Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-10 / 33. szám
nrTwrr-—■ „ ■ jsnutvmrnnmta BLl/fí /V 7. fi K 1137 február 10. arc a betegség eilen A vármegye egészségügyi hatóságainak humánus intézkedései a betegségek leküzdésére CIvUJ, február 9 A kormánynak töhlrck közölt sarkalatos |)i'(^r;nnj;i <i né?|H‘gészsógügy inegjaiv ih'is-i is e <'<•: érdek elvű már számtalan rendelkezést léptekül ól<vt!>e. Az <igés / s«\giigy i törvény I• > 1*1 > rendelkezése ,, közigazgatási hatóságokra is komoly feladatot ró KiröiuVsrin nagy szerepük van a munkáiban a/ egészségügyi ve ér- felügvelőkne.k és a •vánm'gvei föorvrKSokJink., akik gveke/nek emuik eledet is tejuii. Me gvénikben di. Ba.siolta fiazcl vármegyei föor \os. akii érdemeinek elismeréseid a közelmúltban a vezériol figyelői rímmel tisztetek hm : «Ír Duma Kugen vámügyei pirefek tus- s il «-gyolemlRin mindent elkövetnek, hogy a megyei lakosságnak egész végügyi állapotút ia\ .Isák es hogv a n«*pilMelegségeket koolútdt közé szorítsák. A különböző járási székhelyűken néhány év leforgása a'att olyan mintaszerű rendelőket la mle/.tek U\ amelyeknek mindeg\ :ke egy-egy kis kórházzal ér feJ mert a ' ulék lakossága állandóan igényire ivehoti az orvo- si tanú esőt és műn csak tanácsol, Iranern tény- leges segítséget is kap, orv óvszereket, a szülő anyák a kritikus idő e]«">lt a védőn övé- ektőt tanácsot kapnak, a szülés után pedig áTandó felügyeletben részesülnek. Újabb en>s harc indult meg a tüdő vész ellen, ine.rt kár vármegyéiik egy részén «ik olyan magaslati fekvésé vem, amely a tüdő I »elegek gyógy ibísán» ki válVxiai alikabina.\ mógits a tiidövós'z úgy ims/U-t, akárcsak a metropolisok .sikátortól»an. Bár érthrtetlen. de mégis tény. hogy a m őrvidéken igen sok a tüdöhehg. Kitinek nem a klimatikus vái szörnyek az előidézői luunetn valószínűen a gyenge táplálkozás és a higiénia hiánya. Az előrehaladott stări i um Inni levő tüdödvetege- ke.n már igen nehéz segít enni, éppen ezért •vó rrn együnk egé.szségügyermdk vezetői arra törekednek, hogy a l-etigséget megelőzzék. Amióta az úgynevezett CnbmuMte lók tér Kim kuli arákkal már csecsemő korhűn» meg lehet akadályozni a fertőzést, azóta Romám rá bari ez a kezelés óriási leiMlióetet kaipotl. A legyengített tJ>c. lratktériirmokat szájon beadva a csecsemő könnyen tülni, Neuniri következménnyel .mim jár és a gyermekei egész életet' megóvja a fertőzéstől. A védőnővérék nemcsak a járási kő zjponft okban, hanem az ezektől távol fekvő falvaikban is nyilvántartják a s/irléseket és n szülést követő má sodi-k vagy harmadik mrjHxn már megjeleli - nek az ujszüJöttnéJ és beadják a szérumot. Ez a gyermek már megmeneksz-ik a tüdő vészitől Az. előzetes ivédőimen kívüli városunkhoz közel. Sevadislau községben hatalmas parkI Imm oflvtiTi tü dőlhet egkórl láz van, amelyet az. j ország legtávolabbi részedről és felkeresnek. IbivacsaJJjii levegő kitűnő koszt és gondos orvosi ápoJtás várja itt a lvaJákrn «zárat trete ) gekel akik közül iMintnsak hogy remikiviil sokian megmertek üknek a haláltól, hanem egészségüket, «öt munkaerejükéi i.s visszanyerik. A Sevadislaru-i tüdői »elegek kórháza mekkája a tüdöljetegoknek. Kár, Irigy iimV rétéi nem engedik meg több tüdőbeteg eb helyezósél, mieint a Clnij-.i Cosmutza-sz.uinutó- ri irmot és a Geoagkil de Jós állami tüdősz.a- oatóriuaraot 'leszámítva, alig vaui onszágré szünikben ilyen nagyszerű intézmény, mert ;i klinika tüdölH'lígotsztsályán alig lehet né hány l»etcget eUtelyezini. A vármegye főorvosi hivatala sikeres harcot folytat a korai gvemi('khaláloy.