Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-07 / 31. szám
TAXA POŞTALA PLĂTIT A IN NUMERAR No. 141.163/1929 SkRSk 5 LU Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cnj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Pista Unirii 9. szám. — Telefonsz£m: 209. — Levélcím: Cluj, postaitok 80, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS EJőfizetéíi 840 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel rÖbb. LVIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM. V A S Á R N A P~ 193 7 FEBRUÁR 7. Közelebbről Tárgyalások indulnak Londonban Németországgal Eden üdülési szabadságának kulisszatitkai. — „Sohasem hagyjuk el régi barátainkat, de készek vagyunk uj barátságokra is“. — Sir Samuel Hoare feltűnést keltő Hitter egyik hamburgi ezredet a hagyományok ápolására szólította föl Edén angol külügyminiszter üdülési szabadsága, melyről tegnap (tótunk hirt, ugylát- szik mégsem fogja megakadályozni a Németországgal tervbevett tárgyalások megindítását. Sőt, talán hozzá fog járulni ahhoz. hogy ezek a tárgyalások könnyebben megindulhassanak. Eden utolsó beszédeit ugyanis mereven visszautasít ónak érezték Németországban s az angol külpolitika, mely elsősorban mindig gyakorlati célkitűzéseket tart szem előtt, most megpróbálja módját ejteni, hogy az igy elzáródott utat szabaddá tegye. Eden helyett igy helyettese, lord Halifax főpe- csétőr fogja valószínűleg megindítani a tárgyalásokat s ha kedvező mederbe terelődnek, akkor valószínűleg a szabadságáról ; visszatérő külügyminiszter folytatja azokat tovább. Annak, hogy Ede,n állása ezzel a kérdéssel kapcsolatban megrendült volna, egyelőre semmi jele nincs. Nem is valószínű, tekintve, hogy a kormánypárt túlnyomó rés?e éppen a gyarmati kérdésben nem nagyon hajlandó engedékenységre s Eden visz- szavonulása ebben a kérdésben alighanem maga után vonná a kormány bukását is. Az angol kormány mindenesetre el van szánva arra, hogy komoly kísérletet tesz a németekkel való megegyezésre. Ezt bizonyítja a Rcutcr-jelentés, mely szerint illetékes körökben teljesen alaptalannak mondják a hfrt, h°9y a Londonba visszatért Ribbentrop német nagykövetet az angol kormány bármilyen okból is nem nézné jós rémmel. A hir a német-japán megegyezés aláírása alkalmával terjedt el. amikor Londonban kétségtelenül nem szívesen vették, hogy ezt a megegyezésit Németország nevében Ribbentrop londoni nagykövet irta alá. Most azonban a közeledő tárgyalások alkalmából az angol kormány szükségesnek érzi ennek a félreértésnek eloszlatását is. Közeli tárgyalásokra mutat hogy a berlini angol nagykövetség élére Neville Henderson, volt buenos-ayresi követet neverték ki, egy olyan angol diplomatát, aki eddigi tei*ékenység<*vel a- európai külpolitika egyetlen irányában sincs lekötve. Ugyancsak tárgyalási hajlandóságra mutat Sir Samuel Hoare haditengerészeti miniszter tegnapi beszéde. Sir Sámuel, akinek az nbesszinioi válság emlékezetes megoldási terve óta nagyon megnőtt a tekintélye, beszédében kijelentette, hogy a brit birodalomnak a jelenlegi nehézségek leküzdéséhez két fontos dologra van szüksége: bátorságra és nagylelkűségre. El kell érnünk —- mondta Hoare haditengerészeti miniszter — hogy az európai nemzetek közös álláspontra jussanak, ami a jövő Népszövetsége számára lehetővé tenné, hogy egységesen beszélhessen és egységesen alkalmazzon megtorlásokat is, ha erre szükség merülne fel. Anglia sohasem hagyja el régi barátait, nem fogja elhagyni ennek a programnak keretében sem, de készen áll uj barátságokra is. Sir Samuel Hoare azután a- angol fegxjeverkezésről beszélt, melynek az ő tárcája keretében példán! módjában áll. hogy minden más országénál jobb, erősebb és gyorsabb hadihajókat építsen. Politikai körökben a haditengerészeti miniszter kijelentését arravonatkozólag, hogy Angliának bátorságra és nagylelkűségre van szüksége, úgy magyarázzák hogy a kor- uéJxtí. biz. ormos körülmények között esetlen gyarmati téren is engedményekre Irajlandó Németországgal szemben. Hogy a gyarmati kérdés, mely elsősorban Angliát érinti, mennyire a német követelések