Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-14 / 10. szám

I 1937 ţaaaâr 14. VLL1JNZ f> K «­...... IIIIBI 3 Sebészeti klinika, elsőemelet 35. Golyóval a fejében öt nap óta iek$zika Gae$íH gyilkosság! kísérlet áldozata CLUJ, január hó. Még négy perc. A sebészeti klinika fo­lyosóján vagyunk. A fal melletti pado­kon itt is, ott is emberek ülnek. Beszél­getnek. Egyik sem beteg. Gyakori pillan­tásaikkal szinte tolják előre a bejárattal szemben levő villanyóra mutatóját. A percek mégis hosszúra nyúlnak. Ilyen­kor, déli egy óra tájban mindig népe­sebb a folyosó. Férfiak, nők, apák és anyák, gyermekek, fiatalok és idősek várják a csengő megszólalását, a láto­gatási idő kezdetét. Csupa szorongás, kínzó várakozás, megmagyarázhatatlan sejtelem mindegyikük és félig-meddi,; bizakodó mosoly is ül az ajkukon. De van olyan is, akinek arcáról csak fájda­lom s aggódás tükröződik. A villanyóra kattan és a nagymutató közelebb ugrik a Xll-őshöz. Az emberek szemében, a könnyek mögött mintha a rémület és félelem villanna meg, amint az órára pillantanak. Várják a csengő- I szót, de mégis, mintha rettegnének e né- \ hány perc elmúlása miatt, mintha attól I tartanának, hogy súlyos és fájdalmas le- I hetőségek rémét hozza meg a következő í óra. cikket. A beteg is felfigyel. Most úgy látszik, mintha élénkebb lenne öntudata- Meglátja az újságot, utána nyúl. Olyan minden mozdulata, mintha egyszerű reflex volna a külvilág különböző hatá­saira. Kezébe veszi, szemei rohannak a sorok felett. Mosolyog, aztán mintha na­gyon fáradt volna, visszahanvatlik pár­nájára. A fiatalasszony féltő gonddal tekint a betegre. Megigazítja párnáját, aztán fél­refordul és könnyet töröl le arcáról. — Mindig mosolyog — mondja le­mondóan. — Szólunk hozzá, de nem vá­laszol, mindig csak mosolyog ... — Kis szünet után továbbfolytatja a tragédiát: — Egyetlen szó sem volt közöttük. Pascalau revolvert rántott elő. Az egyik lövés célt tévesztett, a másik a halánték felett a fejébe fúródott. Azt mondják a golyó ólomból volt és nem tudott olyan könnyen áthatolni a koponyacsonlon; átfúrta, de körülbelül a balszem felett benlmaradt a fejben .. . Cozea most lecsukott szemmel fekszik ágyán. Arca pirja mintha élénkebb vol­na, mint az előbb. Bal szempillája, mely felett már hat nap óta ott van az ólom­golyó, most idegesen megrándul. Aztán felnyitja szemét és mosolyog. Az idő hamar repül. A látogatók már készülnek. Fehérfőkötős apáca lép a te­rembe. Az egyik beteg nő ágyához megy. Néhány halk szót vált vele, aztán meg- simitja homlokát, megigazítja a takarót, a párnát és csendesen távozik. Kint a fo­lyosón ekkor megszólal a csengő. A lá­togatás ideje lejárt. Eürgős íigyelmezletés 1 Óvakodjon a min­dig rossz minőségű hamisitványoktó. Kérje mindig az orvosok által a ánlctt egészséges és ant.szeptikus „Pnmeros“ gumi-készitmény Ismét betegek jönnek A folyosókon újból suttogás, halk be­szélgetés. Ismerős arc tűnik fel: a feke- j tekendős nénike. Mosolyog. Hozzálé- I pünk. Arcáról már eltűnt a félelem és í mintha nagy titkot árulna el, súgja: — Meggyógyul a fiam! ... A lépcsőkön azonban fáradt, töpörö- I dött anyóka vánszorog felfelé. Minden I lépése egy-egy sóhaj s egy-egv elfojtott I jajszó. Mögötte még jön valaki. Az is i beteg. Még várunk egy kicsit. Néhány perc telik el. Ismét betegek jönnek. Fá­radtak, szomorúak, életet áhitozók . .. Betegek ... Kint, a Gilau-i havasok felől hideg szél fuj. Az épület előtt titokzatosan zördülnek össze a dísztelen fák ágai a i téli szélben. Mintha ők is uj életet vár­nának, itt, ahol oly közel van egymás^ hoz az élet és halál. A belgyógyászat épülete felé a klinika jellegzetes egyenruhájába öltözött két ember hordágvat cipel. De mégsem az! Fekete, félhenger alakra meghajlított pléh fedél van a hordágyon, — valaki most készül utolsó útjára. (zsb.) Január 15-étőI kezdve minden közigazgatási hivatal mellett Információs iroda álí rendelkezésére a közönségnek Az iroda vezetője köteles szóbeli és írásbeli felvilágosítást adni minden hozzáfordulónak A suttogás megszűnik és a mosoly is megfakul az arcokon. Csoszogó léptek hangzanak. Aztán a folyosó fordulónál feltűnik a fehérfőkötős ápolónő. Jobb­ján vézna öregembert támogat. A sze­mek a betegre tapadnak, ki fáradt ván- szorgással magával vonszolja fáradt éle­tét. Összeaszott kezeivel, megfonnyadt arcával, a kékcsikos kórházi köpenyben mintha maga volna a halál. Minden lé­pésénél nehéz, szánalmatkeltő hörgés buggyan fel ajkán. Az óra ismét kattan. Valahol megszó­lal a csengő. A folyosón várakozók szét­szélednek, eltűnnek a nagyablakos ter­mek fehér ajtói mögött, hol kíváncsian nyugtalan szemek várnak a belépőre. Itt is, ott is bekötözött, tompán nyögő bete­gek fekszenek a fehér ágyakon. A láto­gatók hamarosan megtelepszenek az egyik vagy másik mellett. Kevesen van­nak és az árván hagyott ágyakban szo­morúan, szinte elhagyottan fekszenek, kiket nincs aki meglátogasson. Az első emelet 35. szobájába lépünk. Hosszú, világos terem. Kétoldalt a fal mentén ágyak és betegek. Egyiknek ke­zében rózsafüzér, mellette 16—17 éves leány. Arca fáradtnak látszik és nagy, mély kék szeme szenvedőnek látszik. A többiek olvasnak, beszélgetnek és halkan panaszolják egymásnak fájdalmaikat. Cozea loan Az elmúlt héten hozták be a kliniká­ra. Bal halántéka felett kötés. Arca ró­zsás, minden bizonnyal a láztól. Szeme üveges merevséggel bámul a semmibe. Az ágy szélén könnyes szemű fiatalasz- szony. A felesége. — Nem. Nem lehet beszélni vele. Nem is értené meg. A golyó még mindig a fejében van. Eddig még nem lehetett megoperálni. Az orvosok azt mondják sikerülni fog a műtét. De hátha csak vi­gasz . . . Jaj, nagyon félek. — A moz­dulatlanul fekvőre tekint, baljával meg- simogatja a lesoványodott, megfehére- dett munkáskezet. — Hogyan történt? Lassan elfordítja fejéi a beteg arcá­ról. Szeme az ablakra mered, de látszik, hogy tekintete, gondolata valahol mesz- sze jár a távolban. — Ki tudná azt megmondani? És azt sem, hogy miért.. . Morlacan lakunk, férjem üzlete Gaesti községben volt. Ak­kor reggel elment hazulról és . . . nem jött haza többet. . . Nekem testvéreim mesélték el. — Néhány pillanatnyi csend után folytatja: — Amikor haza akart jönni, útköz­ben találkozott egy emberrel. — Nem ismersz Cozea? — kérdezte tőle az ismeretlen. — Nem, — felelte a férjem. Aztán a korcsmába hivta. Jonica nem ment vele. Més? dolga volt . . . F« dé;:­a testvéreimmel hnrafelé indult, ismét elébe került Pascalau... — Nem foly­tatja. Szeméből lassan két könnycsepp gördül alá. A szomszéd ágyban öregember élén­ken figyeli beszélgetésünket. Kis idő múlva felül, párnája alá nyúl és újságot vesz elő. — A lapok már írtak róla. — mondja és elénk tartja a szomszédjáról szóló CLUJ, január 13. A közigazgatási törvény előirja, hogy minden helyi közigazgatás mellett úgy­nevezett információs és panaszirodát kell felállítani, hogy a központi közigazgatá­si szerveket mentesítsék olyan kérések vagy felebbezések elintézésétől, amelyek az egyes helyi közigazgatási szervek ha­táskörébe tartoznak. A közigazgatási tör­vénynek 433-tól 766-ig terjedő része ren­deli el ennek az irodának felállítását és egyúttal kötelességévé teszi az összes közigazgatási szerveknek, hogy minden egyes beérkezett kérést a beérkezés nap­jától számított 30 napon belül el kell in­tézni, mert amelyik tisztviselő e kötele­zettségnek eleget nem tesz, azt a szolgá­latból eltávolítják. Ez az érdekes rendelkezés végrehajtá­sa érdekében a belügyminiszter a na­pokban leiratot intézett a városi tanács­hoz. A leiratban felhívja figyelmét a közigazgatási törvénynek eme rendelke­zésére és utasítja, hogy ezt az irodát nyomban fel kell állítani, ahol a polgá­rok minden kérésük elintézését megsür­gethetik és ahol felvilágosítást kaphat­nak ügyeik állásáról. Abban az esetben — mondja a belügyminiszter leirata, — ha a kérvényező posta utján akarja meg­tudni kérésének elintézését, úgy a kéré­sének beadásával egyidejűleg lakáscíme megjelölése mellett kéréséhez postabélye- get vagy levelezőlapot kell mellékeljen és ebben az esetben aztán kérésének el­intézéséről postán értesítik a kérvénye­zőt. Kivételesen sürgős esetekben az in­formációs iroda vezetője köteles a kér­vényezőnek külön elismervényt adni, mellyel a kérvényező kérvényének elin­tézését az illetékes ügyosztálynál meg­sürgetheti. Az információs iroda a kér­vényeket mindennap eljuttatja a megfe­lelő ügyosztályhoz, mely a kérvényt a megfelelő referátummal ellátva, vissza­juttatja az információs iroda főnökéhez. Az iroda vezetője köteles szóbeli felvi­lágosításokat és utasításokat is adni a polgároknak, hogy panaszaikat milyen formában és hol terjeszihetik elő. Az információs iroda rendes menete ér­dekében minden kérvényre fel kell je­gyezni a beérkezés napját és számát. Végül felhivja a belügyminiszter a vá­rosi tanácsot arra, hogy ezt a rendel­kezést minél szélesebb körben tegye közzé, hogy minden polgár tisztában legyen jogaival, kérvényének elintézési módjával, vala­mint az irodának vele szemben való kö­telezettségével is. A belügyminiszteri körrendelet kéz­hezvétele után a városi tanács az összes ügyosztályokhoz az alábbi rendeletet adta ki: 1. Január 15-tői kezdődőleg a közpon­ti iktató hivatal mellett megkezdi műkö­dését az információs iroda, ahol az ösz- szes kérvényeket, felebbezéseket iktatják és azokról elismervényt adnak ki. A hi­vatal főnöke a beérkezett kérvényekről nyilvántartási naplót vezet be és figyel­nie kell arra, hogy minden kérvényt 30 napon helül elintézzenek. Az iroda fő­nöke naponként köteles jelentést tenni azokról az ügyekről, amelyek még nem nyertek elintézést az illetékes ügyosztá­lyok főnökeihez. Az ügyosztályok köte­lesek minden egyes kérvényt a késedel- meskedő tisztviselők felfüggesztésének terhe alatt 30 napon belül elintézni. Azoknak az ügyosztályoknak hivatalos óráit, amelyek a beérkezett ügyeket az előirt 30 napon belül nem tudják elin­Roysl Mától, szerdától : E3FELI MI HE.8 ■) Az amerikai filmgyártás diada a. — A leghatalmasabb háborús fi m. WAGNER BAXTER, FREDERIC MARCH, LIONEL BARRYMORE! tézni, a főtitkár az ügyek természete sze­rint meghosszabbíthatja. A hivatalos órák alatt a városi tanács egyes ügyosz­tályaiba a városi polgárok csak abban az esetben léphetnek be, ha felmutatják az információs irodának elismervényét, amely igazolja, hogy kérést adtak be. Felhívjuk az egyes ügyosztályok veze­tőit jelöljék meg azokat az órákat, ame­lyekben a közönség ügyeik elintézése iránt érdeklődhetik, hogy a megmaradt idő alatt a tisztviselők zavartalanul dol­gozhassanak. A megállapított látogatási időt az információs iroda vezetőjével kell közölniök. Kivételt képeznek e rendelkezés alól, — mondja a városi tanács körrendeleté — azok a hivatalok és szolgálati ágak, amelyek szoros kapcsolatban állanak a közönséggel, ilyenek például a városi adóhivatal, a vágóhíd, az egyes kerületi kapitányságok, mezőrendőrségi ügyosz­tály és az elsőfokú iparhatóság is. A ren­delkezés végrehajtásával és a végrehaj­tás ellenőrzésével a városi tanács dr. Moga főtitkárt bízta meg. aki egyike a leglelkesebb, legpontosabb és legköteles­ségtudóbb tisztviselőnek, úgyhogy min­den biztosíték meg van arra, hogy a vá­rosi polgárok jogait az adójukból fizette tisztviselők feltétlenül tiszteletben fogják tartani. A FORRÓ ÉGÖV BETEGSÉGEINÉL, különö­sen vérhasnál és olyan gyomorbetegségek esetén, amelyek váltólázzal együtt lépnek fel, a tenné' szenes FERENC JÓZSEF keserüviz szerfe-ett ér­tékes hatást fejt ki. Orvosok ajánlják. III-ás G%uía : Petőfi :erénye Illyés Gyula az uj magyar tüneményes te­hetség, ,,Oroszország” (fűzve 96 lej) és ,.Pusztáik Népe“ (125 'lej) uttáln most Pető­firől. a legnagyobb magyar költőről irt szen­zációs remekművét. 320 lap, füztve 125 lej. kötve 173 lej. Ugyancsak Nyugat kiadás: ..Maii japán Dekameron“ az első európai nyelvű japán elbeszélő gyűjtemény, az írók arcképével és a japán irodalom kitűnő ismer­tetésével. Fűzve 119 lej, fklbőrkötésbe11 173 lej mindenütt, vagy Lepagenál. Cluj. Kérje a Nyugat kiadványok teljes jegyzékét. „Fájdalmak háza”. — Ágyak, betegek. fájdalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents