Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-18 / 64. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 AßA 3 L Ei Szerkesztőség és kitdóhivatal: Chij, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. *zim, — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS L\ 111. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM. CSÜTÖRTÖK Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, féévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi álmokba csak a portókülönbözettel^obb. 1937 MÁRCIUS 18. Ma beszél a Duce Mussolini kétezerötszáz lovas élén vonult be tegnap Tripoiiszba.- Antonescu külügyminiszter útban van Ankara felé. - „Angliának jól felszerelt hadsereg kell, mely m nden pillanatban kész, hogy elin­duljon a föld bármely pontjára" Újabb zavaroka londoni benebizottságban A külpolitikai élet részint vezető ál­lamférfiak látogatásaiból észrevehető, részint a nyilvánosság számára rejtett, kulissza mögötti tárgyalások jegyében zajlik tovább. A közvélemény nyugtalan fantáziáját foglalkoztató esemény az utóbbi napokban nem történt, mára azon­ban táplálékot fog kapni alighanem a külső színeket kedvelő nemzetközi érdek­lődés is. Mussolini, aki tegnap 2500 lo­vas élén nagy fénnyel bevonult Tripolisz olasz gyarmat fővárosába, az eddigi je­lentések szerint, ma tartja meg nagy be* szádét. A beszéd előreláthatólag a Duce szokott, temperamentumosán erélyes mo­dorában fog elhangzani, római illetékes jelentések szerint azonban Mussolini ez­zel a beszéddel is a békét óhajtja szol­gálni s a földközitengeri olasz érdekekre vonatkozó kijelentéseiben is el fogja ismerni újra az angol—olasz gentleman agreement megállapodásait. Bizonyos fokig a Földközi-tenger egy fontos pontjával, a Dardanellákkal áll kapcsolatban Antonescu külügyminisz­ter ankarai látogatása is. Antonescu, aki a „Regele Carol“ nevű hajón tegnap in­dult cl Constantából, megérkezett Isz­tambulba, ahonnan már folytatja is to­vábbi útját Ankara felé. fíucurestiben azt hiszik, hogy az ankarai úttal a román— török együttműködésnek uj fejezete kez­dődik, aminek nagy fontossága különö­sen azért számbaveendő, mert Törökor­szágnak a montreuxi egyezmény óta a Romániára nézve is annyira fontos bosz- porusi és dardanellai átjáró körül döntő szerepe van. Ez a szerep, —- amint Bu- curestiben megállapítják — elsőrendűen szükségessé teszi a Fekete-tenger két parti államának barátságos együttműkö­dését. A ’londoni benem non! hoz ás i bizottságban tegnap újra felfordult a rövid időközökre is nehezen biztosítható összhang. A spanyol határok ellenőrzésének kérdése ugyan már lezártnak tekinthető és ebben az ügyben o-z ellenőrzést intéző tanács ma meg is kezdi munkáját, ahogy azonban túllépnek az el­lenőrzés kérdésén, a változatlanul fennálló ellentétek újra lehetetlenné tesznek minden együttműködést. A tanácskozás tárgysoroza­tára a spanyol államkincstárnak a valenciai kormány kezében tevő aranytartaléka ke­rült, melyre Németország és Olaszország képviselői, Ribbentrop és Grandi nagyköve­tek zárlat elrendelését kívánták. Maiszkg szovjetorosz nagykövet tiltakozott az indít­vány ellen, melyről kijelentette, hogy tár­gyalni sem hajlandó. Vő'aszképen Ribben­trop és Grandi viszont kijelentették, hogy a spanyol határellenőrzés haladéktalan