középpontjába,n áll, arra jellemző egy berlini távirat. E távirat szerint Hitler vezérkancellár na piparoncsban utasította a hamburgi 69-es gyalogezredet a volt keletafrikai német hadsereg hagyományainak ápolására. Ennek megfelelöleg Letlow Vorbeci \ tábornok, a keletafrikai világháborús harcok hőse, tegnap nagy beszédet is tartott az ezred katonái előtt. Hamburg a császárság idején tudvalevőleg a német gyarmati tevékenység központja aolt s a 69-ik ezred számára adott vezéri utasítás szinte úgy hangzik, mint visszavonhatatlan elhatározás arra, hogy ez az ezred gyarmatositási küldetését betöltse. Londonból még nem érkezett hir arról, hogy a Führer szilárd elhatározásámwsmim Az európai válság változtatja színeit. Legújabb szinjátéka a gyarmati kérdés jegyében folyik. Hitler a német gyarmati igények ki el ég tését a birodalom követeléseinek sorába helyezi. A követelésben föérdekelt AngjÜa úgy tesz, mintha nem hallaná miről van szó. Franciaország és a kisebb érdekelt államok követik példáját. Pedig a tudomásul- nem-vevés politikáját sokáig már alig lehet folytató. Hogy a német követelések előterébe a gyarmati kérdés került, annak szerves okai vannak, amelyek a birodalommal szembeni magatartás szerint lehetnek rokonszenvesek, vagy kevésbé rokonszenvesek, sorsdöntő jelentőségük azonban egyáltalán nem vál tozik ezzel. Mert a huszadik század nagy drámája^, amint azt egy inélycnjáró francia publicista nemrég t«agy részletességgel kifejtettéi, főleg abból származik, hogy három nép, három nagy nép összezsufottan él a területén és begy folyton növekvő erejével mindhárom ennek a helyzetnek megváltoztatására törekszik efJkerülhetetlenül. Ez a három nép: a német, az olasz és a japán. Az olasz nagy kockázatok vállalása árán is utat tört magának nemrég a megoldás felé. Mini nagyrészt földműves nép, mely aránylag termékeny föld fölött rendelkezik, kif'ÖEben is enyhébb ebből a szempontból a helyzete, mint a németeké és a japánoké. Az utóbbi két nagy ország számára azonban, különösen az utolsó két évtizedben, valóságos nemzeti drámává fejlődött ez a kérdés, mely feszültségeivel súlyosan érinti a többi népeket is. A dráma már több mint félévszázad előtt kezdődött a két ország lakosságának rohamos szaporodásával. Japánban volt egy pillanat,. mikor az uralkodó rendelettel korlátozta a születések számát, mert a nagyhatalommá fejlődés lehetőségeit még nem látták maguk előtt. Németországban ilyen barbár intézkedésekre természetesen nem kerülhetett sor. A népesség növekedése így rohamlépésekben fejlődött tovább. Í87ö-bcn még csak haraffincnyolcm/li 0 volt Németország lakosságának száma. Körülbelül egyenlő az akkori Franciaoirszágéval. Közvetlenül a háború előtt már hatvanötmillióra emelkedett. Amennyivel a születések arányszáma az utolsó években csökkent, a közegészségügy tökéletesedése legalább annyival csökkentette a halálozások számát is. A zsúfoltság drámája ellenállhatatlanul haladott igy a kifejlődés felé. A német föld termékeivel nem tudott ellát iá ekkora tömegeket. Két megoldás adódott csak: az iparosodás és a kivándorlás. Mindkét megoldási lehetőséget nagyszabású módon vette igénybe a német nép. A páratlan lendületű iparosodás később lehetővé tette azt is, hogy a kivándorlás által nyújtott megoldasd mód háttérbe szoruljon. Elérkezett azonban a pillanat, amikor nagy akadályok gördültek az ipárosodási megoldás elé is. Mert iparosodás terén nemcsak Németország haladt óriási lépésekkel, hanem valamivel kisebb lendülettel a többi országok is. Ez a párhuzamosság pedig kezdte veszélyeztetni a német nép külföldi piacait, melyek nélkül nem élhetett meg ez az ipar, mely ugyanakkor Iegerősiebb seg'tőtársa lett a német katonai erőnek, A világháború kitörése azután magába burkolta ezt a válságot is, mely Európa sorsdöntő kérdésévé kezdett fejlődni. Most, a háború után ugyanez a kérdés jelentkezik előttünk teljes élességében. Németország számára a túlzsúfoltság okozta nehézségek nemhogy csökkentek válna, hanem sekszorozódtak. A példátlan magasságra emelkedő vámhatárok elzárják a német ipari termelés elől egész sor külföldi piacát és ugyanakkor elzárulnak a lehetőségek a kivándorlás élői is. Észak-Amerika, Dél-Ame- r’ka, az angol gyarmatok egyformán védekeznek idegen állampolgárok és idégen áruk beözönlése ellen. Az összezsúfolt országok számára pedig nincs más alternativa: vagy lakosságuk többletét, vagy termelésük többletét helyez k el külföldön. Hitler uralomra- jutá&akor hétmillió munkanélkülit talált a német bírod siómban, Ezeknek jelentős részét a fegyverkezési iparba állította be. A súlyos német alternatívát igy a kiilföi'd számaira, főleg az elsősorban érdekeit nagyhatalmak számára állította fel. Mivel foglalkoztassák a helyzet változtatása nélkül munkát nem találó sokmiUió németet: a fegyverkezési iparral-c, vágj' békés Iparágakkal? Ez utóbbiaknak azonban külföldi piacra van szükségük, vagy úgy kell keresni a megoldást, hogy szabad területek nyitásával! munkalehetőséget adnak a fojtó gazdaság’; zárlat következtében otthon megélni nem tudó német tömegeknek. Európa talán legsúlyosabb sors- kórdése vár itt választ. Mint ahogy a Szélső- kelet legnagyobb problémájára vár választ Japán belső népzsúfd’tságának kérdése is. A dráma halad tovább kifejlődése felé. Rátermett államférfiak feladata, hogy ezt a fejlődést az emberiség számára termékeny irányba terelje. nak ez atz érdekes demonstrálása milyen hatást kelt az angol közvéleményben. Rusdy-Arras török külügyminiszter belgrádi tárgyalásáról tegnap hivatalos közleményt adtak ki. a közlemény hangsúlyozta o két ország céljainak párhuzamosságát és őrömmel veszi tudomásul Olaszország jóindulatát úgy Törökországgal és Jugoszláviával, mint a Balkán-szövetség többi államai val szemben. BELGRAD, február 6. Rusdy-Arras török külügyminiszter és Sztojadino- vies jugoszláv miniszterelnök belgrádi megbeszélései után hivatalos közle- ményt adtak ki, amely hangsúlyozza a szívélyes kapcsolatot Jugoszlávia és Törökország között és megállapítja az összes időszerű kérdésekben rnegnyil- vánuló egységes nézőpontjukat. Elég* tétellel állapítják meg azt a rendkívül kedvező összeköttetést, amely Török*, ország, Jugoszlávia és Anglia között fennáll és elégtétellel üdvözlik az angol—olasz egyezményt és a barátságos álláspontot, melyet Olaszország, TÖ- rökország és Jugoszlávia közötti kapcsolat, valamint a többi balkán államok iránt is tanúsít. A két államférfi, tekintettel a közeledő Balkán-konferenciára, teljes egyetértésben vitatta meg azokat a kérdéseket, melyek az összes érdekelt államokkal kapcsolat ban vannak. BERLíiS, február 6. Hitler kancellár, mini a német hadsereg legfőbb parancsnoka, rendeltet adott ki, melynek megfelelőleg a hamburgi 69-es gyalogezred 2-tök zászlóalja felvette a vo’t kelelufrükai gyarmati csapatok hagyományait. Ebből az alkalomból az ezred laktanyájának udvarán ünnepséget rendeztek, melyen von Let tow Vor beck tábornok, a keleíafrikai német csapatok volt- parancsnoka beszédet mondott. HÁGA február 6. A holland kormány fel- huivta a skandináv, belga és luxemburgi kormányokat, vegyenek részt értekezletén, melyet Hágában e hó végén tartanának meg. Az értekezlet hivatva lenne előmozdítani a: oslói egyezmény aláírói közti gazdasági együttmü köd est. OTTAWA, február 6. Az alsóház szavazás •nélküli elvetette egy ellenzéki képviselő olyan javaslatéit, hogy háború esetén Kanada sem- radjon semleges. Tartozás í^lébi3^ Repii!őjépekeí szálliá Lengyelországnak Bér" í ST3 BERLIN, február 6. A lengyelországi német tartozásokat repiilőgépszállitással egyenlítik ki. Német részről több Junkers-gépet és repü- Iőálí-omásfelszerelést szállítanak Lengyel- országnak. *9 3 Bucurestiből jelentik: Változó felhőzet, enyhe délnyugati szél, további lassú felmelegedés, nappal erősebb olvadás, reggel és este köd, helyenként — főleg északon — havasesö várható. — Bucurestihen ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet -j-2 fok. . V'«. « 0 . < H-ncA* 1937 február 5-én. (Rador) Berlin 175.90. Amszterdam 239.45, Ncwyork 137.62, London 214.025. Páris 203.575, M Janó 23, Prága 15.26. Budapest 85.75, Belgrád 10. Bucureşti 325, Varsó 32.60, Bécs 73.75.
