Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-24 / 69. szám

IPS7 március 24. BS83&>' BLLBNZáK x'jry OSOK LAPJi Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRA! JÁNOS. BBBHBJáAEMmM AmunMasiaöáűsáá védelmére törvény késziii Magyaiomágan Dr. Csik József magyarországi or­szággyűlési képviselő az ottani képvise­lőhöz inda tványköny vébe javaslatot jegyzett be. a munkásszabadság védel­méről A javaslat szerint vétséget követ el aki mást munkájának szabad megvá­lasztásában, a munka folytatásában, vagy abbahagyásában bármily módon akadályoz; aki másnak elhatározására befolyást gyakorol avégből, hogy milyen munkásokat alkalmazzon, vagy bocsás­son el. Csik József javaslata szerint a munkásszabadság megsértésének vétsé­ge hat hónapig terjedhető fogházzal és 1000 pengőig terjedhető pénzbüntetés­sel büntetendő, ha pedig a munka sza­badságának megsértéséből valakinek va­gyonára vagy keresetére kár származott, kártérítésre van igénye s a marasztaló Ítéletben ki lehet mondani, hogy ha a munkaszabadság megsértésének vétsége valamely szervezet elhatározására vezet­hető vissza, úgy a kártérítési összegért ez a szervezet is minden vagyonával felel. ... Milyen jó lenne, ha ezt az indít­ványt, amelyből valószínűleg törvény lesz, nálunk is megszívlelnénk azok. akik a munkaszabadságot és a kenyér- keresetet attól akarják függővé tenni, hogy ki milyen nemzetiségű. Ki köteles a tanonciskolák fenntartásáról gondoskodni? Timisoararól jelentik: Évek óta vita folyik a város és a munkaügyi mi­nisztérium között arról, hogy voltaképpen k Lnek -a kötelessége <a tanonciskolák fenta í rá­sáról gondoskodni. A város állási pont ja az, hogy ez a feladat a mmisatémimra háramlik, a miniszter pedig a fen tartási költségeket to­vábbra is a várossal akarja viseltetni. Nem­rég Tknísoaran járt Bucukc munkaügyi mi­nisztériumi központi felügyelő, aki tanulmá­nyozta az inaiíiskólák helyzetét és jelentést tett a mmisz-jernek. A város vezetősége mosr megbízta a. városi ügyészséget, tanul­mányozza a kérdés jogi oldalát és mondjon véleményt, hogy voltaképpen kinek kell az inasiskoláík fentartásáróí gondoskodni. Tilos aranyat venni és eladni, A fővárosi ügyészség nyomozási folytat olyan személyek eilen, akik a nemes fém forgalmáról szóló törvény rendelkezései ellenére zavartalanul folytatják az aranykereskedelme: és azt hir­detik is. A nemes fémek forgalmáról szóló törvény értelmében csőik a Nemzet: Banknak van joga aranyat vásárolni Ennek ellenére a bucureştii lapok hirdetési rovatai állandóan közöllek olyan reklámokat, amelyekben egyes kereskedők aranyat ikerestek megvé­telre és olyan árakat ígérnek, amelyek már önmagukban is törvényellenesek. A Nem­zeti Bank vezetősége az ügyészség elé ter­jesztette ezt az ügyet és az ügyészség az ui büntetőtörvénykönyv értelmében izgatásnak minősítette a cselekményt Az uj törvény- könyv egyik szakasza ugyanis azt tartalmaz­za, hogy aki bármilyen eszközzel nyilváno­san valamely törvény be nem tartására izgat, az izgatás vétségét követi el és megfelelő büntetésiben részesül. Az ügyészség jogi meg­állapítása szerint tehát, ha valaki a lapokban azt hirdeti, hogy aranyat vesz magas áron. törvény be nem tartására bujt fel1, ennél­fogva izgatás vétségét (követi el é.s megindul efl'ene az eljárás. Az érdekes ügyben folyik a nyomozás. A mészárosok és hentesek iparosok és nem kereskedők — jelentette ki Nistor munkaügyi miniszter ’Nagyszámú küldöttség jelent meg Nistor munkaügyi miniszternél, akik különböző kéréseket terjesztettek a miniszter elé. Felvetődött a husi párosok egy már régen tárgyalt sérelme is, amelynek kapcsán kijelentette a miniszter, hogy elintézi a mészáros és hentes ipar e problémájáig amennyiben a mészárosokat és henteseket iparosoknak tekinti és nem kereskedőknek.. Kereskedőknek csak a huskereskedőket minősíti és nekik így be kell jegyeztetniük cégüket a kereske­delmi és iparkamaráknál. A megjelent küldöttség körében nagy megelégedést váltott ki Nistor mun­kaügyi miniszter fenti kijelentése. Életbeléptetik Romániában a tüdő' vész elleni kötelezd biztosítást