyanis kedvező hatáfsa lehet. Olvas­ta a liberáíispárti ifjak kiáltványát s azt nem tartja megengedhetőnek. Mihai Manoi- lescu tanú szerint a párbajt sem üldözik teljes erővel külföldön, annak dacára, hogy a törvények tiltják. A túsz Lek kötelesek iova- giias elégtételt adni. Angliában és Németor­szágban diáik-rend őrség ügyel az egyetemi halligatók becsületére. Antonescu egyetemi tanár, jögkari dékán, tanú kijelenti, hogy a légionisiláik a fakultás rendje ellen nem v éltettek. A védelem tanulnak kihallgatása után az elnöklő ezredes mára halasztotta a tárgya­lás folytatását. jegyezze még! Szerdán indul! — A Capitolban —«■■■ min 11 iiiuiBwmwwwaH Sarry Bau legnagyobb film]. Beethoven Nem érinthetik a határszéli BUCUREŞTI, március 30. Jelentettük, hogy dr. Balbul Hie Carol Satumaire-i nemzeti kérész tényipár ti képviselő kezdeményezésére törvényjavaslat kiélsz üllt a határszéli birtokok kisajátítására, illetve a forgalom megszorítására vonatkozóan. A parlament elnöksége véleményadás céljából a törvényelőkészítő bizottsághoz fordult, me Ily most küldte meg jelentését a kamará­nak. A törvéinyelökészitő bizottság vélemé­nye szeriint az alkotmányba ütköznének a javaslatban foglalt megs zori tások. Az alkot­mány ugyanis nem engedi meg, hogy etnikai negál noz$6 ROkh Marina legszebb újdonságát: KOLDUSDIÁK. Millöcker halhatatlan operettje! Ma utoljára: Nitchevo. Har y Baur, Marcelle Chantal és Ivan Mosjoukne siág Holnaptól vet ti: Leugrott a bérpalota emeletéről és az idegbalos asszony Gron Jakab Petro$asi-l fodrász felesége az áldozat CLUJ, március 30. Meg rendítő tragédia játszódott le hu svét másodmaipjárnak délelőttjén a Plata Unirii 7. szám. alatt lévő Takarékpénztár épületében. A tragikus esemény (szereplője és áldozata 1 Grosz Jakab Petrosa ni-i iparosul ester fele­sége: Gottkeb Júlia, aki öngyilkossági szán­dékból a Takarék pénztár épületének eme­letéről levetette maigát és meghalt. Hogyan történi a öngyilkosság? A Groisiz-házaspár két hónappal ezelőtt érkezett városunkba. A tragikus isorsu asz- iszony hosszabb idő óta súlyos .idegbajban szenvedett és térije, kinek Petroşani ban jó- menetelü fodrász üzlete van, Giuj-ra hozta gyógykezeltetés végett. Orosz Jakabnét egyik helybeli közismert ideggyógyász kezelte. A súlyosan beteg nö állapotában a gyógykeze­lés után vallanielyes javulás is mutatkozott, idegnahiaimiai azonban továbbra ,iis eléggé gya­koriak voltaik. Férje a beteg nő részére a Plata Unirii 6. szám alatt lévő házban bérelt ki lakást. A gyógykezeltetés ideje alatt maga is állan­dóan felesége mellett tartózkodott s az or­vosi kezelés hosszabb idejére tekintette! Ciuj-i 'lakásukban háztartást is vezettek. Az utolsó délelőtt A beteg nőt rendszerint férje kisérte or­vosához. Tegnap délelőtt azonban Grosz Ja- kabné azzal a kéréssel fordult férjéhez, hogy egyedüli szeretne elmenni kezelésre. Férje hosszas kérés után engedett óhajának. Az asszonyt odahaza hagyta, ö pedig gyanútla­nul a városba indulllt. Hosszabb időt töltött a városban és (séta közben egyik régi barát­jával találkozott, kit lakására hívott, hogy bemutassa feleségét. Tizenegy óra tájban tértek haza. A Taka­rékpénztár épület? előtt nagy tömeg gyűlt össz,e és a, gyalogjárón az emberek izgatot­tan tárgyalták az öngyilkosság részleteit. Grosz Jakab ekkor niég nem sejtette, hogy a borzalmas esieméuy az ő feleségének tra­gédiája. Egv lisme.re.lten férfitől kért felvilágosítási, aki néhány szóval tájékoztatta, hogy egy nő ■a banképület emeletéről levetette magát. (Lakására érve megtudta, hogy felesége nem tért vissza az orvostól, mire keresésére indult. Az ideggyógyász rendelőjében legna­gyobb meglepetésérie azt a felvilliágosibást nyerte, hogy felesége eltávozott. Ekkor hir­telen eszébe jutották az ismerialllien férfi szavai és rosszal sejtve az ön gyilkosság szín­helyére sietett. 