Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-17 / 39. szám
» "1 «ii'iiii mi «iiiiii'ii i-—■ - mífi***üaäiuAMiiK.iir Szerkesztik: DR. VERESS EMDRE és mATRA! JANOS. A mestepkönyv és a vizsga CLUJ, február hó. A .-ajtóban vélemények merültek fel. Hogy amiden iparos, ha még ótizedek óta v gyakorolja foglalkozását, mesterkönyvet csuk vizssgp útlapján ikaphat és bog}' .1 törvény ez Tói a mérnökökön és a szakiskolát végzett növendékem kívül más kivétel', nem ismer. Kz. a ix-jikLirás tévedésen alapszik. Az uj ipar- törvény ezt nem jrja és nem írhatja ölő. A tmesccrkönyv az. uj ipuntörvény clgon- Joiásáhun kejtős jde.n1 őscggel bir. Egyben gazol egy nagyobb, a megrendelő számára us megnyugtató képzetség er, másrész rő; pe- dig — cs ez a jogi szempont tőhordozó ja — feltétele annak. hogy az. iparos iparát saját neve alatt gyakorolhassa. Mesterkönyv nélkül az iparos csak alkoiímzoct, csak iparos- segéd leher. Trarussyl várnában több ozezerre tehető az párosok szánta, ezek az iparosok az 1884-es 1 partörven) rendelkezései «lapján szerezték meg és gyakorolják azt ma is. Az uj ipartör- vény a jövőben az ipar gyakorlását mester- könyv megszerzéséhez köri. Ha mexterköny- vet csak az -zerezhel, aki — évtizedes gyakorlata, megrendelő közönségével szemben kivívott elismerése dacára — kiállja azt a gyakorlat: és Teoretikus vizsgát, amit a vizs- g áztató bizottság — egyébként tiszteletreméltó tagjai — bírálnak felül, akkor ez azt jelentené, hogy Tnanssylvániában ma nincs egyetlen egy iparos sem. De még a vizsgáztató bizottság tagjai sem iparosok. És nem is lehetnek azok, mert a vizsgáztató bízott* ság tagjai a törvény szerint mesterkönyyvdl kell, hogy bírjanak mesterkönyvet azonban kivéve azt a pár mérnököt és magasabb szaktanfolyamot végzetteket — csak vizsgával leher .szerezni. Vagy a vizsgáztató bizottság először önm-agá; vizsgáztatja le? Kétségtelen az uj ipartörvény nem elég határozott, dec sah azok számára, akik nem tudnak, v<agy más: akarnak kiolvasná, mint ami benne van. Kétségtelen a törvény szeri ni br, hogy a mesterkönyv a mérnökök és a szaktanfolyiamosok kivételével általában vizsga utján szerezhető meg. De éppen ilyen kétségtelen az is, hogy ez csak a jövőre vonatkozik. Alkotmányban rejlő jogszabály az, hogy seníkr megszerzett jogától a büntető ítélet esetén kívül, meg nem fosztható. Éppen ilyen megszerzett jog az 'ipar gyakorlásához való jog. A megtevő iparosok ettől a jogukhS' még törvénnyel sem foszthaók meg. Előírható, sőt ajánlatos ás egy magasabb képesítés kötelezettség a jövő iparosai számán^, előírható azok számára, akik eddig ipart nem gyakoroltál].: és ehhez vartó jogukat meg akarják szerezni, de a meglévő jogik újbóli megszerzése nem Jehető függővé egy nagyon is kétséges vizsgja bizonytalan sikerétől. A vizsga kötelezettsége azt is jelenti, hogy az az iparos, aki nem felel meg a vizsgán, ipart saját neve ártott nem gyakorolhat s önként adódik « kérdés: mö lesz azzal az iparossal? Iparossegéd? Igen án\ de az uj ipar- lörvény előírja azt is, hogy iparossegéd, ha szakiskolát végzett, csak az lehet, aki vizsgának veti aíá magád’. És ha itt se felel meg. az öreg, családos, évtizedek óta iparát becsületesen ellátó :paros<bói újból fcaronc lesz? íme, milyen képtelenségekhez vezet a törvény téves magyarázata. A törvényhozó nem gondolhatta másként, minthogy a jövő iparosát szigorúbb