Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-18 / 40. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/19^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel ‘öbb. JLVliL ÉVFOLYAM, 4 0. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1937 FEBRUÁR 18. Öl kü'földi állam követe vett részt a Mota és Marin temetésén Pergőtűz alá reffe a kormánál a ncfiizdl-paraszípárt a páriámon miatikti Hazában Armand Calinescu,a volt nemzeti-parasztpártikormány belügyi éles hangú n> interpellációt mondott a hősi halait halt két vasgárdista kapcsolatban. ­Tatarescu miniszterelnök vizsgálatot ígért. — kobozlak el a Temps francia ? A Bsicsiffesíi-i fraocia ÎkiSveiel Páréiba hívták akár közvetlenül, vagy akár közvetve résztvegyenek belföldi megnyilatkozáso­kon. Amennyiben be fog igazolódni, hogy ezt az elvet megsértették és kijelentem már most, bogy diplomáciai megbízottak részvétele egy bizonyos párt égisze alatt megrendezett vallási ünnepségen, mely politikai tüntetéssé válik, az összes nem­zetközi elvek megsértését jelenti, a kor mány súlyosan mérlegelni fogja az ig\ előadódott helyzetet. Hozzá kell azonban tennem, hogy ez a személyi tettek követ­keztében előállt helyzet semmiféle vissza­hatással nem lehet a hazánk és a temeté­sen képviselt országok kapcsolataira, ame­lyekkel további baráti és szoros Összeköt­tetést óhajtunk. Kérem tehát Caiineseu urat és az egész képviselők ázat, trgyje el, hogy a kormány meg fogja vizsgálni és meg fogja oldani ezt az incidenst, fél­tékenyen őrködve annak az államnak az előjogai fölött, amely közel háromnegyed évszázadon keresztül csak a nemzeti mél­tóság elveinek hódolt. A spanyol polgárháborúban hősi ha­lált halt román legionisták impozáns gyászpompával történt temetésének rész­letei széles hullámokat vernek a belpo­litikában. Az ellenzék elégedetlenségé­nek Iorga ismert nyiitleveíe adott elő­ször kifejezést, azután hírlapi cikkek következtek, mig a támadás tegnap kor­mánybuktató parlamenti akcióba torkolt. A nemzeti-par ászt párt úgy árl .a néz­heti ölbetelt kezekkel c jobboldali pár­tok szervezkedését s a vasárnapi llfov- megyei véres verekedés bebizonyította, hogy rá kell kényszeríteni a kormányt a belső rend biztosítására. A nemzeti­paraszt párt és a Grigore Filipescu veze­tése alatt álló konzervatív párt együtte­sen vett részt a kormány ellen indított parlamenti támadásban, melynek lénye­ge az, hogy a jobboldallal szemben a fennálló törvényes intézkedéseket teljes szigorral kell alkalmazni s ugyanakkor véget kell vetni annak a diplomáciai szempontból meg nem engedett helyzet­nek, hogy külföldi követségek tagjai is résztvehessenek politikai tüntetés jellegű megmozdulásokban. A kormány nevé­ben Tatare.su miniszterelnök elvben el­ismerte az ellenzéki panaszok jogossá­gát. Antonescu külügyminisztert helyet­tesítve, vizsgálatot rendelt el az ügyben s bizonyos, hogy a következmények el nem maradnak. Valószínű tehát, hogy Mota és Marín temetésén megjelent öt Bucuresli-i követet leváltják állásaikból. Feszült légkör, komoly interpelláció a parlamentben BUCUREŞTI, február 17. A parlament tegnap esti ülésén Motia és Marin spanyol földön hősi halált halt légionísták temetésé­vel kapcsolatos események, kerültek sző­nyegre, melyek feszült légkörben élénk vitát váltottak ki a képviselők soraiban, A nem- zeti-parasztpárt — amint ez válható volt — nem hagyta a kérdéses eseményeidet szó nélkül s a bejelentés kormánybukbató ak­cióvá fokozódott. A párt részéről Armand Calinescu volt belügyi almimszber mutatott rá a temetésen történtekre, melyek — mint állította — ellentétben állnak az ország ér­dekeivel. Bucuresti-i lapok ugyanis azt a trim közölték, hogy öl állam diplomáciai képviselője vett részt a temetésen. Ha ez •igaz, abban az esetben több kérdés merül fel; A kormány tájékoztatva volt-e erről? Hivatalos jelleggé', vagy magánemberként vettek részt a temetésen? S a kormányt milyen helyzet elé állították? összeegyez­tethető volt-p ma gaia rlásuk a dipömaták kötelezettségével? A nemzeti-parasztpárt szónoka attól tart, hogy a spanyolországi események. Európa békéjét megzavarják s véleménye szerint a kormány köteles őr- kodrit afelett, nehogy a beavatkozás agitá- ciók tűzfészkévé változtassa Romániái. Ezenfelül minden kétértelműséget is meg kell hiúsítani. Ezekri? a kérdésekre kér fel­világosítást a kpruiánytül. { A minisztc rel nők válaszol. A kormány neveiben Tătărescu miniszter­elnök és helyettes külügyminiszter nyomban választ adott Calinescu felszólalására. — Calinescu kérdése — mondotta — választ vár, mely nem késhetlk. Az általa | közölt eseményeket már a kormány tudo­mására hozták. Mint a külügyminiszter helyettese, rendelkeztem n megfejelő vizs­galat megcjtéséről, bánni lenne is ennek a vizsgálatnak az redménye. Közölnöm kell, hogy amennyiben a tények valóknak bizonyulnak, a kormány nehéz helyzet elé kerül. Általában elfogadott elv, amelyet nemzetközi vonatkozásaikban alkalma­zunk és amely ellen egyetlen idegen állam képviselőjének sem szabad vétenie, hogy nem szabad és nincs megengedve az, hogy „Rendkívül súlyos feladat...“ Tatarescu min isz terelnék. felszólalása után iámét Calinescu emelkedik szólásra s beje­lenti, hogy a válasz jogát arra az időre tartja fenn, minor a kormány politikájának pozitiv eredményéről fog beszámolni. Az ügyben rendkívül súlyos feladat nehezedik nemcsak a kormányra, de az országra is, melynek érdékeit meg kell védeni. A Konzervatív pâri is támad a szenátusban Armand Calinescu felszólalásával egyide­jűleg a Grigore Filipescu vezetése alatt álló konzervatív párt szónoka, Miclescu szenátor tette szóvá az ügyet a szenátusban s meg­kérdezte a kormányt: — Mily intézkedése­ket tett a belső rend, valamiint az állam te­kintélyének ViHdélimére ? A kormányt bátor­talansággal és liatározatkmsággal vádolja. Inkább függesszék fel a törvényeket — mondja — 'semhogy lábbal tapossák azokat. Aztán meg: — Miért nem alkalmazzák tel­jes szigorral az egyenruha viselését tiltó tör­vényes szabályokat s azt a törvényt, mely a katonai jellegű tüntetéseket tiltja? A spa­nyolországi események ki robbantására mu­tat s felhívja a kormány figyelméi: — Nem vezencam Úgy látszik, a nagy per befejezéshez kö­zeledik. A spanyol vidéken korábban viruló tavasz a béke és k engesztelődé« virágát érleli, az élet-haláltusa elnémul s a termelő munka ismét meg‘!ndu,'hflt. Malaga után valószínűleg Madrid elcste következik sorra. Valencia segítséget alig adhat. Állapítsuk meg tárgyilagosan: Malaga elcste nem lepte meg a világot. Franco tábornok serege egy­séges, katonáit vasf egy ellem uralja, ami leg­jobb akarat mellett sem mondható el a kor- mányhü s ezekhez tartozó nemzetközi csa­patokról. A nacionalisták soraiban lendület van, állandó mozgásban vannak, mig a túlsó o?dalon érthetetlen véletlenben bizakodnak régi állásaikban, melyeket a túlerővel szem­ben előbb-utóbb feladnak. Nagy előnyt je­lent ez az előre masírozó nacionalistáknak, melyeiknek nem kell attól tartani, hogy of- fenzivát zúdítanak nyakukba. Azt sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy Moszkva is meggyöngült az utóbb: hónapokban. Bel­ső egyenetlenkedés marcangolja, veszé’yes parázs izzik a hamu alatt, a tűz vörös, vagy fehér lángja váratlanul bármikor kicsaphat. Messze esik Szovjet-Oroszország, Moszkvá­tól Barcelonáig sokat kell hajózzanak, mig a fürge olasz és német segítség hármat- négyet is fordulhat. Ne csodálkozzon senki, ha a két „segítség4' „benemavatkozás“ nem áll egymással egyenes arányban. A spanyol harctéren nem kerülhetett sor még döntő összecsapásra. Franco tábornok csapatai nincsenek sem Madrid körül, sem másutt összpontosítva. Hosszú a front észak­tól délig, melynek jelenlegi célja, hogy Va­lenciát meghódítsa. Ehhez önmagától adó­dik Madrid körüljárása. A köztársaságiak tisztán látják, hogy érett gyümölcsként a főváros ölébe hull Franco tábornoknak. Madrid után északi hódítások következ­nek annyira, hogy Valencia elveszíti kom- joittűista erődítés jellegét Spanyolországbau. A véres polgárháború utolsó fejezete lesz Katalonia meghódítása. Nem lehet tudni, hogy a nacionalisták erre nézve mit hatá­roznak. Lehet, hogy a győzelem lendülete Francot Kaialoidába is magával ragadja, nincs azonban kizárva, hogy tárgyalást indít majd külföld:) nyomásra a katalán kormány­nyal. A kifejtettek után valószínűnek lát­szik, hegy Katalonia megadja magát s Franco serege minden ellenállás nélkül ide is be­vonulhat. A terv tiszta és áttekinthető. Franco tá­bornok jó katonának b zonyult és szert tett azokra az értékes külföldi kapcsolatokra, melyek immár a végső győzelmet biztosít­ják számára. Legnagyobb érdeme az, hogy a nacionalista részről belé helyezett bizal­mat megtartotta és a személyéhez fűzött reményt beváltotta. A köztársaságiak ezzel szerűben anoniinusok csoportjának vezetése alatt sorvadnak. Már 13—14 éves fel fegy­verzett fiukat vetnek harcba, ami egymagá­ban is elég arra, hogy a vérontástól a jó­érzésül baloldalak is megiszonyodjamak. Asszonyregiment, leányok, fiatal gyermekek az első vonalban... Az ilyen ellenállás sze­rencsét soha senkinek nem hozhat. Nincs már komoly ellenfele Franconak. Moszkva csak politikai komiszáriusokat szál­líthat, kik éretlen gyermekek szuronyhegyre csábtásával akarnak egy-kéf hónapig tarló dicsőséget szerezni maguknak. Szülők, anyák imádkoznak. S a spanyol földeken ismét kisüt a nap, hogy az embe­rek és a föld vérgőzös sebeit begyógyítsa. Európa izgalommal várja a spanyol polgár­háború befejezését, mert az öldöklő harc a népek közeledését jelentékeny mértékben zavarja. Nagy érdek fűződik a tűz elfojtá­sához. Hasznos munkára fordíthatják majd erejüket a spanyol pokol felé tekintő, éjjel- nappa] „állandó készültségben álló4, diplo­maták és politikusok. szabad közreműködni ily katasztrófa felidé­zésében melyért mindenki feieiös a nemzet történelmi i tél őszéke előtt. Grigore Filipescu, a konzervatív párt el­nöke, szólal fel ezután s megkérdi a kor- mányit: — Van-e tudomása arról, hogy a diplomáciai testület néhány tagja is részi­vé 11 a politikai jellegű tüntetésen? Gafencu nemzeti paraszt párti szenátor hozzászólása irtán Costinescu dr. egészségügyi miniszter ad választ s bejelenti., hogy a feltett kérdé­sékre Tatarescu miniszterelnök a kormám nevében választ adott a kamarában. A miniszterelnök az uralkodó előtt BUCUREŞTI, február 17. Jelentettük, hogy a parlament és szenátus hétfői ülését a képviselők és szenátorok kevés számára való tekintettel elnapolták. Ellenzéki körök­ben az intézkedést azzal indoko’ják, hogy Calinescu még hétfőn akarta elmondani in­terpellációját, melyet az e’napolás folytán keddre halasztott s megfelelő időt nyújtott Tătărescitnak a tájékozódásra. Az ülés e’na­polása után a miniszterelnök kihallgatáson jelent meg az ura kodó előtt, mely két órán át tartott. A kihallgatás után Tatarescu la­kásán gyűltek össze a kormány vezető tag­jai s a szőnyegen levő kérdésekről három órán át tárgyaltak. Végül Inculet helyettes miniszterei nők látogatásokat tett a poli Lkai pártok vezetőinél s 'megnyugtató kijelentése­ket tett a tervbe vett intézkedésekre vonat­kozóan . (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Adóját f Bucurestiböl jelentik: Változó felhő­zet, enyhe nyugati szél, emelkedő hö~ mérséklet, este és reggel köd várható. Bucurestiben ma délelőtt a hőmérsék­let 0 fok. Zu-r&íl 1937 február 16 án. (Radar) Borin 1 76 01). Amszterdam 239.80, Newyork 138.87, Lon­don 214.750, Páris 20.43, Milano 23.10. Prága 15.31, Budapest 86. Belgrüd 10, Bu­cureşti 325, Varsó §3, Bées 7400.

Next

/
Thumbnails
Contents