Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-28 / 49. szám

T9&SFmSr&mr. 2%. wetbnz&k 15 Ma orvosilag ajánlott, antiszeptikusan készí­tett és fertőtlenítő „Primeros“-t használjon, mert az egészségre nézve fontos, megbízható és finom. Uj spanyol löhonzuí Románia területén 'BUCUREŞTI, február hó. A spanyol köztársasági kormány Antonio Riano Lanzarote követségi tisztviselőt bízta meg; ideiglenes jelleggel a főkonzuli teendők végzésével Románia területién. Az összes többi romániai spanyol konzulok régebbi megbízását megszüntették. ASSZONYOK ROVATA Divatkelmék 1937. Rovatvezető: Dr. Dévainé Erdős Böske Hála Isten van most problémánk elég. Mi­ntán nagy nehezen megtudunk., hogy mi lesz az idei divat, most már sürgősen anyag után kell néznünk. Mert ez igen fontos problé­ma hölgyeim. Milyen lesz 1937 anyagja. Ma már ott tartunk, hogy erre is pontos fel-vilá­gos it ássál itudu-nik szolgálni. Tavaszra a spriccelt anyagú, diagonal twe- dek fogják a legnagyobb szerepet kapni ka­bátok és kosztümök megcsiináltatásánál. A csíkos, úgymint fekete-fehér éj sötétkek-fe- hér csikósak lesznek a legkeresettebbek, de emellett a szép tóbos szürke és a beige min­den árnyalata divat lesz. A rövidkabátos, de emellett teljesen régi szabású /kosztümök na­gyon szépen néznek kri ezekből az újfajta anyagokból. Csak úgy simul a testhez, mint­ha fűzőt alkotna. Későbbi problémák, de amelyekkel már most illik foglalkoznunk: a kom pdé-a n y a gok is megérkeztek már. Nagyon sokan vannak, akik már most gondoskodnak a tavaszi kompléjukró] azon az alapon, hogy az idő­járás mostanában annyira eltolódott, hogy soha nem lehet tudni, hogy mikor süt ránk Olyan meleg na|p, hogy már viselni tudjuk. És a hölgyek nem nagyon szeretik a megle­petéseket. Gondolnak arra, hogy hátha ike- belbarátnőjük már suttyomban megcsináltat­ta az uj tavaszi, ensemibiéjét és egyszerre csak megjelennek benne. Nem, nem, ez már több lenne, mint amit egy jó barátnő el tudna vi­selni... Tehát a komplék: csupa puha, vékony, áttetsző, kreppes anyagok lesznek divato­sak a szivárvány minden színében. Nagyon felkapták idén a cenrsz és a korall egy árnya­latát, azután a zöldet minden árnyalatban, j nemkülönben a Ikéket és a beige, illetve sár­ga, úgynevezett piszkos sárgát. Az ámprimék még mindig nagyon diva­tosak, soţ talán még az eddiginél is divato- •sahbak lesznek. Már azt hiszem, minden hölgy óhaját lei rom, ha azt mondomi, hogy egy kicsit -már unjuk az imprimét. Egy ki­csit már sok volt. Igaz, hogy mindig talál­nak iki valami' uj mintát: így tavaly a falirá- sos, nagy virágos, idén a geometriális és figu­rális menták a felkapottak, de az imprimé, méglis csak imprimé. Hiába! De hát bele kell nyugodnunk a megváltozhatatianha és az idén ismét, ha elegáns nyári kompiéról lesz SZÓ, mégis csak imprimé mellett fogjunk dönteni. Divat' az divat. A jerjeyről külön egész cikket Írhatnék, annyira divatos lesz, dehát az mindig szép is volt és ha egyik évben csináltatunk egy iíyen jerjey kosztümöt, az legalább 4—5 év­re szól és még mindig elegáns. Vannak ilyen anyagok, amik soha nem