Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-13 / 9. szám

19?7 Janitit I?. bllbnzbk 7 to o] bünícíő eljárás bemutatója a rf iáf| nw H& Fele t be zések ke l és elhalasztásokkal telt el üii Wl Ki: ii aze^ naP‘— Az uj perrend lassúvá teszi ii w O’fiscali vAH atárgyalás menetét és nehézségeket okoz. Megkezdődött a sikkasztással és csalással vádolt Deutsch Ödönné monstre-pöre. CLUJ, január 12. A törvényszék ás tábla folyosóim ma sem volt nagyobb uz élénkség, minit máskor. Ta­lán még akikora sent, annak elten«re, bogy premier vám. Az uj büntetőtörvénykönyv paragrafussa.il ma használtaik először. Az ér- tlekilíődés nem tu’etagosam nagy, a,mi érthető, hiszem, a közönség köréből csak azok figyel­nek fel az itt pergő ügyekre, akik köz/vet- tenül érdekeltek, eltekintve az ügyvédektől és hi ráktól, akiket nundonképen érdekel, mert szakmájukba vág ... * A törvényszékem Pasliia és Linz mayor, a táblán csak Baílásiu tanácsa tárgyal. De ezeknek aztán kijut:. Amennyi fe ebbe zés a xnn'lt év végéig összegyűlt, most kipakkolják. &;ak az első szekciónál öt von ügy. Még sze­rencse, hogy cm i tt e tanuk, amott a vádlot­tak hiányzanak. így gyorsabban peregnek — az irat csomók. A sok halasztás körben még­is csak tárgyadnak egy-ogy ügyet. Ha nem is olyan nagyszabásút, amit ilyenkor úgy vár­na az ember. $ Öreg falusi gavallér 'női becsületet véd. Hogyhált ő hallotta, amikor asszonyát ül yen­nek-olyannak lemondta a szomszéd. És nem igaz a vádlott védekezése, hogy sok asszony volt együtt, amikor részeg fővel káromkod­ni kezdett és hát hiába erőskődik, hogy a sértés másnak Is 'szólhatott, ő tudjia, hogy senki más nem volt ott, csak ők — és neki ezért elégtétel jár. Megkapta. A törvényszék kötelezte a gaz­dát 100 tej büntetés, 200 lej elsőfokú per­költség és 150 lej felebbezési d'ij megfize­tésére. A per eldőlt. S a vádlott örült, hogy eny- nycivel végre pontot tehetett a nóta végére. £ Aztán a szokott per. Egy erdőért veszek­szenek az örökösök. Egyik igy mondja,, a másik amúgy, nehéz igazságot tenni. A ta­núvallomások is meglehetősen eltérőek. Ez sem újság. M,i is lenne, tha a tanuk minden­kor egybehangzóan váltanának. * Rostások ügye következ'iík. Aki a nevet hallja, már könnyen eltalálja: pénzhamisí­tásról van szó. Régi história és még most sincs Ítélet. A feljelentő egy töpörödött fa­lusi gazda, Pescariu, ki ötszáz lejt adott a vádlottnak anyagra, hogy abból haurs pénzt gyártson. Sőt eladta lovát is s ennek árával 2200 tejjel fe’esége is hozzájárult a titkos üzlethez. S azóta se pénz — se posztó. Rostás Péter és Vaszi szép szál emberek. Egyiket a börtön ugyláltszik nagyon meg­törte. Hailk és gyámoltalan. A másik már nagyobb legény: — Pescariu azt kérdezte tőlem, tudok-e pénzt csinálni? Hát persze — mondom ne­ki — és átvettem tőle az ötszáz lejt, amit ő erőszakkal markomba nyomott. De hamar megbántam, felkerestem a fogadóban és a szeme közé vágtam. Igazán tessék el hinni Elnök űr, én ártatlan vagyok. Tanú is van erre. Túliéin el is lehetne hin­ni, ha nem hívnák éppen, Rostásnak. Mert valahogyan ez a név . .. Meglátjuk egy hét múlva. TeHk, mukk az idő. Ti.zenkető körül dr. Pop loan, a tábla uj fő-elnöke látogatást tesz j az oszfályokniiti. Végighallgat egy-egv tár- | gyiaMsrtöredéket, aztán nagy megelégedéssé! j távozás előtt kezefcfog az elnökkel, szavazó J biinával, ügyésszel1, jegyzőivel