életbe­léptetésének kérdésén kívül szintén nem haj­landók egyetlen kérdést sem tovább tárggnl- ni, amíg a bizottság a spanyol arany kérdé­sében kívánságuknak megfelelő döntést nem hoz. A két nagykövet állásfoglalása különö­sen azért fontos, mert most került volna szó a már Spanyolországban tevő külföldi ka­tonák visszahívásának indítványára, amit Olnszország és Németország beleegyezése nélkül természetesen tárgyalni sem lehet Az angol parlamentben tovább folyik o fegyverkezési vita, mely pillanatnyilag az angol közvélemény minden érdeklődését le­foglalja. Tegnap Duff Cooper hadügyminisz­ter fejtette ki, hogy Angliának olyan jól föl­szerelt hadseregre van szüksége, mely min­den pillanatban készen áll, hogy a föld bár­mely pontjára elindulhasson. Ez a magya­rázat kis»é túlmegy Baldwin kijelentésein, \ hogy az angol fegyverkezés tisztán védelmi ; jellegű. Nyilvánvaló, hogy ez a fegyverkezés "pz angol nép nagy ges -tusok nélkül végre­hajtott, de valóságban példátlan erőfeszíté­sét jelenti arra, hogy a birodalom külpofiii- tkai tekintélyét minden ellenállással szemben visszaszerezze és továbbra is változatlanul megtartsa. Ennek a véleménynek ad kifeje­zést Bethlen István gróf, volt magyar mi­niszterelnöknek a mai helyzetről egyik bu­dapesti lapban megjelent nyilatkozata is. ,,Anglia fegyverkezése — mondta a tekinté­lyes magyar államférfi — a; utóbbi évek legjelentősebb ténye és eredménye csak az lehet, hogy a jövőben Anglia szavának még nagyobb súlya lesz, mint volt eddgi a nem­zetközi kérdések tárgyalásánál. Magyar szempontból is rendkívül fontos tehát, hogy Anglia helyesen legyen informálva és hogy a Londonban tervezett kisebbségi konferen­cia alkalmából a tényleges helyzetet ismerje meg.“ Bethlen István gróf ezután azt fejte­geti nyilatkozatában, hogy Magyarországnak, bár vannak barátai, biztonsága nem nyűgöd- hátik kizárólag baráti jóindulatán, hanem önmagában kell megállania s önmagában kell elég erősnek lennie ahhoz, hogy minden külső támadással szemben fegyverei erejé­vel is megvédhesse magát. A francia sajtó továbbra is sokat foglal­kozik a nyugati egyezményre vonatkozó ré­met és olasz válasz állal megindított diplo­máciai tárgyalásokkal. Párisban Delbos kül­ügyminiszter fogadta Belgium, Olaszország és Oroszország követeit, Brüsszelben Van- Zeeland miniszterelnök tárgyalt a francia követtel, Londonban Eden folytat a kérdés­ben érdekelt államok képviselőivel tárgyalá­sokat. Párisi lapok szerint a szovjetorosz veimem Meg kell fontolni, ami Csehszlovákiában történik. Az események szerint a legfonto­sabb kérdés ott most a k sebbségvédelem pontos megva'ósitása és elrendezése a kisebb­ségekkel kötött vagy megkötés elé került egyezmények alapján és az egyezmények valódi szellemében. Hodzsa Mllián miniszter­elnök szinte nap-nap után nyilatkozik és be­jelent: körülményesen: mi történt és mi ho­gyan fog történni? Nyilván komoly, egyenes, határozott szándék vezeti a cSPb áMampolUi- kát. Semmi nyoma becsapásnak és ideigle­nességnek. Semmi lehetősége a macch’avel- lizmusnak. Diszketek, sü'lyesztők, hátsó ajtók, melléklépesők nélkül, az igazi és nyugati demokráciák erkölcsével akarják megoldani, még pedig az áT.amígent’ő és kötelessésgtel- jesitő kisebbségek segítségével és hathatósan