Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-21 / 43. szám
193 7 f eb mir 21. BíLENZÉK 15 A transsylván képzőművészet válsága Transsylvániai életünknek sok kérdése van, problémája, nyugtalansága, fájó sebe Beleg, érzékeny bőr felület, egész kisebbségi életünk, melyből a legkisebb érintésre is vér fakad. Van azonban egy sajátságos bőrkémén védésé, egyetlen érzéketlen pontja, ahova hiába üt, vág és zúz minden újabb perc: ez a transsylvániai képzőművészet. Ha fekeénél sötétebb szí* lenne a színskálában* azzal kellene ecsetelnünk országré- szünk képzőművészetének sorsát, Ami évek óta folytonosan szikkasztotta a képzőművészet forrását, lankasztorta erejét és bén ii olt a ilendületét: a szegénység és a Iegkegvetle- nebb közöny ez évben megfojtotta az élet utolsó szikráját is a haldokló transsylvániai képzőművészetben. Annál szomorúbb ez a halál, mert azon a földön történt, mely kimeríthetetlen természeti gyönyörűségeivel, a fajok nagyszerű jellegzetességeivel, az éghajlat változásá val állandóan uj hangulatokat ébresztett, meglátásokat, gondolatokat; sugallt. Sajátos építészeti emlékei, érintetlen ősi állapotában meghagyott vidékei, a képzőművészet virágzó földjévé kellett volna, hogy változtassák országrészünket. Állandóan beszélnek Transsylvania szépségéről, megénekllik dalban és prózában. de festeni kevesen festik. Pedig jobban meg kellene rögzíteni e szépségeke . Nem volt soha égetőbb a népviselet megörökítése sem, mert elhaló valamiről van itt szó és lehet, hogy már csak pillanat felvételekre van időnk. Annál is szomorúbb ez a halál, mert azon a földön történ!:, mely érzékeny lelkiismeretével minden európai ország között, talán 'legelsőnek érezte meg a nagy szellemi felszabad ulásokat„ állott védelmére és szolgálatára az emberi szellemiségnek, kultúrának, szabadságnak, tudománynak és művészetnek. Valami titokzatos, csupán a 'lélek számára ismert utón mindig legelsőnek kapcsolódott bek Európa valamennyi kulturális mozgalmába s talaján uj virágzásba fakadt minden szdllemi, erkölcsi és társadalmi megmozdulás. A szellemi értékeket legnagyobb kincsének I tekintette, ápolásukat és védelmüket pedig legelsőrendü kötelességének. Mindennek volt itt mecénása, csak éppen a képzőművészetnek nem. Országrészünk minden városának meg volt a maga sajátos jdllege: Clujnak tudományos és színművészeti, Targiu-Müresnek zenei. Aiudnak református egyházi, Alhaluüának katolikus teológiai és vallásos karaktere. Mindenik még ma is többé kevésbé tartani tudja magát ebben az eihávatottságában, Baia-Mare azonban már meghalt. Éleiében is kissé messze esett a Parriumnak e városkája a szellemi és történelmi Transsylvaniától, most pedig jelenlegi súlyos anyagi és lelki válságában nincs többé ereje régi jelentőségének visszaszerzéséhez. Ez a letkiváüság végigvonul az egész képzőművészeten. Fejlődési, hanyatlási hullámú- zását, uj keresésekben való vívódásait, a láthatatlannak láthanóvá té Telében, a fogalmak és 'látomások testet öltésében, a megfogha- tailannak megfoghat óvá való rögzítésében vivötfc küzdelmeit azonban nagyon kevesen kisérik figyelemmel. Pedig az emberhez a képzőművészet áll legközelebb az összes, művészetek közül. Az embernek ősi törekvése, a szellem önmagát és világát tárgyasban i vágyó igénye jut nagyszerűen kifejezésre a primitiv embernél és a gyermeknél. Mindakettő rajzban, egyszerű meglátásu rajzaiban, nagy egészeken és egyszerűségében fogja össze az élete:, magyarázza meg önmagát és a körülötte levő világot. Alapformákban vonja ösz- sze a természet életét és fejezi ki reávonatkozó reflexióit. Ugyancsak ezt látjuk az erm- beriség történetében is. A reflexiók később csoportosultak, az emberiség mondanivalója kibővült s az ember most már vágyait, törekvéseit, eszmények, hitét és világnézetét fejezi ki megszínesített rajzokban, kompozíciókban, a korszakok uj szelleme szerint. A gyermeknél azonban a nevelés és a kulimra megbontja később ezt az egységben látást, miClió darabra töri, önmagáról és a vi- J tágról alkotott egyszerű képét. A nagy vonar I lakban, foltokba» való meglátásból alakult ki a betű, amely már nemcsak formai, de fo- fogaimi kompozíció is. A betű már dlvont, süritent jelentésű, hiányzik belőle az elképzelt dolognak frissesége, az ösztön; meglátás frissessége. Sokkal messzebb áll a primitiv embertől és a gyermektől, mint a rajz. Még távolabb esik íőle, amit a betű fed, a szó és annak jelentése. A rajzban látó és gondolkodó lénynek közve ett h deg fogalmi ismereteket nyújt, melyekre szüksége van ugyan az értelemnek, de amely megfosztja az embert a tapasztalati megismerés melegségétől és közvetlenségétől. Ez már nem elsődleges, nem friss, veleszületett sajátossága az embernek, nem ösztönszerü megérzés és meglátás, ha>- nem másodagos, megtanult, megszokott, elsajátított ténykedése. Ezen a pen on kezdődik meg az embernek és képzőművészetnek két külön útra való térése. Az élettel legközvetlenebb kapcsolatban álló gyermek elkedvetlenedik, mikor a világ egyes jelenségei fogaim; hidegségbe és távolságba kerülnek tőle. A betű fogságában elfordul a rajzban való látástól', később mind jobban eltávolodik a rajztól és mire felnő, elfelejti gyermekkora barátját, emlékét is kitöri i szivéből és értelmetlenül, idegen gyanánt sokszor ellenségeséül áll szemben a kép zőmüvészettel. A betű révén közvetített tudás a világnézetben teljesedik ki. A világnézeta 1 kotásban az ember; szellem transzcendentális igénye szerint biztosítani akarja magát az őt körülvevő nagy bizonytalanságban. tájékozódni akar önmaga és a világ kapcsolatát illetőleg. Egységes összefogó kép alkotására törekszik tehát, melyben megtalálja helyét és megnyugtató feleleteket kap nyugtalanító kérdéseire. Világnézetében! gyökerezik a művészetről alkotott véleménye is, a képzőművészeti alkotás pedig hűséges visszatükröződése a kor világnézetének. Minden festészeti irány egy uj lap az emberiség gondolkozásának történetében, a képzőművészet, mint általában a művészet, nemcsak a jelen felfogását tükrözi, de prófétai módon belelát a jövőbe és előre vetíti az eljövendő idők képét. Mikor még az egész világ a megdönthetetlen pápai tekintély a megközelíthetetlen dogmák uralma alatt élt, a gótika festményeiben és skulp- turájában uj, szabadabb egyéni vallásosság és gondolkozás tör az ég félé, mely sokszor még vallásellenes magatartást is tanúsít. A képzőművészet talán legnagyobb forradalma az impresszionizmus a muH század vége felé még mindig virágzásban levő polgári gondolatom bontja meg. A polgári társadalom kereteit oldja fel a naturalizmus merev és halott formáinak széttörésével — esztétikai síkban. Hogyan érthették volna meg az im>- pressz\>nizmus- Monet és Manet kortársai, a polgári társadalom kivirágzásának tetőfokán, S nem véletlen az sem, hogy a közönség a képzőművészet területén most ju'ott el jj csak az impresszionizmusig, az állami és I társadalmi formák a hagyományok, tekintő- | lyek, az egész régi világ összeomlása u án | Hogyan értené meg akkor a nagyközönség § a ina képzőművészetét, mely mindinkább halad az uj szintézisek felé, a ma még szétbomlásban levő társadalomban, a világnézettek káoszának közepette. A transsylván képzőművészet válságát tehát a krízis gyakorlati okainál sokkal mélyebben fekvő szellemtörténeti és társad» Icmlélektani magyarázatokban is kell keresnünk. A kérdés gyakorlati okainak megvilágítása és feltárása a krízisből kivezető útnak megtalálása elsősorban is a festők és képzőművészek feladata. O. E. Ne takarékoskodj, m.kor egén/.aéyedről van szd. Használd mindig azt, ami a legjobb, mert semmi aem hasonlít a „Priineroí“ ájlal nyújtott boldog biztonsághoz. Aki ismeri ; az előnyben részesíti a csodálatos és bársonyos „Primeros“ gumit, mely 5évig tart ►ecs be ÉSZPRÓBA érkezett vasárnap este Olaszországból jövet India egyik Leggazdagabb fejedelme, az alvari maharadzsa. A maharadzsa európai körúton van s Bécsből tovább utazik a nyugati fővárosokba. Az osztrák fővárosban régi gyomorbaját akarja kezeltetni. Az alvari tartomány, amely fölött a maharadzsa uralkodik, 8000 négyzetkilométer kiterjedésű és 700.000 lakosa vau. A fejedelem fanatikusan ragaszkodik vallása előírásaihoz és saját bútoraival utazik, amelyeket minden szállodában kicsomagoltál:. Állandóan vele van az alvari templom egyik istenszobra is. Nemcsak idegen bútorokkal nem akui érintkezni, hanem kínosan ügyel arra is, hogy semmiféle bőrnemii ne érje a testét s ezért mindenütt különleges autót rendel nek a számára, amely bői eltávolítják a bőrüléseket. Világoskék ruhában és arany - hímzésű sárga papucsban jár. Azt beszélik róla, hogy igen bőkezű adakozó s a szállodát. amelyben Becsben megszállt, már az esti órákban olyan tömeg rohanta meg, hogy rendőrséget keltett kivezényelni. Ut »ca Gyerekkoromban számtantanárom hirtelen rámszólt• — Gyorsan mondd meg, félszer fél mennyi? — jegyed, — vágtam rá habozás nélkül. Szerfölött büszke voltam, hogy nem tudott megfogni. De máskor viszont megfog,ott. Azt kérdezte tőlem, hogy ha a földet keresztül fúrnák egy óriási kut- tal, amely a földgömb középpontján áthaladva, a gömb túlsó oldalán lyukadna ki s abba a kútba beleejtenének az innenső oldalon egy vasgolyót, mi történnék avval, feltéve mellékesen, hogy a levegővel való érintkezésből származó hő s általában a levegő ellenállása kimarad a kérdésből. Ezzel a válasszal megbuktam. Mert kombináltam tücs- köt-bogarat, csak a helyes választ nem feleltem: a golyó egyre gyorsuló iramban zuhanna a föld középpontjáigj, de ott nem lelvén ellenállást, tovább zuhanna egyre lanyhuló tempóval, mígnem elérné a földgömb túlsó felszínét, ott megállna, visszaesne és igy tovább. Nagyon szerettem ezeket a kérdéseket. Különösen a ravaszokat. Amelyekben a kérdező valami csalafintaságot bujtatott el. Például fogadott velem, hogy öt percen belül kimondtam azt aszót, hogy tizenhét. Akkor elkezdte, hogy mennyi kétszer tizenhárom, abból vonjak le kilencet, ahhoz adjak hozzá ötöt, azt felezzem meg és igy tovább, végre elérkeztünk a tizennyolchoz. — Tessék mondta ő —, megnyertem a fogadást. — Dehogy nyerted — feleltem én —, hiszen tizenhétről volt szó. — Most mondtad ki — kiáltott győzedelmesen. Megbuktam. A másikkal is megjártam, amelynek az volt a fogása, hogy a felelőnek tilos kimondania a „nem“ szót. — De hogyha ismered — szólt ravaszul —, mondd meg előre. — Nem ismerem — feleltem. — Tessék, már ki is mondtad. Aztán volt egy hosszabb kérdezőké. Hogyan van németül villa? Gábel. Mi a neve a tengeralatti táviróvezetéknek? Kábel. Hogy van németül mese? Kábel. Mi a neve annak a városnak, ahol a nyelvzavar tornyát építették? Bábel. — Ki volt az első testvérgyilkos? Ebbe már nem buktam bele. A legtöbben Ábelt felelik rá, de én vigyáztam és Káint feleltem. Emlékszem az óravásárló tréfás problémájára is. Valaki bemegy az óráshoz és habozik egy százpengős ezüstóra, meg egy háromszázpengős aranyóra között. Aztán dönt az ezüstára mellett. Kifizeti, elviszi. De már az ajtóból visszafordul. — Mégis inkább az aranyórát veszem meg. Száz pengőt már adtam, odaadom még ezt a százpengős ezüstárát, az ösz- szesen kétszáz. Fizetek még, száz pengőt és kérem az aranyórát. .4" órás kiadja az aranyórát. Rögtön észre kell venni, hogy az órás téved és száz pengőt vészit. Ezt sikerrel megoldottam. Hasonlóképpen a cigarettavégek problémáját is. Valaki, erős dohányos, éjszaka rá akar gyújtani, de elfogyott a dohánya, nem tud sodorni többet. Csak cigarettapapírja maradt. Telefonja nincs, a