Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-27 / 72. szám

Sie sind... hu. DÓZSA EWDRE Az E. I. T. legutóbbi tisztújító közgyűlésén dr. Boros György «1- elnök meleg szeretettjei emlékezett noeg a társaság volt elnökéről, most diízelnökéről, Dózsa Endréről, a tr.anssylván irodalom kiváló egyéni­ségéről. Ez alkeJomma!1 közöljük a nyolcvanéves Dózsa Endrének aláb­bi hangulatos írását Mikor az egyéves önként esi intézmény életbelépett, a inegesomtoSodoti, különösen a „pik auf“ osztrák tisztek sehogy sem lutllak beletörődni abba, hogy ezek az intelligens fiatalemberek egy év alatt megnyerhetik a tartalékos tiszti rangot, sőt félévi gyakorlati szolgálattal és valami kis pótvizsgával tény­leges tisztekké válhatnak és így utolérhetik őket, akik a strázsameiftbett évek hosszú során át törték magukat az- arany kardhojt elnyeréséért. Sőt megesett az idők folyamán, hogy schnaps kventros öreg kapitányok ma­radtak, egyik-másik ilyen „civilből"' tábor­nok, sőt horribile dietu vezénylő tábornok leit, mint Arz von Straussenínug, Hadfi, sőt mint Hazai pláne honvédminiszter. Hát biz ez nagyon fájt és méltán fájhatott az osztrák katonai szívnek. Nem csoda, hogy ezt az ellenszenvet add’g, amíg az önkéntesek le­génységi állományban voltak, egyik-másik „Wandegen“ átvitte a katonai szolgálatba és az önkéntesekkel még rosszabbul bánt, mint a bárom éves katonával. Mikor Bartha Miklóst D'enstl és Rüstow hadnagyok az Ellenzék szerkesztőségében orozva megtámadták és összevagdalták, mert éppen az önkéntesekkel való minősíthetetlen bánásmódot tette vezércikkeiben éles bírálat tárgyává, nagy öröm volt ezekben a körök ben, hogy mennyire nem tartottak az eset súlyos következménye* tői. Az akkori egyik magyar vicclap ezt a bizakodást a főhadnagy ur Zserzsábek szájába adott mondással így aposztrofálta: , A kutyamosója a főhadnagynak, Pecek Demeter kérdi Zserzsábeket: — Főhadnagy urnák alássan jelentem, mi lesz most Dienst! és Rüstow hadnagy urak­ból? A rajzon kireszitett mellel vágja rá a főhadnagy: Szamár! Hát kapitány! Nem ép­pen így törént, mert Dienst! kilépett a had­seregből és Albrecht főherceg egyik nagy uradalmában nyert pompás alkalmazást. Ám Rüstow át lett helyezve Ausztriába. Egy da­rabig olyan kényszerszabadságon volt, de azután vissza ténylegesitették és csakugyan lett kapitány is, sőt ezredes is. Mint ezredes halt meg valamely súlyos betegségben. Bartha Miklós politikai karrierje innen lendült magasra, mert a közeledő választá­son Hegedűs Sándorral szemben Cluj város képviselője lett. Az utóv’cc azonban az akkori önkéntesek­re mégis visszamaradt a „magyar kutyák­kal itt-ott még keményebben bántak el. Az „ernzel arest“, „doppel arest“ sűrűm lett osz­togatva. A legkisebb, sokszor mesterségesen kierőszakolt tévedésért vagy hibáért jött a rapport és a rapperton csak úgy szakadt az önkéntesekre a büntetés. A budapesti garni zonban a megénekelt Molnár bakák közt sok volt az egy évi ön­kéntes. itt szolgált Festet'ich Benő gróf is, a híres színész Tolnai Andor testvérbátyja. Vele sem bántak jobbam, mint a többi ön­kéntessel, habár tudva volt, hogy egyik kö­zeli rokona, Festetich Mária grófnő, csiilag- keresztes hölgy, Erzsébet királynénak ked­vence volt. A kiképző százados, aféle Zserzsábek féle osztrák t’szt, amellett, hogy sűrűn osztogatta a büntetéseket, az önkénteseket mélyen sértő kifejezésekkel, a közbakák előtt is mindegy­re lehordta. Amennyi lealázó kifejezése csak összeszedhető volt a német