Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

1931 fa na ár í. ELLENZÉK KÖVESS ISTVÁN: Üijévi álmok wn A SUNDAY EXPRESS kétségbe- 9 . I esetten panasz,kiülik a miatt, hogy a a 1 S sertés („bacon“) megdrágult Lon- ü*mbb* donban. Négy shilling kilója, pedig 2 sh'llingért mérték 1930-ban. A hir vétele után a ml „jólétünk“ furcsaságára gondo­lunk. Arra a jólétire, melyre Tevfic Rustu Arras török külügyminiszter célzott, tnidön néhány nappal előbb Pári-sból BeJgrádon át visszatért hazájába. Azt mondta: — az em­berek ma a Balkánon élnek legjobban Eu­rópában. A megállapítás nehéz gazdasági helyzetet takar el a valóságban. A fehér ke­nyér és sonka bazai élvezete ugyanis nem zárja ki teljesen a gazdasági válságot s ha ez valóban fennáll: bizonyítékot szolgáltat, hogy dicsekvés helyett piaeot kellene sze­rezni termékeink számára. Akkor volna igaz .jó világ tehát a Balkánon, ha a londo­ni élelmiszerüzletek kirakatai a mi áruink­tól roskadoznának s bármit mond Tevfic Rnstu Arras, messzi vagyunk még ettől a boldogságtól. Meri: piacok szerzésével, me­zőgazdasági termékek árával dől el a „na­gyobb“ jólét kérdése Európa államaiban. Ebből a szempontból a dánok is megelőzik a dél-keleteurópai országokat, mert ki ta­gadhatná: ők tartják kezükben a legbeese- sebb angol piacot. Tej, vaj, kalács, hús, zsír, sonka, majorság — minden kitűnő náluk s nincsenek arra szorulva, hogy jólét látszatában maguk fogyasszák el áruikat. A dán szövetkezetek angol ízlés szerint dől goznak. a dán márka szent és sérthetetlen s ennek révén 3 fontok a kérgeskezii kis­gazdák zsebébe vándorolnak. A török kül­ügyminiszter derülátó k jelentése dacára sem vesszük le szemünket nyugat kapuiról. S a kapuk ki kell nyíljanak. Süldők helyett fontok röfögnek addig újévi álmainkban. JÓLÉT?... Cancicov pénzügy­a miniszter nagy körvonalakban köz­li az uj álLami költségvetés alap­gondolatait. Nem lesz fizetésemelés s az adókat sem emeli. Ne keressetek több­letet a utó; válságban, ne várjatok Grön­landiján nyarai, nem adhatok csak művirá­gokat napsütés hiányában — lényegében ezt mondja. Legyünk hát Demostenesek: bor helyett olajat fogyass zunk s bizakodva dol­gozzunk a holnapért. 1937 — írja az Epo­ca — nem lesz a nyugalom éve. Igaz, hogy a diplomácia mindent megtesz a fo’ytoa mutatkozó veszély elhárítására, az európai vulkán azonban forr s kirobbanhat. 1937: a hadi készülődések éve marad. Mindenütt meggyorsították a fegyverkezést. A népek tisztában vannak az áldozatokkal, ugyan­akkor azonban azt is tudják, hogy a pénz­beli áldozatok meg sem közelítik a háborús borzalmakat. A készülődés nálunk sem állt meg nagyhangú szólamoknál. A munkát to­vább kell folytatni s egyetlen ünnepnapot sem ismerhetünk naptárunkban. Az állami költségvetés a gondosság tükrét jelenti s nemzeti meggyőződésünk erejét mutatja. Hősi áldozatra van most szüksége Tatarcs- cunak. így ir az Epoca. A fizetéstöbblet, ja­vulás tehát újévi álom marad. NEM CSODA. A Népszövetség a hadikészülődés mértékéről a vilá­got időnként pontosan tájékoztat­ja. — Hadd lássák, nem lesz köny- az ijesztő statisztika közreadását igy indokolja. Az éremnek azonban más ol­dala is vau: az adatok ismerete a versengési ezen a téren tovább fokozza. Ma már Ha ti, Panama és Luxemburg ál lám ócskákon kí­vül mindenütt a világon fokozott fegy ver­kezés folyik. Fegyverkezés és ujoncozás lő­rén mindenütt mentői tökéletesebbet igye­keznek nyújtani. S csodálatos: — az utóbbi még több gondot okoz, mint az előbbi. Fegyvert, gránátot, pusztító mérges gázt ugyanis tudományos alapon lehet előállí ta­ni. Érdekes, hogy a törökök vezetnek az ujoncozásban. Míg Törökországban az újonc ozásra kerülő 20—24 év közötti ifjak száma 33 százalékát teszi ki az ország la­kosságának, addig az arány át’ag 10 száza­lékot ér el a többi európai államukban. \ szárazföldi és tenger, haderők között is je­lentékeny eltérés mutatkozik. Tengeren An­glia. szárazföldön Franciaország vezet 128 gyalogsági és 78 tüzérezrcdével, melyekhez 12 műszaki, 24 szekerész, 12 motorizált ez­red és 16 ezer repülőgép tartozik. Olaszor­szág hadiereje sem jelent titkot. 502 ezer szárazföldi katonája van, kikhez 25 ezer tiszt tartozik. Németország nem teszi közzé katonai adatait. Nagy lendülettel készül és féli ve őrzi titkait. 12 és fé! kilométerre visznek messzehordozó 77-es ágyú'. Repülő, iuffkcsapalükkaJ vannak ellátva hadosztá­A NAGYSÁG ÁTKA Csik Ferenc úszó világbajnok beszél érdekes ..üzleteiről*, terveiről BUDAPEST, december hó. Csik Ferenc olimpiai, uszóbajnok svédor­szági kirándulása valóságos diadalait volt. Egyszer kapott csak ki háton, egyszer mel­len), egyébként minden versenyét megnyerte mind a három úszásnemben. Gsik Ferenc hazaérkezett. Hívták ugyan Berlinbe és vezetője, Hollósi Béla, a BEAC úszószakosztályának elnöíke al is fogadta vol­na a meghívást, Csák azonban úgy határo­zott, hogy hazajön s már a fedemtszoda, vi­zében lubickol. — Nagyon jól éreztem ,magam Svédország­ban — mesélte. — A svédek remek sport­emberek, igyekeztek szeret elük minden jelé­vel körülvenni. Blihaiimoztak ajándékokkal it, amiket tiszteletdijakul tűztek ki. Nyer­tem egy haitialma« vert ezüsltkupát, azután kaptam falra akasztható tányérokat, vert svéd acélból. De a legjobban örültem a tdl- jes ®ifelszerelésnek. — Mit Und az ifjú Björn Borg? — Legerősebb svéd ellenfelem fiatal, erős, izmos fiú. Már most is nagyon tud, de bizo­nyosan tovább fog fejlődni és nemcsak To­kióban, hanem már Tokió előtt is «ok ne­héz harcom lesz vele. Fejlődését biztosítja az is., hogy az öreg Arne Borg a trénere. Arne Borg még mindig nagyon jó. Most 36 éves, de azért 1 p 1 m,p-re ússza a 100 mé­tert. Egyébként nagyon boildog, ő a svéd nemzeti u,szótréner és amellett van egy ara­nyos tízéves ik isi anya. — Mik a legközelebbi tervei? — Most tovább is tréningben maradok, vasárnap indulok a MUT versenyén. Egyéb- kém is az az elvem, hogy sohasem szabad egészen abbahagyni a munkát és most már egészen a szezonig tréningben maradok. Heti 400 dollár és sörcimke — Igaz, hogy profiszerződést kapott? — Igaz. Ez volt. a sürgöny címzése: CSIK SWIMMING STAR BUDAPEST“ — Választávirat mellékelve, úgy látszik, jó üzletember volt az, o!ki külldte. Heti 400 dóllánt ajánlott fel egy nagy amerikai kör­útra és <j százalékot a bevételiből. Én azon­ban nem akarok profi lenni 5 ezért vitssza- sürgönyöztem, hogy nem fogadom el az ajánlatot. De kaptam már furcsább ajánllatot is. Az afrikai! túrán felikeresett egy C 1SK ne­vű hires sörgyár igazgatója és azt mondotta: miután ugyanaz a nevem, minit az ő sör­gyáráé, engedjem meg, hogy arcképemet ra­gasszák a söröspalackokra és egyben legyeik Eurépában az ő sötjgyárcmányai vezérkép- visalője. Persze ezt az ajánlatot sem fogad­tam el. De sok külföldön élő magyar is felaján- j lottO), hogy gyártmányuk az én képemmel ! disziti, vagy rólam nevezi el. Timi oararól j azt kérte valaki, hogy három uj ételrecept­jét igy hirdethesse: „Csik módra elkészítve“. Igyekeztem mindenkinek válaszolni és meg­köszönni a kedvességét. Angi a,, Amerika, Japán — Mondjon valami közelebbit négyéves tervéről: — Jövő évben résztveszek a főiskolai vi­lágbajnokságokon Párizsban. Októberben vagy novemberben végzők az egyetemen, ak­kor pár hónapra kimegyek Ang'iába. 1938 ja­nuárjától kezdve már van egy meghívásom Amerikába. Az egyik egyetemen fogok orvo­si tanulmányokat folytatni. Egy évig mara­dok kint, de közben átjövök Európába és részt vészük a 'londoni Eu rópaba jnokságoon. — És 1939-ben? — A Tokiót közvetlenül, megelőző évet Németországban szeretném eltölteni s a né­metekkel együtt szeretnék felkészülni Európa uszósportjának Japánban való képviseletére. Az interjú végeztével Csik beledobta ma­gái a fedett uszoda vizébe és 800 méteres ki­adós tréninggel mosta Le magáról a svédor­szági u; „porát". Dr. Föidessy János. * I Mindenfalé (ţyi'u, ;i „IVlinero#“ ulolérhuteUon min < «''•co ül al, mert ít Prlmero* an Un/.optikus 4» l/lbb V/i nroba áHal megállapított hawnálhatbiíjj * k'-*zlttn6n / Az ,Primeroe“-ban a o,o)4a finom* W *> •. bebizonyított bizalom e^yuattl. !3 nyü! SÁNDOR JUDIT: Én csak szivemet adhatom Versek 1936 Tíz. évvel ezelőtti) oly tömegben jelentek meg versesíkönyvek Tramsisyívimában., hogy a kritikus nem győzte számonttartani, vagy agyonhallgatni őket. Ma ritkaság és ünnep egyaránt, ha verssel lép vaillaki a közönség elé. Valahogy nehezebbé és értékesebbé vitkí a szó a zó Ui - $ ha az életi minden vonalon mértékletességre és takarékosságra int, nem lehet ez máiképpen a iirával sem. Mert ez a viszonylagos csend nem jelenti azt, hogy a lira kimúl k lassan ,a> világtól. Amíg ember ál, a művészetek ha Ihat ft dánok s míg: művé­szet van, vers its van. Az élej elgépiesirésével szemben az emberi lélek egyensúlyinak kö­vetelménye a költemény. Gyónásra és- önvizs­gálatra mdlt. A köznapi dolgoktól távol áll, a merev életformákkal ellenkezik. Táne és zene vallásos rítusából született. Ma; sokrétű hangszer, mély a modem ember idegeit a monoton napoktól fényestségek felé emeli. Nem halhat meg a vers sohasem. Az uj verseskönyv,, mely rózsaszín fedő­lappal, szerényen fekszik előttem, tizenhat- éves gyenmeklány, Sándor Judit munkája. Én csak szivemet adhatom — jeleníti a kö­tet címe. Hallk és szerény kopogtatás. Re­ményük Sándor irt előszót) a könyvhöz. Fi­nomon, a meghatotictágtól egészen el lágyulva nyújtja kezét: .„íveljen lelke és pályája kevés számú magyar költőink között messze és magasra!" Ha sorra veszem mindazokat a kritikai kellékeket), melyek egy irodalmi munka bi- , ralisakor számba jöhetnek, a természete, rend és az esztétikai mérték Vart ás szerint kell szü. kkenem a kört, melybe elismerésemet ás el­ragad tatásomat kifejezhetem. Csodál! jelent ez a tizenhat éves költő? Nem jelent cso­dát. Vannak-e olyan képei, és rimei, melyek az elmúlt idők boszorkányos laboratóriumai­ban születetr strófák mestereit megszégyení­tik? Nincsenek. Vannak-e formabontó ki- I bérletei? Nincsenek. Láz-!‘ó, vagy lázadó-e? Igen. Költő. A szó legnemesebb értemében véve az. H;te van, programja van, a szive­ken lazítja, a szeretetről beszél. Valami isme­retlen szomjúság és gyermeki tűz feszíti a formakor. Az embernek Jeanne d‘Arc jut eszébe, A vénülő harcosok, .a fáradt költőik élére ugrik, müvéiszi fegyverzetük mellett szinte szegény es az övé, de biztat, vigasztal!, a sziveken dörömböl, tavaszról beszél a tél­ben, díjövendő örömök képét festi bele a szomorúságokba. Messiás érzete van. Ezen a ponton megbomlik a szerénysége is. öntu­datos 'lesz, de ez az öntudat cseppen se bántó, íme: ^Szeretnék lenni égen fénylő Nap, amely anyásán, áldón melegít, fényben fürdetni erdőt, hegyeket; én legyek, aki mindent felhevit: legyek az örök, meleg szeretet!" Ez a biblia* puhaság vezeti. Nem ismeri a szenvedélyeken, nine* érzéke a pathetikur, és semirmtmondó tüzek iránt, melyek az uj ma­gyar 'lina asszonyköitőit uralták. Az egy cso­dálatos Kaffka Margirtön kivül ki maradt meg közülök? A többit elnyelte a semrru, vagy a konyha gőze. Az én hivatásom c. ver* Ady hallását vi­seli. Érdemes lenne tanulmányozni, hogy á férfikarokkal] átölelt tusaikodón és vergődőn zokogó sorokon mily szolid fularr.dkkal, a változattoknak mily gyermeki tisztaságával tud ujraszüietni egy vers. Csak a forma bel­ső melódiája marad Adyból. Ilyen 'körülmé­nyek közt az utánérzés uj értelmet nyer. Sokkal kevésbé vonzanak azok a versek, me­lyekben Reményük, vagy Ápri 1 halvány nyo­mait fedezzük fel. Itt a gondolat is hoz- zásimul az utánérzettt. költőhöz. De szeretném felmérni azt a szén- primi- tivséget, ami egészen az övé. ÁMandó lírai hangulat. Bármely pillanatban kész az elmé­lyedésre. Könnyedén talál rá jumbu.saira és nmeire. A rímelő sorok csoportosításánál né­ha egészen eredeti. Nem pompázik. Egysze­rűsége az abszolút 'líra, a dal forrását juthatja eszünkbe. Kár, hogy ez az egyszerűség szem­mel láthatólag kulturálódik. Leon Paul Far- gue mondja, hogy a költészetnek legnagyobb ellensége az irodalom. Sándor Judi tot a gon­dolati lira fogHalkozlatja. A világ, az embe­réig, a szeretet, & jóság, az öröm, a bánat, a vigasztalás. Nem ismeri a .szerelmet. A szeretetet ismeri. Vannak szavai, melyet a századforduló szótárából hoz magával. A nagymama levendulaszagu szekrényéből is előkerülnek édes furcsaságok. Tisza Domo­kos, a fiatalon elhunyt magyar költő volt egyik dédnagybátyja. «.Folytatom a Te éne­ked...“ írja hozzá irt versében. A modern lira csak távoli vonatkozásokban érdekli. A versírás kéüizer kettőjén él kezd’. Formakész­sége már a köbét versei közt lévő különbség alapján is feltétlen fejlődési mutat. Segitni fog a cime annak a versének, mely legjobban tetszett nekem. Kicsi bűvész. Idős embereket) vigasztal. Van rá hatalma, mert nem üres fecsegés, mikor leírja: „egy nagy szeretet kapcsol engem elvághatatlan kötelékkel a színes és derűs világhoz." Bizakodó és derülátó. A fiatal költők nyo­masztó halálfélelmét nem ismeri. Nekem csak temetés jutott c. riasztó ciklusában szo­morúnak és él-gondolkozónak találjuk ugyan, de itt arra céloz inkább, hogy ő a béke évei- ben született már... Van verse, melyet formailag a lehető leg­szebben kicsiszolt. Ilyen a Régi levelesláda. Ha ezekem a verseket tanul mányozzuk a fej­lődés biztos jóslatával keli lezárnunk a bírá­latot. Sándor Judit költő, mert annak szüle­tett, de ehet, hogy meg is marad köftőneft és s kerülni fog újjáépíteni magát tormád aş. Nemes és komoiy gondok serkentik erre. j Kováts József. Törvénnyel tiltja meg Ämeriiu fi fegy erszáílifást a spanyc- iohnah WAS FI ING T 0 N. ( Rod or.) .4 szenátus kül­politikai bizottságának elnöke kijelentette az újságíróknak, hogy törvényjwHislat van ké­szülőben, mely hivatva lesz megakadályozni a spanyol hadviselő felek számára való fegy­verkivitelt. .4 javaslatot január 5-én terjesz­tik a parlament elé és elég gyorsan fogják megszcnraTtatni ahhoz, hogy a hétfőn engedé­lyezett repülőgépkivitel folyósításéira ne ke­rülhessen sor. lyái. Húrom páncélkocsi-hadosztúlyt ál Utóit fel, melyhez tüzérezredeket csatolt. Az ez- retlekhez egyenként 500 tank van beosztva. Grimm német tábornoknak a „Berliner Bör- senzeitup.gban* megjelent cikke szerint a jövő háborújában négy frontra kell számi­tan i: 1. Tűzfront. 2. Tengeri front. 3. Légi- front. 4. Az üzemek és a polgári lakosság frontja. Véleménye szerint mind a négy frontul egyformán kell előkészíteni. A jövő háborújában ezeken a frontokon Németor­szág összesen 27 millió 870 ezer emberrel fog rendelkezni. A Daily Herald uiár a há­borús kiadásuk végösszegével foglalkozó s a jövő évre előirányzott katonai kiadásokat I ismerteti. Eszerint Oroszország 130 milliárd lejt, Anglia 113 milliárd lejt vett fel 1037. évi katonai kiadások fedezetére. Francia- ország. Amerika USA, Németország, Itália. Japán. Szovjet-Oroszország, Anglia — tehát hét állam — összesen 1G04 milliárd lejt költöttek 193(1-Inm fegyverkezésre s b'zo- nyos, hogy 1937-ben is legalább ennyit fog­nak költeni. Négymillió lejt jelent ez per­cenként ... Roppant teher. Mintha feke­tébbek lennének az újság betűi. Mintha fe­kete pápaszetnauf! tenta tartóba mártanák öklüket és a koporsóra ráfestenék: „Embe­riség.** A világégést mimi g álarcosbál szok­ta megelőzni s a bál javában folyik. No. de ne búslakodjunk az újév első percén. Szc roncsét lenség az ég lajtorjája. Ne feledjük, hogy a legostobább két állat — a szamár és a bagoly —. a legkomolyabb. Ne tegyük magunkévá a sirásó nézeteit. Álmodjuk. !, bőgj- szétosztják a szegényemberck között a milliókat s huzassuk az ujesztendő füléin : „Azért. mert az arcod ragyás, te vágj a szeretőm, uem más!"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents