Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-21 / 67. szám
19 37 március 21. mvESS ÍSTVÁN Vali lárma A kormány szükségesnek tartotta, hogy az uj állam ikö!tségvetés>-tervezet és a nemzetimunka hathatósabb védelméről szóló törveny- * javaslat beterjesztése előtt a szellemi munka- nélküliség régtől vajúdó kérdését megvilágítsa. A három kérdés: — állami költségvetés személyzeti kerete s gondoskodása, egyeb munkaalkalmak s ezek állítólagos hiánya, szorosan összefügg egymással. Szellemi proletárok életlehetőségéről volt szó. melyről politikai érdekekből riasztó hírek kerültek forgalomba. Viitorul — a kormány hivatalosa — már hetekkel ezelőtt felemelte szavát azok ellen, kik vaklármát csapnak és „katasztrofális“ helyzet miatt panaszkodnak. ,,Tul- mérik az árnyékot — írja a lap — s borúlátást hintenek a lelkekbe világosság hiányában“. Azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy a többségi diplomás ifjak tízezrei állás nélkül nyomorognak. A kormány ezzel ellentétes jelentéseket kapott, igy nem maradt más hátra, mint az inteilektuel-munkanélküliek megszámlálása. Statisztika, mely a tévhitet eloszlatja. Olyan voit a helyzet, mint kényes bűnügyi tárgyaláson, midőn látszat szerint el lehet Ítélni a vádlottat, miig a védelem meg dönthetetlen adatai folytán a vádpontok kártyavárként összeomlanak. Hy helyzetben kötelező is volt a szellemi munkanélküliek számának megállapítása. Helye volt minden „diszkrét“kérdés s számos | személyi adat (tisztázása. A kormány joggal kutatta: — hol vannak hát a kenyértelen diplomás tömegek, melyek érdekében némelyek már-már alkotmányrevizióra kisebbségi egyezmények felmondására gondoltak. Az eredmény: — kijózanító. Pamfil Seicaru szerint 2—3 líceumi osztályt végzett egyének jelentkeztek összeírásra. ,,Bukott diákok jelentkeztek — írja a Curentulban —, kik nem alkalmasak becsületes munkára. Hivatásos kortesek tűntek fél, kik minden reformátornak tapsolnak. Be kellene utalni őket munkatáborokba. Nem hivatalba, mert nem in- ■tellektueí munkára valók. Munkaasztalhoz kell őket állítani s meg kelti értelni, hogy nincs nagyobb szégyen annál, ha valaki parazita.“ Az összeírás eredménye tehát lesújtó volt azokra, akik valótlan indokot hangoztattak. Sabin Manuila, országos statisztikai vezér- igazgató most tesz jelentést az eredményről Barca belügyi államtitnakárnak. A ,,Curentul“ értesülése szerint a jelentkezők között mindössze íjoo diplomás munkanélküli akadt az országban, kiket a közigazgatási törvény 65. paragrafusa értelmében kezdendő munkálatokra maga az állami statisztikahivatal alkalmazhat. Parturiunt montes ot nascitur ri- diculus mus. A hangoskodók s vaklármát keltők azzal vágnak vissza, hogy az összeírás nem volt kellően beharangozva. Nem tudják, vagy elfelejtik,! hogy a nyomorgó ember nem vár báli meghívóra s az ilyen hir vil- lamgyorsan lerjed a külvárosi nyomor sikátoraiban. összetévesztették a rosszul fizetett állami tisztviselőket a munkanélküli diplomásokkal s 3 pénzügyi és gazdasági válság fölött szemet hunytak. Nem néztek a dolgok mélyére s akarattal, vagy akarat nélkül figyelmen kívül hagyták a tényt, mely szerint az állami költségvetés személyi tételei nem tarthatnak lépést a dragasaggal. S sötétben botorkálva a legkönnyebb megoldásra: — a nemzeti-munka védelméről szoló törvény alkotmányellenes megszigorítására gondoltak. Az alkotmány ugyanis nyelvre, válásra és etnikai származásra való tekintet nélkül tel- jes szabadságot biztosit az összes román állampolgároknak s leszögezi, hogy ezek egyformán részesednek a lörvényekben lefektetett szabadságban és jogokban. Vallás, nyelv etnikai származás nem lehet polgári és politika; jogok szerzésének és gyakorlásának akadálya. Az alkotmány több esetben (5 , 7. 8., 28. és 29. szakaszok) tisztán és félreérthetetlenül tiltja, hogy nyelv, vallás, vagy etnikai származás szerint különböztessék meg az állampolgárokat. Az alkotmánytervezet indokolása (Móni torn! Oficial 1923., parlamenti beszámoló, 41. füzet) következőket mondja erre vonati- kozóan: — Az uj határok között etnikai és vallás; kisebbségek [;s vannak s kötelességünk, hogy a román származásikkal teljes egyenlőséget adjunk számukra. Nem tehetünk különbséget és nem alkalmazhatunk privilégiumokat az alkotmány engedélye nélkül, románok javára. Az alkotmány teljes szabadságot biztosit az ország összes polgárainak. Félreértés elkerülése végeit Chirculescu, az alkotmánytervezet előadója azt is megállaVLLENZSK Amerilcában mostanában sokat gondolkoznak rajta, hogy a büntettek számát miképpen lehetne csökkenteni A kérdéshez rengetegen szólnak hozzá. Egy németországi bevándorol Roland von Goeben newyorki lakos a Newyork Time»- ben azt ajánlja, hogy az ország minden la,- kosát regisztráltassák, ujjlenyomatozzák és lássák el személyazonossági igazolvánnyal, amelyet mindenkinek magával kdll hordania. A javaslat szerint a rovottmultuakat arra kellene kötelezni, hogy azonnal jelentkezzenek a rendőrségen, bármely városba, vagy községbe érkeznek is. Az amerikaiak persze fáz^ nak az ilyen németes rendszabályoktól, ame Ivet bajosan fognak megvalósítani. Az amerikai lapok szerint elegendő volna, ha mint Budapesten, a? amerikai városokban is mindenkinek bejelentőlapja volna a rendőrségen és minden idegennek a városbaérkezése után azonnal jelentkeznie kellene. A csendes Vanilia-ország Muduguszhár-sziget Negyven év óta áll francia uralom ja.la.tt a világ egyik legtermékenyebb szigete,amelynek sem önkormányzata, sem parlamentje és ahol még nem volt forradalom. Tananarivo (Madagaszkár) márc. hó. M. Leon és Gayla, Madagaszkár főkormányzója a napokban ünnepélyes rádióbeszédet mondott, amelyet az összes franoia adóállomások közvetítettek. A főkormányzó arról emlékezett meg, hogy most van negyven éve annak, hogy Madagaszkár szigete francia uralom alá került. Nem lesz egészen érdektelen ez alkalommal egy kis visszapillantást veim, miként került a hatalmas sziget a franciák birtokába és mi történt vele ama negyven év alatt1, amióta Franciaországhoz tartozik. Az udvarias ezredes — Asszonyom — mondotta Galliiení ezredes, ugyanaz a Galiienot, aki húsz évvel később a világháborúban mint tábornok Párisi védte a német támadások ellen — tűzesse ki azonnal a francia lobogót palotájára. Galbeni ezredes szavait Ranavalona királynőhöz intézte, Madagaszkár uralkodónőjéhez, aki eljött a francia hadseregparancsnokság- ra, hogy a franciák Tanararivóba való diadalmas bevonulása után külsőleg is, forma szerint is meghódoljon a franciáknak. A Gallieni ezredes által használt hang nem volt udvarias és egyáltalán nem növelte a francia jólneveltség hiréi, de a királynő kénytelen volt engedelmeskedni. Egy óra múlva már ott lengtek a kék-fehér-piros színek a palotán, amelyben eddig III. Ranavalona uralkodott. Néhány hónappal később megjött1 a főikormányzó, aki átvette a sziget feletti uralmat. És nem sokkal később, 1897-ben megkapta a letett királynő a parancsot, csomagoljon össze, mert kiviszik az országból. III. Ranavalóna könnyes szemmel engedelmeskedett, noha tudta, hogy soha életében nem látja többé hazáját. 