Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-10 / 7. szám

4 VLLBNZeit mmmmman 1937 f m n a ár ■RMimnnaaH 10. m —t TRANSSYLVANIA! ARCOK A S0 éves Dózsa Endre A yolcvancves Dó:sa Endre. Unja. l><ijns:o hófehér. Almodban és ói rakodón né: n vi­lágba, mint a gyermek. Mint a: örök gyer­mek: a művész. Karosszékével szemben a falon Imtidnuis festmény fügt) Diszmayyarlxt öltözött fiatul barna férfi képe .1 köcsayos kucsma alól ft hetén vili on elő a férfi lerja, bantu bőre clenenen színes, ajaka élénk piros Csők a szeme néz lágy árnyalással a messzibe. A fiatul Dózsa Emire képe. Dózsa Endrén családja története a ma­gyarság élére predesztinálta Az uzapannati es makkfalvi Dósa Tamás Ei-ik századbeli t ranssifh>ám'ai aajdának unokája Dósa György, aki a J6-ik század hajnalán oérbe es lángbaboritotta egy féléven át Magyaror­szágot, talán épp oly álomlátó szemmel in- ilult milliók felszabadítására, a történelem egyik legjelentősebb népi, politikai és társa­dalmi küzdelmébe. .4; egyház és világ refor­málására törő, magyar népforradalmi vezér az ország népessége 96 százalékának politi­kai, sőt emberi jogaiért küzdő lovag, vér­tana öröksége még sokszor ránehezedett tör­ténelmünk folyamán e család tagjaira. 4r elnyomatás szörnyű igájában görnyedő nép védőjének tüzes vaskoronája sokszor hasí­tott e család fiainak szivébe. Ggötrrhnrs, vagy külső és belső nyugodt élet folytatás­ban, a mártiromság határát érintő hányt - vetett sorsban lelki vívódások, vagy csendes költői álomlátások közepette a magyar nem­zet exponensei, a magyar szellemiség hordo­zói maradtak mindig a Dózsák. .4: anya!óid­hoz és néphez, évszakok hagyománya által való kötöttséget nemzeti eíhivatásnak tekin­tették s e néppel való életközösségben és a sorsiHÍItolásban annak tanácsadói, vezetői és védelmezői voltak. .4 föld és a nép olthntat- lan szerelmének légkörében növekedett Chij megye utolsó magyar alispánja, a kiváló közigazgatási férfi, a politikus, publicista és regényíró. Apja a maga idejében rendkívüli hatást gyakorló iró. Dózsa Dániel, kit Kemény Zsigmond Transsylvania Jókaijának nevez. .4 Dózsák szenvedélyes temperamentumát és függetlenségi szellemét öröklő fiatal iró. sze­replése a iS-as forradalom alatt kezdődött. Abban a korszakban, melyben ősének, Dósa Györgynek álmai végre valóra váltak s a nemzetnek minden tagja egyenlő társkéntu — Dósa György hívja igy katonáit — indul­hatott a f<rj eszményeiért vívott küzdelembe. Dósa Dániel vonja be a szabadságharcba a csángókat. És ő tesz lépéseket úgy, mint hajdan Dósa György — lei nemcsak kitűnő hadvezér, de széleskörű politikus lében — Szapolgai Jánost tizenkét-tizenhárom évvel megelőzően a török szövetségét keresi küz­delme támogatására — a törökök megnye­résére. .4 szabadságharc után halálos ítélete elől Törökországba menekülő, később Htok­ban visszajövő Dósa Dániel egyikévé válik a transsylvániai élei politikai irányítóinak és a~ uj magyar irodalom úttörő munkásainak. E tragikus, igazán transsylván élet simább keretek között, kiegyenlített utón folytató­dik. A lélek itt is magasan repül, de talán nem izzik olyan féktelen tűzben, azonban annál mélyebben, derűsebben, könnyedeb­ben és boldogabban szólal meg. Dózsa Endre megindul az előkelő dzsentri családok fiai számára kiszabott utón s mind magasabbra emelkedik a közigazgatási pályán. Több cik­luson keresztül országgyűlési képviselő, a darabont-kormány alatt már alispán. E mi­nőségében szervezi meg a Cluj-megyei nem­zeti ellenállást. A székéig faj hatalmas vb áldásával, poli­tikai és közigazgatási pálgafiztása alatt sza­kadatlan irodalmi munkásságot folytat. Há­rom regénye jelenik meg még a háború élőit y.Tied a hatalomu, „Cine mintye“, „Cinka Panna“ és rengeteg verse, novellája, újság­cikke. Mindezekben prófétai látással a hit- valló hevületével, a nagy faji összeütközé­sek, a történeti ellentétek kiegyenlítésének s a világszellemiség megszületésének szüksé­gességét hirdeti. Hirdeti az ember és a szel­lem örök jogait, túl a faji korlátokon, túl államhatárokon és a gyűlöleten is túl. Egy igazán hivő léleknek', egy mélyen szerető szívnek vallomásai ezek n színes, ragyogó írások. A bennük megnyilatkozó világszelle­miség tulajdonképen a legtisztább transsylvá­niai szellemiség, mely a saját maga sajátos­ságaival az egész emberiséget színezi és szol­gálja s mely él etf eb ét elét, a szabadságot, a világ minden népe számára biztosítani óhajt­ja. Az impérirmwáltozxs után — legnagyobb részben az Ellenzettben — kifejtett újságírói munkássága a publicisztikának valóságos magas iskolája. Vezércikkeit a legkönnyebb stílusban, francia szellemességgel szemléltető módon írja. Egyetemes o i lags ze ml él etc, meg­döbbentő éleslátása, objektivitása s a ben­nük tükröződő lelkiség jellemzik azokat. Felölelik kisebbségi ételünknek minden fá­zisát, minden mozzanatát, sérelmét, fáidal- mát s oly világos, összefogó képét adták az utóbbi tizenöt esztendőnek, hogy nélkütöz­Tatarescu minis7tere'nük hadügyi beszámolót tart BUCUREŞTI, január 0. Ilucuresti-i lapok jelentése szerint Ta­tarcscn miniszterelnök a pártelnökök, volt miniszterelnökök és hadügyminisz­terek és a hadsereg parancsnokai előtt rövidesen részletes beszámolót tart a hadfelszerelésről és a hadiüzemek mun­kájáról. Most dől cl üegeng díK-e íovátoöra is a tíid szOTffttgek (Ft ii stt BUCUREŞTI, január 9. Anghelescu nemzet nevelésügyi minisz­ter január 12-re Bucurestibe hrvta az összes egyetemi rektorokat, hogy egyen­ként vizsgálják meg az egyetemek hely­zetét s az egyetemek rendje felől hatá­rozzanak. Ugyanakkor a rektorok a di­ákszövetségek elismerése felől is dönteni fognak s egyetemközi tanács elé terjesz­tik a határozatot. Azonos minőséget sokkal olcsóbban árusít a GBLtm P Ide ul: e?y Cire selymet sokkal jobb minőséget, mint a konkurrencia készítménye, mi fele árért árusítjuk ! Az összes selymeknél az árak ilyen főim ban vannak megszabva: sokkal jobb minőségnél azonos árak; — azonos minőségnél sokkal olcsóbb árak ! GALLIA Iliasov Piata libériát« No< 3. Strada Gen- Keculcea Ko. 2. .Sibiu EMBEREK - SORSOK Utasok a harmadik osztályban, akik keresik az életben a jobb, a biztosabb megélhetést — s jó, ha eljutnak a mindennapi kenyérhez CLUJ, január 9. A hideg váróterem vaspadjain utasak ül­nek. Meldet tök felszedett sátorfáik: ládák, merő zsákok, kosarak. Fel-felkelnek helyük­ről. Megjárják magukat s ahogy valameny- nváre fefanelegednek, ismét visszaülnek cso­magjaik mellé. Féltik őket, hisz mindenük azokban van összerakva. Valamennyien fa­lusi menekülök: öregek, fiatalok és gyerme­kek. Hogy merre indulnak? Maguk sem tud­ják. Hogy mért? Mert nem hídnak élni fa. kin. Nincs miből. Csak úgy nekivágnak a világnak. Merészen. Elszántan. Az utolsó szalmaszál erejébe vetik hitüket és megve­szik az ötvenszázaüékos vonatjegyet utolsó pénzükön. Mintlia a világháború előtti ki­vándorlók ittmaradt utódai indulnának. Is­métlődés. Ismétlődés. De ne csodálkozzunk. I Az Ur 1937-ik esztendejének első napjaiban ( ‘ vagyunk: a szolgai ogadások idejében. Jelzés. A harang egymás után háromszor komiul. A harmadik jelzés különös érzelmet ébreszt. Nem a hiivó szó ez. Idegen hang. Távoli bizonytalanság. Kérlelhetetlen pa­rancs. Könyörte’enség. Félelem. A harmadosztályai váróteremben nem kicsi az izgalom. Lázas félelemmel kapja minden­ki csomagját. Itt az első próba. Tud-e me­leg helyet szorítani magának a kocsiban? Vegy künn reked a lépcsőkön! Vagy lema­rad és Várnia kell, amíg jön egy újabb sze­relvény, mely nem kívánja meg a hódítók küzdelmét. A vonat elnyúlt, hosszú testével nehezen indul ki az állomásból Mindenkit felvett. — Üresen maradt a harmadosztályai váróterem. ] gyermekeket hoznak majd világra. Ilyen anyák kellenek. Ha ilyen anyák vannak, nincs ok a félelemre. De ahogy körülnézek, sejtelmem elűzi örömömet. A fejük feletti polcon kosarak állnak, hatalmas, zárás ko­sarak. És nem a marosszéki viseletét hord­ják. Városias ruhát simogatnak magukon. Magukra hagyom, hogy beszéljenek. Pe­reg a nyelvük. Folyik belőlük a szó. Egy féléve szolgálnak Bucuresti-ben. Az ünnepekre jöttek haza. De már unalmasan telt az idő itthon. Jobb a városban. Nem tudnának többet falun élni. Nem mennének falusi legényhez férjhez, ha aranyból lenne se. Az iparos ember mellett könnyebb élni. Nagyvároson nincs pletyka. Azt csinál az ember, amit akar, azt szerek akit akar. Nem szólják le. És nem lesz csordaszámra gyermeke. Vájjon meddig tart boldog szolgasorsuk? Meddig tudnak ellentállni az árnak, mely örvényeivel tátong? Talán amig selyembe öltöznek. És akkor ismét eszükbe jut a fa­lu, de már nem lesz erejük ünnepekre ha­zajönni. Állomásomra érkeztem. Le kell száll nőm. Pedig még sokat kellett volna hallgatnom. Szinte mindenkit. Újév első napjaiban ér­dekesek az emberek álmai és tervei. De talán jobb nem venni tudomást róluk. Hadd vigye a vonat! Maradjanak ismeret­lenek, fájdalomnélküliek. Szabó Lajos. SZÉKREKEDÉSNÉL ÉS EMÉSZTÉSI ZAVA. ROKNÁL reggel éhgyomorra i pohür természe­tes FERENC JÓZSEF keserüviz a tápcsatornát alaposan kitirzt? ja, a vérkeringést megélénkíti s kellemes közérzetet és fokozott életkedvet te­remt. Orvosok ajánlják. rekre megy szolgálni, hogy kenyérhez jut­hasson. Tizenhat gyermekért Csak éppen megáll a vonat és már indul: megálló hely. Uj