Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-19 / 41. szám

Szerkfesztóség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Puca Unirii 9. szám, — Teleionszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók So. JLVIií. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM. Nsm lett kormánybukás a temetési afférból A kormány , de a tűntet & köpetek elhagyták Bucureştii /orga szenzációs beszédének kiplakátirczásáthatározta el a szenátus. — A jobb­oldali pártok kivételével az összes román pártok helyeslik Tatarescu állásfoglalását lyeslés'sel vette tudomásul « •a liberális párt vezetősége — Difim Bratinnuval az é'én — mindenben helyesli Tatarescu felfogását. .4 spanyol polgárháború frontján elesett román legicnisták temetésén tör­tént események a szunnyadó belpolitikai éleh alaposan felkavarták. Izgalmas tanácskozások folynak minden vonalon, a temeiesen megjelent külföldi diplo­maták ügyét tárgyalják. Két teljesen ellentétes felfogás alakul ki errcvonalko- zóan. Az egyik — hivatalos álláspont —- helyteleniti a külföldi követek maga­tartását, a másik nem lát ebben semmi kifogásolni valót. Egész világ választja el a két tábort egymástól. A követek sorsa a kérdésnek csak egyik ágát képezi, ügy látszik, a kormány határozott fellépésre szánta el magát, hogy a régi po­litikai pártok és vezérek tekintélyét veszélyeztető jobboldal előretörését meg­akassza. Valószínű, hogy az első lépést — a követek leváltását — rendfenn­tartó intézkedések követik, erre nézve minden nap, minden óra uj szenzációt hozhat. Az első intézkedés az, hogy lorga professzor szenátusi beszédét a nép felvilágosítása céljából az ország területén falragasz formájában kifüggesztik. Az olasz és némát követek Tataresezmál BUCUREŞTI, február 18. A spanyol földön hősi halált halt két román legionista temetése körül indult vita tovább viharzik a parlamentben, szenátusban és a Bucuresti-i sajtóban. A vélemények megoszlanak s két ellen­tétes tábor körvonala; bontakoznak ki. A kormánypárt, a baloldali ellenzék és középpártok állnak az egyik oldalon s a jobboldal foglal helyet velük szemben, mely hangoztatja, hogy semmi rendkí­vüli nem történt nacionalista szempont­ból. a vita legfontosabb része a Bucu- restiben akkreditált követeknek a teme­tésen történt megjelenése körül mozog. Erre nézve az érdekelt diplomaták kö­rében azt a magyarázatot adják, hogy kormányaik elismerték a burgosi kor­mányt, igy joguk és kötelességük volt Franco tábornok két román katonájá­nak temetésén megjelenni. Tatarescu miniszterelnök ismeretes parlamenti be­széde után Fabritius német és Ugo di Sola olasz követek kihallgatáson jelen­tek meg a miniszterelnökségen, ahol in­dokolták magatartásukat. Nem lehet tudni, hogy a kérdés elintézésének mi­lyen formát adnak, bizonyosnak látszik azonban a két követ távozása. Politikai körökben úgy tudják, hogy a két köve­tet sürgősen Berlinbe, illetve Rómába hívták felvilágositásadásra s Fabritius és Ugo di Sola követek — irja a Capi­tala, — ma, vagy holnap elutaznak s rövidesen sor kerül leváltásukra A pártok helyeslik Tatarescu kijelentéseit A Dimineaţa jelentése szerint a közvéle­mény ma sem tudja, mii történt a kulisszák mögött. Nincs megengedve ilyesmi a -külföl­di kormányok mellett akkreditált diploma- fáknak, kik a belpolitikai megmozdulások­kal szemben baráti vagy ellenséges maga tar­tást nem tanúsíthatnak. A tüntetésektől tá­vol kell tartsák magúikat s -semlegességet kell tanúsítsanak. A helyzet súlyos. Taía- roscu miniszterelnök ugyanis félre nem ért­hető módon megállapította, hogy egy párt rendezésében végzett temetésen történt meg­jelenés sérti az összes nemzetközi elveket és szokásokat. S hozzátette, hogy a kormány nem tűri az idegen beavatkozást, sem azt, hogy a határokon túlról nyúljanak belpoli­tikai harcokba. A parlament a miniszterel­nök kijelentését úgyszólván egyhangú he­Filipescu filippikája BUCUREŞTI, -február 18. A szenátus teg­nap esti ülésén Lapedatu elnök felolvasta Tata,rescu miniszterelnök parlamenti vála­szát. Grigore Filipescu, a konzervatív párt elnöke köszönetét fejezte ki a