1916-ban hallt meg száműzetésben Algírban. így került Madagaszkár francia uralom alá. A semmibe se vett gyarmat Mindezek az események a francia nyilvánosság teljes nemtörődömsége mellen zajlottak le. Mégi évek mulv.a is akadt igen sok francia, aki azt sem tudta, hogy Madagaszkár francia uralom alá került. Az uj gyarmattal úgyszólván senki sem törődötti és ez a közöny, főként a nagy távolsággal magyarázható meg. Tizenkétezer kdométernyi tengeri ut választja el Francia- országtól a szigetet, amely egyébként nagyobb, mint az anyaország. A főok azonban valószinüleg! az vök, hogy a szuezi csatorna megnyitása után az India felé haladó hajó- forgalom leljesen más irányba terelődött. Lehet, hogy egyszer csak megváltozik a helyzet, mert hiszen nincs kizárva, különösen, ha tovább is tart a feszült viszony a Földlközi tengeren, hogy egy szép napon ismét a régi tengeri útvonalat használják majd a hajók India felé, megkerülve a Jóremény- j ség-fokot és ezzel Madagaszkár hajóforgalmi szempontból is nagy fontosiságra tehet szert. Ellátja vaníliával az egész világot Amikor a sziget negyven évvel ezelőtti a franciák birtokába került, gazdasági jelentő- ségp a nullával volt egyenértékű. Kivitelről szó sem lehetett. A helyzet azonban a negyven év alatt jeleratélkenyen megváltozott. Egy évtized óta négyszázmillió aranyfrank értékű árut szállít Madagaszkár az anyaországba és emelett saját szükségletének négyötödrészét fedezi, amely pedig állandóan emelkedik, a francia ipari gyártmányokkal, így nehát Franciaország nagyon jó üzletet csinál Madagaszkáron. A sziget főkiv-iiteli cikke a rizs, a tápóka, a kávé, amelynek egészen kü.önös aromaja van, ezenkívül bőrök', prémek és növény- rostok. Kiviteli cikk még a gyümölcs, a főzelék, a cuikor és a rum. A -sziget óriási szarvasmarhaállománya következtében, hús*- konzerv-ipar is keletkezett a szigeten, mely egyre nagyobb részt kér a francia kivitelből. Madagaszkár grafitját az egész világon ismerik. Van azonban egy terménye Madagaszkárnak, amellyel monopolisztikus helyzetet biztosit magának a világpiacon. És ez a vanilia.A világszükséglet kilene-tized részét Madagaszkár fedezi. így azután joggal nevezik Madagaszkárt Vanília-országnak. A vanília egyébként, mint azt kevesen tudják, növénytani szempontból az orchideák csoportjához tartozik és a sajátságos gyümölcsei harminc centiméterre nőnek meg. E gyümölcsnek nyers állapotban semmiféle ize nmes. A mindenki által ismert vanília-illatot későbbi mesterséges eljárás révén kapja a vailia. Küzdelem a járványok ellen Madagaszkár gazdagságának (kifejlesztése j kétségkívül fontos célja volt Franciaországnak, de még sem a legfontosabb. Ez inkább ama járványok leküzdésében állott, amelyek sokideig csaknem állandóan pusztítottak az Indiai óceán e szigetén és óriási pusztítást végeztek a benszülötir- maláji eredetű lakosság között, amelynek létszáma három-négymillió között ingadozik. Ma viszont mintaszerűnek tekinthető Madagaszkár egészség- ügyi szesrvezet'tsége. E szervezet egyik legfontosabb alappillére, a lananarlvói Pasteur- intézet, amelyhez számos laboratórium csatlakozik. Ezenkívül 55 kórház, gyermekkórházak, t6 leprabetegintézet, anyák otthona, árvaházak találhatók Madagaszkáron. Laza- retitek és segélyállomások óriási hálózatát építették ki a franciák, amely magában foglalja az egész országot, úgyhogy még az őserdők legtávolabbi részeiben is segítséget tud nyújtani. Az iskolák ügye Franciaország valamennyi gyarmatán, Indokinában, Tonkinghan, Szíriában, Marokkóban és Közép-Afrikában észrevehetők voltak az utóbbi időben bizonyos mozgolódások. Madagaszkár, Vanilia-orszig, azonban kivétel volt. Itt nem történt semmi sem, pedig madagaszkár az a francia gyarmat, melynek legkevesebb joga van. Se önkormányzata1, se parlamentje, de még csak képviselője sincs Párisban. Madagaszkár csendessége, az ügyes francia iskolapolitikára vezethető vissza. A benszülöttek kénytelenek hozzáhasonulni a francia kultúrához, mivel a francia nyelv, már az elemi iskolákban kötelező Madagaszkáron. 1041 elemi iskola van a szigeten, amelyekbe 110.000 benszü'ött gyermek jár. Ezenkívül sok középiskola, egy ma- gasabbrendü ipariskola és közigazgatási tanintézet is van a szigeten. Ha egy madagasz- kári fiatalember tovább akar ’tanulni, akkor Parisba kell mennie. Franciaország civilizációs és gyarmati sikerei kétségbevonhatatlanok Madagaszkár szigetén. A franciák mint, ahogy azt Cecil Rhodes, Anglia leghíresebb gyarmatpoH'tiikusa egyik kijelentésében a gyarmatosítás céljául tűzte ki: jóvátetták azt az erőszakosságot, amivel negyven év előtt elfoglalták Vanília-országot. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elöharcosa. ■■■BBWSnaSBIGiaHB BRSHZHi 3IH®lfiiffiaB2BKHBaES2!*aBa pitotta, hogy „román állampolgárt“ kell érteni, az alkotmány ,,román“ megjelölése alatt. A nemzet és állampolgárság — mondotta —- két szó és két fogalom, mégis összhangban kell éljenek egymással. — N:ncs különbség — hangoztatta 16 évvel előbb, úgyszólván tegnap, Jonel Bratianu s a mai kormány számos tagjának helyeslése között — született román s román állampolgár között. Nem lehet speciális életfeltételeket teremteni az alattvalók egyik csoportjának anélkül, hogy meg ne sértenék az alkotmányban biztosított szabadságot. Jonel Bratianu az alkotmányozó országgyűlésen maga is elismerte: „Kötelezettséget vállaltunk a kisebbségek egyenjogúságára vonatkozóan..,“ „Az alkotmány a kisebbségek jogait biztosi!ja s keresni fogjuk az alkalmat, hogy speciális törvényeinkben az áilam és kisebbségek viszonyát a legszélesebb körben s legszahadelviibb szellemben rendezzük . . .“ „Uraim! Legszabadelvübb szellemben akarjuk kezelni a határaink közölt élő más val lásu és más nemzetiségű összes állampolgárokat. Ez az ő legnagyobb garanciájuk, mely- lyel szemben tudniok ke 1. hogyan szeressék a többségi nagy román nemzetei“. ^ A szellemi munkanélküliek statisztikája hebizonyította, hogy példátlanul álló rendki> vüli intézkedésnek nem lehet alapja. Nincs szükség úgynevezett „drasztikus“ megoldásra. — Nincs értelme a folytonos fájdalmas panaszkodásnak — figyelmeztet a kormány hivatalosa. — Elkedvetlenítésnek, erkölcsi riasztásnak, lélek rontásnak. Mindenki esze, tehetsége szerint, becsület tek, vaklárma s zavarkeltés nélkül igyekezzen előre a boldogulás és előrehaladás utján, S ha segitségnyutásról v-n szó. egyforma támogatást kérünk az alkotmány értelmében minden állampolgárnak.
