Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-19 / 41. szám
Szerkfesztóség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Puca Unirii 9. szám, — Teleionszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók So. JLVIií. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM. Nsm lett kormánybukás a temetési afférból A kormány , de a tűntet & köpetek elhagyták Bucureştii /orga szenzációs beszédének kiplakátirczásáthatározta el a szenátus. — A jobboldali pártok kivételével az összes román pártok helyeslik Tatarescu állásfoglalását lyeslés'sel vette tudomásul « •a liberális párt vezetősége — Difim Bratinnuval az é'én — mindenben helyesli Tatarescu felfogását. .4 spanyol polgárháború frontján elesett román legicnisták temetésén történt események a szunnyadó belpolitikai éleh alaposan felkavarták. Izgalmas tanácskozások folynak minden vonalon, a temeiesen megjelent külföldi diplomaták ügyét tárgyalják. Két teljesen ellentétes felfogás alakul ki errcvonalko- zóan. Az egyik — hivatalos álláspont —- helyteleniti a külföldi követek magatartását, a másik nem lát ebben semmi kifogásolni valót. Egész világ választja el a két tábort egymástól. A követek sorsa a kérdésnek csak egyik ágát képezi, ügy látszik, a kormány határozott fellépésre szánta el magát, hogy a régi politikai pártok és vezérek tekintélyét veszélyeztető jobboldal előretörését megakassza. Valószínű, hogy az első lépést — a követek leváltását — rendfenntartó intézkedések követik, erre nézve minden nap, minden óra uj szenzációt hozhat. Az első intézkedés az, hogy lorga professzor szenátusi beszédét a nép felvilágosítása céljából az ország területén falragasz formájában kifüggesztik. Az olasz és némát követek Tataresezmál BUCUREŞTI, február 18. A spanyol földön hősi halált halt két román legionista temetése körül indult vita tovább viharzik a parlamentben, szenátusban és a Bucuresti-i sajtóban. A vélemények megoszlanak s két ellentétes tábor körvonala; bontakoznak ki. A kormánypárt, a baloldali ellenzék és középpártok állnak az egyik oldalon s a jobboldal foglal helyet velük szemben, mely hangoztatja, hogy semmi rendkívüli nem történt nacionalista szempontból. a vita legfontosabb része a Bucu- restiben akkreditált követeknek a temetésen történt megjelenése körül mozog. Erre nézve az érdekelt diplomaták körében azt a magyarázatot adják, hogy kormányaik elismerték a burgosi kormányt, igy joguk és kötelességük volt Franco tábornok két román katonájának temetésén megjelenni. Tatarescu miniszterelnök ismeretes parlamenti beszéde után Fabritius német és Ugo di Sola olasz követek kihallgatáson jelentek meg a miniszterelnökségen, ahol indokolták magatartásukat. Nem lehet tudni, hogy a kérdés elintézésének milyen formát adnak, bizonyosnak látszik azonban a két követ távozása. Politikai körökben úgy tudják, hogy a két követet sürgősen Berlinbe, illetve Rómába hívták felvilágositásadásra s Fabritius és Ugo di Sola követek — irja a Capitala, — ma, vagy holnap elutaznak s rövidesen sor kerül leváltásukra A pártok helyeslik Tatarescu kijelentéseit A Dimineaţa jelentése szerint a közvélemény ma sem tudja, mii történt a kulisszák mögött. Nincs megengedve ilyesmi a -külföldi kormányok mellett akkreditált diploma- fáknak, kik a belpolitikai megmozdulásokkal szemben baráti vagy ellenséges maga tartást nem tanúsíthatnak. A tüntetésektől távol kell tartsák magúikat s -semlegességet kell tanúsítsanak. A helyzet súlyos. Taía- roscu miniszterelnök ugyanis félre nem érthető módon megállapította, hogy egy párt rendezésében végzett temetésen történt megjelenés sérti az összes nemzetközi elveket és szokásokat. S hozzátette, hogy a kormány nem tűri az idegen beavatkozást, sem azt, hogy a határokon túlról nyúljanak belpolitikai harcokba. A parlament a miniszterelnök kijelentését úgyszólván egyhangú heFilipescu filippikája BUCUREŞTI, -február 18. A szenátus tegnap esti ülésén Lapedatu elnök felolvasta Tata,rescu miniszterelnök parlamenti válaszát. Grigore Filipescu, a konzervatív párt elnöke köszönetét fejezte ki a miniszterelnöknek azok nevében, akik pártállásra való tekintet nélkül m-ndenekföié helyezik a nemzeti méltóságot. A követek — mondotta — megszegték a legelemibb nemzetközi szabályokat. Támadja Praf y Soutzo volt spa- nyo* * 1 követet, ki lemondása dacára Bucures- tiben tartózkodik s a Románia által el nem ismei:f kormány zászlaját hordja magán,- gépkocsiján. Műit év novemberében fasiszta módon üdvözölte lakásának erkélyéről a nemzeti -kereszténypárt tüntető menetét s szombaton Franco katonáinak egyenruhája- I ban jelent meg a temetésen. Régmúlt esemé- ' nyékét idéz és célzást tesz bizonyos lapokmmeim nak külföldi pénzzel való támogatására. — Távozzon a kormány! — szakítja félbe egy közbekiáltás. — Román kormány nem távozhat — válaszolja Filipescu — olyan kérdés miatt, mely az egész ország ügye és nem pártk' r- dés. Tudják meg 'tehát, hogy a kormányt mindvégig támogatni fogják azok, akik romámul éreznek s akiknek számára nem választási árucikk a nacionalizmus. Manoilescu beszél Grigore Filipescu beszéde után Ioanitescu és Manoilescu jobboldaliak szólalnak fel. Felfogásuk szerint a külföldi körvetek részt - vételét a román nemzet és két hősi halált baft katona emléke előtti hódolatnak kel! tekinteni. Manoilescu rámutat arra, hogy maga a pátriárka adott utasítást az összes lelkészeknek a temetési menetben való 'részivé leire a menet élén Transsylivánia görög keleti metropolilája haladt, igy a követek tüntetés-jellegű ceremóniára nem gondolhattak. — lorga: Mákodik német megszállás! lorga nagy beszéde Manoilescu után lorga professzor emelkedik szólásra. Nyíltan leszögezi, hogy ellensége minden diktatúrának s e’lene van azoknak, akik diktatúra után szaladnak. Hatalmas tömeget lát, mely nem ért semmihez s mint a nyáj, megy a többiek után. Hisz a rendben, a szabadságban azokban a szokásokban, melyekért az összes népek szenvedtek 'és dolgoztak. A két elhunyt fiatalember áldozata csodálatot érdemel, de ezt nem lehet azonosítani azokkal akik haszonlesés után szaladnak. A halottak emléke nem szolgálhat arra, hogy felkészüljünk a polgár- háborúra. — Romáiménak — folytatta lorga professzor — olyan politikája von, amit maga határoz meg és amelyek nevében beszél a román kormány. A semlegesség idején megpróbálták Ionel Bratianu kezét arra kényszeríteni, hogy háborút csináljon, amikor nem volt felkészülve. Nekem volt bátorságom szembeszállni az egész fiatalsággal, olyanok ellen, akik szerettek és akiknek mondtam: a kormány az, amely dönt. Törvényes utón meg lehet buktatni, de amig a helyén áll. a kormány adja meg az Irányt. Ha Románia semleges a spanyol háborúval szemben, be kell tartania semlegességét. Nem szo’gál- nánk viszonyunkat Franciaország iránt, amely megingathatatlan kell hogy maradjon. Franciaország iránt mely fegyverrel lát el bennünket és nem fordi thatjuk a fegyvereket Franciaország ellen. — Én nem tartanék ki Franciaország mellett, ha olyan irányba menne, amely nem a mlánik és ha arról lenne szó, hogy a francia kormány beavatkozna a spanyol háborúiba egy olyan kormány érdekében, amely nem képviselne mást, mint egy in- fcemaciömálét. Ahogyan ez ellen szól emelnék, úgy hallattam szavamat minden olyan kísérlet ellen, amely egészen a szemtelenségig megy el és amelynek célja egy annyira •tiszteletremiáltó dolgot, mint a hősök emlékezete, felhasználni arra. hogy kényszerit- sen bennünket: menjünk egy olyan utón. amelyen hullatott vérünk még eddig nem száradt meg. I Sandulescu szenátusi alelnök azt inditvá- ínyozta hogy lorga beszédének 'szövegét falragaszon függesszék ki. A szenátus az Indítván yt elfogadta. ____ *3? Bucurestiböl jelentik: Élénkebb szél. eső, havasesö, a hegyekben hé és a hö mérsékletnek — különösen nyugaton — kismérvű csökkenése várható. 1937 február 17-én. (Rador) Berlin 176.40. Amszterdam 239.60, Newyoík 438.37. London 214.650, Paris 204.250, Milano 230.750, Prága 15.28, Budapest 86, Belgrád 10. Bucureşti 325, Varsó S3, Bécs 73,95. A genfi Népszövetségnek van egy osztálya, a Nemzetköz'; Munkahvatal, mely az eléje tornyosuló nehézségek ellenére is az összes népszövetségi szervek között leginkább fe’ci meg hivatásának. A Nemzetközi Munkahivatal az érdeklődése körébe tartozó tárgyakról könyvsorozatokat is ad ki, melyek az ülőkor számára talán Icgeífogulat- ianabb és legkitűnőbb dokumentumai lesznek a mai zavaros idők társadalmi és gazdasági helyzetének. Egyik ilyen érdekes könyv nemrég jelent meg a magyar dr. Ferenczi Imre tollából és statisztikai pontossággal arról számol be, bőgj' az utóbbi I évtizedekben milyen valóságos népvándor- I lások folytak a háborús események óta any- I nyira megkínzott földünkön. A könyv elme .,La »tatistique des étran- I gers“ s az uto’só népszámlálások alapján I arról számo>! Ive, hogy a közbejött esemé- I nyék következtében hány ember hagyta el § hazáját és él más országok terültén. Szépen a megrajzolt statisztikai diagrammok adnak I áttekinthető képet erről a népvándorlásról, anélkül, hogy az emelkedő és sü’yedő vonalakban egyetlen kil ngés is éreztetné a mögöttük rejlő milLónyii tragédiát. Ferenczi dr. legteljesebb tudományos elfogu’atlainság- gal tanulmányozza a kérdést. Könyvét azzal kezdi, hogy a „nemzetiség“5 fogalom múltját és mai állapotál fejtegeti. Mert ez a fogalom — me’yik kisebbségi ember ne tudná — I lgen sokféle jó és rosszindulatú magyarázatra nyújt teret. Egyik magyarázat tisztán jogi alapon kezeli a kérdést, másik a népi alapot, harmadik a szülőföldet veszi irányadónak, negyedik a fajt. És ki tudja még mi mindent, aszerint, hogy a magyarázónak milyen a pillanatnyi érdeke. De a kérdéses milliók esetében ez nem is lényeges, mert mbidaimyhikra az a jellemző, hogy olyan orÍ szagban laknak, amelynek nem állampolgárai. Hogy hányán varrnak ilyen „idegenek“, arról megrázóan biztos számadatokat ad Ferenczi dívnak a Népszövetség kiadásában megjelent statisztikai műve. Az 1930-as népszámlálások szerint 28,868.772 ember élt távol attól a földtől, ahol született. Nem szenved kétséget, hogy ezeknek túlnyomó nagyrésze azért vándorolt ki, mert nem találta meg szülőföldjén a megélhetését. Mindenesetre majdnem huszonkilencmilliós tömegről van szó, melynek sorsa bizonyos tekintetben rokonvonásokat mutat a negyvenmilliós kisebbségi tömeg sorsával s amelynek sorsát nemtörődéssel elintézni tartósan szintén nem lehet. A statisztika beszámol arról, hogy hétmillió európai más európai országokban, tizennégy millió pedig szétszórva az egész világban él távol a szülőföldjétől. A külföldön élő óriási európai tömeg után mindjárt a szülőföldjüktől távol é ő ázsiaiak jönnek, akik mintegy kilencmillió számban élnek külföldön. Ezenkívül kétmii ió amerikai s miutigy félmillió afrika' él távol hazájától. Négymillió idegennek tekintett emberről minden statisztikai utánjárás sem tudta kideríteni, hogy milyen nemzetiségűek. Ezek jogi szempontból igazi páriák, egyetlen ország védelme alatt sem állanak. Az európai országok közül legtöbb külföldi Franciaországban él. ahol számuk a hárommilliót éri el. Sok köztük a gazdasági helyzet menekültje, de nagy számban vannak a politikai menekültek is. Jobb- és baloldali politikai menekültek egyaránt. A politikai menekültek többségét az orosz emigráció képezi, melynek tagjai legnagyobb számmal szintén Franciaországban telepedtek le. Lengyelországból az uto!só tiz év alatt 416 ezer ember vándorolt ki. Mils országokból szintén százezres számokat mutatnak a kivándorlók. Hogy ezek a számok nem emelkedtek magasabbra, annak is csak azok az akadályok az okai, melyeket az uj hazául kiszemelt országok emeltek utolsó években a bevándorlók özöne elé. Az újabb népvándorlás, melynek számadatai aligha állanak mögötte a régi népvándorlásoknak, csak azért nem növekedik rohamosan, mert mindenhol akadályokat gördítenek elébe. Nem a kivándorlásra készülő emberek sorsán javítanak, csak védekeznek ellenük azok, akik a mindenhol szőkébbé vált kenyér megosztásától saját megélhetésüket féltik. Aki meg akarja ismerni a mai emberiség egyik legnagyobb tragédiáját, az. olvassa el Ferenczi Imre dr. hideg számokból összeállított statisztikai müvét.