A munkaadók és munkások hozzájárulásából teremtik meg a tüdőbeteg munkások ápolására szolgáló alapot BUCUREŞTI, március hó. Nem titok, hogy hazánkban a legtöbb tüdőbeteg a munkásokból és kisiparo­sokból kerül ki Évenként körülbelül 50.000 munkás és kisiparos pusztul el ebben a borzalmas betegségben, akik valamennyien a munkásbiztositónak a tagjai. Hivatalos körök felfigyeltek erre a sajnálatos jelenségre és elhatározták, hogy a munkásbiztositóhoz tartozó mun­kások és kisiparosok részére életbelép­tetik a tüdővész elleni kötelező biztosí­tást. Elrendelték éppen ezért, hogy a Társa­dalombiztosító tüdővészben megbetege­dett munkás és iparostagjait maximum egyévi időtartamra a tüdővész ellen har­coló liga felügyelete alatt álló szanató fiumokban internálják. A költségeket úgy teremtik elő, hogy a biztosítottak ehhez az alaphoz heti két lejjel járul nak hozzá, melynek felerészét a munka­adók fizetik Akiknek napi fizetése a száz lejt meghaladja, azoknak hozzájá­rulási dija heti négy lej. Kötelesek ma­gukat füdővész ellen biztosítani azok a magántisztviselők is, akiknek napi fize­tése a 200 lejt meg nem haladja, ezek nek hozzájárulási dija heti 6 lej, amely­nek felét szintén a munkaadók kötele sek megfizetni, A kereskedők és iparos­munkaadók hozzájárulási dija heti két lej. A Társadalombiztosító ezt az ala­pot a Nemzeti Banknál külön fogja ke­zelni. A munkaügyi miniszter uj rendelkezése a szakvizsgákra és a munkakönyvek ífp Vizsganétküt kap munkakenyvet az a mun- OctSvl wlCbvIC kás, aki ÍO évi gyakorlatot tud igazolni PÁRISI DIVAT n?.ny áa'vaisyii szúksisi 2© Sebért a következő tartalommal jelent meg: Kom­binált kosztümök. Egyszerű és elegáns ru­hák. Férti és női fehérnemüek. 12 oldal ké­zimunka-melléklet nagyított kézimunka-ivek­kel. Anyai örömök. Kipróbált receptek. Mo­dern szépségápolás. Kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. Piaţa Unirii. Vidék­re 25 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében szállítjuk. Előfizetési árak: ne gyedévre 60, félévre 120, egész évre 240 lej. A munkaügyi minisztérium uj utasí­tásokat küldött az ország összes munka- kamaráihoz a vizsgáztató bizottságok működésére vonatkozólag Az utasítások tegnap érkeztek meg a cluji munkakamarához'. Főbb részletei a következők: A bizottságok nem vehetnek egyetlen olyan kérést sem figyelembe, amely mel­lett az 50 lejes taxa befizetéséről szóló nyugta nem szerepel; ha ez hiányzik, a Kamara felszólítja az illetékes kérvénye­zőt, hogy utólag nyújtsa be a nyugtát. A bizottság legelőször saját tagjainak uj képesítési bizonyítványait adja ki, min­denkor a munkaügyi inspektor jelenlé lében Ha az illető tagnak vizsgáznia kell, nyomban levizsgáztatják. Ha meg­állapítást nyer, hogy az illető vizsgázó bizottsági tag, nem felel meg az előirt feltételeknek, hogy a szakmájában mes­terkönyvel kaphasson, a bizoitság elnö­ke jelentést tesz a kamarának és az ins- pektorátusnak az illető lag leváltására. A bizottsági tagok képesítésének megál­lapítása után a többi becserélési kérvé­nyek felett döntenek. Függőben kell tar­tani azon mechanikusok és fűtők kéré­sét, akik nem tudnak munkakönyvét felmutatni, hanem az ipari és kereskede­lemügyi minisztérium mellett működő bizottság igazolását mulatják be. A fogtechnikusok kérvényeit a minisz­tériumhoz kell továbbítani. A bizottság minden kérvényt elintéz és erről jegyzőkönyvet vesz fel. A hatá­rozatot szótöbbséggel hozzák egyenlő szavazat esetén az elnök szavazata dönt: ha egyetlen tag sem jelenik meg, az elnök maga is dönthet„ a tagok azonban nem dönthetnek az el­nök nélkül. A vizsgáknál az elnök és legalább egy tag szavazata szükséges. Csak 1936 április 30 (az uj ipartör­vény kihirdetése) előtti munkakönyve­ket lehet becserélni; az ezen időpont után kiállított képesítési ipazolvánvok, munkakönyvek hivatalból semmisek A munkakamarák azokat kötelesek , beküldeni a minisztériumnak, amely a munkakönyvét kiállító közegek ellen eljárást ind it A soffőröknél a bizottság csak a munka’ és mesterkönyv becserélésével foglalko­zik, a hajtási igazolványokat nem