feltételeknek veti alá. A ma meglevő iparosság azonban; átmeneti időre megmarad iparosnak. Ezt az átmeneti időt vannak hivatva rendezni a törvény átmeneti intézkedései. Ott pedig határozottan és teljes világossággal írja dő a törvény, hogy az edd-'g meglevő képesítéseket becseréli a megfelelő könyvre, a jelen esetben a mesterkönyvre. A 184. szakasz ötödik bekezdése pontosan azt mondja: a jelen törvény kihirdetésekor meglevő, minden a jelen törvény alá tartozó iparagot gyakorló szakképesítési igazolványát becserélés céljából' a 130. szakasz szerint felállított vizsgáztató bizottságok vizsgálják felül. Ez pedig egyszerű formalitást, de nem a mesterkönyv u; cs eredeti megszerzését jelenti, Má- sodszor pedig a vizsgáztató bizottság 4 becserélés alkalmával csak felülvizsgál, ami nagyban különbözik a vizsgáztatástól. Csak Jclütlv:z«gál, tejül vizsgál ja, hogy vájjon a meglevő iparok a megszerzésük idején fennálló rendelkezéseknek megfcicllck-e, vagy .sem. Ez a természetes és logikus. Ha nem igy volna, mi tenne a magyarázata annak, hogy a törvény időhöz kötő. te a meglevő iparok bemutat isit é 1 Határidő Jelelte után a l>c nem jelenteit iparokat megszűntnek tekinti. Mi mást jelenthet c/ minthogy a bejelentett 'iparok nem .szűntek meg. Ha nem szűntek meg, akkor megvan nak, akkor nem kell vizsga, vagy akár mis utón újból megszerez.ru. Újabb negyvenszázalékos áremelkedés várható az építkezési árában CLUJ. február hó. Kellemetlen meglepetésben lesz. részük az építőiparosoknak tavasszal, amikor az cpio- kezésekhez hozzá akarnak lógni. Az iparosok ugyanis nőm bírnak tudomásuil még arról, hogy az ország .legnagyobb foki termelő cégei értekezletet tartottak Bucu restiben és elhatároznák, hogy az összes épéfkezési faanyagok árárt 40 százalékkal felemelik. Az elhatározást azzal indokolják, hogy I Anglia cm Németország befagyott követclé- ! sei terhére minden fát összevásárol az országban. EmelletJf pereiig a télen nem volt elegendő hó és az előre lekötött famennyiséget nem lehetett az erdőben lecsúsztatok Egy fakereskedő hiv:a fel figyelmünket az áremelésre, amely a nagy cégek (Lomási, sib.) • részéről a legnagyobb titokban történt. Az iparosok, akiket ez az emelés legközelelsbróí érint, semmit sem tudnak róla. Előfordul hal, hogy tavaszra már felvállaltak építkezéseket sóban a hiszemben, hogy az építkezési faanyagok ára a tavalyi maradt. A karJellekkeL a trösztökkel szemben a kisiparosok tehetetlenül áfának. Nincs kihez forduljanak, nem tudnak védekezni. Emlékezünk, néhány hónappal ezelőtt a bőrkartell emelte lel az árakat, az Iparosok hiába tiltakoztak, hiába fordu ;ak bármilyen liatósághoz, a bőrgyárak diktálták az árakat. Hasonló a helyzet a vas szakmában is. A vaske rés kedések itt is kényük-kedvük szerint szabják meg az árakat, sőt különbsége: teszjtek a vevők között is, egyeseknek drágáidban. másoknak olcsóbban adják az árut. A ngyipar ahelyett, hogy 'támogatná, elnyomj;! a kisipart. Ezért kell aztán elvérezniük a kítsiparo>okna)k. .4 kisiparosok ingyen reliefnek részi a párisi vi^ágkiáliifáson lonetcu mérnök propaganda előadása CLUJ, február hó. Szómba..on délelőtt ii órakor a ckiji tekercs kedekni és iparkamara tanácstermében érdekes előadást tartott Ionescu mérnök, akit az, ipar és kereskedelemügyii miniszter azzal bizott meg, hogy ismertesse a ciuji kisiparosok közöt; azokat a módokat}, amelyeknek segitségéivel részt vehetnek a május 2-án Parisban megnyiió nemzetközi vállágk iáiktáson. Dr. Miut-ca iparkamarai főtitkár pár szóval üdvözölte a munkaügyi miniszter kiküldöttjét, aki eknondtia, hogy Romániában a párisi világkiállítás előkészületeinek végrehajtása érdekében Gusci professzor elnöklete alatt kormánybizottság alakúk. Nemzeti érdek, hogy ezen a kiáLlitáson a román ipar és a kisipar minél szebben Legyen képviselve. Felhívja ennélfogva a kásip<a rosokatfc, hogy művészi értékű termékeiket állítsák ki a vi- ! lágk állításon annál Is inkább, mert a román ! pavillonban Románia ipari, mezőgazdasági ! cikkei lesznek kiállítva és sem az elfoglalt i helyért., sem pedig a kiállítási tárgyak odae j és visszaszáll fásáért a kisiparosoknak nem í keli semmit sem fizetni. A kisiparosok által j készített' tárgyakat március 20-ig kell Bucu- restibe eljuttatni, a-hoj azokat osztályozzák és egy szaikértőbizottság kiválogatja, azokat, amelyek megütik a mértéket. A tárgyat Bu- curesőben is kiállítják. Ion esc u mérnök felvilágosításai után Dro.- soveanu Petre a kisiparosok siralmas hely[ zetét ismerte tie, elmondotta, hogy az adókkal túlterhelt kris párosak segítségével nem törődik senki, a nagy ipart támogatják, a kisipart elhanyagolják és ennek szomorú következménye az, hogy -a kisiparosok még ha akarnának sem vehetnének részt a kiállításon, mert annyi pénzük sincs, hogy a kiállítási tárgyakhoz szükséges nyersanyagokat megvásárolják. Elmondotta, hogy a munka kamra nem képviseli kellő mértékben a kisiparosok érdekeit, a kisiparosoknak csak kötelezettségeik vannak, de jogaik nincsenek, kéri az előadót, hogy tolmácsolja a kereskedelmi és iparüjgyi miniszter előtt azt a kérelmét, hogy anyagi és erkölcsi téren siessen seg hegükre és hallgassa meg panaszainkat:, amelyeket eddig senki sem méltatott figyelemre. Drosoveanu Petre beszéde után dr. Muica iparkamarai titkár megígérte, hogy a kamara vezetősége a cluji iparosok méltó szereplése érdekében mindent elkövet és arra fog törekedni, hogy az érdemes és szakmájukban kiváló iparosok részére nyersanyag beszerzésére p>énzbeli támogat}ást adjon, hogy a ■Iáállításra munkáikat elkészíthessék. B'aga Romulus kifogásolta ázik hogy a cluji kisiparosokat a kiállitásrói csak későn értesátetilék. Ezután többen tettek ikérdéseket Ionescu mérnökhöz}, akti minden kérdésre megadta a választ. CLUJ, február hó. A cluji „.Becsületes Csizmadia Céh“ évszázados bástyája felett megkondüt a halál- harangocska. Megsemmisüléssel fenyegeti annak az intézménynek vagyonát, melyet az ősök hangyaszorgalommal szereztek meg és tisztességben tartottak fenn, megőrizve, hogy azt átadva az utódoknak, nemze; d dk r o 1 - nem - zedékre tartsák meg. Lapunk multhetíi számában ismertettük azt a viszályt, ami megsemirnnsirlésse] fenyegeti! azt az intézményt, melynek alapkövét Rákóczi György fejedelem tette le 1650-ben. E viszály közepette erkölcsi kötelességünknek tartjuk a Társulat vezetőségének és összes itagjainak felhívni figyelmét1, hogy e válságos napokban, a tizenkettedik órában szedjék dő józanabb eszültet és kiküszöbölve mindenfele ellentétel cs gyűlöletet, lelje. Misek kötelességüket ha kell áldozatok árán 's cs mentsek meg a társulat hatalmas va. gyónót, ne engedjék azi, hogy az ősök becsülete, tekintélye és az a tizmirtiiós vagyon megsemmisüljön kilcncszizezcr lej .ídó'íág- ért. A Csizmadia Társulatnak nem az a hivatása, hogy megválasztott vezetőiket év- : rőt-év re légből kapott alaptalan vádakkal gyanúsítsák, hanem az a hivatásuk, hoţgy a múlt sdők évszázados emrtékeii é, a verejtékkel szerzett, összekuporgaitott, ma már te- ] kmrtélycs vagyont képviselő ingat an- cósze- tsirttó erőve] mentsék meg saját becsületük é az utódok javára Jól jegyezzék meg mindazok, kik vezető- I kém s-zerepcltek és fognak szerepein a társulat keljeiében hogy amiről' valaki önkén* j lemond és and) kicsinyes emberek könnyel- ] műén elkótyaivetyélnek azt solia többé visz saaazerezTU nem lehet. 1650-től, Rákóczi György fejedelem ural- 1 kodásától, — aka céh levéllel ruházta fe1 c I társulatot, cpp>en 287 esztendő telt d Ezen idő alatt e társulat vezet őségé rmn- dig csak hírnevet és becsületet ^zerzeít úgy a maga, mint az ősök javára. Ezzel kap- I csolatban feLhivjuk a jelenlegi „Társulat“ I vezetőségének figyelmét arra, hogy vegyék I elő azt a alapító céhlevelet, amely kutya- I bőrre van1 irva cs különböző színű selyemzsi- nőrokon függő pecséttel van el!ártva és ol- I vassák fel mognk közt annak második pa- I ragrafusár. mely határozottan kimondja: hogy „a Céb-mesterek. akiket e tisztségre meg- I választottak, azok hivatásuknak a legjobb lelkiismeretük szerint tegyenek eieget és vigyázzanak, gondot viselve a Céh minden dolgára cs vagyonára! Ez a paragrafu; mindent megmond. Bízunk abban, hogy okulni fognak a Céh ,,uj“ mesteréi és rövidesen saját érdekükben, saját vagyonuk megmentéséért minden lehető eszközt felhasználnak, hogy „becsületes“ múltjukhoz szégyen és folt ne tapadhasson Dr. Veress Endre. Barthajános ortopéd műszerész negyven éves ipari jubileuma CLUJ, február hó. Szűk családi korban ülfce meg Bertha Já nos cluji ortopéd műszerkészítő mester ön- áilóségának 40 éves jubileumát. Bartha János nemcsak derék, becsületes ember, hanem e két elsőrendű tulajdonsága mellett igaza vérbeli szakember is ipará'ban. Mint lakatos kezdte 'mesterségét, később aztán az ortopéd szakmára tért át. Hírnevét legjobban saját mimikái dicsérik, melyekkel- khiidja hány beteget és szerencsétlen növésű testalkatot mentett meg az életnek. Negyven éves működése alatt egész geme rációt nevelt fel. úgy, hogy mii helyéből több mint negyven tanuló került ki a legjobb felkészültséggel. Jellemző hogy <i tanulók közül' tiz román fLu volt, pedó. abban az idő )>en eg>’ mestert sem kényszerít ettek arra. hogy nemzetiség szerit válogassa :ás vegye fel inasait. És íme. Bartha János tanulóiból mind jó mesterek léitek, ami az ország iparának fejlesztésére és erősítéséire szolgált, mert az erős, fejlett iparnak alap járt nem a 1 felekezetek és nemzetiségek szerinti megkülönböztetések képezik, hanem az arra hajlómmal' biró, jól képzett, mesterségét ismén > és becsülő munkások tömege alkotja. Bartlia János iparos társunkat mi is szeretettel üdvözöljük 40 éves jubileuma atkai- máibórt s kívánjuk, hogy mesterségét ezután is kiváló száktudásával és jelenlegi frisse ségével folvtossa a jövendő göröngyös utjain egv újabb jubüeum felé. v. /: TANULJON ROMÁNUL! Cherestesiu: 100 újságcikk alapján románul a felnőtt nyelvtana. Gyors és biztos módszer. Teije> anyag 150 iej. Két részbe g}’üjtve részenként 75 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvoszt.í- Ivában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre kapják.
