Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-28 / 49. szám
1937 február 28. KÖVESS ISTVÁN iskolák A nemzetó-parasztpárt egyetemi és felsőis- kolai tanár tagjai kongresszust tartottak azzal a cellái!, hogy az ifjúság, uj nemzedék nehéz problémáit megvizsgálják. A mai nehéz helyzet okált mindenki tudja. A közép- és felsőiskolai diákok száma a világháború után rendkívül mértékben szaporodott. Radules- cu-Moilru egyetemi tanár szerint ez a körülmény egymagában nem jelentett volna bajt, ha kellően készítették volna elő azokat, akik állami kinevezést kerestek. Nem rostáltak — állapítja meg Radulescu-Motru professzor. — Visszaéltek a katedrák szaporításával] s az állam sem törődött sokat a kiváló, de szegény, segítségre szoruló diákokkal. A mai demokrácia kötelessége tehát az lenne, hogy jóvá- tegye a régi demokrácia által elkövetett hibákat. Ralea egyetemi tanár azt a divatos harcot 'ette szóvá, mely szakadékot vág a fiatal és öreg nemzedék között. A történelemben példátlanul áll ez a harc. Az emberiség történetének iegkezdetlegesebb időszakában is békében adták át az öregek tudásukat és tapasztalataikat — a tudás fáklyáját — a fiataloknak. Véres forradalmak idején is veteránok szavára hallgattak, ma azonban, mintha szakítottak volna ezzel a felfogással Teljesen újszerű lelki-forradalomról van szó, mely az öregekkel minden közösséget megtagad. Uj erkölcsöt, uj logikát, uj politikát hirdetnek s ki akarják kerülni mindazokat, akik beföü'tölöték már a 40 éves életkort. Zártkörű társaságot óhajtanak teljesen egyéni felfogással, bár tudniok kellene, hogy nem lehet semmivé tenni százéves igazságokat s nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a természeti parancsolt, mely megköveteli a folytonosságot. Nem lehet dlszakadni a múlttól, mult-jelen-jövő kiegyensúlyozásától. Különben anarchia támad s az öregebbek „nyugdíjba küldésével“ a nemzetgazdaság is elpusztul. Borzalmas tékozlásra kerülne a sor közepes-tehetségek javára. Megszűnne a személyes verseny s kiválóság, érdem nélkül jutnának egyesek vezető állásokhoz, mintha az érvényesülés fere olcsó látványossági hely voüna, hova jegy nélkül is tömegesen lehet bejutói. Petrescu professzor a falusi gyerekek városi iskoláztatásának nehézségeivel foglalkozott. Bucuresti-ben 23 ezer, vidéki városok-, ban átlag 20 zer lejbe kerül a középiskolai diák eltartása. Kis és középbirtokos nem képes ezt előteremteni. Statisztikát ismertet arranézve, hogy az ország különböző begyem tanulmány tárgyává tett 150 kisgazda közül 63 ráfizetéssel zárja számadását s kölcsönt kénytelen igénybe venni gyermeke taníttatására. A nyomor aztán rányomja bélyegét a közoktatásra. Parasztok gyermekei nyomorúságos életet élnek kishivatalokban, nincs módjuk, hogy tovább képezzék magukat. A munkát — kiválasztást, továbbképzést — tehát teljesen elölről kel! kezdeni az országban. Az egyetemi és főiskolai tanárok kongresz- szusán azt is megvizsgálták: — nem terheli-e mindezért felelősség magát a tanári kart? s Mezin esc u professzor nyíltan beismerte, hogy nem szabad elhallgatni „bizonyos hibákat“, melyeket lehetetlen volt kikerülni. Képtelenség volt a társadalmi és politikai hibák feli art óztatása azok részéről, kik erős hittel és bi-zaíiommal álltak az egyetemek kapuiban. Ha pedig hibák vannak, nagyon természetes, hogy az ifjú lelkekben sem marad el ezek hatása. Ilyen hiba volt a diákok és tanárok számának szédületes szaporodása Köze! kétszer annyi tanár nyer kinevezést egyetemek- te Romániában, mint nyugaton. A diákságnak nem uj tanárokra, de laboratoriumok- ri. felszerelésre, könyvekre van szüksége a segédeszközök és segédszemélyzet szaporítása ennek dacára elmarad. Míg „tiszteletbeli fizetéses“ előadókat neveztek ki. addig jelentékeny mértékben apasztották a nélkülözhetetlen anyagkiadásokat. Madgearu véleménye szerint a megélhetést az országhatárok is lényegesen befolyásolták s az első különbség az ország lakosságának összetételében mutatkozott, mely 4/5 részben román és ÍU részben kisebbsági. A világháború után a termelési rendszer is megváltozott. Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, pénzügy — uj, eddig nem ismert viszonyba került egymással. A világválság aztán a kiegyensúlyozatlan helyzetet még inkább ösz- szezavarta. Ily körülmények között „hősies iskola-poTtíkára“ lett volna szükség az írástudatlanság leküzdésére és az ifjúság helyes irányítására. Az egyetemi és felsőiskolai tanárok találVcgeícr iíccci Mntjisisiírájlí BUDAPEST, február 26. Pécsről jelentik a pécsvidékt szénbá- nyamunkások véres sztrájkjával kapcsolatban, hogy a megszállt aknák egyikéből tegnap este 17 kimerült munkás felvánszorgott. Többen közülük teljesen elalélt állapotban voltak. Felszínre érkezésük után azonnal meleg kávét és meleg fürdőt adtak nekik. Az a vélemény, hogy a mai nap folyamán a tárnát megszálló többi munkások is felszínre fognak jönni. A mecsekszabolcsi sortüz halottad ma délután .emelik el faluikban. ELIDA CITRON SPECIAL Ez a szappan a cif- rom frissilö és üdítő illatai árasztja Látogatás az Istituto di Cultura italiana könyvtárában 1—a—B— 1 Beszélgetés dr. Lilio Cialdea professzorral az Olasz céljairól és eredményeiről CLUJ, február hó. Európa minden nagyabb városiban van ma már olasz .kulturinitlézec, Romániában négy éve létesült, Bucurestiben Professore Manzoní vezetése alatti!. Ő a romániai intézet igazgatója. Nálunk egy éve áij fenn az Isti- íuto di Cultura Italana« „sezione di Cluj“ elnevezés alatt. Az itteni kuiLturintézeb igazgatója, a római egyetem fiatal docense, dr. Lilio Cialdea professzor, a Kereskedelmi Akadémia OÍlaisz lektora s a kuLüurintézet olátsz nyelv- és irodalmi tanfolyamainak egyik kiváló előadója. Vele beszélgetőink az olasz konzulátus épületében 'evő olasz könyvtárban ezen a februári délelőttön. Mi, akik misszióban dolgozunk Elmondja, hogy mi a célja az intézeteknek, amelyeket .sorozatosan létesítenek minden ku Ltíu r köz pontiban. A szava lelkes s úgy beszél önmagáról ás kollegáiról: „Mj, akik a misszióban dolgozunk1'... Meni misszió ez, amij lit napfényes és távoli hazájuktól olyan messze végeznek, valamennyien. Csodálni és tisztelni kall bennünk azt a lángoló és forró hazaszeretet, amellyel számukra idegen ta~ Jajon végzik nagy és felemelő munkájukat: megismenliatíni hazájuk nyelvét, irodalmát, kultúráját, történetét a külfölddel. Átönteni beléjük valamit az ő nagy-nagy >szeredetüik- bőj Itália iránt. Igazi latin lelkesedés van bennük, mert a cél szép, tényleg Igazi misz- szió. Cialdea professzor évekig élt Bucur esti ben, pompásan megtanulta a román nyelveli, itt a városban csak pár hónapja van. De már otthon érzi magát! és szeret itt élni és itt dolgozni. — Az intézet olasz nyelvtanfolyamának az .idén százharminc hallgatója van — mondja. — Természetesen a kezdő, haladó szakon és irodalmi kurzuson együttvéve. A nyelvtanfolyamokon kívül az intézeti programja még, előadások keretében megsztólalíaitmi a Romániában élő neves olasz professzorokat. Ezenkívül az Istkuto hangversenysorozatot is rendez. Az düső Ilyen hangversenyt az intézeti! védnöksége alatt Enrico Mlainardii tar- ■tlcxtta a napokban. Legközelebb Carlo Zecchi zongoraművész ad konoertet a városban, azt hiszem márciusban. — Zecchii, aki legutóbb a budapesti olasz kulturintézet védnöksége alattJ szerepelt a magyar fővárosban és a rádióban? — Igen. ^ — De nálunk akkor is voltaik olasz nyelvkurzusok, mikor még nem voll .iitit olasz kulturintézet? — Hogyne — feleli a professzor —, öt éve már, hogy Kikeres és nagyon látogatott ö'asz nyelvkurzusok vannak a városban. A mostani tanfolyamok tanárnője signor,ina Giovanna Papini, már régebben tonic itt olaszul. — Szabad megnézni a könyvtárat? — Hogyne — feleli udvariasan és máris kalauzol. A könyvtárban A nagyon látogatott könyvtárszoba, amint irtom, a konzulátus Stir. WiiLson-i helyiségének első emeletén van. A szomszédos szobákban a konzulátusi munka folyik. Csönd van, sima, sötét bútorok, az asztalokon, az állványokon mindenütt könyvek, folyóiratok, napilapok. A faiakon Vittorio Emanuel király és Mussolini fényképei s egy kicsi reprodukált részlet BoticelU álomszerű Pri- maverájából. Először a könyvszekrényhez megyünk. — Most még szerény kicsi könyvtár ez — mondja a doktor —, mindössze hatszáz Kötetből áll. Klasszikus ás modern munkákból. Nézem a szekrény üvegajtaja mögött felsorakozott könyveken Vadonatújak, szépen megszámozva. A város egyetlen teljesen ingyenes kölcsönkönyvtára ez. Az olasz tanfolyamok látogatói teljesen ingyen, betéti nélkül vehetik igénybe, Itt olvasnak, vagy haza vihetlik a könyveket. — Az összes olasz napilapokat! liehet itt olvasni? — kérdezem. — Az kicsit sok lenne — mondja professzor Cialdea —, de állandóan kapjuk a Stampat, Popolo dTtailia: és a Meridiano di Rómát, hogy csak a legfontosabbat említsem. — És a folyóiratok? — Nézze meg őkén. Olaszországban jól ismerik a magyar irodalmat Szépen, sorban állanak itt a polcon a különböző szaklapok, orvosi, ügyvédi, technikai, mérnöki folyóiratok. Azután sok hires heti és havi folyóirat: Italia che serivé, Critico Fascista, Biografia Fascista, Reviste de lavoro, Le vie Italie és még sok más szép- kiállitásu lap. — Várjon, ez érdekelni fogja — szol rokonszenves kalauzom és krayitja a Bibliografia. Fascista egyik uj számát. Magyar Írónak, Körmendy Ferencnek kis cikke van a nagy lapban, mellette kommentár és Körmendy rövid .írói jellemzése. — Olaszországiban nagyon jól ismerik a magyar irodalom reprezentánsai .is — csukja be a magazint Cialdea doktor. Aztán az egyik szekrényhez megy, kinya* lából egy csomo könyvet, színes képeslapot. — Haza vi hetem? — kérdezem. — Hogyne. Az öné. — De nem örökre? — örökre. Sok van ,itt belőlük. Megköszönöm. Van köztük egy, amit azonnal el szeretnék olvasni: Panfiili Seiearu- nak, a román parlament tagjának olasznyel- vü könyve. Nagyon érdekes a címe: La ri- bellione di un Samzionisüa. Aztán kaptam még két könyvet Kelet-Afrikáról, az egyik a vasútépítésről szól, ez németül van, a másik az abessziniai rabszolga-tartásról, szintén németül. Végüli ugyancsak németül Musso- linHnterjuk és végiül Genova, Velence s a postuma iái cseppkőbarlang szmes leírásai. Rettentő gazdagnak érzem magam a sok könyvvel s a profeszor még megtetőzi egy kölasőnkönywét, Marino Moretti novellas köt/etével, ameilynek elme: Le Capinere. — Remélem, nem nehéz? — kérdezem. — Nem — mosolyog —, nagyon könnyű. Mblto facile. — Igen, de a óimét se értem — mondom szomorúan. — Capinere az egy kis madár — magyarázza készségesen. ((Otthon megtudom a szótárból, hogy papfülemüle. És tényleg megértettem a novelláit!, az édes szomorú, kis apáca növendékről.) De most már búcsúzom, megköszönöm az mtlerjut, a könyveiket, a Capineret. A professzor ot marad még, egy percre ikihivja a konzulátusi titkárt, Signore Dragonét, hogy üdvözöljem. Üdvözlöm signore Dragonét. A professzor kikisér. Az udvaron, a lépcső alján pávák sétálnak. Odafenn könyvek, csönd és munka... Marton Lili. Az Ellenzék jelenti: Hétfőn, március 1-én. nyitjáik meg a Becs, Prága, Amszterdam, London express légi útvonalat, amelyen a szolgálatot egy holland és egy csehszlovák társaság gépei látják el. * A német tudományos akadémia közlése szerint az 1935-ös évben 1904 német mü Iá tott 19 nyelven napvilágot. A legtöbb német müvet az oroszok fordították. Szépirodalmi müveik fordításában pedig Hollandia és Magyarország vezet. * A csehszlovákiai ügyvédi statisztika szerint jelenleg a köztársaság területén 4851 ügyvéd és 2058 ügyvédjelölt működik. A német hegymászó szövetség összeállította az ezévi Himalája exjpedició résztvevőinek névsorát. Az expedíció, amelyben számos berlini és müncheni tudós vesz részt, április elején 'indul és a 8125 méter magas Nanga Parbat-esucs megmászását tűzte kj célul. * Velence tartományának újjáépítésére az kozása után most már az ifjúságé a szó, ők kell válaszoljanak. Hisz ők jdlentlk a célt, részükre építették az iskolákat. Az ifjúság j lelkesedéssel hitt és hisz ma is a jobb és szebb j jövőben és mindig megtalálta az élethez vezető utat. Bölcs, érett megoldásra van szükség. E tartományban levü falvaik ugyanis a múlt év október 18 án a földrengésből kifolyólag nagy károkat szenvedtek, A vilnai egyetem zsidó diákjai elhatározták, hogy tartózkodnak az előadásokon való részvételtől, ameddig a külön padok rendszerét az előadótermekben meg nem szüntetik. * Tegnap éjjel a budapesti központi földrengésjelző készülék három percig lartó nagyobb erejű földrengést jelzett, melynek epicentrumát még nem sikerült megállapítani. Az olasz hadsereg és haditengerészei nagy- gyakorlatait az ősz folyamán' Szicíliában tartják meg. Ez alkalomból nagy és ünnepélyes fogadtatást készít a lakosság a gyakorlatokon résztvevő Dúcénak, MINDEN ZENEMŰ, bárhol jelent meg, legolcsóbban, leggyorsabban az Ellenzék zene- műosztálya utján. Cluj, Pia.a Unirii szerezhető be.