vizs­gálhatja felül. Az úrvezetők nem tartóz nak a bizottságok elé állni. Az utasítás ezután arról intézkedik, — hogy milyen munkakönyvét lehet be­cserélni. Mesterkönyvre kell becserélni a töb­bek között: az Ardealban az 1884. évi XVIII, ipartörvény alapján kiadott ipar- igazoivánvokat. kivéve azokat, amelye­ken a „munkavezetővel'1 megjegyzés sze­repel. Az ilyen iparigazolványok meg- I semmisitendők, a munkakamara pedig jelentést tartozik tenni az inspektorátus- I nak. hogy a műhely bezárására vonat­kozólag intézkedjék. Mesterkönyvre becserélhetők azok a transsylvániai ipartörvény alapján kiál­lított munkakönyvek, melyeket legalább 10 évvel az uj ipartörvény kihirdetése előtt állítottak ki. ha tulajdonosaik ta- noncbizonyitványt is bemutatnak és iga­zolják, hogy legalább öt évig vezettek egy műhelyt, vagy egy gyári osztályt Ez utóbbi feltételeket a munkaadó igazolásával és a betegsegélvző könyv­vel kell bizonyítani A fenti kategóriába tartozó munká­sok, akik munkakönyvét kértek és csak 5ü lejt fizettek be, kötelesek ezt az ós*- szeget 500 tejre kiegészíteni, vagyis 450 lejt befizetni a Betegsegélyzönél Munkakönyvért vizsgára állhatnak: a tanoncbizonyitványok birtokosai, akik nem végeztek el egy szaktanfolyamot, a tanoncok, akik szüleiknél tanulták ki a mesterséget, akiknek a miniszté­rium külön engedélyt adott Mesterkönyvérl v izsga ra bocsáthatók azok, akik munkakönyvvel rendelkez nek és igazolni tudják, hogy legalább 3 év óta dolgoznak szakmájukban (az iga zolás a munkaadó bizonyítványával és a betegsegélvző könyvvel történik Azok az ipari mühelytulajdonosok akiknek évek óta meg van a műhelyük, de nincs sem iparigazolványuk, sem munkakönyvük, a szerzett jogok alap ján sem kaphatnak uj iparengedélyt Ezek kontároknak tekintendők és a munkakamarák kötelesek előterjesztést tenni az inspektorátusnak az ilyen mű­helyek azonnali bezárására a Bemutatkozót. C,íí|-í mammhamara m kormánybiztosa Vi» fuidstbüa a ssjlótámadáselcai Iorgu Valeu, a munkakamara uj kor­mánybiztosa, akit a munkaügyi minisz­ter Bucoveanu Petre helyébe nevezett ki, az elmúlt bélen mutatkozott be a mun­kakamara elnökségének. Az ülésen dr. Chirila Victor elnökölt és a szakosztá­lyok elnökein kívül jelen volt Chirila munkaügyi vezérigazgató is. Bemutatkozó beszédében a kormány­biztos többek között kijelentette, hogy Bucoveanu Petre volt és a jövőbeli elnö­köt, aki megpróbálta a munkakamarát románizálni, a sajtóban méltatatlan tá­madások érték. Ezeket a támadásokat Bucoveanu nem érdemelte meg s az idő mintegy igazolásképpen meg fogja mu tatni annak a munkának gyümölcsét, amelyet Bucoveanu kezdeményezett. Kí­vánom, hogy teljes hozzájárulásom mei lett és az érvényben levő törvények szel lemében dolgozzunk közösen a közös érdekekért. Ami engem illet. — jelentet­te ki a kormánybiztos, mint a munka­ügyi minisztérium kiküldöttje, arra fo gok vigyázni, hogy az ország érdekében minden ez intézmény keretébe vágó tör vényt betartsunk. A kormánybiztos bemutatkozása után este felkeresték a román kereskedők és iparosok szövetségének vezetői. Andrei Farcas elnöklete alatt, akik bizalmukról és szeretetekről biztosították Iorgu Val cut. A kormánybiztos tévedésben van. Nem Bucoveanu Petret támadta a sajtó, ha­nem a Bucoveanu Petre sajtója támad ta a munkakamara vezetőségét és vádol ta felváltva, hol irredentizmussal, hol balsevizmussal és pedig alaptalanul. |Hj Már a lí-ik kiadása jelent meg GazJa-hidomány cimü gazdasági és kér észeti ency- klopediának, mely a szakember nél­külözhetetlen kézikönyve !! A ö- vetkezö gazdasági ágakat öleli fe: Részletes növénytermesztés. Takarmá­nyozástan. Állattenyésztés. Tejgazdaság- tan. Baromfitenyésztés. Méhészet. Se­lyemhernyó-tenyésztés. Kisgazdaságok berendezése és vezetése. Kertészei, szö- tömlvelás. Növényvédelem. Gyümölcs Iák. A szőlő betegségei. Kartonkötés, tí 15 oldal, 806 képpel, ára csak 9 0 lej az EiSeazélt líÖBiyvesztályábem Oul, Pialii Unirii 9. Telefon 109. Vidékre azonnal, után­véttel is szállítunk!! — Kérje gazdasági szakkönyvek jegyzéké ’. :

Next

/
Thumbnails
Contents