nyelvnek, azt mind rázuditotta a „magyar kutyákéra. Az önérzetükben mélyen sértett magyar fiuk néma daccal tűrték, mert tűrniük kellett a büntetésnél is mélyebben bántó lealázó sza­vak özönét. Mikor csordultig té!t a pohár, nógatni kezdték Festetichct, hogy tegyen egy pár elejtett megjegyzést a csillagkercsztes rokona előtt, különösen arra nézve, hogy a szolgá­lati szabályzat kizárja a letegezéssei súlyo­sított becsmérlő kifejezéseket. Jött is valami parancsolat, hogy a letegezéssei is súlyosí­tóit becsmérlő kifejezések beszüntetendők. A „du“ kifejezés helyett önkéntesekkel szem- ben a „sie“ kifejezés használandó. Valamelyes látszatja volt is a parancsnak. Egy nagy ezredgyakorlat alkalmával azon­ban az önkéntesekből alakított század a fel- sorakozásnál nem úgy kavairodott, ahogy a kiképző tisztszázados elképzelte. Egy pár „rótta“ a hézagos maradt. A kapitányt el­fogta a dühroham. Megfeledkezett az uj elő­írásról, ordítva rontott rá az önkéntesekre: „Ihr seid Wagabunden. Ihr seid Schweine­hunde! Ihr seid Heuochsen! Ihr seid scheis- l'chen Kerlen! Ihr seid Haderlumpen! (Ti csavargók vagytok! Ti disznó kutyák vagy­tok! Ti szamár ökrök vagytok! Ti mocskos kölykök vagytok, ti rongyok vagytok!) Kreutz Krueiíix donnerwetter. Már több nem is teli a német nyelv gorombaságaiból. Taj­tékzó diihvel kardlapozta, akit elől-hátul talált. « BUCUREŞTI, március 26. A belügyminisztériumban a megyék, törvényhatóságu városok és megyeszék­helyek költségvetéseinek ellenőrzésén dolgoznak. Különös súlyt helyeznek a gázvédelmi költségekre, diákösztöndí­jakra és légikikötőkre előirányzóit ki­adásokra. Áprilisban is Érvényben marad a buza-hivtíeU jutalom­BUCUREŞTI, márcrus 25. A buzaértékesitési bizottság Negura szövetkezeti miniszter elnökletével érte­kezletet tartóit, melyen elhatározták, hogy a buza vagonja után április hó fo­lyamán is érvényben tartják az 500 lejes kiviteli jutalmat. selyemből készüli hol* mik kitóróen moshatók szappanpehellyei Izgalmas lel eneíek Mures-meg ye tanácsülés én ttűUBaeg&tt üuszonhároisimilliós költségvetés 3 úgy szavazót! meg a tanács, bogy a prefektus faképnéÜ hagyta ©Ke TARGU-'MURES, március 26. Mures megye tanácsa szerdán délelőtt ölési tartott, melyen Borsán Joan nyugdíja­zott állami tanító elnökölt. Az első felszó­laló Roman loan nemzeti-parasztpártí ta­nácstag, kifogásolta, hogy a belügyminiszter még mindig nem nevezett ki a mezőgazda­sági kamara vezetőségéből tanácstagot a me­gyei tanácsba s igy nincs, aki a kamara ér­dekeit a megyénél képviselje. Ezután a gyű­lés meghatározta a fának az árált, melyei a falusiak kapnak ÖSih avas szók most kiterme­lésre kerüli erdeiből. Az őshavasszék közbirtokosság tisztviselőinek nyugdija A napirend további folyamán a Vechiul Scaun de Mir res (Ostravas szék közbirtokos­ság) szabályrendeletlánek módosítására ke­rült sor, mely a közbirtokosság és az orszá­gos nyugdíjintézet közötti uj viszony miatt vált szükségessé. Amint ismeretes, 1925-ben központos!totitálk a nyugdíjintézeteket s igy a megye nyugdíjalapját is az országos nyug­díjpénztár kezeli. A közbirtokosság nyugdí­jas tisztviselői is eddig a megyétől kapták járulékaikat a törvény rendelkezése értelmé­ben, azután az országos központi pénztárhoz fi zették nyugdijhozzájárulá'saika t. ■Ez a helyzet ismét megváltozott 1933-ban, amikoris a nyugdíjpénztár jogügyi osztálya azt állapította meg, hogy a közbirtokosság nem köztestület, hivatalnokai tehát nem köztisztviselők s igy azok nem lehetnek az országos nyugdíjpénztárnak sem tagjai. E jogi megállapítás alapján a pénztár nem is fogadta el a közbirtokosság tisztviselőinek befizetéseit. Ebben az ügyben nem terem­teti véglegesen tisztázott helyzetet egy tiszt­viselő felebbezése sem, melyet ugyan az al­só fokú bíróságok elutasítottak, a sem mi lö­szék azonban még nem hozott Ítéletet. A kérdés tehát még nyitott. A megye állandó bizottsága most azt a megoldó javaslatot terjesztette a tanács elé, hogy a közbirtokosság szabályrendeletét módo­sítsák meg olgképen, hogy az őshonos szé­ki tisztviselők nyugdijukat ezentúl közvet­lenül a közbirtokosság jövedelmeiből kap­hassák meg. Az indítványhoz a magyar tanácstagok ré­széről dr. Kornhoffer Vilmos szólott hozzá •s azt fejtegette, hogy a 'szabályrendelet mó­dosítása most még időelőtti és hátrányos a megye szempontjából. — Legelső sorban a közbirtokosság szem­pontjából lenne hátrányos a szabályrendelet módosítása — fejtegette álláspontját Korn­hoffer dr. — mert ezzel elébevágnának a semmitöszék döntésének, mely a felebbezés folytán most foglalkozik az ággyei. Másrészt a módosító indítvány megszavazása előtt fel­tétlenül meg kell ejteni az elszámolási az országos .nyugdíjpénztárral, mely a közbir­tokosság tisztviselőinek nyugdijalapjára be­fizetett összegeket nem adta vissza, holott e nélkül aiz öshaivasszék sem fizetheti ki a nyugdijakat, mert erre fedezete iyenformán nincsen. Kornhoffer dr. érvelésére Porubszky Fe­renc prefektus és Bozdog loan nemzeti-pa- raiszttpárti tanácstag ellenérvekkel válaszol­tak és a .módosítás elfogadását. Kornhoffer javaslatának elvetését indítványozták. Az el nők szavazást rendelt el, de Kornhoffer in­dítványát cslak 4 tanácstag pártolta, mig el­lene 19 szavazott s igy azt elvetették. A Vechiul Scaun de Mures költ­ségvetésének tárgyalása A közbirtokossági vagyonkomplexumban 127 székely község van érdekelve s ezeknek égető sérelme, hogy annak jövedelméből a tulajdonosok egyetlen bánit sem kapnak. Az 1936—37. évre javaslatba hozott köM- ségvetéstertvezethez <a magyar tanácstagok ré­széről újólag Kornhoffer dr. szólott hozzá s a szabályrendelet tételei alapján felhívta a tanács figyelmét, hogy Őshavasszék jöve­delmeinek 50 százalékát a tulajdonos közsé­gek kel! kapják. A tulajdonos 127 község és a magyar tanácstagok nevében Korn­hoffer dr. azt kérte, hogy a tanács járuljon hozzá, hogy a községek hozzájuthassanak jogaikhoz, melyeket a közbirtokosság sza bályrendelete határozottan és megmásitbu katlanul állapit meg részükre A megyetanács azonban ezt az indítványt is elvetette s igy a községek nem jut lan nak ahhoz a jövedelmeikhez. mely őket jogszerint megilletné a 4 és fél milliót lg tevő költségvetésből. Értesüléseink szerint a tanács sérelmes határozatát a tanács magyar tagjai megíe- lebbezik a közigazgatási bíróságnak A közbirtokosság vagyonának jövedelme bői az államj iskolák és templomok építé­sére 2 és fél milliót vettek fel a költségvt tésbe, de 20 ezer lejt diáiksegélyezésre, kul­turális egyesületek 40 ezer lejt kapnak Brosteanu erdészeti felügyelő indítványai i fiz állami erdészeti hivatal céljaira Sovali községben házat fognak vásárolni. mel\ azonban a közbirtokosság tulajdonában ma­rad. Erre a célra 190 ezer lejt irányoztak elő. Őshtavasszék erdeinek fakitermelését a „Lomasi Erdőilpar R. T.