miniszterel­nöknek azok nevében, akik pártállásra való tekintet nélkül m-ndenekföié helyezik a nemzeti méltóságot. A követek — mondotta — megszegték a legelemibb nemzetközi sza­bályokat. Támadja Praf y Soutzo volt spa- nyo* * 1 követet, ki lemondása dacára Bucures- tiben tartózkodik s a Románia által el nem ismei:f kormány zászlaját hordja magán,- gépkocsiján. Műit év novemberében fasiszta módon üdvözölte lakásának erkélyéről a nemzeti -kereszténypárt tüntető menetét s szombaton Franco katonáinak egyenruhája- I ban jelent meg a temetésen. Régmúlt esemé- ' nyékét idéz és célzást tesz bizonyos lapok­mmeim nak külföldi pénzzel való támogatására. — Távozzon a kormány! — szakítja félbe egy közbekiáltás. — Román kormány nem távozhat — vá­laszolja Filipescu — olyan kérdés miatt, mely az egész ország ügye és nem pártk' r- dés. Tudják meg 'tehát, hogy a kormányt mindvégig támogatni fogják azok, akik ro­mámul éreznek s akiknek számára nem vá­lasztási árucikk a nacionalizmus. Manoilescu beszél Grigore Filipescu beszéde után Ioanitescu és Manoilescu jobboldaliak szólalnak fel. Felfogásuk szerint a külföldi körvetek részt - vételét a román nemzet és két hősi halált baft katona emléke előtti hódolatnak kel! tekinteni. Manoilescu rámutat arra, hogy maga a pátriárka adott utasítást az összes lelkészeknek a temetési menetben való 'részi­vé leire a menet élén Transsylivánia görög keleti metropolilája haladt, igy a követek tüntetés-jellegű ceremóniára nem gondol­hattak. — lorga: Mákodik német megszállás! lorga nagy beszéde Manoilescu után lorga professzor emelke­dik szólásra. Nyíltan leszögezi, hogy ellen­sége minden diktatúrának s e’lene van azok­nak, akik diktatúra után szaladnak. Hatal­mas tömeget lát, mely nem ért semmihez s mint a nyáj, megy a többiek után. Hisz a rendben, a szabadságban azokban a szoká­sokban, melyekért az összes népek szenved­tek 'és dolgoztak. A két elhunyt fiatalember áldozata csodálatot érdemel, de ezt nem le­het azonosítani azokkal akik haszonlesés után szaladnak. A halottak emléke nem szol­gálhat arra, hogy felkészüljünk a polgár- háborúra. — Romáiménak — folytatta lorga pro­fesszor — olyan politikája von, amit maga határoz meg és amelyek nevében beszél a román kormány. A semlegesség idején meg­próbálták Ionel Bratianu kezét arra kénysze­ríteni, hogy háborút csináljon, amikor nem volt felkészülve. Nekem volt bátorságom szembeszállni az egész fiatalsággal, olyanok ellen, akik szerettek és akiknek mondtam: a kormány az, amely dönt. Törvényes utón meg lehet buktatni, de amig a helyén áll. a kormány adja meg az Irányt. Ha Romá­nia semleges a spanyol háborúval szemben, be kell tartania semlegességét. Nem szo’gál- nánk viszonyunkat Franciaország iránt, amely megingathatatlan kell hogy maradjon. Franciaország iránt mely fegyverrel lát el bennünket és nem fordi thatjuk a fegyvere­ket Franciaország ellen. — Én nem tartanék ki Franciaország mellett, ha olyan irányba menne, amely nem a mlánik és ha arról lenne szó, hogy a francia kormány beavatkozna a spanyol háborúiba egy olyan kormány érdekében, amely nem képviselne mást, mint egy in- fcemaciömálét. Ahogyan ez ellen szól emel­nék, úgy hallattam szavamat minden olyan kísérlet ellen, amely egészen a szemtelensé­gig megy el és amelynek célja egy annyira •tiszteletremiáltó dolgot, mint a hősök emlé­kezete, felhasználni arra. hogy kényszerit- sen bennünket: menjünk egy olyan utón. amelyen hullatott vérünk még eddig nem száradt meg. I Sandulescu szenátusi alelnök azt inditvá- ínyozta hogy lorga beszédének 'szövegét fal­ragaszon függesszék ki. A szenátus az Indít­ván yt elfogadta. ____ *3? Bucurestiböl jelentik: Élénkebb szél. eső, havasesö, a hegyekben hé és a hö mérsékletnek — különösen nyugaton — kismérvű csökkenése várható. 