Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-17 / 63. szám

2 ELLEN Z AK 19 3 7 március 17. Olasz- cs Németország után Anglia és Franciaország megfigyelőket küldött Burgosba Franco tábornokhoz Kereskedelmi tárgyalások kezdődtek Burgos, London és Páris között Teljes a fejetlenség Madridban Párisi távirat szerint a bnrgosi pezeta árfolyama közel kétszerese a va­lenciai pezeta árfolyamának. A francia tőzsde értékelése a spanyolországi tényleges helyzetet s a szemben álló felek erőviszonyát teljesen megvilá­gítja. Ugyanilyen következtetést vonhatunk az angol és francia kormányok álláspontjából. Egyik sem akar elkésni s mindkét részről hivatalos puhatoló­zások folynak Franco táborában a jövőre vonatkozóan. Londíon é$ Páris megfigyelői Franco-nas RÓMA, március 16. A spanyol polgárhá­ború befejezés előtt áll. A nacionalisták a madridi egyetemi erődítmények és uz álla­mi kórház k. t oldala felől akarnak a fővá­ros szivébe hatolni. Bőm haza porra l készítik elő támadásukul, melynek nyomán a kor­mán ycsapa tok kénytelenek visszavonulni. A nemzetiek ágyúi irtózatos pusztítást végez­nek a visszavonuló csapatokban, f ranco tá­bornok jól kidolgozott terv szerint haliad előre s ahol megveti a 'iábál. onnan nem tudják többé kivetni. A polgárháború régtől befejeződött volna, ha nem segítenék a ha­táron túlról a népfrontot. A (népfront sajtója s a szolgála lábain ál ló távirati ügynökségek az eredményt olasz csapatok hadba vet ésével igyekeznek igazol­ni. A hír valódiságát nem lehel ellenőrizni. Kétségkívül jó indok lesz arra, hogy újabb orosz erősítéseket küldjenek a spanyol kor­mány számára. Moszkva hivatalosan távol áll a beavatkozástól, a Kominternt azonban a londoni megállapodás nem kötelezi s to­vább folytatja munkáját. Európában mind tisztábban látják a ve­szélyt. Raymond Raicouíy, francia akadémi­kus, hosszabb cikkben számol be Franco tábornokkal történt beszélgetéséről és saj­nálatát fejezi ki. mert Franciaország félre­értette a spanyol helyzetet s az orosz szö­vetség aláírásával azt a téves hitet keltette, mintha a spanyol vörösök mellé álina. Mind több francia vezető személyiség keresi az uj orientációt. A római rádió jelentése szerint a Blum-kormány aggodalommal nézi, hogy London kereskedelmi egyezményt kötött Franco tábornok kormányával. Itália és Né­metország magatartása után most már An­glia is hason'ió állásfoglalásra készül, Fran­ciaországnak tehát ügyelnie kell, nehogy ké­sőn jöjjön. Olasz részről erre vezetik vissza, hogy francia részről megfigyelőt küldtek Franco kormányához. A megfigyelő ugyani nem utazott még él, a határozat azonban egymagában is elegendő arra', hogy a kulisz- szák mögött folyó munkát megvilágítsa. London elővigyázatos LONDON, március 16. Lord Gharborme külügyi államtitkár az angol alsóház egyik tagjának kérdésére kijelentette, hogy a spa­nyolországi angol kereskedelmi attasé és az angol kereskedelemügyi minisztérium egyik mJagasrangu hivatalnoka Horgosba és Sala- mancaba utaztak, hol hivatalos tárgyaláso­kat kezdenek Franco tábornok megbizottai- val. A megbeszélések a nemzetiek fennha­tósága alatt álló terület és Anglia közötti kereskedelmi forgalomra vonatkoznak. Mola tábornok megokolja az offenziva lassúságát LONDON, március 16. Mola tábornok nyi­latkozatot adott a hadiszállására érkezett külföldi újság Íróknak. .‘Kijelentette, hogy megérti a nemzeti csapatok élőhaladásának lassúsága miatt tapasztalható nyugtaluságot, tudni kell azonban, hogy az offenziva kez­detén vnn, kerülni akarja a vérontást és arra törékszik, hogy a madridi vörösök ön­ként adják meg magukat. Mola tábornok szerint csupán idő kérdése Madridba való bevonulása. A vörösök tisztában vannak ez­zel s lázas sietséggel szállítják el az értékes hadianyagot a fővárosból. Angol és francia katonai körök befejezett ténynek tartják a vörös csapatok vereségéi s a maguk részé­ről is Madrid önkéntes feladására számíta­nak. A főváros éleste végzetes hatással lesz a polgárháború további sorsára. Nagy a fejetlenség Madridban PÁRIS, március 16. Párisi lapok jelenté­se szerint teljes a fejetlenség Madridban. A katonai hatóságok mindinkább háttérbe szo­rulnak s a polgári tisztviselők nem tartják he a főváros kiürítésének módjára vonat­kozó parancsokat. Poyas tábornok segéd­tisztiét kivégezték, mert az engedelmességet megtagadla. Cazorlu rendészeti miniszter ki­jelentette, hogy nincsenek már politikai fog­lyok a spanyol fővárosban. A nyilatkozat női őszi niivé teszi azokat a kivégzéseket, me­lyeket a börtönök kiürítése a a politikai foglyok elszállítása közlx-u foganatosítottak. Hasonló felfordulásról érkeznek jelentések Barcelonából, hol a kormányt nem létezőnek kell tekinteni. Minden pártnak saját börtöne van, ez a körülmény az eltűntek számát napról napra szaporítja. A bankoktól és ma­gánosoktól elrekvirált arany és ezüst nem a kormány, de az ibériai anarchista szövetség birtokában van. A városok elszakadtak a valenciai központi irányítástól s mindegyik saját kénye-kedve szerint adja ki a paran­csokait. Németország megyedto a spanyol szovjet Lövet titkárától a vörös titkos irattárat BÉCS, március 16. Rosenberg, valenciai szovjet követ első titkára: Werdow, Svájc­ba szökött és magával vitte a szovjet követ­ség titkos irattárát. Az iratokat a zürichi an­ti kom műn ista irodának adta el, igy ezek a inémet kormány birtokába jutottak. A hir nagy riadalmat keltett Moszkvában. Werdow a szovjet legmegbízhatóbb diplomáciai tiszt­viselői közé tartozott, igy az összes haditer­vek kezében voltak szökése alkalmával. Az inatokat három ládába csomagolva szállí­totta el repülőgépén. Rosenberg követ maga is repülőgépre szállt s az üldözést maga irányította. Werdow frtoincia földön kény­szerleszállást végzett és hamis útlevéllel Svájcba utazott. Berlinben most vizsgálják át a ládákba zárt iratokat. Aki e hó 10-ig adóvallomast nem tett... Hivatalból áliapiíjáb meg az adót CLUJ, március 16. A községi adók és illetékek kivetését az uj közigazgatás? törvény életbelépte­téséig a városok pénzügyi megszervezé­séről szóló törvény alapján vetették ki. A pénzügyi törvény alapján a városi adóhivatal több bizottságot delegált, melyek az adózó feleket maguk elé idézve, nyilatkozataik alapján vetették ki az adókat és illetékeket. Ezt a rend­szert az uj közigazgatási törvény meg­változtatta mert előírta, bogy a törvény életbeléptetése után a községi illetékeket és adókat a városi tanács elnöklete alatt álló bizottságok állapítsák meg. Ebben az évben tehát az eddigi szokástól elté­rően, három-négy' bizottság fog az adó­kivetéssel foglalkozni és ennek követ­keztében a kivetés munkája természet­szerűleg hosszabb lesz. mert több adóté­tel jut egy-egy bizottságra. A bizottság munkájának előkészítése érdekében a város pénzügyi osztálya fel­hívta a polgárságot, hogy adóbevallásait e hó 10-ig adja be. Ez a terminus lejárt s bár a felhívásnak alig volt számbave- hető eredménye, uj terminust nem tű­zött ki a pénzügyi osztály, mert azoknak adóját, akik bevallási ivéiket idejében nem adták be, hivatalból fogják majd megállapítani. * 2 A pénzügyi osztály különben ebben az évben uj rendszer alapján fogja a ki­vetett adókat behajtói. Ez a rendszer véleményünk szerint úgy a közönség, mint az adófizetők szempontjából ked­vező lesz. A pénzügyi osztály a villamos­üzem példáját fogja követni, amely in­kasszó utján hajtja be a villanyfogyasz­tási dijakat. A pénzügyi osztály az ille­tékek és adók összegének megállapítása után az adókat havi részletekben az adó­fizető lakásán fogja behajtani. Minden hónapban kiküldik a pénzbeszedőket a kiállított havi nyugtával az adófizető la­kására s foglalni csak azután fognak, ha az adófizető három egymásután kö­vetkező részlet befizetését elmulasztotta. Ennek az uj rendszernek vannak elő­nyei, de vannak hátrányai is. Az adófi­zetők helyzetét könnyebbé teszi, mert az évi adót tizenkét részletre elosztva köny- nyebb lesz majd megfizetni, rosszul jár azonban az adóhivatal, ha az adófizetők könnyűszerrel visszautasítják a pénzbe­szedők által bemutatott havi nyugták kifizetését. A város adóbevétele ezzel lé­nyegesen csökkenni fog, ám az adóhiva­talnak lesz majd módja arra, hogy az adófizetők „buzgalmát“ serkents1«. Az uj rendszer csak a jövő pénzügyi évben, április elseje után lép életbe. Lukács-fürdőbe ! Gellért-fürdőbe ! M^rgit-szigetre ! Svábhegyi Szanatóriumba HIVATALOS PENGŐ-ÁRFOLYAMON Kedvezménves gyóaykuráK Budapesten Az IBUSZ által kibocsájtolt szelvényes jegyfüzetek alakján alábbi rendkívül mér­sékelt áru gyógykurák vehetők igénybe: 2 heti időtartamra Lei 7.550, mely összegben következők foglaltatnak ben. Díjmentes vizűm, 50 százalékos vas­úti kedvezmény magyar határ—Budapest és vissza, vagy tovább bármely magyar határ- állomásra, komplett panzió (lakás és napi háromszori étkezés, előírás esetén diétás koszt is) választás szerint a Gellert nagy­szállóban, Lukácsfürdőben, Palatínus mar­gitszigeti szállóban, vagy Svábhegyi Sza­natóriumban, főorvosi vizsgálat, 2 heti or­vosi felügyelet, gyógyfürdők 2 hétre, két autókörjárat, összes borravalók és adók. -— Ugyanez kísérők számára, orvosi felügyelet és gyógyfürdők nélkül caik Lei 6.150. Háromheti időtartamra Lei 11.050 mely összegben a fent részletezett ellenszol­gáltatások foglaltatnak bent 3 hétre. Ugyan­ez kisérő számára, orvosi felügyelet és gyógyfürdők nélkül 9.050 Lei. Indulni lehet bármikor! Az összeg lefizetése ellenében a kedvezményes jegyfüzetet azonnal kiszol­gáltatja az ELLENZÉK könyvosztálya Cluj, Piaţa Unirii, vagy az Economia Menetjegy­iroda. Vidékre utánvéttel is azonnal küld­jük, részletes felvilágosításokkal válaszbé­lyeg ellenében azonnal szolgálunk» A moszkvai tiiok Irta: BIMM írMÍ — IH azt kérdez,te tőlem, tudok r róla, hogy Troekij bizonyok ajánlatokat tett az ö kormányának? Azt feleltem, tudok róla. Ak kor azt kérdez,te, hogy ezek az ajánlatok komolyuk e? Megerősítettem, hogy geins komolyak. Megkérdez,te, ez. az én személye« véleményem e? Azt mondtam neki, nemcsak az én személyes véleményem, hanem a ba­rátaimé Is. Itadek is tud valami érdekeset: — 1934 őszén egy diplomáciai fogadtatá­son egy kft/épeurópai állam diplomáciai képviselője, akit személyesen ismertem, mel­lém iilt és ezt mondta: „Vezetőink pontosan megjelölte, kik azok), tudják, hogy Troekij közeledést kére* Németországhoz. Főnököm a/4 kérdi, mit jelent Troekijnak ez az, öt­lete? Ki osztozik itt az ő eszméiben? Arról, hogy Troekij tervének 8 a német- hirudalom számára megígért gazdasági en­gedményeknek milyen gazdasági hatásuk lett volna Oroszországban, ismét csak Radek igy nyilatkozik: — Kétségtelen, hogy a kapitalizmus visz- szaállitásáról volt szó. Radek ezután beszámol Troekij külpoliti­kai megegyezéseiről. Japán megkapta volna a keletázsiai partvidéket, Ukrajna átválto­zott volna Németország vazallus államává. — És a dunai országok tárgyában mit határoztak? — kérdezi tőle Visinszki ügyész. — Ami a dunai és balkáni országokat Illeti — fejeli Radek — Troekij hozzám intézett levelében azt irta, hogy a német fasizmus terjeszkedése folyamatban van és azt nekünk semmi tekintetben sem szabad akadályoznunk. Magától értetődőm meg kel­lett volna szakítanunk Csehszlovákiával azt az összeköttetést, amely ma védelmet biz­tost ennek az országnak . .. Aki a németek­kel púktól, annak bele kell nyugodnia, hogy ilyen vagy olyan formában kielégítse az ő terjeszkedési vágyukat. Mit akartak hát ezek az emberek? A há­borút akarták, Oroszország vereségét? El­képzelhető-e, hogy a helyettes népbiztosok és más szovjet-előkelőségek idegen országok javára dolgozó kémekkel, az ország fegy­verkezés', iparát és közlekedését fenyegető rombolókkal legyenek összeköttetésben? íme Pjatakov felelete ezekre a kérdésekre: — Troekij úgy vélekedett, hogy a katonai összeütközés elkerülhetetlen, Oroszország veresége bizonyos, ezért nekünk tvoekijis- táknak élőre a vereségvárás álláspontjára kell helyezkednünk. Még pedig nemcsak úgy, hogy várjuk és tétlenül lessük, hanem úgy, hogy tevékenyen előkészítsük ezt a veresé­get. Hogyan lehet a vereséget tevékenyen elő­készíteni? A hadiipar telepeinek megrongá­lásává!, szabotál ássál és kémkedésekkel. Visinszki ügyész (Pjotakovhoz): ön. a ne­hézipar helyettes népbiztosa, adott megbí­zást Norkinek. hogy lerombolja azt. amit ön épített? Pjatakov (aki a bíróság elé állított máso­dik trockij'sta összeesküvő központnak a gazdasági rombolást vezető szakembere volt): Igen. Pjatakov (később, az utolsó szó jogán mondott beszédében): Nem egyszer, amikor abbahagytam titkos trockijista tevékenysé­gemet és a máé k arkotó munkámnak szen­teltem magamat, valóságos megkönnyebbü­lést éreztem. Emberi szempontból nézve ez kettősség volt. Kettősség: nemcsak a külső viselkedésemben, hanem a lelkem mélyén is. A rombolásnak azonban természetesen emberófdezatai is vannak. Hajlandók vol­tak-e arra, hogy lelkiismeretüket a kioutan- dó vérrel megterheljék? Igen. Az egyik al- sóbbrangu vádlott. Drobnis vallja: — Kérdeztem Noskovtól (a rombolások egy*ik irányítója), hogy az ilyen rongálást végre lehet-e hajtani emberáldozatok nél­kül? Azt felelte, ez lehetetlen. Azt mond­tam rá. nem kell nagy esetet csinálni az egészből, el kell fogadni a dolgot úgy, amint van. Ha áldozatok lesznek, az izgalmat kelt a munkások között, amiből megint csak ne­künk lesz hasznunk. És a kémek? A kémkedést is vállalták? Visinszki ügyész (Pjatakovhoz): Az önök szervezete összeköttetésben volt a külföldi kémekkel? Pjatakov: Igen. Összeköttetésben volt. Nagyon érdekes Szokolnikov itt következő magyarázata: — Az összeesküvéshez nem találtuk meg a szükséges erőt, ezért arra kényszerültünk, hegy ezt az erőt. ezt a szövetséget a szer­vezeten és az országon kiviil keressük. így történt, hogy az összeesküvésből átcsaptunk a kalandok területére, a kaland elkerülhe­tetlenül elvezetett bennünket a fasiszta ke­lepcébe, mert a fasiszta szervezetben meg­találtuk a szövetségeseket; az uj szövetsége­sek megragadtak bennünket és ettől kezdve az ő játékszereik lettünk. (Folyta ttjuk) Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa.

Next

/
Thumbnails
Contents