mennek ki a divatból. így elsősorban a len­vásznakról kell beszélnem, amely az idén egész különlegesen jó helyet kapott a divat- történelemben. Különösen a nyomott virágos vásznak, pikék, sajátjukból mintás pikék a favoritok. A pettyes, sothis és kockás pepi­ta anyagról sem szabad elfeledkeznünk. A klokek pedig egész kis változással még min­dig megállják a helyüket. Más elnevezés: ka- pott ugyan: a era ki ét, dehát ez mégis csak klóké. (Műnket;, aszonyokait akarnak megté­veszteni...?) És vegüil szabadjon néhány szót szólnom a dirndliről. Tavaly már kezdték és később nagyon felkaptak viselését, de az idén már mindenkinek lesz. Gyönyörű törökös mintá­kat hoznak erre a célra s nemcsak írottőr viseletnek fogják venni, hanem nehéz, omló selymekből, csodaszép domború mintájú nagy délutáni és esti ruhákat fognak belőle készi- teni egészen „dirndhsen“. Egyszóval, szűrjük le a hallottakat. Min­den divat iesz, ami' volt, igy hát nem kell kétségbeesni, hogy a tavalyi ruhák már nem lesznek divatosak s hozzávesszük még azi .a kevés újdonságot^ amiről untam és ezekből i—2 ruhát sürgősen megcsináltatunk s mar is nagyon elegánsaik leszünk. * Zsemlye-koch. Három szép nagy vizes- zsemlyét kockára vágunk és két deci borban áztatjuk. Időközben három tojás fehérjéből habot verünk, beieadunk három kanál por­cukrot és a három tojás sárgáját. Majd ebbe a masszába belekeverjük az áztatott zsemlye­kockákat. A itészta felét tortasütőbe, vagy lábasba; öntjük és közepére mazsoláit', vagy lat teszünk. Rátöltjük a tészta másik felét és szép pirosra megsütjük. Almás rizskoch. Tizenöt deka rizst vízben puhára megfőzünk és a fenti módon három tojásból masszát készítünk, amibe a meg­főtt rizsit: beilekeverjük. A rizs felét ismét lá­basba öntjük és közepére vesszünk három kisebb almát, azt közepén ketté vágjuk és kivájjuk a közepéi. Ebbe a kivájt részbe ba- rackizt öntünk. Ráborítjuk a rizs másik fe­lét és lassú tűznél megsütjük. Piskóta ikrém. Tizenhárom deka vajat há­rom tojás sárgájával, tizennégy deka vaníliás cukorral kikeverünk, azután adunk hozzá tizennégy deka hámozott őrölt mandulát és végül három deci tejszínt. Harminc darab kis babapiskótát veszünk, a keveréket réte­genként rárakjuk. Két-három sorban lehet a piskótát lenni. 24 órán át hideg; helyen hagy­juk és azután úgy leihet majd szeletelni, mint a fagylaltot. Mogyorós-szelet. Húsz deka darált mo­gyorót busz deka porcukorral és húsz deka vajjal, továbbá harminc deka liszttel, egy sütőporral és két kisebb 'tojással összekever­jük, kis tejet öntve hozzá. összegyúrjuk, pogácsa szaggatóval kiszűrjük, tetejét tojás fehérjével megkenjük és vágott mandulával meghintjük és világosra sültjük. Tea-keksz. 25 deka lisztet, 12 deka cukor­ral, 3 deka zsírral, egy tojással, egy citrom lereszeli héjával, kicsi szódabikarbónával, egy kanál tejfellel, 2 kanál tejjel összegyúr­juk. Sokféle formában kiszúrjuk. DI VATPOST A Elegáns asszony. A beküldött zöld sottrá anyag nagyon szép és finom1 szövet. Csinál­tasson belőle egy bőthátu, íérfiszübásu hosszú köpenyt, egy sima, szüik szoknyát, gombok­kal és hozzá egy ujjatlan férfi mellényt., amely alá egy hosszuujju fehér blúzt ve­gyen. Barna kalapot us viselhet hozzá, de szép lenne a saját anyagából is egy felhajtott szélű kalap. Barna cipőt és -rötikük visoLjen hozzá. Nagyon szép lesz. Üdvözlet. Ellus. Ruha-problémáit legjobb volna sze­mélyesen megtárgyalni, mert, annyi van, hogy levélben nehéz tenne rá aprólékosan felelni. Ezért arra kérem, ha egy mód1 lesz rá, közeledik a husvét, jöjjön fel és itt min­dent személyesen megtárgyalunk. Meleg üd­vözlet. F. Évi. Levelét sajnos, mindezideig nélkü­lözöm. Kérem írjon, hogy érdemben felel­hessek rá. Üdvözlet. HETI ÉTLAP Hétfői ebéd: Zsemlyegombócleves, fasirthus spenóttal. Vacsora: Déli spenót-maradék tükörtojással. Keddi ebéd: Kelbimbóleves, borjú pörkö-lt galuskával, alma. Vacsora: Karfiol vaj­ban, sült burgonya. Szerdai ebéd: Lencseleves, párok libamell, paprikás rizs, narancs. Vacsora: Töltött tojás tar tárral. Aranyerek! Az embsr kedvetlen, ingerlékeny és az élet örömtelen! Borzasztó állapot. Az elviselhetetlen fájdal­makat meg kell már egyszer szün­tetnünk. Használja egyszer már tényleg az orvosok által oly gyak­ran rendelt „Goedecke “ ANUSOL ARAMYÉRKUPOKAT Ezt a szert az egész világon isme rik és örülni fog, hogy milyen gyorsan és biztosan megszünteti panaszait és fájdalmait. Csütörtöki ebéd: Marhahusleves, marhahu 'tormamártással, bukta. Vacsora: Körö­zött liptói, vajas kenyér, tea. Pénteki ebéd: Szegedi halászlé, túrós gom­bóc. Vacsora: Rakott burgonya, gyü­mölcs. Szombati ebéd: Gombaleves, -lökött káposz­ta, gesztenyepüré. Vacsora: Felvágott tea, sajt. Vasárnapi ebéd: Raguleves, süLtcsirfke, ubor­ka, roseibm, akna pongyolában. Va­csora: Libamáj, aszpikban tea, gyümölcs. Mi év rfiihi»erf Hémának z Michelangelo, vagy egy |é has bár? RÓMiA, február hó. Pár évvel ezelőtt egy estélyen Mussolini megkérdezte a külföldi újságírók nesztorá­tól: tetszik-e neki az uj Róma? — Nagyon szép — felelte a svájci újság­író, aki néhány évtizeddel ezelőtt -legelő juhnyájakat -látott Romának azon a részén, -ahol ma a város legjobb szállodát emelked­nek. — Nagyon szép, csak egy baja van: nem valami kedélyes! Mussolini egy kicsit elgondolkozott: — De — mondta aztán — nem k egészen kedélytelen! Mussolininak és az idős újságírónak egy­formán igaza volt. Róma csakugyan a világ egyik legszebb városa lett s kedélytelen már •azért sémi 'lehet, mer-t csodálatosan vidám kék ég ragyog ezernyi -műemléke felett. De mégsem kedélyes! Amit a természet és művészet adhatott Rómának, azt megad­ta. Hiányzik azonban az emberek társas együttéléséből fakadó „intézményesitett“ vív dámság. Az olaszok nagy általánosságban ro­mantikusak, szentimentálisak, a humor, a könnyedebb vidámság -Lránt kevés- érzékük van. A rómaiak egy időben még büszkén mondták: „Mi ilyenek vagyunk és aki kö­VARRÓ DEZSŐ: SZERELEM Az én menyasszonyom nem szőke Nem egy leány — De melle ring, barna a bőre, Fény ül haján. Nem angyalok, nem akik vernek Csak asszonyok, Bennük sir lelkemben a gyermek Velük zokog. Akit kisérek, akik kisérnek Drága szemek: Nekik mondom s el is hiszik Király leszek. Ok szövik égből, ök szövik fényből Habruhám Amiért róluk énekel Áldják a szám. Már pattintgatják piciny ujjal Fáj a lakat, Jaj, megjósolják, egyszer értük Szivem szakad. Poharamba mérget keverni Nekik lehet, Kis papucsukkal addig verni, Mig holt leszek. Siratni fognak, ha hanyatt hull S megáll szivem, Mint aki nerr. egy ravatalt visz Istent viszen 1 zéixk jön, -számoljon a vendéglátók tujation- ságaival!“ De 'közbejött -az üzlet és a statisz­tika és azóta Róma sorsának feledő« inté­zői egyre jobban törik a fejüket azon, ho­gyan lehetne a szép de kevéssé kedélyes Ró­mát valamivel vidám-albb, életted teljesebb várossá fejleszteni? Statisztika és kedély Az idegenforgalmi, tudomány már évek óta figyeli azt a jelenséget, hogy a Rómát járó rengeteg turista aráay&ag nagyon kevés időt tölt az olasz fővárosban. Az idegien rendszerint csak addig marad, amíg megnéz­te a műemlékeket és azután tovább áll! Az idegenforgalom értékét pedig nem az utaz­gató külföldiek puszta sáma adja meg. Ezer idegen néha kevesebb lehet, mint száz, ha az előbbiek fejenként csak egy, az utób­biak pedig 15—20 éjszakát töltenek a vá­rosban. A statisztikusok az idegenek számá­val és a szállodákban, penziókban eltöltött éjszakák mennyiségével mérik az idegenfor­galom eredményét. Az eltöltött éjszakák át­lagos száma pedig Rómában igen alacsony! Az idegen pénzt, devizát jelent és pótolhat­ja (mint ahogy Olaszországban sokáig csak­nem teljesen pótolta) a külkereskedelmi mér­leg hiányát is! Meg kelleitt vizsgálni: mi az oka annak, hogy a külföldi miért nem haj­landó tovább maradni az olasz fővárosban? A világ egyik /legszebb városában? Végre rájöttek, hogy Rómában a ke­délyes szórakozások körül van baj. Rafael és a mozi Ä konzervatívok, akik hajdan azzal ér­veltek, hogy Michelangelo és Rafael, a Fo­rum és a Kapitólium mellett nincs szükség könnyebb szórakozási lehetőségekre, takaró­dét fújtak! Persze: olyan intézményeket kel-1 teremteni, — mondották — amelyek idekö- tik az -idegent! Először megnyílt egy bájos, keebses kis mozi, amelyben nem olaszul szinkronizálva, hanem eredetiben adják a filmeket. Az egyet­len mozgói ényképszkiház, ahol számozottak a helyek és az előadások pontosom megái la­pított időben kezdődnek. Egyikét szálloda zenekari szerződtetett; és hangulatos tánche- ly/ségekeit rendezett be. Az eredmény — el­maradt! A „külföldiek“ mozija vasárnap ki­vételével csak negyedrészt, félig telik meg, a tánche'lyiségekben pedig a szombatot és va­sárnapot -leszámítva szintén nagyon kevés az ember. A szórakozási lehetőségek a hangulattól eltekintve is gyér. A színházak közepesek! Az opera kitűnő, de nem játszik: minden este és a helyárak meglehetősen borsosak! De mindez egy felületes lélek sirámainak tűnhetne! De mentségül szolgáljon, hogy egy fontos problémáról van szó. A statisztika ki­derített^, hogy a kedélynek gazdasági értéke van. Munkaa-lknilmat ad. fizetési mérleget javít. Talán még többet ér, min: egy tűzhá­nyó, pár piramis-, esetleg néhány érdekes asatás. Barcs Imre;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents