Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-28 / 73. szám
mtwmm I 15 19 3 7 m âr clas 28. No takarékoskodj, mikor egészségedről van szó. Használd mindig azt, ami a legjobb, mert semmi söqi haspnlit a „Primeros" által nyújtott boldog biztonsághoz. Aki ismeri ; az előnyben részesíti a csodálatos és bársonyos „Primeros*4 gumit, mely 5 évig tar t Utasításokért Berlinbe ment a Bucuresti-i német követ BUCUREŞTI, március 27, Fabritius Bucuresti-i német követ Berlinben tartózkodik, honnan jövő hét folyamán uj utasításokkal tér vissza, hogy a román—német gazdasági tárgyalásokat tovább folytassa. Cipődivatlap legújabb modellekkel 250 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Emlékezés Papp Gáborra Elmegyógyintézetben fejezte be életét a transsylvániai mágnáscsaládok nagytehetségü házipiktora OLUJ, március hó. Különös ember volt egész életében Papp Gábor, a régi Iranissyllvániai mágniáis-csalá- dok népszerű háziipiktora. A zseniálilás és az őrültség határai között mozgott, tudót,! alkotó zseni, nagy művész ilenni, kompozícióban, arcképben egyiarámt, vollt rendíthetetlen jóbarát és közben a fonutailiitásig pokrócgoromba fráter » el-elhallgató, szűkszavú, Aassubeszédü, különösgesztusu, „hóbortos“. Székely és örményvér keveredett ereiben, ha nem lett volna belőle művész, alighanem ezermester lett volna. Azt szokták mondani1, hogy az igazi rnüvészteíhetség ilyen, Papp Gábor pedig igazi tehetség volt és sok értékes kép, szép, művészi alkotás bizonyíthatja ezt. Festményei javarésze itt készült, szükebb hazánkban, a mi hegyeink, völgyeink levegője telíti zamat tat1, hangulattal kompozícióit, s remek arcképei a Kincsesváros élőik elő családjainak isunert alakjait örökítik meg. Papp Gábor Clujon született 1873 szeptember 15-én és onnan indult el a művész- életbe is. Érettségije után felment Budapestre, hogy rajztanárrá képezze kj magát. A Mintára jziskola akikor még nagyon ósdi recipe szerint tanított' és sehogy sem tudta kielégíteni Papp Gábor művészi szomjúságát. Ott is hagyta hamarosan a Mimtarajziskolát és kiutazott Münchenbe, ahol a világhírű mester, Lenbach növendéke lett, majd Hert«- riohnél és Stucknlíl tanult. Lenbach, ez a ritka nagytehetségü német művész igen nagy hatással volt Papp Gáborra, sok arcképén meg is érzik ez. A kilencvenes évek derekán, amikor H0I- lósyé'k müncheni festőiskolájukkal lerán- dultak a Zazar partjára, hogy megalapítsák a magyar Bartbizont, Papp Gábor is a „forradalmár müvészcsoporttall tartott és ,a magyar piktur.a modern úttörői között harcolt az uj eszmékért, uj színekért, művészi formákért, De mindössze három évig haladt egy utón Hollósyval, azután 1899-ben rövid időre Glujra ment, ahol megfestette első', i>a- gyobbjelentőségü kompozícióját, az .„Exhumálást“. Ugyanakkor készültek a Teleki grófok nagyszerűen sikerült arcképei is. Ezekkel a müvekkel' egyszerre feltűnt1. Egymásután kapta megrendeléseit, a legpatinásabb családok szépasszonyainak, férfiainak aromásait festette meg, a Mikes grófok, In- czédy báró, Mbntbach Sándor, Bánffy Albert báró, Barcsay Domokos a fejedelem, Korniss Károly arcképe mellett a Kincsesváros sok más híres-neves enberét festette meg, eleven, színes ecsettel. Minden arcképe a kompozíciók erejével hatott, van „valami“ bennük; ami a hasonlóság mellett még megragadta a szemlélőt s ami a művész