hajnali időben még személyesen is hiába menne ki, a közelben nem találna nyitott kávéházat. Szorultságában tehát a hamutartókból összeszedi a cigarettavégeket, hogy azok dohánymaradékaiból uj cigarettát sodorjon. Megállapítja, hogy hat cigarettavégből tud egy egész uj cigarettát sodorni. Megszámlál pedig harminchat cigarettavéget. Kérdés: hány cigarettát szívhat még? Mindenki hatot felel. De a helyes válasz hét, mert ha a hat cigarettát elszívta, megint marad hat cigarettavég s azokból egy hetediket sodorhat. Mindezt abból az alkalomból mondom el, hogy a minap egy ilyen kérdésnél csődöt mondtam. A kérdés ez. Valaki uj alkalmazottat vesz fel és kétféle ajánlatot tesz neki. Vagy ad félévenként ötszáz pengő fizetést és félévenként öt pengő emelést, vagy ad évi ezer pengőt és évenként húsz pengő emelést. Melyik jobb ajánlat? Én meggondolatlanul a másodikra szavaztam. Holott az első előnyösebb. Ha valaki nekiül ceruzával és felírja mindkét esetben a számadatokat most január elsejétől kezdve, kitűnik, hogy a féléves sorra minden esztendőben (már az elsőben is) öt pengővel többet kap, mint a másik esetben. Tessék kiszámítani. Ebben tehát megbuktam. De bosszút álltam a szégyenért. Kijelentettem felelősségem teljes tudatában, hogy Anonymus szobra valahányszor meghallja a déli harangszót, kissé megbiccenti a fejét. Ezt kétségbevonták, de én megesküdtem rá. fis csak aztán jegyeztem meg, hogy a szobor sohasem hallja a déli harang szót. Guöztem. Harsán vi Zsolt lakosságát élénk izgalomban tartják a szürke patkányok, amelyek valósággal ellepték a várost. A falánk állatok behatoltak Basil Brown virágkereskedésébe, tie semmi más kárt nem tesznek, csak a szekfüket rabolják eh A j>atkányok a járókelők szemel át - tára rágták el a virágok szárait és elrohantak zsákmányukkal. Naponként néha 400—500 szekfii tűnt el ilyen módon. Más virág nem érdekli az invene patkányokat. Sianieyvi^Se ol kétezer kilométernyire egy belga tudományos társaság, amely Forbiéres professzor vezetése alatt Belga-Kongóban földrajzi és néprajzi kutatásokat végez, egy eddig ismeretlen n égertör zsn-ek telepére bukkant. Forbiéres professzor közlése szerint ez a törzs minden valószínűség szerint egyike az afrikai ősnépek korunkig megmaradt töredékének. Ez a néptörzs alig ezer emberből áll s ezeknek is több mint fele ikertestvére egymásnak. A törzs tagjai feltűnő módon hasonlítanak egymásra. Az évezredes elzárkózottságban élő nép különös szokásainak és életének kutatására most egy másik expedíciót szerveznek. Á cfiesoowi Templeton és Társa szőnyeggyár 200 legügyesebb munkása megkezdte az 1710 négyzetméter felületű óriási sötétkék Ax- minster szőnyeg szövését, mely a koronázás alkalmával a Westminster apátság főtemplomának középső hajóját fogja borítani a nyugati főkaputól az oltárig. Az óriási szőnyeg, mely körülbelül 16 millióba kertit, áprilisban készül el és felgöngyölítve, külön hüjón szállítják Glasgowból Londonba, hol szakértők felügyelete alatt szorosan a főtemplom padlójához erősítik. A szőnyeg rövidre nyírott, selyenilágyságu ehenilleből készül, hogy könnyen csússzanak rajta a nehéz koronázási bársony palástok uszályai. V. György koronázása alkalmával nagyon süpped ős szőnyeget használtak és ez annyira megnehezítette a nehéz bársonyuszályok hordozását, hogy néhány idősebb főrend a kimerültség miatt a koronázás után a mentők segítségére szorult. Az óriási szőnyeget a koronázás után a királyi paloták és kastélyok termeiben használják fel. Sjvmfl^one-ban szénával teleszórt karámokban több mint 2000 őzet akarnak összetoborozni a Yellowstone Park vadállományából, hogy a megmaradó 10.000 őz áttelelhessen a park legelőin. Amikor a karámok megtelnek, a kapukat lezárják és az őzeket lelövik. Húsúkat nagyrészt a közeli indián telepek lakosai köziül fogják szétosztani.