biztosított ellenőrzésével a kisebbségi jog lényegét, mert jól tudják, hogy az ilyen ren­dezés megerősíti Csehország létét a fenye­gető germánság és ellenséges szomszédok torkában, hogy az ilyen rendezés a Duna- völgyi összefogás ügyére is üdvös hatást gyakorolhat, hogy az ilyen rendezés bizto­sítja Európa békéjének, a szerződéseknek, a Népszövetségnek, szóval az utódállamokat megalkotó és fejlesztő szeljem egyedül hatá­lyos ellenőre és gyámja, szóval Angi a részé­ről a boldogító rokorszenvet és támogatást, melyet „óhajtva es<l'‘ Belgiummal az élen minden kis hatalom. Hodzsa rendbe hozta szénáját már a német közép, baloldali és szocialista pártokkal!, amelyeknek egy-egy, összesen három tagja már régebben a kor­mányba került és feltétlenül dűlőre akarja vinni a dolgot a szélsőséges szudéta-német párttal is, mely feltétlen önkormányzatot követel; kedvező jósjelek enyhe légkörében tárgyal a magyar pártokkal és ruténekkel; végül éppen most válaszolt igen kedvezően a zsidó kisebbségnek, mely elégülten áfadia emlékiratát. Az uj kisebbségi egyezmények megkötésé­nek ugyan s pontos alakisága, majdnem azt irtuk: rítusa vagy etikettje alakult ki. Elő­ször Benes, Hodzsa, Krofta nagy és gyakori beszédekkel e őkészitik a szükséges légkört, melyben a szélsőjobboldali akaratok lágy’ só­bajokká feslenek szét. A kisebbségek vála­szolnak, fejtegetnek, érvelnek, majd fclszó- I’fásra beadják emlékirataikat. A kiképzett kisebbségi szakértők minden kérdést pon­tosan föl dolgoznak és ezen az alapon őszinte és nyílt tárgyalások során lefolynak az egyez­kedések, amelynek eredményeit szakszerű világossággal és pontos részletezéssel Írásba foglalják. Itt nincs lehetősége, hogy végre­hajtási utasítások megdöntsék a lényeget és vitatkozzanak, mit kell érteni „etnikai'4 né­metség fogalmáról és milyen kirekesztő ha­tárt gyakorolhat családfa, val:ás, családnév- valakinek önként, ünnepélyesen kifejezett ksebbségi voltára. Itt gondoskodás történik, hogy maguk a kisebbségek ellenőrizzék a végrehajtást. Világért sem állítjuk, hogy Hodzsa eszményi tökélyre jut a kisebbségi rendezésben; nem is akar, amíg ez is szük­séges nem lesz; szemes alkusz ő is, mint amilyen még legnemesebb többségi tárgyaló is szokott lenni és nem ad többet, mint amennyit a nemzetközi rende’kezés kisza­bott és azt a lehető legkevesebbet, amivel a nagy érdeket megközelítheti. De amit ad. az a csehországi kisebbségeket az irigyelt élre helyezi. Képzeljük el, hogy mindenütt, a hadseregtől kezdve az állami üzemig és közszál Irtásokig a megállapított arányban kapnak Iic'yet a kisebbségek, hogy az isko­lákat és egyházakat, a közművelődés intéz­ménye^ az állam tartja fenn vagy hatható­san segíti, hogy az anyanyelv nemcsak bíró­ságnál. de minden közigazgatási helyen ér­vényesül és ezéirt az állami tisztviselőknek meg kell tannlniok a kisebbségek nyelvét. Sth., sth. Nem eszményi megoldás ez az emberi és természeti jogokon át nézve. De nagyszerű és érdemes rá, hogy megfontoljuk mindezt és üdvös következtetéseket vonjunk le belőlük. nagykövet Moszkva nyugtalanságának adott kifejezést afölött, hogy német és olasz rész­ről Szovjetoroszországot teljesen el akarják szigetelni Európától. Ezzel a törekvéssel szemben, párisi lapok szerint, a francia hi­vatalos fölfogás az, hogy Franciaország mélységes hive o békének, melynek érdeké­ben minden lehetségest hajlandó meg is ten­ni Barátai megválasztásában azonban sza­bad kíván maradni, mint a múltban, úgy a jelenben is. Sok magyarázatra ad okot to­vábbra is Sandler svéd külügyminiszter lon­doni látogatása és az a hir is, hogy Krisz­tián dán király berlini útjában látogatást tett Hitler birodalmi vezérnél. Sandler svéd külügyminiszter. hir szerint, bejelentette Londoniban, hogy egy német—orosz viszály esetén Svédország és a skandináv államok semlegesek kívánnak maradni. A dán ki­ró1 ynak viszont Hitler tett ajánlatot egy német—dán kölcsönös megnemtámadási szerződés kötésére, Minthogy a kis Dánia nyilvánvalóan nem akarja megtámadni a német birodalmat, az ajánlat főleg dán szempontból fontos. ISZTAMBUL, március 17. Victor Antonescu külügyminiszter kíséretével ma ideérkezett a Regele Carol hajón. Vele együtt utazott Törökország Bu- curesti-i követe is. Az érkezésnél a város helyettes polgármestere és a tér- parancsnok fogadták. A katonazene­kar a román és török himnuszokat játszotta, gyalogszázad tisztelgett. An­tonescu a Pera Palace szállóba hajta­tott. Útközben a tömeg hatalmas lel­kesedéssel fogadta. Este 19 órakor a külügyminiszter folytatta útját Anka­ra felé. LONDON, március 17. A benemnváltozási albizottság ülése után kiadott hivatalos je­lentés megái lapít ja, hogy az albizottság tag­jai mindannyian egyet értenek abban, hogy a pillanatnyilag legfontosabb feladatot an­nak a nemzetközi 'tanácsnak tényleges meg­alkotása képezi, amely teljes egészében és mielőbb alkalmazza q spanyol határok el­lenőrzésének tervét. Ez a nemzetközi tanács ma ül1 össze első megbeszélésére. TRIPOLIS, március 17 Miután Misurata- ból gépkocsin utazott Tripolis közvetlen kö­zeiéig, Mussolini lóhátra ült és 2600 lovas­katona élén így vonult be a városba, a: ut­cára gyűlt tömegek egetverő üdvrivalgása közölt. GENF, március 17. A francia kü'iigymi- raszéénium beiktatás végett a Népszövetség titkári hivatala elé terjesztette azt az 1936 november 6-án aláirt nyilatkozatot, amely­nek értelmében a francia és romám kormá­nyok még 10 évre megújítják a kél ország közti barátsági szerződést. PARIS, március 17. Léon Bhim francia kormányéinál: tegnap a párisi angol keres­kedelmi kamara vendége volt. .4 díszes est­ebéden a francia miniszterelnök pohárkö- szöntöt mondott, melynek folyamán ismétel­ten hangoztatta az azonos érdekek pillérein nyugvó angol—francia barátságot. Hangoz­tatta, hogy milyen fontos az a\nqol—francia megértés egész Európa és a béke számára. Franciaország teljes egészében a békét kí­vánja —- jelentette ki Blum — és ha a bé­keakarat hasonló erővel nyilatkozna meg az összes ólomok részéről, egész Európában a biztonság érzése uralkodhatna. A párisi vi fágkiállitás — mondotta még Blum minisz­terelnök — hozzá fog járulni a béke mü­véhez. BRÜSSZEL, március 17. Van-Zeeliand bel­ga miniszterelnök tegnap kihallgatáson fo­gadta Laroche francia követet, akivel az uj nyugati paktum e’őkészjtcséről és a francia —belga kapcsolatokról beszélgetett. (Cdcküuk folytatása az utolsó oldalon) f £ Bucurestiböl jelentik: .4 szél enyhii lése, a nappali hőmérséklet emelkedé 'se és sok helyen eső várható.

Next

/
Thumbnails
Contents