Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-14 / 37. szám
bt: TENZfíK sa» 19 J 7 tebrumr 14. m 1957 IDdrCillS 7-íöí 15 -ifll Wa*/dlií és ■ni'j!og>inlds.u)i minlavástir március !4-iu|_ — fiooépeu- cópj iid«jv vására. — lilái Silók í*> lílliiinüiól. — Vásárlóit fi arsrttqbóU Jolontékoav menotdijled.■ezménvek a román, jugoszláv, csehszlovák, nuigvnr és osztr.i a vasutakon, a Dunán, a ÉV.ete tengeren, valamint a légiforgal »inban. iTtle- vcl vizűm mi üt! \ sari igaz Iván nyal és u (tevéik 1 szabad ál épéé az osztrák határon, t’sehs lövik átutazást vizűm nincs! A magyar átutaz isi Vízumot a vásári iga Ivány t lmutatása ellonc' en a határon ad ók, Miudcnuemü felvilágositás és vásári igazolvány (â ISO'— lej' kap atő a Wiener Messe A. C.-nál Wien, VII. s alábbi tiszteletbeli kcpvisolotean d: CLUJO>I: Os trak konzul .it in, Str. Memo- rândului 24., »Európa" Orgmiizuţiu Naţionala Romă .a de Voiaj .şi Turism, „Economia", Piaţ,1 Uniri 28. „Europa" Organizaţia Nţ mala R manii de Voiaj şi Tu- lism, Banca Iliescu S. A. Str. Rîgina Maria 42., Wa ;uiis- .its Cook S. A. P. Unirii U. 10vés kö/.lM'ii jikii meg ier. étvágy. Mo ni1»iGhoorghe-ről jeJwnltilk: Dezső Márton tíiwd titl.iu-i (5(1 éves gazda még 1928-lmn házal akart épitoni és ezért Vilályos János és Reiate Sámloi né rokonai állal aláfiirl váltó ia 10.000 tej külesöni veil Co] a közrségi hitcls/övctkierebtöl. Lejára tik or ;t váltói meg akíurla uji'Uriri!, a kezesek azonban m»*g- Uigc«ltálk a Iái rá síik :rl, mire Dezső Máidon hamisította nevüket. A harnksitobt váltót a szövetkezet elfogadta. A síkor nyomán a gazdin most már süni ogvmásután km Imunii silotha váJltóiit, molyokét a íift.-<Gdie<>rgth&-i (•s Bnasov-i bankokban érfcékewitoW., összesen több mimt 100,000 lőj értőkben. Végül azonjxan kiderüllek üzelmoi, melvck misatt a törvényszék most egy évi fogházra, raJu- nuiit 200 lej pénzbüntetésre ifiéibe és köbo- ltezbe az okozott kár megtérülésére. A legerősebb idegekbe! biru emberek aa tifiţţolok (•< ez örökké kodé orvz+uk l’SMxi mizii v n. De a/ angolok nők van < !ej> c lentállóbb gyomruk is. Hiszen < bcafctcxick ongol konyh.. -*•!»<* ás*. év az, áriból rép egyk Jég kedve írbb ífrlc. léhát közvetlen kapcsolat ái! fenn uz idcyreniLfzer év • gyomor kifo+'t lo< működése között. Ebből a fetevéiből kiindulva nnak a megállapítására jtito i.sk hojţy z. emé.z tőszerv mcgrongáJr.ának nagyon sok esetben ideges eredete van. Ismerve ®z. okot, megkísérelték mot már hogy á betegséi; gyógyszerére w> ráakadjanak !gy sikerült elérni . hires «nu-nkii G voro D készítmény’., amely szernek éppen az a tulajdon sága, hogy közvetlenül hat «. vegetat.v idegrend szerre, « gjszxrikus kiválasztás szabá yozójára. H/ér; ez. a iegajánJatossbb gyógyszer gyomor é, bélzavaroknál, gyomorfekély. epe és májbán- talimknál, idegesség és á!m:tlanság ellen. Kapható: Gyógyszertár a kb in és drogériákban, vagy i ţo iej utánvét mellett megrendc'hetó Császár E. gyógyszertárában, bucure'c:, Calea Victoriei 124 szám. jBNFJ JÓZSEF: Egy bagolyvárnak beillő villában, tizenötesztendö óta készül a nagy útra egy álmodozó ház- tulajdonos, Mődel János. — Óriás orsójával a Holdba akar jutni, egy kis terepszemlére, hogy a Földdel leendő közvetlen összeköttetés lehetőségeit a „helyszínen“ tanulmányozhassa. — A „közeljövőben“ a Tátrából vagy az Alpokból fe röppen a titokzatos szerkezet a világűrbe, egyenesen a Hold irányába, anélkül, hogy a „legcsekélyebb veszélynek“ is ki lenne téve ARAD február 13. A villáihoz vezető hosszú. sáros kerten «lúg búrok át csoszogni. Lépésről-lépésre egye.iis-uJyoziiom kell, nehogy «.'vágódjak. Mi ez? Inkóház? A fene látott úlyet. Az épület olyan, mint egy bagolyvár. Apró abia kinél védések és ravasz nyúlások itl-ott ötletszerűen kivájva. És az ajtó? Igen, az is •'an. de ugyllátszik nem tűri e kilincset. Csengő sehol. Kopogok. Hiába. Dörömbölök. Felpattan a kémlelőlyuk retesze és — és semmi más Egy üres négyszög tátja rám a száját. Juj. be szeretem az ilyesmit, vájjon becsaptak? Itt sokkal érdekesebb dolgok fogmik kisülni, mint aminőt kilátásba helyezlek? Még semmi újabb jele annak hogy tudomásul vettek. Udvariasság ide, udvariasság oda, én kézzel-lábbal döngetem az ajtót: Vaiomi csak lesz? Egy lombrozófej megjelenik a keretben: . —Bitte um Entschuldigung. leli könnte meine Arbeit nicht uni er brechen. Wen suchen Sie ? — Hans Mörder urat. — Mörder? Na, az rosszul hangzik, az éppen nem, de parancsoljon 'befáradni, mert kirnt hideg van. én Haars Mődel vagyok. És már benn 'vagyok a szobában, sőt egyórai megfeszített diskurzus után még ben- nebib, a titok titkában, ami tizenöt év óta a falakon kúvii] soha ki nem mozdult, még az elkerített udvarra sem . .. Bomlik a titok. — Ha már így megbarátkoztunk — mondja Mődel ur szívélyesen — nem bánom elmondok mindent és megmutatok mindent magának, ha titoktartást ígér. Másfél évtizede őrzöm magamban, soha, egyetlen szó említést sem tettem róla senkinek, olykor, ha vendégeim jöttek, azok élöl is dugdostam a terveket 'és rajzokat, ment nem akartaim, hogy fantasztának tartsanak, vagy pláne ’kinevessenek. Időnként elcsípnek könyveim, .jegyzeteim között, de eddig még mindig ügyesen e iker ültem a látszatát is annak miben ttöröm a fejem. A Holdba készülök. — A Holdba ? — Igen. A Holdba. Ezt olyan természetesen mondta, mintha teszem azt Bucurestiröl, ivagy Budapestről lenne szó, aminek semmi más akadálya ninos, mint egy vasúti jegy, esetleg útlevél. Néhány másodpercig mindketten hallgattunk. — ön mosolyog? — Dehogy, kérem, hogy is gondol ilyesmire, csak úgy mellesleg elkalandoztam, Verne Gyulára gondoltam, nem tartozik ide, tessék csak mondani, szóval Ön a Holdba készül ... — Igen. —- Mikor indulna és honnan? — Még nem tudom. Iszonyú munkát emésztett fel az elmélet feig ön gyűlése, aztán a lehétőség megkeresése, hogy biztosan menjen. Rengeteg kísérlet, ami nemcsak időbe, de pénzbe is került. Hogy honnan indulok? Talán a Tátrából vagy az Alpokból. Sietve elmondom 'az olvasónak, hogy Hans Model 55 éves, többszörös háztulajdonos, családi állapota: elvált. Egyetlen szenvedélye, a Holdba repülés problémája. Klubba, kávéházba nem jár. Ház-bérjövedelme elég tekintélyes s ebbő’ amit félretesz, a leendő utazás céljait szolgálja. — Ezt u házamat, amiben egyébként egye- j dűl lakom direkt átépilteKem kísérleteim | Góljaira. Érdekes dolgokat fog látná. Miért pont a Hold? — Hogy jutott eszébe pont a Hold? — Ezt joggal kérdi, pedig egyszerű a magyarázata. A Földünk körül keringő égitestek közű! ez van legközelebb. .4 Földtől való középtávot súg a mindössze ,184 ezer és 400 kilométer. Ez -nem nagy távolság, ha arra gondolunk, hogy semmivel sem nagyobb mint Földünk harmincszoros étink- röje, vagy hogy mást említsek. 400 oó részét képezi annak a távolságnak, mely műiket u Naptó) és százezred részéi annak, mely a hozzánk legközeleW) álló csillagtól elválaszt. — Ez igaz. de — — Mi az, hogy ,,de“? — Bebizonyított tény hogy ott nines szerves élet, sőt a Holdnak légköre sines, tehát megközelíteni is lehetet’en. — Hogyr nincs légköre? Az lehel, hogy igaz. Néhány régebbi csitiagász, mint Hevelius és Sebő tér, azt hitt/élk', hogy a Holdnak van légköre, de Hessehel és utána aztán a többiek is állították, hogy nines és valóban ez a mai álláspont is. És ennek bizonyítéka az. hogy a Hold peremén, semmilyen fénytörési jelenség nem látható. Van egy másik feltevés is, a Besse!é hogy mégis csak van légköre a Holdnak, de az abszolút ritka s a sűrűsége nem nagyobb, mint a földi légkör 900-ad része. Ha ez tényleg így- van, akikor ez azt jelenti, hogy ott se víz, se a miénkhez hasonló élet nincs. Mindenre figyelemmel voltam. Még arra is, hogy a Hold szablytakiin ellipszis pályáján másodpercenként 1017 méternyi utat tesz meg. vagy, hogy a Föld körüli keringés ideje 27 nap 7 óra, 43 perc 11 és fél másodperc. — És a hőmérséklet -nem izgatja? — Nem. Bolometrikus mérésekkel Frank Very +180 fokban állapította meg a legmagasabb hőifokot és 200—250 fokban, zérus alatt a legalacsonyabbat. Gondoltam rá. Kamrám fala ellenáll és izolál. Általában úgy vutn. megtervezve, hogy abból baj nem fog származni. Emiatt nyugodt vagyok. „Kicsi már a Föld az embernek“ — Utazásának mi a célja? — Szemtől-szembe akar ok álln i a valló- , sággal. A Hokiabroszt, amit csillagászaink olyan szépen elkészítettek, szeretném lekontroHálni. Aztán: kicsi már <1 Főid az embernek. Állandó összeköttetést akarok létesíteni a két égitest között. Nagy terület az kérem! Átmérője 1484 kilométer, felszíne 38 millió néggzetkil ómét er, tehát az eurójxii szárazföldnek éppen a négyszerese. — 0u> csKfcigász?- Nem. Még egv gukkerem sincs. De ami öt nyelven a bolygók róL, csillagrendszerről könyvalakban megjelent, megvan a könyvtáramban. De semmi más nem érdekelt csak a Hoidbajutás iehetö+ge. Abbaai szakember vagyok. Egy nagy fali domborkepre mulat. Ez egy atlasz, mely a Hold felülelét mutatja, a legújabb megfigyelések alapján. En csináltam. Nem olyan, mint amilyent a párisi ol»szervátőráumhao Loevvv és Puiseux csináltak, mert az a létező legtökéletesebb IIoldal)rósz, de talán precízebb, mint a le- getiegelső. amit még ezer ha tsztizt Ízben Galilei csinált. Azóta- nagyot fordult a vi’ág- Mielhe és Seegest csillagászok nyomán szin- képfotom'.terrel. illetőleg szin-szürőkön át felveti fényképekkel vizsgálják a Hold felületét. Persze csak hegyeket és síkságokat találnak. Sehol semmi mozgás. És ón mégis hiszem, hogy ott van élet. Ha nagyon magasra emelkedünk a Föld fe’ett. láthatjuk a városok, folyók, hegvek körvonalait és fo-lt- jait, de bármilyen nyüzsgés-, ‘lőlás-futás is - légyen utcán vagy téren, messziről ki nem vehető. — Mennyi idő ala-bt gondol' odaérni? — Ezt számiitgato-m most. Míg nem tadom pontosan. ' — Egyedül megy? — Ha kapok u trtánsat. ki siígitségeanre lehet, szívesen vásze-m. Persze felelősseget nem vállalok senki életéért. Ez természetes. — Tálán az együk lakóját, mondjuk azt. amelyik a leggyengóben, fizet, mert ugyebár, ami az életét illeti, tékinlve. hogy amúgy rossz fizető, a háziufl- szempontjából és egy- ál-teHán ... — Dehogy, debogy, ragy is elég baijom van velük . . . — Hosszabb időre menne? — Fogalmam slimes. Hat hónapna vaffó eledelt viszek magammal. Különleges kon- zérvekét és preparátumokat. — Levegőt ds visz az űrhajóval? — Igen. De az nem űrhajó, hanem orsó — mondja nyomatékkai Mődel János. Akarja a modellt látni? AZ UJTERMÉSÜ MAGVAK ! — Kérje mindenütt ! Ahol nem kapná — forduljon ! a Maul tier Ö Ion Román Magtér:neí&és Magfceeesh: cíeínrJ r,-ír hoz, Sibiu, P. Cetatii 1. AJxigy »/ Orsó és én ..knézimk“,., ffifirtefen a fallioz k»p és egy kiálló kulcsosai kurbli ztn kezd. A mennyezet beLső, deszkafaJa lassan széjjeinyilik, miközben z»«;nóron lass-an ereszkedik le a titokzatos Orsó. Körülbelül egy méter magas és har- mtixr széles. Olyan, mint egy heng«*r. melynek aLvVíelto lapjához egy-egy kúp pasz- stkA, Az <géftz fénylő aliunaúum. A henger fala ti/Tszeres rétegívődésü. Az egyes rétegek közt persze — titok van. A közepében gömbir-aku burok, a Az összes műszerek. gépek, pattok sinbe vannak állítva, úgy h<^y bármerre is dőljön az orsó, a fülkében minden eredeti helyén marad. Kőrös- körül néhány kémlelő szem. A kój>ok középen. hovszáb&n, a szobáb<)| jövő irányítással kUlöo-külön széjjetnyilnak s az alsók, mint ralanti lábak iáratpík a henger torz«4 a szilárd talajon. Egyébkérti mrrrden tesz benne a fényképezőgéptől kezdve a rádión ke- resztüii' a legkülönbözőbb műszerekig. Az orsó önmagát emeli, bajija, aeheziti, köny ny ii és irányítja. Persze ezt egy jó órán kere^/Aüí magyarázza nekem, rajzról, modellről, gesztikulál, kézzel. lábbal, a szeme az izgalomtól már vérben forog, én ezt ugyan kifogtam, gond dóm, nvég csak az hiányzik, hogy’ most habos legyen a szája, vagy rám ugorjék és ón akkor kész is vagyok, komolyan mondom. már szédülök, eme az miberre most rájött — s csak. akkor tértom magamhoz, amikor erősen m-egrángatte a karomat: — Szóval érti kérem? Mer-t ha nem. szívesen kezdem elörtőL — Köszönöm Mődel ur, már hogyne érteném, csak még azt mondja meg az ari- gináíis is almniniumból lesz? Mert úgy tudom, hogy annak az olvadási hőfoka... — Dehogy is lesz alumináumbói, ez csak modell, az eredet: különleges kompozíció kérem és az egész 14 méter magas lesz, melyből hat méter a henger és 4—4 a kúp, a szélessége pedig négy méter húsz. Ki van zárva, hogy valami malőr érjen az úton. — És ha vésszapottvannak? — Semmi! A levegőben kuszáink, a vízben uszunk, a szárazfőódön meg ruganyos léptekkel járunk. Legyen szikes kérem álíjon egy kissé oldalt, mert most valami mást akarok mutatni. I Egy gombnyomásra a padló közepe, mint 1 a színházi suly-esztő, nagy négyszögSE^akhan lassan sülyedni kezd és a gerendádat alá csuszák. Lenit felgyűl a válüa-ny és egy mély betonprnoe tágas terme látszik. Pedáns sorrendben a különböző férnek, csavarok, műszerek, szerkezeti alkatrészek, fiolák, tubusok, prizmák és mennyi minden még! — Egy vagyon fekszik itt és több, mint ötezer nap; munkámnak nyers eredménye — mondja Mődel. — Fémek, amelyek nem olvadnak és nem deformálódnak, nem rozsda znak és anyagszerüségükiet nem hagyják el. Ezekből fog készülni az orsó, amme! majd felmegyek a Holdba. Ez lesz az első közilekedési eszköz, mely a Föld és a Hold közötti összeköttetést végre megteremti. * A Hóidba .jutná! — óbe régi álom. Eszembe jut, hogy amikor Montgolfier az ez érti élszáz nyolc varras években feltalálta a léghajót. egyetlen vágy töltötte el az embereket: a Holdba utazni. Azóta több, mint százötven esztendő balt el és még mindig itt vagyunk a Földön,. Pedig igazán jó lenne már egy kis változatosság Nem férünk sem itt., sem a bőrűn,kben. Az a sok izmus is már olyan unalmas. És kezd az idegekre menni. A szisz és a gödölye I Az utóbbi évek egyik legnagyobb szin- \ padi sikere máris kapható könyvalakban { 92-« leiért az Ellenzék könyvosztálvában I Cluj, Piaţa Unirii. Telefon : 1C9. Vidékre j utánvéttel is — azonnal szállítjuk ! I Hődé! úr a Holdba ítészül _