á,s ellen, t»ár ez a munka nem könnyű és sokévi elö- készitésine van szükség. A RookofelJer-alapít- vány segítségével létesített Gr’au-i mintáké- niletben. ni»o 1 a legtökéletesebb az egészség- űgyi szolgálat az egé-sz vármegyéiben a gy érti >ékl >a lédözási arányszámo! 18—20 százalékról sikerült 11—12 .százalékra leszállihi'- ni. Óriási eredmimyt jele.nf ez. mert ba ezt az aíáinyszámot sikerülne az. onszóg többi 'részélx'n is elérni, ugv Románia elő ugoron a létra utolsó fokáról a többi államok közé. OBBbb 25 maiié** kölcsönt veit fef Constanta BUCUREŞTI, február 9. Constanta városa vízmüveinek kiegészítése céljából öt évi időtartamra 25 millió lej kölcsönt vesz fel. Megmentették a „Carmen S’ilva“ nevii român hüio CONSTANTA, február 9. A Carmen Sylva nevű román hajót a Bosporustól 7 tengeri mérföld távolságban sikerült megmenteni. A Carmen Svl- vát már be is vootatták a javitó dokkba. Ahol nincs tréfa... TOKIÓ, február 9. Kuroda tokiói fiatalembert a bíróság 18 havi elzárásra ítélte, mert merényletet kísérelt meg Terauchi volt hadügyminiszter ellen. Ha itt holnaD m isaíí LONDON, február 9. Sleaford városa közelében egy angol katonai repülőgép ismeretlen okokból lezuhant, a pilótafőhadnagy és a megfigyelő szörnyethaltak. A „News Chronicle“ szerint Több nagyiparos is beléphet a német nemzeti-szocialista pártbe LÓK DON, február 9. A News Chronicle tudósítója jelenti Berlinből: A nemzeti szocialista párt tömeges tagfelvételre készül. A folyamatot azoknak a minisztereknek belépése nyitotta meg, akik ezideig nem voltak tagjai a pártnak. Hitler vezérkancellár személyesen dolgozta ki a tervet a tagok számának szaporítására, a mérsékelt elemek eként egyenrangú szerephez jutnak a párt régi vezetőtagjaival. Politikai körökben a katolikus és zsidóellenes irányzat gyöngülésére várnak s bizonyosra veszik. hogy Krupp és Bohlen nagyiparosok is belépnek a nemzeti szocialista pártba.---- ■»■MMBBHMBBBMwnMi ■—........ ......... U Iléjij ÚfjZáU&ZMK AZ- ATuBNABdM NhGV- LEGéNY SÖRÖZŐTA'BAV Fűzve 132 köíve 176 lej az Ellenzék kz-nyvosztályábiZTs Cluj, P. Uniri 9. szám. — Kér en könyv egvzékeket ! Bucsan: „Nem lehet közömbösen nézni a kisebbségek lelkiállapotát“ „O’yan programot kell megalkotni, amely egyházi és kulturális autonómiájukat biztosi j j“ BUCUREŞTI, február 9. Bucsan voll kisebbségi államtitkár hosszabb nyilatkozatot adott az Adeve- ruLnak a romániai kisebbségekre vonatkozóan. Mindenekelőtt a Ciucea-i paktummal foglalkozott, melyről megállapította, hogy nagyjelentőségű történelmi esemény marad. Hibáztatja, hogy senki sem foglalkozik a kisebbségi kérdéssel behatóan, ami a kisebbségek káros elszi- geteLtségét okozza. Nem lehet — szögezte le — közömbösen nézni a kisebbségek lelkiállapotát s nem szabad elhanyagolni a többséghez való viszonyát. Régi felfogásom mellett maradok: a kisebbségeknek ott kell lcnniök az állami élet minden megnyilvánulásában. Bucsan volt államtitkár szerint egységes, pártokon felül álló programot kell kidolgozni alkotmányos, liberális szellemben, mely a kulturális és egyházi autonómiát biztosítja. A szabadság — mondotta — a társadalom kikristályosodását vonja maga után. Az ügyvéd' numerus clausus ügyében Tg.