Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-07 / 31. szám
6 BLEENZßK 1031 február 7. JENEI JÓZSFF : 'MMMHUMManM Mint minden városnak — Aradnak is megvan a maga polihisztora Szemléltető tanszerek és plasztikus térképek porosodnak elfelejtve> gondozatlanul a szuterénben, ahelyett, hogy nyilvános közszemlére lennének kitéve. — Midárvédelmi „muzeum“ a madarak védelmében, a közönség kizár sa mellett. — Kívánatos lenne egy madárvédelmi egyesület alakulása. — Mit mond dr. Nichi Lázár, a kultúrpalota igazgatója ARAD. február hó. Balázs Fersnc nyugalmazom árvaházi igazgató, joggal nevezhető Arad város polihisztorának. A 74, magas, szâkâr ur, ma a Mezőgazdasági Kamara vegyvizsgáló laboratóriumának a vezetője, aki már évtizedekkel ezelőtt, sokoldalú tehetségét egészen különös és egyéni munkával kamatoztatta s túlzott deálizmusból, a ,,miindcnt szemléltető módszer gyakorlatba viteléért hosszú nappalokat és méghosszabb éjszakákat kapcsolt egymásba, mig két keze munkájává'. egy sajátos múzeumot állított össze, mely ma nemcsak Aradnak, de az egész országnak értékes dísze. Amilyen nehéz az öregurat ,,beindítani“ egy interjúba laboratóriuméi ■elfoglaltsága közben, olyan könyen megy a diskurzus a produktumok közt. — Az én életem és két kezem munkája ez — mondja Balázs Ferena, am-kor a Kul- tunpa óta alagsori termébe vezet — és igazán jól esik olykor közéjük jönnöm. Egyrészt azért, mert életemnek egynéhány tnz- esztendővel korábbi időszaka jut eszembe, másrészt meg egy csomó emlék elevenedik meg előrtem. És mind a kettőnek örvendek. A Kultúrpalota pincemögötti terme a muzeum. Hosszú esz.endők óta ideig’enes helyisége a Kigyűjtött s a város által átvett tárgyaknak, egy csomó érdekes, kedves és tanulságos apróságnak. A felső szobák más holmikkal vannak tele. Ezek számára ott nincs hely. Nem is csoda. Egymagában egy fél épületrészt töltene be. Ahogy az ötlet születik — Néhány évtizeddel ezc őbt — mondja Balázs Ferenc —, fiatal tanító koromban, a gyermekek oktatása közben rájöttem arra, hogy hiába magyarázzuk nekik a mészégetőit vagy vasgyártást, a viz imalom vagy olaj- prés működését, a posztóványoJást vagy a bányák földalatti és földfe.etiti szerkezetét — épp úgy hiába igyekezünk, világosan körülírni- a ‘természeti alakulásokat, hogy például mi <a tengerszem, hegylejtő, hegyi ut, szára, vagy delta, vagy pláne födrajzi meghatározásokat, mint község, járás, megyeszékhely stb., mert a gyermek legtöbb esetben fantáziája szerint képzeli el ezeket s ha alkalommal maga előtt látja a valóságban, nem ismer rá. Arról -meg álmodni sem lehet, hogy az iskolákkal vUágkörüli útra indulhasson egy intézet, hogy a természetben előforduló alakulatokat, vagy az emberi ész alkotta technikai szerkezeteket bemutassa. Ekkor gondoltam a szemléltető tanszerre, mely arányos kies íny trésben, a valóságnak megfelelő kiállításban, mint mozgásbahozható model a -tanulók rendelkezésére álljon. — Az árvaháznak 27 évig ^igazgatója voltam s ezalatt az .idő alatt költséget és fáradt' súgót nem tkimélve, valóra váltattam tervemet, Kommenus ideáját: megcsiná'tam a szemléltető tanszer-muzeumot. A siker nem maradt el. Még abban az dőben, gr. Appo- nyitól kezdve a mai időkig, Jorgán át An- ghe esou miniszterig rengeteg szakértő látogat? tta meg a gyűjteményt, a vendégkönyv tanúsága szerint, még japán érdeklődő is volt s valamennyien elragadtatással nyilatkoztak munkámról. Ennek a hatása ólat1: alakult meg aztán Sopronban egy tanszer- készítő miihdly, ta'án itft-ort Romániában is csinálnak egyet-mást; sajnos nem rajtam múlott, hogy az iskolai szertárakból ma is hiányzanak ezek az eszközök. Szemléltető tanszer és plasztikus térkép Lássuk, mi is az a szemléltető tanszer? Fából, vasbó, pléh bői, szalmából, amiből a valóságban előfordul valamilyen okotmány utánozva van. így a falu: Kunyhó bográccsal, gyümölcs szedő létra, gémes ikut, kender tiló'ó, birkaéretőrács, szövőszék (alig 70 cm. hosszú, de szőni lehet rajta!), fazekas korong; aztán modern baromfi épület, halászathoz 'tartozó kellékek, emelő, huzó háló, szén és téglaégetés, vizi- má'om, aranyzuzó, gyümöilcsellá ó kamrák, óriásii udvarház, az összes melléképületekkel, ik erités -.típusokká I. Majd tovább: posztóványoiló, vaskohói, bányák szerkezete és működése, vasúti sínek préselése, evőeszközök gyártása, üveggyártás, satöbbi, amij csak egy iskolai oktatás rendjén előfordulhat. Aztán a geográfiai 'plasztikus .térképek, az összes világrészek, országok és nevezetes hegyek és alakulatok, tizedmiliméternyi pontossággá' lekicsinyített másai, hü színezéssel. És valamennyit betetőz egy hat méter hoszszu dombormű, amelyen az összes földrajzi és népi fogalmak felvonulnak. Kezdődik az alfölddel és így következik: szántófö d, rét, ménes, gulya, itató, kaszáló, sivatag, oázis, országút, vasútvonal, alagút, őrház, gyümölcsös, aratás, mocsaras vidék, urasági rrrajor, szélmalom, gyártelep munkáslakásokkai, község, állomás, villany-telep, téglagyár, erdő- irtás, városok, ilagunák, kikötők, mólók, küönböző hegyek, szakadékok, cseppkőbur- lang., gleccser, gejzír, vulkán, jegcstenger u zó jéghegyekkel, aztán eszkimók, tundrák, négerek', ungenok, hottentották, nomádok, indiánok és lakhelyeik, az ősemilier barlangja; — nem .is lehet mindazt fe sorolni, ami erre a hosszú lapra fel van rakva, de nemcsak zemléltetően, hanem érzékelhe:őn ás, mert például ahogy a négerek kerek viskóit megtaláljuk, épp úgy láthatjuk az eszkimóikat haszáritás vagy vadászat közben, esetleg a major udvarán a csirkéket és igy 'tovább. — Lám kérem, ilyen kézzelfogható ismertető minden iskolában eltérne — jegyzi meg Balázs Igazgató — s ehelyett mindössze három van: egy Clujon, a tanítói szemináriumban, egy Budapesten és a harmadik példánya ez. M ndegyiket én csináltam a ikét kezemmel. A dombormüvek masszája saját kompozícióm, mely minden más hason ó anyaggal szemben előnyben van, mert nem törékeny és nem deformálódik. Anélkül, hogy a vegyülék összeállítását és megmunkálásának mikéntjét elárultam volna, mintegy (iz esztendővel ezelőtt, a szünidőben, a minisztérium megbízásából országrészünk tanítóinak és igazgatóinak két tanío'yamot tartottam a szemléltető eszközökről és azok használatáról. Madárvédelem érdekében Közbevetek egy kérdést: — És a madárvédelem? — Az más. Az is a szivemhez van nőve. Amit itt Iát, az egyetlen az országban, sőt az egész kontinensen. A madárvédelem nálunk még embriónál s korában van s alig lehet itf-ott megmozdulást látni érdekében. Az első ilyen munkát Popescu vezérfelügyelő adta iki nemrég s ebben a jó ember szivével és szavávail Hívja fel a figyelmet a különböző madarak védelmére. A madárvédelRomáíi O sera Egyikért kárpsnak, a másikért hasznosnak kellene nevezni. Vagy' egy ölyü: egér csontokkal voi; lele a gyomra. Vannak azután madárfélék, amelyek a meg nem emészthető dolgokat kiköpik. S ilyen köpet alapos megvizsgálása után a toli, bőr, csont maradékokból meg lehet állapítani, hogy kártékony-e az illető madár, vagy sem. Ide tartozik szemléltető 'bemutatása a vadállatok foglyul ejtésére szolgáló különféle csapdáknak. De mindegyik úgy van kiállítva, Román Opera GEORGES GEN IN £3 párisi Nagyopera ienorisfájának leilépései •T? Faust I M1jf (címszerep) JLgyek kaphafók a Főtéri kioszkban is. mi gyűjtemény kettőnk tulajdona. A tanszer- muzeumot eladtam a városnak. — A madárvédelem körébe 'tartoznak a fészké'ésre vonatkozó tudnivalók, a fészekrakás elősegítése, mesterséges odúk vájása, balesettől való óvás, elősegítése annak, hogy a különböző folyó és álló vizeken a gyenge kis madarak veszély nélkül tudjanak inni és fürdeni az utazó madaraik megpihenni; ismerni ke" 1 a kártékony és hasznos állatkákat és eszerint ellenőrizni eledelüket, .télen zsíros, lisztes, faggyubamánott magvakat adni és ehhez hasonlók. Rengeteg asztalkán és a falón', fekvő és csüngő helyzetben vannak százszámra a kis model ek. És ezek is hü másolatban, pontos és szép kivitelben, hogy a hozzánemértő ás az első pillanatban észreveszi, mit kell tudni a különböző madárvédelmekről s mmden bizonnyal alkalomadtán a gyakorlatiban alkalmazni is tudná. — Vannak madarak — magyarázza Balázs Ferenc —, amelyeknek hasznos, vagy (kártékony voltát eledeléről, .illetőleg 'kőzetéről lehet felismerni'.. Ezért sokszíz madárnak kivettem a gyomrát, megvizsgáltam tartalmát és preparáltam. Igen érdekes megálla- pitásokat lehet tenni. Egy sasnak a gyomrában találtam egy rucát és egy hörcsögöt. p'níck Î2 Bohémélet (Rudolf szerepe) J pyek kaphatók a Főtőri k osokban is. hogy kicsiny alakjában is pontosan működik. Azt kérdem, máért van mindez itt az alagsorban összezsúfolva? Ezt a. feleletet kapom: — Nincs másutt hdly. A város tulajdonát képező taruszergyüjteményne'k a Kultúrpalotában van a helye, de sajnos, enné! alkalmasabb helyisége erre a céílra nincs. A madár- védelmi muzeum részére csőik' szívességből kaptunk hellyet. Remélem, hogy ha a madár- védelem erősebb lendületet vesz, vagy ha a minsztérium felfigyel a szemléltető oktatás előnyeire, tágasabb és könnyebben hozzáférhető helyre fognak kerülni. Nyilatkozik 3 Kufturpalota igazgatója Dr. Nichi Lázár, a Kultúrpalota ‘kiváló tudós igazgatója ezt mondja: — Anélkül, hogy véleményt adnék az épületünkben lévő szemléltető tanszerek gyakorlati értékéről, elismerem, hogy azok a móriamnál különb helyet érdemelnének. De sajnos, bármennyire szeretném is, nem áll módomban másutt elhelyezni, mer.t nincs hol. Amikor az alagsori teremben helyet adtunk a gyűjteménynek, ideiglenes szállásra gondoltunk s most se mondhatom, hogy véglegesen ott marad. Egyelőre azonban tervbe se vehetem az elköltöztetését, mert — Haíló! Gyógyszerész ur! Haláír kínoznak a nyilai ások és a köhögés, ug érzem, megfulladok! Seg.tse.i rajtam! — Az ön állapotán csak a „HORIA bedörzsölés segíthet! a Kultúrpalota emeleti muzeum termei komplel ti rozva vannak, egy parányi férőhely sincs. ArrÓ; lehetne szó, hogy megnyissuk a nyilvánosság számára, mert ha a vendégségben ott leraktározott madárvédelmi eszközöket el lehetne szállítani valahová — mi úgy sem helyezhetnők el, mert nincs természetrajzi szakosztályunk —, tűrhető kiállító helye lenne a szemléltető tanszereknek, 'beleértve a geográfiái készítményeket is, itt azonban ismét az a baj, hogy ez személyzet- szaporítást jelentene, ami egyelőre nem időszerű. Már pedig ott takarítani, psorolni és a teremre felügyelni kellene. A jelenlegi, csökkentet- személyzetből ír,eg senkit sem tudok oda beosztani. A város érdeke, mielőbb megoldani a kérdést Elhiszem dr. Niichi professzornak, hogy nincs meg a materiális lehetősége ahhoz, hogy mindenki által hozzáférhetővé tegye ezt az érdekes és eredeti gyüjtemény-csoporlo!', de ez még nem ok arra. hogy a város vezetősége ne találjon egy módot arra, hogy széjjeltagolva, vagy egységesen kiállítsa és kezeléséhez megfelelő személyzetet dirigáljon. A Kultúrpalota alagsori terme maradjon meg a tanszerek ás földrajzi munkák részére, a madárvédelmi csop>ortot meg költöztessék át valamelyik iskolai vagy városi középület tágasabb termébe, ahol mindeki által láthatóvá lehet tenni. Ha Arad látványosságai közt ez lenne a legjelentéktelenChb is, akkor sem szabadna pincéberaktározva, zár alatt tar- ■tarri akkor, amikor különböző mozgalmak vannak folyamatban, hogy Arad látogatottságát és idegenforgalmát növeljék. Sok kicsi sokra megy'. Ha alkalmassá tetszik az ifjúság részére e tárgyak bemutatását, sőt, ha időnként gondoskodnak arról iri hogy a látogatók oktató magyarázatot is kapjanak, hisszük, hogy egyike 'lesz a legkeresettebb látványosságoknak, nhoi összeköthető a kellemes a hasznossal. A madárvédelm!; propaganda beindítását nem a városi vezetőktől várjuk. Arad állat- szerető város. Alakuljon meg végre a ma- ! dárvédelmi egyesület és álljon a mozgalom 1 élére. Sok mindent, ember és állatbarát]’ intézmény bontotta kr zászlaját először Aradon, induljon ki a madárvédelmi mozgalom is innen. Német vasalások fohonszent- tünfetése Hiiíer kancellár meVeíí BERLIN, február 5. A német birodalmi kancellárra épülete előtt tegnap 15 ezer vasutas rokonszenv- tüntetést rendezett, amiért Hitler vezér- kancellár a német vasutakat a szerződésekből kifolyó kötelezettségek alól felszabadította és a birodalom felségjoga alá rendelte.