“ kapta meg IX millió 650 ezer lejért mely összegből a jövő évi költségvetés javára 3 millió 530 ezer tejl köteles kifizetni o falvállalat. A megyefönök indítványát sem szavazta meg a tanács Porubsky Ferenc prefektus az építés alai levő nj megyei közigazgatási palota ügyének tárgyalása rendjén azt indítványozta, hogs az építkezés 'folytatása érdekében a szüksé­ges pénzt az ..adiţionale1 adó 50 százalékos felemelésével teremtsék elő. Az indítvány e! len előbb Roman loan, majd Bozdog loai szólaltak fel és rámutattak arra, hogy a fal vak népe az eddigi súlyos terheken felii képtelen, újabbakat vállalni. Hosszas é- szenvedélyes vita keletkezett, melynek végez tével o megyefőnök javaslatát elvetette a ta nács. mely után Porubsky megyefönök el hagyta az üléstermet. így a megyefőnök távollétiéiben került sor a megyei költségvetés megtárgyalására. A költségvetés végösszege 22 millió 773 ezer lej. A megyebeli templomok és állami is­kolák építésére 200 ezer lejt, kulturális cé­lokra 300 ezer lejt, aiz uj közigazgatási pa­lota építkezésiére 2 millió 400 ezer lejt, a Tg.-M urex-i görögkeleti és görög katolikus templom építésére 50—50 ezer lejt szavazott meg a tanács. Ezenkívül az előző költségve­tési év 2 millió lej többlettel zárult s ezt az összeget is az uj megyeház építésére for ditjá-k. Az előterjesztett k olts ég ve tiéster vezetet k sebb módosításokkal elfogadta a megye la nácsa s igy azt jóváhagyás céljából feller jesztik a belügyminiszterhez. (—dór.) Egyik ilyen kardlapozása Festetichel érte. Festetteh kilépett a sorból és bárány szelíd­séggel feszes vigyázzállásból jelentelte: Herr Hauptmann melde gehonsamt nach neuer Vorschrift. Sie sind Wagabunden! Sie sind Sehweinskerlen! Sie sind Heuochscr! S'e sind Haderlumpen! Sie sind schweis- Hchen Kerle! (Az uj előírás szerint önök csavargók, önök disznó kutyák, önök mocs­kos kölykök! Önök szénás ökrök!) A kapitány a nem várt visszavágásra puly­kavörös lett, de a kardlapozással azonnal fel- h agy ott. Az önkéntesek csillogóan mosolygó szeme zavarba hozta, de azután mégis össze­szedte magát. Csak úgy. még a dühtől szi­szegve mondta: „S«ie ... Sie ... Sie ... haben schmutzige Kragen. (Ön ... ön ... önnek piszkos a gallérja.) Drei Tage dunkel Arest! (Három nap sötét fogház.) Der ganze Kom­panie e*,ie Woche Kasern Arest. (Az egész század egy heti laktanyafogház), de a szakál­lába mégis beleinormogta: Verfluchte unga­rische Hunde (átkozott magyar kutyák). Fes­tetich gallérján a feliér stráf ragyogott a tisztaságtól ugyan és az önkéntes század az ezredes dicséretét kapta meg, de azért a büntetés megmaradt. Az átkozott magyar kutyák nem törődtek a dunkel Aresttel, sem a Kasern Aresttel. Nagy elégtételt éreztek, hogy no visszaugatva a Kreutz-Krucifix don- nervettert nem szabadott, legalább sikerült harapni egyet. Milyen szerencse volt, hogy az ilyen Zst i zsahekek csak kivételek voltak az osztrák magyar hadseregben. Voltak különösen a )< vasságnál igen sokan, akik az önkéntesekben a kamerádot látták, kellemessé tették azl a rövid egy esztendőt s azután is fenntartották a szolgálati idő alatt kötött barátságot. Mi­kor mint tartalékos tiszt egyikünk-másikui.k fegyvergyakorlatra közéjük kerültünk, úgy éreztük, mintha régi diáikpajtásaink közöli lennénk. A visszaemlékezés sugarával meg aranyozva emlegettük a régi jó időket és In olykor cigányzene mellett diidoigatink velük: „Ád nekem a császár komisz kenyeret“. nem tettük hozzá: „Mégis csak azt mondom, huncut a német“. A megyei közigazgatás költségvetése Szigorúan veszik és alapos vizsgálatnak vetik alá a megyék költségvetéseit

Next

/
Thumbnails
Contents