'Nem csalódott. A szerencsét­len ember az öngyilkos asszonyban feleségét ismerte fel. Ekkor már megérkeztek a mentők is. Már nem volt szükség rájuk. Grosz Jakabné ha­lott volt. Az öngylIkoSvSág Néhány perccel 11 óra után a Takarék­pénztár portásfülkéjében tartózkodó felvonó­Utazáshoz borotva krém származás szerint különböztessék meg a ro­máin állampolgárokat.. A trianoni békeszer­ződés és a párisi kisebbségi egyezmény is ilyen tilalmait foglal magában. A Románia által aláirt kisebbségi egyezmény világosan kimondja, hogy „törvény előtt fajra, vallás­ra, nyelvre való tekintet nélkül egyenlő po­litikai és polgári jogok illetik meg az összes román állampolgárokat“. A trianoni béke- szerződés 3. szakasza tovább megy s az op- tánsok ingatlan birtokát is megvédi. A tör­vén yeHőkészitő bizottság ezek után nem ta­lálja elfogtídha'tóuak a javaslatot. kezelő tompa zuhanásit haílott. A zuhanás a lépcsőházból hallatszott. Odasietett. A kövezeten idősebb nőre talált, aki úgy látszott, eszméletlen volt. Segi tségére sietett és észrevette, hogy a nö szájából vékony érben folyik a vér. A sze­rencsétlen asszony hörgött, majd feje visz- szahanyatlott. MeghaLt. Az öngyilkosság áldozatát a mentőik a bonctanü intézetbe szállították. Azonnal megindult a hatósági vizsgálat annak meg­állapít ásána, hogy az öngyilkosságért ter­hel-e valakit fellelősség. Nem 'sikerült meg­állapítani teljes bizony ossággal, hogy a sze­rencsétlen nő melyik emeletről vetette le magát. Az a tény, hogy külső sérülései nem vöOfcaik, arra engedett köveliklez beírni, hogy Grosz Jakabné az első, vagy a második emeletről ugrott le és belső sérülések okozták halálát. A szerencsétlen idegbeteg nő kézitáská­jában papirszellet volt. Rajta néhány sor. Arra kéri férjét és fiát, bocsássa nak meg tettéért. Úgy látta, hogy súlyos betegségé­ből csak igy gyógyulhat ki téijesen. Anunţ megállapították, a papirszelet az orvosi receptfüzet egyik lapjának darabja volt. Értesülésünk szerint az öngyilkosság ál­dozata Heveiben áriról intézkedett, hogy holt­testét ne boncolják föl. A vizsgádat folyik. Argetoianu római utazása BUCUREŞTI, március 30. Argetoianu április folyamán tanul­mányútra Rómába utazik. Valószinüleg kihallgatást fog kérni Mussolinitól. XL Pitts pápa résztveíi a húsvéti miséhen VATIKÁNVÁROS, március 30. XI. Pius a húsvéti ünnepek alatt részt vett a vatikáni kápolnában pontifikáit miséken. Kezelőorvosa alaposan meg­vizsgálta, de a fáradtságon kivül mást nem észlelt a szentatya szervezetében. A pápa egészségi állapota most már kifo­gástalan. Még e hét folyamán a Vatikán első emeletére költözik, hol könyvtára és dolgozószobája, valamint fogadóter­mei vannak. 81^3 P€§IÍ Nemzetközi M$ér április 30-tól május 10-ig ! 50 százaiéit ®§ utazási Kedvezményű! Vizűm-mentes határátlépés! ! Vásárigazolvány egyenként 120 lejért, valamint díjtalan felvilágosítás kapható az Európa utazási iroda é; a Wagons lits-Coo’i iroda összes fiókjainál és Economia Cluj, P. Unirii No. 23,

Next

/
Thumbnails
Contents