1937 február 17-én. (Rador) Berlin 176.40. Amszterdam 239.60, Newyoík 438.37. Lon­don 214.650, Paris 204.250, Milano 230.750, Prága 15.28, Budapest 86, Belgrád 10. Bu­cureşti 325, Varsó S3, Bécs 73,95. A genfi Népszövetségnek van egy osztá­lya, a Nemzetköz'; Munkahvatal, mely az eléje tornyosuló nehézségek ellenére is az összes népszövetségi szervek között legin­kább fe’ci meg hivatásának. A Nemzetközi Munkahivatal az érdeklődése körébe tartozó tárgyakról könyvsorozatokat is ad ki, me­lyek az ülőkor számára talán Icgeífogulat- ianabb és legkitűnőbb dokumentumai lesz­nek a mai zavaros idők társadalmi és gaz­dasági helyzetének. Egyik ilyen érdekes könyv nemrég jelent meg a magyar dr. Ferenczi Imre tollából és statisztikai pon­tossággal arról számol be, bőgj' az utóbbi I évtizedekben milyen valóságos népvándor- I lások folytak a háborús események óta any- I nyira megkínzott földünkön. A könyv elme .,La »tatistique des étran- I gers“ s az uto’só népszámlálások alapján I arról számo>! Ive, hogy a közbejött esemé- I nyék következtében hány ember hagyta el § hazáját és él más országok terültén. Szépen a megrajzolt statisztikai diagrammok adnak I áttekinthető képet erről a népvándorlásról, anélkül, hogy az emelkedő és sü’yedő vona­lakban egyetlen kil ngés is éreztetné a mö­göttük rejlő milLónyii tragédiát. Ferenczi dr. legteljesebb tudományos elfogu’atlainság- gal tanulmányozza a kérdést. Könyvét azzal kezdi, hogy a „nemzetiség“5 fogalom múltját és mai állapotál fejtegeti. Mert ez a fogalom — me’yik kisebbségi ember ne tudná — I lgen sokféle jó és rosszindulatú magyará­zatra nyújt teret. Egyik magyarázat tisztán jogi alapon kezeli a kérdést, másik a népi alapot, harmadik a szülőföldet veszi irány­adónak, negyedik a fajt. És ki tudja még mi mindent, aszerint, hogy a magyarázónak milyen a pillanatnyi érdeke. De a kérdéses milliók esetében ez nem is lényeges, mert mbidaimyhikra az a jellemző, hogy olyan or­Í szagban laknak, amelynek nem állampolgárai. Hogy hányán varrnak ilyen „idegenek“, arról megrázóan biztos számadatokat ad Ferenczi dívnak a Népszövetség kiadásá­ban megjelent statisztikai műve. Az 1930-as népszámlálások szerint 28,868.772 ember élt távol attól a földtől, ahol született. Nem szenved kétséget, hogy ezeknek túlnyomó nagyrésze azért vándorolt ki, mert nem ta­lálta meg szülőföldjén a megélhetését. Min­denesetre majdnem huszonkilencmilliós tö­megről van szó, melynek sorsa bizonyos te­kintetben rokonvonásokat mutat a negyven­milliós kisebbségi tömeg sorsával s amely­nek sorsát nemtörődéssel elintézni tartósan szintén nem lehet. A statisztika beszámol arról, hogy hét­millió európai más európai országokban, tizennégy millió pedig szétszórva az egész világban él távol a szülőföldjétől. A kül­földön élő óriási európai tömeg után mind­járt a szülőföldjüktől távol é ő ázsiaiak jön­nek, akik mintegy kilencmillió számban él­nek külföldön. Ezenkívül kétmii ió ameri­kai s miutigy félmillió afrika' él távol hazá­jától. Négymillió idegennek tekintett ember­ről minden statisztikai utánjárás sem tudta kideríteni, hogy milyen nemzetiségűek. Ezek jogi szempontból igazi páriák, egyetlen or­szág védelme alatt sem állanak. Az európai országok közül legtöbb kül­földi Franciaországban él. ahol számuk a hárommilliót éri el. Sok köztük a gazda­sági helyzet menekültje, de nagy számban vannak a politikai menekültek is. Jobb- és baloldali politikai menekültek egyaránt. A politikai menekültek többségét az orosz emigráció képezi, melynek tagjai legnagyobb számmal szintén Franciaországban teleped­tek le. Lengyelországból az uto!só tiz év alatt 416 ezer ember vándorolt ki. Mils or­szágokból szintén százezres számokat mutat­nak a kivándorlók. Hogy ezek a számok nem emelkedtek magasabbra, annak is csak azok az akadályok az okai, melyeket az uj hazául kiszemelt országok emeltek utolsó években a bevándorlók özöne elé. Az újabb népvándorlás, melynek számadatai aligha állanak mögötte a régi népvándorlásoknak, csak azért nem növekedik rohamosan, mert mindenhol akadályokat gördítenek elébe. Nem a kivándorlásra készülő emberek sor­sán javítanak, csak védekeznek ellenük azok, akik a mindenhol szőkébbé vált kenyér meg­osztásától saját megélhetésüket féltik. Aki meg akarja ismerni a mai emberiség egyik legnagyobb tragédiáját, az. olvassa el Ferenczi Imre dr. hideg számokból összeállított sta­tisztikai müvét.

Next

/
Thumbnails
Contents