és a védelem képviselőivel. * Vincze I ja jós kereskedő. Ismert mese. öt­ven fejes betétkönyvét csak úgy szóróik ozás­ból 550.000-re javította ki. És ennek fedeze­te mellett ruháikat csináltatott, pénzt vett fel és nni örömökre utazgatni kezdett. Nem látszik rajta a stilus. Sokkal igény­telenebb. A sárga szandáJcipő kirí fekete csfi- kos nadrágja «'ól. Már későre jár az idő. (Két óra. Másnapra marad az ügy érdemben! tárgyalása. * A legnagyobb érdeklődés Deutsch Ödönné sükkasztá's-csQÍ'ás ügye felé irányul. A padsorok kora reggeltől zsúfolva. Ta­nuk, bűntársaik, orgazdák nyugodtan tűinek egymás mellett. Fél 10 felé a folyosón egy fegyőr kíséretében jön « fővádlott, váro- sunkbain kotzisünért asszony, Deutsch Ödön- né. Szürke angolos tavaszi kabát van rajta1, nyakában boa, lábán hócipő. Arca fáTadt. Réveteg nézéséből az első pillanatra látszik!, hogy álmatfánul töltötte el az éjszakát. A fásládána ük de nemsokára bemegy a terem­be, mert fázik. Más ügye nem érdekűi, de jobb, mint kint, még akkor is, ha a padsorokból szikrázó te­kintetek merednek rá. Persze a károsullak... ...Váltóra hamisította a nevemet... Tő­lem száz tízezer fejt csalt ki... Én bíztam benne, átadtam a bútoromat és ime.. . Én egy ruhámat adtam át... Tőlem egy va­donatúj varrógépet csalt ki ... .Aztán a so ff őr, aki me!’ettem ü*k — Kérem szépen, én t;zennégyezer lejt adtam váltófedezetre es háromszáz lej havi bérért a feleségem varrógépét, mert önagy- sága azt mondta, hogy naigyon sok munkát vállah a kórházak részére. Aztán mikor kér­tem a pénzt, vagy a váltó hosszabbítását, semmit sem kaptam. A gépnek is már csak hűlt liélyét találtam. Egy óra után az elnök számbaveszi az összes szereplőket. A másodrendű vádoltak a törvényszék előtt gyakran szereplő figu­ráik. Criisan, Gelder. Meglátszik rajtük. Ott­hon vannak. Nyugodtak ás türelmesek, majd­nem unatkoznak. A károsultak röstelkedve jelentkeznek, kellemetlen nekik. Néhányan elöke’ő úri a ss zon yok. Deutschné védője Mircea Georgescu. Kö­réje csoportosulnak a többiek. Élénk tár­gyalásra van kilátás. Délután kettő. Es még meg sem kezdő­dött. Deutschné szenvtelen), fakó arccal csak­nem mozdulatlanul ül a padom. Szemhéja lecsukva. Oldalról figyelem: szunyókál. Időn­ként felriad, látszik, irtózatosan kimerült. Linzmayer elnök óráját nézi és bejelenti, hogy másnap reggel 9 órára kell halasztania a tárgyalást, mert késő van. Deutschné vé- gigsimltja homlokát és hátrahuzódik, hogy fiaival 'néhány szót váltson. Aztán megcsó­kolják egymást ás már zsebkendőjét keresi, mert sir. Még az its sajnálja, akit megkárosított. A következő percben Rostásék társaságában az őr már invitálja az ügyészségi cella felé. ítélet kevés hangzott el a bemutatón. Mintha a bírák szándékosan csinálták volna igy. Nehéz nap volt. A Tégi és az uj per- rendtartást keltett minduntalan összehasonlá- tamiök, mert az uj büntetőtörvénykönyv sze­rint a január 1. előtti ügyekben Ítélethoza­talkor össze kell egyeztetniük a régi per­rendet az ujjal, s a kettő közül azt kell ab kaflmaznlok, amelyik az enyhébb büntetést je'öli meg. Fárasztó és komplikált. Két könyv fekszik az elm-ök és az ügyész előtt. Egy fehér és rózsaszín. A régi és az uj. De más újítást is lehetett m,a látni. A tanukat az eddigi szokás októl eltérően nem csopor­tosan. hanem egyenként eskették meg s nem a vallomásaik után, hanem nyomban a sze­mélyi adatok felivébetekor, tehát előre. Val­lomását, amit az eOnök tagolva diktál be a jegyzőnek, alá kel! írnia. Nagy általánosságban a helyzet enyhült, de az uj törvények alkalmazása még sok gondot és fáradságot fog okozni jogászaink­nak. (U-) A íi a ? a «J5 ó e m Ss e r nam Uniód,!c NATHAVAl é. H ü L E S S E L, hanem egyszerűen ASPÍ RIN TABiEITAKaT »esi he. pMinden tablettán rajta van a •ßayen* kereszti lg* Lemond Sássá, a iöídmweiésiigyi miniszter k távozó minisztert a Nemzeti Bank igazgatósági tagjává választana BUCUREŞTI, január 12. Bucuresti-i lapok jelentése szerint Sassu földművelésügyi miniszter azzal a tervvel foglalkozik, hogy egészségi álla­potára való tekintettel lemond tárcájá­nak vezetéséről. A Curentul valószínűnek tartja, hogy Sassut lemondása után a Banca Naţionala igazgatóságába fogják beválasztani. A jegybank igazgatóságá­J ban ugyanis Slavescu távozása és Kiria- cescu megbízásának lejárta folytán két hely üresedett meg s január 21-éré van kitűzve az uj igazgatósági tagok válasz­tása. A lap értesülése szerint Kiriacescu megbízását további négy évre meghosz- szabbitják, Slavescu helyére pedig Sassu minisztert választják be a Banca Naţio­nala igazgatóságába. Érdekes vélemény merült fel a francia tu­dományos életben Paris "városa nevének ere­detét illetőleg. Az eddigi kutatások szerint Paris városát a mai Montmanlre és a Mont­parnasse területén római gyarmatosok alapí­tották, lakik összekeveredtek egy páris nevű, azóita elpusztult nép töredékeivel. Kimutat­ták azt is, hogy Ile de La Cite valamikor ró­mai erődítmény volt. amely a rzajnai hajó­zásra ügyelt fed. A város- eredeti neve Lu­tetia volt!, amelyet később változtattak Pa­risra. Az elmúlt hetekben egy román történetiró munkája jelent meg Parisban s a szerző azt kívánja kimutatni müvében, hogy Páris vá­rosának neve tulajdonképpen egyiptomi ere­dem. A román szerző szerint Páris „Bar Ys" egyiptomi szónak felel meg, amely rövidítése „Isis bankájának“. A történetíró rámutat ar­ra, hogy az ókorban rendkívül fejlett és ki­terjedt egyiptomi hajózás lehetővé tette, hogy az egyiptomiak az akkor ismert világ határain túl,, messzi vidékekre hajózzanak el, amelyeket egyes ember csak később ismert meg. Ilyen módon jutottak ól egyptomi ha- jósotk kis bárkáikkal a mai Franciaország nyugati partjaira, valószínűleg a Földközi- ilenger partvidéken hajózva északnyugat felé. Az egyiptomi hajóisok egy része gyarmatot alapított a nyugati partvidéken s a Szajnán keresztül később behúzódtak arra a területre, ahol ma Páris városa áJll. Természetes, hogy a román történetírónak ez az állítása min­denütt élénk visszhangra és ellenzésre talált a franc a tudományosság köreiben. A román szerző véleményének az ad külön- érdekes­séget, hogy nemrégen egy spanyol etimolo- gus majdnem hason'ó véleményt nyilvání­tott Paris városa nevének eredetére vonatko­zólag. A spanyol szerző úgy véli, hogy ,,Par“ óibériai eredetű szó és a régi spanyol nyelv­ben kacsát jelent. Ebből arra következtetett, hogy Páris városát valósz nüleg messze vi­dékről származó hajósok alapíthatták, akik kacsa aíalku széles bárkájukon hajózlak a Szajnán. A nyelvészek és a történetírók vitája Pá­ris városának eredete felől nyugodtan fdly- hat tovább: a franciák még sem engedik el­vitatni azt, hogy Páris az övék és ők tették azt a „világ királynőjévé“. OlcsúDbak lellek i leépül) öl¥csünp@Sí Schöne Wienerin 38 Le; Femme Elegant — 33 Lei Record —---------38 Lei D sti iCtion — — 20 Lei Kaphatók az „Ellenzik“ stâiiqyosztâigâDa® Cluj, Piaţa Unirii 9. sz. Telefon : 109. Siiilfsldi pénzese pert líapcsolédifk a Cfosani ü_-¥. irniilk odri s?tíe Dr. Tilea Viorel volt államtitkár, aki nemrégiben megalakította a Closanr Erdöiipari R.-T.-t, most tért vissza kül­földről. Dr. Tilea egy nagyobb külföldi tőkeérdekeltséggel tárgyalt, amelyet be akart kapcsolni a vállalatba, hogy an- } nak óriási kiterjedésű erdőségeit kellő- j leg kitermelhessék. Ezek a tárgyalások sikerrel jártak és rövid időn belül a Clo- sani megkezdi működéséi. NYOMTATVÁNYFORMÁT DOLGOZ KI AZ IPARKAMARA A REPÜLÖBÉ- LYEG LEVONÁSÁRA. A Cluj-i kereske­delmi és iparkamara, hogy könnyítsen a kereskedők és iparosok helyzetén, — akik még mindig a legnagyobb tájéko­zatlanságban vannak a repülőbélyeg egyes intézkedéseiről, — most egy nyomtatványformát dolgoz ki, hogy a cég és reklámtáblák, valamint az üzlet- helyiségekben és irodákban elhelyezett reklámtáblák után lerovandó repülőbé­lyegilleték lerovását megkönnyítse. — Ugyanis számos helyen nem tudták az úgynevezett ,,borderou“-ét a törvényes kivánalmaknak megfelelően elkészíteni és emiatt több kereskedőt és iparost megbírságoltak. BÉKE KÉSZÜL A CLUJ-I SZESZ­PIACON. A Cluj-i szesznagykereskedők és az Almon R.-T. között, — amely a monopol hivatalos elosztója, — a Cluj-i körzetben az utóbbi időben ellentétek merültek fel jutalék-kérdések és eladási módszerek tekintetében. Emiatt erős harc tört ki köztük, amely ugylátszik, hogy most békés megegyezéssel fog vé­get érni. A szesznagykereskedők tárgya­lást kezdtek az Almon R.-T.-vei. Előre­láthatólag találnak majd egy olyan for­mát, hogy úgy a szesznagykereskedők, mint az Álmon R.-T. megtalálják a szá­mifásaikat. INGATLANFORGALOM. A Cluj-i te­lekkönyvi hivatalnál az alábbi ingatlan­cseréket jegyezték be: Ifj. Torockay Sa­mu 200.000 lejért megvette id. Torockay Samu Pietroasa 21 szám alatti házát: dr. Manu Dumitru 140.000 lejért megvásá­rolta Simon Rotundtól 8287 tksz. ingat­lanát: Léb Ede megvette a Heinrich­szappangyár Molilor utca 52 szám alatti házát t millió 450.000 lejért; Wéber Má­ria pedig 4 75.000 lejért vette meg a Fíeinrich-szapítangyár Moţilor-utca 50 számú házát: Mezei Mihály 120.000 lej­ért eladta Sdroba Tódornak Marasesti utca 48 alatti házát. A „KERTGAZDASÁG“ januári száma „Kert és Otthon“ címmel, 40 oldalon jelent meg, a következő tartalommal: Kerttől — az Otthonig. Munkafarstank otthon. Virágzó viote az év minden szakában. A szegfürozsda és ellene való védekezés. Virágújdonságok. Január hó a virágos kertben, az üvegházban, szob^növényeinknél, a gyümölcsöskertben, a Ironyh2kertben és a fais­kolában. Gyümölcstermelés tizparamcíobca. Gyü­mölcsök telepítése. Lugassző ők. Borkezelés. Gyógynövénytermesztés. A méhész januári teen­dői. Baromfi- és nyuludvar. A modern kéri es házak építésének követelményei. A ma kertje. Milyen az ideális Otthon? Újdonságok az otthon­ban. Az otthon virágai és a ió háziasszony. Egy­szobás kislakás beosztása. Üzenetek. Hírek Állás­közvetítés. Kertészposta. Kertgazóasági tőzsde. A lap kiadóhivatala Cluj Str, Bail 6. ingven küld mutatványszámot. Pilis firma — egQlpfoinl műm ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents