Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-12 / 8. szám

r rr.r:fíN?f>K 193 7 Január 12. Hogyan készülnek a magyar filmek? Hegedűs Heretic a városunk­ból elszármazott filmprodu­cer nyilatkozik a titkairól-Látogatása buda­pesti Hunnia-filmgyá Mennyit keresnek a filmszínészek? BUDAPEST, január 11. 'Egyenruhás portás őrzi n magyar film­gyártás Mokkájának, a Hunnia filmgyárnak bejáratát. Nohéz bejutni abba a birodalom­ba, ahol most készítik az első német-magyar változatú filmet, a Mária nővért. Néhány percig várakoznom kell, amíg a portás meg­kapja az utasítást, hogy Hegedűs Ferenc filmproducer már vár az irodájában. A filmvilág egyenruhás Cerberusa ekkor bo­cs á n a t k é r ő e n magyarázza: — Annyian ostromolják a filmgyárat, hogy mindenkire gyanakszunk. Naponta százával akarnak bejutni a filmhez a mű­vész- és statisztajelöltek ... A portás még hozzáteszi: — De én résen vagyok ... Az óriási udvaron tömegesen állanak az autók. Szorgalmas munkások jönnek men­nek körülöttem, ainig a filmgyár irodájába eljutok. Egy érdekes karrier A Hunnia gyár filmproducere, Hegedűs Ferenc régi ismerősöm. Néhány évvel ez­előtt Cluj-on élt, ahol clear ing-irod át veze­tett. Nemcsak, bankkörökben ismerték azon­ban, hanem a művészvilágban is. Rokon­szenves, népszerű ember volt városunk tár­saságaiban Hegedűs «Ferenc, aki számtalan nagyszabású devizaüzletet bonyolított le az ország legnagyobb bankjaival. Mikar a gaz­dasági viszonyok leromlása megnehezítette a külfölddel való nagy üzletek kötését. He­gedűs Ferenc, aki mindig a szédületes lehe­tőségeket hajszolta, egyik napról a másikra búcsút mondott országunknak. Hogy az­után mi történt vele, maga mondja most el a filmgyár irodájában. A beszélgetést nem lehet zavartalannak mondani. Állan­dóan szól a telefon, de ez nem az egyetlen akadálya a barátságos eszmecserének. Süni egymásutánban keresik Hegedűs Ferencet a filmgyár rendezői, műszaki vezetői és szí­nészei. Úgy látszik, hogy nincs egy nyugodt pillanata sem. Megtalálta azt, amire vágyott: a korlátlan lehetőségek világát. Egyéni szabadságát azonban elvesztette. Rövid mondatokban vázolja fantasztikus karrierjének történetét: — Amikor szakítottam a bankszakmával, Berlinbe mentem. Figyelőre az volt a szán­dékom, hogy ott is bekapcsolódom az üzleti életbe. A sors azonban másként határozott. Nagyon régen vonzott a filmgyártás. A né­met fővárosban akkor érte el tetőfokát a film konjunktúrája. Elhatároztam, hogy belepillantok a filmvilág titkaiba és meg­próbálom tapasz fala takínai a magyar film­gyártás terén értékesíteni. Megtanultam ennek a bonyolult mester­ségnek minden csínját hiúját. Tökéletes filmszak ember lettem, amikor a német Nekem kell tehát kigondolni, hogy milyen legyen az a film, amelyet csinálni akarok. Választok az ötletek között és amikor ez megvan, megiratom a forgató könyvet. Ki kell választani az erre legmegfelelőbb irót. Rendszerint 4—f> irót is foglalkoztatunk egy filmnél, akik elkészítik az alapvona­lakat, a dialógokat és a film többi irodal­mi részét. Mennyit keresnek Beszédes bizonyítéka annak, hogy a film a korlátlan lehetőségek hazája: a filmszí­nészek fizetése is. Dacára annak, hogy nem vagyunk Amerikában, mégis szédülés fog el azoknak a hatalmas összegeknek ha Habira, amelyeket egyetlen filmért fizetnek ki a iőszeíreplőknek. Íme néhány jellemző adat. Camilla Horn 40.000 pengőt (1,200.000 lejt kap a „Mária nővér*-ért. Helene Steels (Stolz Hilda) l,r> ezer pengőt (4f>U ezer lej), Eggerth Martba a Pacsirtáért 160.000 pengőt kapott (ötmillió lejen fe­lül) és így tovább a többi sztárok Ls. Pénz, pénz és pénz! — Úgy vagyunk a filmgyártással is, mint a háborúval — fejezi be a beszélgetést He­gedűs Ferenc. — Három dolog kell hozzá: pénz, pénz és pénz. Itt a filmgyárban minden pillanat fantasztikus összegekbe kerül. Égnek a reflektorok, forognak a gépek, mü­A JÖVŐBEN I lla ez elkészült, ugy a szereposztás követ­kezik. Mikor mindezeket megoldottam már és a film készen áll a forgatásra, ugy a finan­szírozás kérdését kell keresztül vinni. Ez a legnehezebb része a film megszületésének, mert a fennálló valuta rendelkezések kor­látok közé szorítják a lehetőségeket. De ezt is meg lehet oldani és akkor végre hozzá­foghatunk a film forgatásához. Magyar filmek Hegedűs Ferenc ezután felsorol néhány filmet, amelyeknek ö voll a producere. Szá­mos világhírű film van ezek között. Ilye­nek a „Négy és fél muskétás“, „Szerelem­mel vádollak“ (Bulla-film), ,,Leány intézel'*, „Aratás“ (Wcsely Paula-film), Nála játszott először Misa, a nagy tehetségű román gyer­mek-színész. Most fejezik be magyar és né­met verzióban a „«Mária nővér“ felvételeit. Ennek a filmnek főszerepeit Camilla Horn, Helene Steels (a városunkból elszármazott Stolz Hilda), Svéd Sándor és Jávor Pál ele­venítik meg. Svéd Sándor és Jávor Pál most szerepelnek először német verziójú filmben. a filmszínészek? vészi és a technikai személyzet tömegei ál­lanak állandóan munkára készen. Vagyo­nokat dobunk a filmekbe, hogy a pénz ha­talma újabb vagyonokat varázsoljon elő! Ezzel vége is a többször félbeszakított be­szélgetésnek. Hegedűs Ferencet felvételhez hívják. Néhány pillanatra elkísérem a mű­termekbe. Egyik hatalmas teremben a RHa- füiredi Palota-szálló papirmaséból készült élethü mását fedezem fel. Meglepetve állot­tam meg. Hegedűs Ferenc észrevette cso­dálkozásomat. Nevetve jegyezte meg: — Hiába a, filmvilág rejtelmeinek nagy része csalfa illúzió! Amikor a bucsuzás után a kapuban az egyenruhás portás katonásan elköszönt, új­ra eszembe jutott ez a megállapítás. Sokak számára csakugyan örök illúzió marad a film birodalma, ah óva sehogyan sem tud­nak behatolni. Hogy a bátorságuk derékba törjön, arról már eleve gondoskodik a min­dig résen álló egyenruhás Cerberus . .. Végh József. A magyar dihúkság kérése Transsylvania magyar közönségéhez Immár kilencedik éve, hogy az úján kéz (Írtén őszinte szóval fordulunk mindazok hoz. kik színükön msrlilc országrészünk ma gyár föiokolásainak agyét, kilencedik éue hogy ebhriii az időben a magyar kózönség- nek tudomására hozzuk a szokásos Cluj i DXigyor diákból idejét, a diáksegélyezés leg fontosabb alkalmát. Kilencedik íme - majdnem hagyomány a keres''* és segítés Itagyománya — nem is keét különösképen szaporítani szavainkat. Köztudomású ugyanis, hagy ez a magyar diákból nejTi a mulul sügért magáért jön lét­re, hanem abból a kényszerű szükségesség- ből, hogy rászoruló diáktársaink majd a tiszta jövedelemből segélyekhez juthassanak. A transsylván magyarság tehetősebb része nem Ls zárkózott el soha, a védnöki tisztség elfogadásával mindig segítségére sietett a mirul rosszabb helyzetbe kerülő és mind na­gyobb nehézségekkel viaskodó) magyar főis- kolótsságnak. Jól tudjuk: uj teher ez az any­uig más teher mellett, de a nragijnr közön­ség mindig megnyilatkozó) szeretete most is felbátorít, hogy — bizakodással forduljunk a megértőkhöz. S talán nem fog megütkö­zést kiváltani az sem, hogy fakarákoskodási szempontbaíl e kérést nem személyes meg­kérés, hanem sajtó utján juttatjuk el a se­gít ükhöz. Szándékunk tiszta lelkiismeretes elgon­dolása, reméljük, a mull hoz hasonlóan tá­mogató jóakaratot fog jelenteni s ebben a hitben közöljük az 1037. évi dióikból fő ren­dezőségének f el hj vásóií: A Cluj-i rrragyrrr főiskolai hallgatóság a Székelyek Cluj-i Társasága keretében, n meg­nehezedett grrzdasági viszonyok ellenére is, megrendezi szokásos dióikból jót 1937 január 31-én. Köztiufo-nPósu, hogy évek óta a diák­ból a legfőbb anyagi forrása a diáksegélyak­cióknak s igy a diákbállól függ, hagy váro­sunk ezer főiskolai hallgatója, kiknek túl­nyomó része ma képtelen anyagi nyomorú­ságban küzködik, milyen mértékben élvez­het anyagi és természetbeni segélyt és ezál­tal hogyan biztosíthat ja tanulmányainak folytatását. A védnöki adományok teljes egé­szében. valamint a bál tiszta jövedelme a diáksegélyezés javára fordittatik. Minden levél és pénzadomány ,,Magyar DiákbaI 1937. — Major Pál urnák: Cluj, Calea Victoriei 72., Unit. Kollégium“ címez­ve küldendő, ahol a pénzadományok átvé­tele a főiskolás förendezöség teljes ellenőr­zése mellett történik. Minden pénzadományt hirlapilag is nyugtázunk. Mély tisztelettel: A rendezőbizottság. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előhareosa. A közegészségügyi hivatal támogatást ad a mentőknek CLUJ, január 11. fővárosból Budapestre költöztem. Itt akkor még gyermekcipőben járt a ma­gyar filmgyártás. Azonnal hozzáláttam a tevékenységhez. Filmproducer lettem és az én vállalkozásomban már számtalan magyar film készült és aratott maradandó sikert M3 az, hogy filmproducer? Itt egy pillanatra megszakító ti am a be­szélgetést. Azzal a szóval, hogy filmprodu­cer, nagyon gyakran találkozunk a film­világ történetében. Jelentőségével azonban nagyon kevesen vagyunk tisztában. Én pél­dául csak halványan sejtettem, hogy mit jelent a szónak betüszerinti értelme. Kér­désemre azután Hegedűs Ferenc részletesen elmagyarázza: — Az, hogy valamelyik filmnek én va­gyok a producere, azt jelenti, hogy' a film ideájának megszületésétől kezdve a megcsinál ás minden egyes mozzanata ugy művészi, mint kereskedelmi szem­pontból az én vezetésem alatt áll. Lapunk egyik múltbeli számában a mentők évi statisztikájával kapcsolatban közöltük azokat az elviselhetetlen nehéz­ségeket, amelyek derék mentőinket meg­akadályozzák abban, hogy' a népjóiét ér­dekében szélesebb körű munkásságot fejthessenek ki. Közöltük a mentők fel- jajdulását, akik panaszkodnak amiatt, hogy ugy a városi tanács, mint a társa­dalom meglehetős mostohán kezeli köz­érdekű munkájukat. Főkép amiatt pa­naszkodnak a mentők, hogy a városi ta­nács nem utalja ki rendesen a költség­vetésben a mentők segélyezésére felvett összegeket s emiatt állandóan anyagi za­varokkal küzdenek. Híradásunk széleskörben nagy érdek­lődést váltott ki. Cikkünk nyomán moz­galom indult meg abban az irányban, hogy városunk tehetősebb polgárai a mentők felsegélyezése érdekében állandó hozzájárulásra kötelezik magukat. Felfi­gyelt cikkünkre a városi tanács is, a mely mindig legnagyobb patrónusa volt a mentőegyesületnek. Dr. Draganu Nieolae polgármester magához kérette munka­társunkat s hogy a helyzetet tisztázza, kijelentette, hogy a mentők anyagi za­varaiért a városi tanácsot semmilyen fe­lelősség sem terheli. — A városi tanács, — mondotta, — minden évben hiánytalanul kiutalta a mentők segélyezésére előirányzott költ- i ségeket. Ez a segély évente <30.000 lejt tesz ki, de volt olyan év is, amikor 100 ezer lejt kaptak. A régi gyakorlat az volt, hogy ezt a segélyt készpénzben utaltuk ki. hogy ebből aztán a városi ellenszolgáltatásokat, viz és villanyfo­gyasztást fizessék ki. Megtörtént egy al­kalommal, hogy a kiutalt összeget más célra fordították s mi a viz és vrllanyfo- gasztást is meg kellett fizessük. Amióta ez megtörtént, változtattunk ezen a rend­szeren és azóta nem pénzben segélyez­zük a mentőket, hanem fedezzük a men­tőegyesület viz és villany fogyasztását. — Egyébként a mentőegyesület fenn­tartása most már nem is tartozik a vá­rosi tanács feladatai közé. A városi or­vosi hivatal hatáskörébe tartozik, minl­BUCURESTT, január 11. A Bucovina-i liberáüspárti tagozat me­leg ünneplésben részcsitette elnökét, Nis- tor minisztert névnapja alkalmából. A miniszter meghatottan mondott köszöne­tét s kijelentette, hogy a kormány nem hogy az orvosr szolgálatot városunkban is az állam vette át s igy az államnak a kötelessége, hogy a mentőszolgálat za­vartalanságát biztositsa. És ennek meg van a módja is, mert a város területén beszedett közegészségügyi illetékek igen tekintélyes összeget tesznek ki, úgyhogy ebből a mentők segélyezésére is bőven telik. Egyébként ebben az ügyben már beszélgetést folytattam dr. Vlad városi főorvos úrral, aki megígérte, bogy a közegészségügyi illetékekből a mentőknek is fog valamit juttatni. Még egyszer hangsúlyozom — fejezte be nyilatkoza­tát a polgármester, — hogy a várost semmilyen mulasztás nem terheli s a várost a mentők anyagi nehézségeiért nem lehet felelősségre vonni. I tekinti befejezettnek munkálkodását, mig a mezőgazdasági és kisipari hitelre, va­lamint a katonai előkészítés keretében történő közmunka teljesítményre vonat­kozó javaslatokat meg nem szavaztatja. P®rt még nem ...” ízjezig be mrnűen munkáját“

Next

/
Thumbnails
Contents