nevét, híréi országhatáron tuti is ösmertté tette. Nagy barátja volt a színháznak, a 'Színészeknek. Mindég valami 'Szőke színházi démonba volt szerelmes és Zöldhelyi Annához is meleg baráti szálak fűzték. Igen jó barátja volt Ferenczy Frigyesnek, a szegedi színház főrendezőjének, aki később a budapesti Operaház főrendezője lett. A háború alatt Ferenczy ötlet essége mentette meg sok esetben a színház előadásait és egy alkalommal magát Papp Gáport is beugratta. Ott ültek a müvészkávéházban, amikor Ferenczy dús sörényét fésülve, elkezdte ócsárolni a festő- művészetet:, a festőket. — Ti festők, — mondta — nem tudtok életet vinni a müveitekbe. Lefogadom, hogy még egy autót se tudtok megfesteni úgy, hogy abban élet, lendület, mozgás legyen. Papp Gábor lassan a főrendező felé fordította bus nagy fejét: — Hogy mi nem tudunk életet vinni a képeinkbe? — Igen! Csupa mozdulatlan merevség minden kép! — Hogy én nem tudnék megfesteni egy autót?! — No igen, kicsi ecsettel... de mi az! Papp Gábor dühbeguruű: — Kicsi ecsettel? Pemzlivel, te három! Meszelővei! Szó szót követett és a végén fogadtak, Pap_ I DR. TAPSONY ENDRE A kettéhasadt kárpit „És imé, a templom kárpitja fölétől aljáig kettébasada...“ (Máté: 27. rész, 51. vers.) Az eszmélkedő gyermek ámuiva, szomjasan issza leikével a Husvét elő- ször-hallott, sötét és napfényes csodáit. Emlékszem, milyen eleven-hüen láttam meg, éltem át lelkemben én is a nagypéntek döbbenetes mélységeit, először pillantván azokba. Szorongó szivvel lépdeltem végig a Passió szomorú áutját; megrettenve bá- tortalankodott fel szemem a hegytetőn felkomorló keresztre; fülembe jajduli a Megfeszített szelíd panaszu, elhaló hangja; szivembe markolt a népség káromló zsivaja; megtántorodtam a megrendült földdel és legörnyedve hajtottam meg alázkodó fejem az Istent-felismert cen- túriéval... S nem tudom, milyen tudatalatti, megértésipótló megérzéssel, de a sötétségből menekvő ösztön erejével kapaszkodott bele a lelkem, a Váltság nagy napjának félelmesen komor hangulatában,, a kettéhasadt templomkárpit derengést csillantó képébe. A meghasadt, nehéz függöny keskeny nyílásán át verő- fényes, kék ég mosolygott be pihentető, drága oázisként a nyomasztó-fekete pompába . A megdicsöült sir vigasztaló fénye előtt nyújtott, islteni előleg volt az a szememben az Igaznak halálát okozott s bűne tudatára döbbent ember számára, hogy össze ne roppanjon egészen a lelke súlya alatt; a feltámadás teljes fényességének előrevetített hajnalsugara. Ez az élmény ma is fogva tart. Előkerül a szent évfordulóval, mint örökuj, 5 drága díszlet, amelynek földi anyagába beleitatódott s belőle a gondolat érintésére megelevenedve lép ki a nagy, isteni cselekmény fensége. Mit jelentett az ókori zsidóság temploma kárpitjának kettéhasadása? Mélységes szimbólumot. Egy megrögződött, ósdi vallásos világnézet megakadályoz- hatatlan letűnését, az Isten-fogalom megtisztulásának s teljes vilagorssúgu kibon- takozásának kezdetét. A nagy népegyetem elől elzárt s csak a törvény kiváltságosai által megközelíthetett Istennek a szentekszentje rejtekéböl való világba- lépésétt az egyazon lélek egyenlő jogának méltóságára emelt ember felszabadító váltságát. De, túl a vallásos vonatkozáson, helyesebben azzal összefüződötten, jelentette annak az uj, politikai, társadalmi világszemléletnek pirkadását is, amelyben az ember — a szemébe csillant Ígéretes fény után újból és újból reáboruló, sötét századok vakságban-tartó börtönének I nyílt óval — jogot nyer szemének, fülének, szivének, eszének, akaratának,, cselekvésének, sorsának szabadságához jo got a megérzett, meglátott, megnyilatkozott Isten általánosító, uj világtörvényének meghatározottságában a fejlődés folyama utjának keresésére, megtalálására, munkálására, medrébe való egyen- lőjogu elhelyezkedésre, élete jobbrafor dulására: a vallási újszövetség lelki ajándékai által kimunkált politikai újszövetség földiekben is testvériesitő ajándékaihoz is. Az isteni kéz által ketté hasított kárpitot nem egyszer próbálták meg összetákolni profán,, földi kezek, hogy titokzatos, az összesség érdekében cselekedett- nek, Istennel együtt-végzettnek hirdetett, de valójában önző célok szolgálatára kifejtett munkájukat ellenőrző szemek elől elzártan végezhessék. Ha, kényszerülve, itt-ott feladta is hatalmaskodása egy-egy ügyetlenül elárult vonalát a sinylö tömegek életére ült önzés, a függönyt óvatosan összébb huzva vonult beljebb szentekszentjének-álcázott rejtekhelyébe, fülét bedugva a kivülrekedt. életükkel elégedetlen, békétlen, nyomorgó, nyíltan és befelé könnyező sokaságnak az átláthatatlan kárpit sürü szövetén csak sóhajként beszüremlő panasza, lázongása elől. Érdemnélküli előjogoknak, rátermettség és rászolgálás nélkül, önkényeskedve gyakorolt népvezetéseknek az idők követelő szava s az emberi méltóság öntudatának felébredése révén történt megszűnése, az emberi életlehetőség általános jogának ünnepélyes, törvényes kinyilvánításai, a minden vonatkozású népsérelmek orvoslásának ígéretei ellenére, újra az összetákolt kárpit s a mögötte folyó mesterkedések titokzatossága kisért és kedvetlenit. S a nyugtalanság és panasz általánosságában csaknem minden nép eljutott a szomorú tes?tvériséghez> miután a nyugodt, biztos boldog társadalmi, anyagi lét együttörvendő testvériességéhez — annyi meg annyi felkinál- kozó kapcsolódás könnyelmű elvetésével — nem tudott eljutni. rÁ vallási husvéttal mindig valami enyhítő, fellélegzést hozó esemény politikai husvétját várják a népek: a jobbrafor- dnló életsors csodáját, a feszülő idegek, forró agyak, szorongó szivek pihentető, hüsitö, békéltető, gyógyító nyugalmát, a sirjábóf diadalmasan kikelt isteni Életnek ciz emberi és emberközösségi életben a lélckparancsolta, feleszmélő utánzását. Nyíljék meg a kiváltságosság és kizárólagosság embert-embertöl elkülönítő,, bizalmatlanságból — fölényből — vádakból — gyanúsításokból szőtt, sürü kárpitja, hogy megnyithassák utána a jobb, nyugodtabb, szebb emberi élet reményét takaró sir is! Gábor, meg Ferenczy Frigyes, hogy a festő felmegy a színházi diszletfestőmühelybe és ott megfesti az autót — életnagyságban és abban mozgás lesz, sőt, lendület. Es Papp Gábor valóban fel is ment a színházi diszletfestő műterembe és egy délelőtt remekbefesl'ette a gépkocsit. Gyönyörűség volt nézni. Amikor Ferenczy Frigyes meglátta a remekművet, percekig szótlanul ál!' (Kitűnő színész volt az öreg.) Haját fésülte és megadással! ismerte be, hogy Papp Gábor megnyerte a skatulya szivart, amiben fogad talk. Meg is kapta. Este pedig premier volt a színháziban, természetes, hogy Papp Gábor is otţ ült a nézőtéren s figyelte az előadást. Valami operett ment. Alig gördült fel a