-Mures nem döntött A kamara dékánja a két egymássá' ellentétes javaslatot döntés végett a kamarák Bucuresti-i szövetségéhez terjesztette fel TG.-MURES, február 9. A Tg.-Mures-i ügyvédi kamara vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen Bariu Aurel dT„ az ügyvédi kamara dékánja elnökölt és azon több mint 120 ügyvéd jelent meg. Erd;kes„ de egyben jellemző a szász ügyvédek távolmaradása, akk politikai vezérük szerint egységesen jártak el. Baciu dr. dékán kérte a közgyűlés résztvevőit, hogy a javaslatokat ne tegyék vita tárgyává. Ezután a 33 román ügyvéd által aláirt javaslat ef őterjeszt ésér e került sor. Bogdán István dr. a kamara magyar tagjainak nevében váraszóit a javaslatra, majd átnyújtotta a dékánnak kartársai javaslatát, melyben megállapítják, hogy az előbbi javaslat követelései alkotmányit lenesek, ffl-j gyeimen kivül hagyják a magyar, szász stb. ügy védek részére a törvény ben és a szerződésekben megállapított jogokat, azonkívül pedig ellenkeznek az ügy védi törvénnyel is. Ezután, tekintve, hogy a megyében S0 százalékos többségben vannak, kérték, hogy a dékán bocsássa szavazás alá mindkét javaslatot, hogy melyiket terjesszék fel az ügyvédi Kamarák Szövetségének. A kérésnek azonban Baciu dr. dékán nem tett eleget és tudomásukra hozta azon határozatát, miszerint mindkét javaslatot fel fogja terjeszteni a Kamarák Szövetségéhez.e, bogv az döntsön a bét javaslat kérdésében. HIT IR A RONAN SAJTI» UNIVERSUL: A vi!iághó1x>ni után kAv«-^ kozott anyagiasság, erk.<*U:.v mi . altar-, pacifizmus nagy hot ássa! v</H az ifjúságin K ózok tatás, tíurwsukiihni, családi élet lőrét, egyformán ijrMKtö tinn-rlek mutatkoztok mii a Itclycs úttól elterelte n/. ifjúságot Italia ' Németország oldották meg ;«-g<-!öl»!» u oeliéz problémát n ie*iL//-.ti én kolkiktrv <T<ttíkzd szem eWVty laírtorSíival. Az olasz és im-jix-I ií piíe.'tg kat«ziu*i j«-ll<tgij .sxervezeJeklx- v;ou to morítive s íegy<dffn<rzv<*, bízik .saját erej<'jMii Nálunk trs totiuenült ez a probléma. AlHail mai keli acMi «rep- kfilejtésére az ifjúság isiik. A ,s7/enát'us előtt trirvóriyjavaslat fekszik a IcalonoJ eWikí-sZBt«» ólait leső ifjak 30 na- pos köz n wmkn -szolga la Iára • vonatkozóan. Uhuk, folyómedreik ja/vLtása., rnoo-iruft t/írii- •letek lecsapolása, járványok leküziiése s más ország védelmi célra tesz orejiiik felliaiv/ irá'va. Nimcs szó természetesen kényszer- rnunikáról, mert ezzel a oél megbiusukia. A munka szoros kn||xvsokitlxui kelil álljon az ifjúság nevekésével, hogy az erkölcsi érzés megerösi'tésíVt és az íks-szetartóst szolgálja. J'ARA NOA.STRA: A Ix^l-ügyminiszter a lapok (ís folyóiratok kiadását aj. utóbbi időtlen megszorította. Tegyülk fel, hogy ezf nem § pártérdek kívánta s o túltengő Írásoktól akart szabadulni. A rendelkezésinek nx-gvolt a. kívánt tvatása? 3ő0 lap kiadására vonatkozz» kérvényt nyújtottak, be a rendelet kelte óta, nem említve a folyóiratokat. Érdekes tünete ez lapjainknak. Mindenki lapot szeretne, hogy összezavarja a fogalmakat s züravort okozzon. Napjaink l»etegsége ez. Elképzelhetjük: mi lenne, ha a bídügymiuisz tórium 700 lap és folyóirat kiadásának cii gedélyezéséént elő terjesztett kérvénynek helyt adna. Nehéz ami oly politikusra akadni, aki szavait jól meggondolja. Elő vigyázat és mérlegelés úgyszólván teljesen eltűntek, sokat Ih-.szélnek a politikusok. A diplomácia is sokat beszél, egyebet nem tud felmutatni. Genf élőin yben részes ifi a szónokiatokat s az ügyek egyszerű elintézési módját feláldozza. A szavak orgiáját észlelhetjük. A könyvkereskedések telve vannak uj könyvekkel, melyekből épp úgy, mint a folyóiratokból és szónoklatokból, hiányzik a tartalom. DREPTATEA: A „Lumea Noua“ legutóbbi száma Manoitescu németországi sikereivel foglalkozik s rámutat arra, hogy a „Stuttgarter Neues Tagblatt“ Németország nagy’ barátjaként mutalta lie Mihai Manoilescut. Nem tudják mit ér s meddig tart a barátság a valóságban. A lap azt is megemlíti, hogy Manoilescu előadást tartott s leszámolt a nyugati demokráciával. Egy brandenburgi lap „Duna-vöLgyi paraszt előadása“ címmel foglalkoz k Manoilescuval. Az előadást, melyet a német rádió is köz vet ítélt, azzal zárta be, hogy van efég fö’d a Duna torkolatában német földművesek céljára. A határon túl parasztnak látják a jól táplált, kifogástalanul öltöző, táncoló politikusokat. ROMANIA NOUA: Legtermészetesebb dolog a vi’ágon. lia valaki nacionalista. Ne feledjük azonban, hogy kétféle nacionalizmus van. Az egyik. — a kényelmesebb —: misztikus és haszonleső. Nem tud megoldást ajánlani romantikus, szmes szavakat használ, igyr szeretne érvényesülni a politikában. A másik naciona-1 izmus ezze, szemben nincs kikölcsönözve. Az ősöktől maradt, a vér parancsa. Termelő nacionalizmus ez. Szerény megjelenésében és tartalmában s bölcs, mikor praktikus utat keres a nép boldogitásá- ra. A C-luj-i ügyvédi kamara külső befolyástól menten úgyszólván egyhangú szavazással természetes megiyilvá'nu’ás formájában mondta ki. hogy a kamarák jellege és felfogása egyedül román lehet s hozzájárult ■mindahhoz, ami ezt biztos it ja. .Az újabb felvégeknél tel jes ellenőrzést fog gyakorolni a kamaina fegyelmi választmánya. A határozat az épitő nacionalizmus munkájának eredménye volt. Az összes tran-ssylvárnia] ügyvédi kamarák elfogadhatják a Gluj-i határozatot. Ezt óhajtjuk. Mit hallgassunk meg? Szerda, február io. BUCUREŞTI. 6.30: Reggeli müror, 13: Sporthírek, 13.10: Hanglemezek, közben J4.Io: Hírek, i $: Hírek; 18: Juleai-znekar hangversenyének közvetitése, 19: Csevegés. 19.10: A hangverseny folycp/tsa, 20: Felolvasás, 20.20: Operett- daioik lemezeken, 20.55: Felolvasás- 21.15: Régi olasz zenCj — csevegés hangpéldákkal. Szünetben hírek. Utána» szórakoztató zene. BUDAPEST. 13.05: Hanglemezek. 13.50: Hírek, 17.15: A rádió diákfélórája, 17.45: Iaőjelzés, 18: Munkásfélóra.; 18.30: A rádió szaionzeneka^ ra, 19.30: Puskin emlékezete, 20.2c: Az Operaház előadnának ismertetése: Márta vgopera, 21.30: Hírek. 22.20: Hirek, 23.20: Időjárísjelen- tés, 23.25: Hangémezek; 24: Hírek francia és olasz nyelven, 24,1c: Cigányzene, 1.05: Hirek.