második felvonásra a függöny, — Papp Gábor kővémeredten bámult a színpadra... meri „befutott“ a sugólyuk elé az o gépkocsija benne a primadonna meg a bonviván. Mi történt? Semmi más, minthogy a szinház ösz- szes diszletfestő munkásai bevonultak katonának. A darabhoz pedig sürgősen kellel! az -auIód üzlet. Ha ezt megrendelik Gábornál, tömérdek pénzt kér érte, amit a színigazgató nem tudott volna kifizetni. így a Ferenczy ötletessége megmentette a színházat és az előadást. ' Még akár ezer ilyen epizódot tudnék mesélni Papp Gáborról, akiben a háború után mintha összeomlott volna valami. Szegedi barátai megdöbbenve állapították meg, hogy egyre szóllanabb, sőt a búskomorság jelei mutatkoznak rajta. De senki sem tudta, hogy miilyen beteg: a betegsége hüdéses elmezavar volt, vágyik: paraÜzis progresziva. Ez a baj a huszas évek vége felé kezdett feltűnőbben jelentkezni nála. Viselkedésén és megjelenésén is mutatkozott. Feltűnően elhanyagolta magát, holott régebben angol eleganciával öltözött s nyár derekán, napsütéses időben hatalmas festőparaplija alatt, sétált, a főutcákon, természetesen nagy feltűnést keltve. Ekkor már igen keveset dolgozott. Leginkább k isméretü képeket festeti, amiket io— 20 pengőkért adogatott ei a kávéházakban Barátai legnagyobb meglepetésére 1928 decemberében — megnősül:. 56 éves volt már akkor. Elvette a 32 éves, igen csinos Dúl! Margitot,, akii battonyai születésű, hódmezővásárhelyi polgári iskolai tanítónő voit. A polgári esküvő Szegeden folyt le. a tanuk: Török Béla ügyvéd és Kaszó,Elek városi főpénztáros voltak s ott volt Hilf László, volt oradeai újságíró is. Az esküvő alőtt Papp Gábor azt hangoztatta, hogy neki hatvanezer pengőt kell kapnia a tavasszal és akkor nászúira is mennek. Erre, a nemlétező kis vagyonra nősült meg a művész... Azonban a felesége egyetlen egy napig sem élt vele egy fedél alatt. Kevéssel az esküvő után visszautazott Hódmezővásárhelyre s megindította a válópert Papp Gábor ellen. Kevéssel balulsikerült házassága után, bekövetkezett a katasztrófa. Papp Gábor évek óta egy nagy kompozíción dolgozott. Kártyaparti volt ennek a címe éts nehezen haladt' előre. Nagy képnek szánta, élete főmüvének. Néha hetekig felé se nézett, de sehogy se halad: a mü, még ha dolgozott its rajta, ami napokon át megtörtént: ilyenkor extázisbán élt a művész, nem lehetett beszélj sem vele. Barátai, akik gyakran fellátogattak hozzá, egyszer ott találták a festőül 1 vány előtt, amint bambán bámulta a munkában levő képet. Amikor észrevette barátait, nagy diadallal fordult feléjük: — Na, mit szóltok hozzá? Nézzétek, megoldottam a legnehezebb problémát! És a baralok meg'hökkenve látták, hogy a képre rá van ragasztva egy caro ász. Igv „oldotta“ meg Papp Gábor a „nehéz“ problémát... A következő percben magjához tért Gábor. Sirvafakadt, eldobta a palettáját és azt mondta elcsukló hangon: — Lássátok., mi lett Papp Gáborból! Vigyetek a kórházba! Barátai csakugyan el is vitették a Paluc- utcai elmekorhazba, ahol hal évvel eze ott, 1931 februárjában halt meg s mint a váró* halottját, temettek el. Tehetséges ember volt s Transsylvania legjelentősebb embereit ő örökítette meg művészi arcképeiben, minden eljövendő korok számlára. Huzdla Ödön Tavaszi ruliák festése, és legolcsóbb a f A 8 £ _ban- Mo,dovei 11- - I __ ■ I 15. Telefon 180 Hívásra qzohimí meq^usiK