utasok léptek be. Az idő­sebb férfi sajátságos sötét öltözete mindjárt elárulja, bog}- kálvinista pap az illető. A fia­talabbik vendég már világosabban, világiob- ban öltözött. El a gyanú, hogy tani tó a ki­sérő társa. Beszélgetésükből minden kiderül — gondolom. Nem csalódtam. A városba utaztak iskolai sérelem ügyben. Ha igazsá­gosan járnak el a felettes hatóságok, min­den bizonnyal nyert ügyük lesz. Anyák? — Szolgálók Az első pillanatban azt gondoltam, hogy fiatal asszonyok, férjük és gyermekük van. Örültem magamban, hogy milyen egészsé­ges anyáink vannak, milyen nagyszerű I\UI UlVAiLAtUk a teli szezonra (ruisz, babát3 kosztüm) már hatalmas választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztalyábaa» Cluj, Piaţa Unirii Budapesten az István Király Szállodában 11 Podmaniczlíy*ou 8­kaphat minden Igényt kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRUSZOBÁT . Teljes k&jyeta títopoaíi £üés, ál­landó meleg-hideg ioţyfciţ IL% tele­fonos szobák. Telefon 202*43,234-34 hetetlen és felbecsülhetetlen forrásmunkájá­ul fognak szolgálni e korszaJc eljövendő tör­ténetíró jónak. Az Irodalmi Társaságnak volt elnöke — most diszetnöke — hetvenkilenc éves korá­ban kiadja nagy regényéi: „Uj utak felé“. A faji és történelmi szintézisek harcosa, ér­dekes emberi életek keretében ismétli meg régi, de még mindig megvalósulásra váró hitvallását: a szeretet faji és társadalmi kor­látok felett összefogó és kiegyenlítő erejét. Az immár pátriárka korba lépő Dózsa Endrének ma is fiatal a szive és a szeme. Épp oly fiatal, mint azé a huszonkéteszten- dös ifjúé volt, aki annakidején nekivágott az életnek. Dózsa Endre fiatalságának titka az, hogy a külső világ zűrzavara helyett szive és lelke harmóniáját hallgatta s a világ hálható való­ságai helyett a láthatatlan valóságakra te­kintett. O. E. Ar ELLENZ EK a haladást saoí# üja, 4» kisebbségi és emberi jogok elóh*rco*4t Utitársak — szolgacsalád Örök utitársak ülnek körülöttem. Utaznak hivatalos ügyekben. Kóborolnak, vándorol­nak, hogy élhessenek. Milyen furcsa s meny­nyire érdekes hely a robogó vonat harmadik osztálya. Találkozás és huesuzás történik itt minden pillanatban. Első és utolsó. A szemben lévő pádon egy egész család foglal1 helyet. Apa, anya és két gyermek. Ha­talmas csomagokkal ültek fel. .Arcukon lát- sziik jövőjük bizonytalansága, inkább az asz- szonyon, mint szenzüksehb lényen, mint át­ültetés végett kitépett, már termő gyümölcs- fán az első hervad ás. A férj nyűgöd tabban viseli sorsát. Két leánykájával foglalkozik. A kisebbiknek boxos skatulyát ad, játszani. A nagyobbiknak a napsütésben futó, zúzma­rái fákat mutogatja. Közben egyik kezével a pad alá nyúl s a kosarában he! ytelenkedő apró majorságokat csdtitgatja. — Hova utaznak? — kérdem. Megmondja az uradalom nevét és helyét. — Beálltam igás kocsisnak. — És a családját is «viszi ? — Nem élhetünk kétfelé. Kevés a fizetés. Prémondát kapok. Aztán a feleségem is dol­gozni fog az udvarban s még a gyermekek­nek is hasznát vehetem. — Mit tudhat segíteni egy öt-hat eszten­dős gyermek? — A disznók és majorságok meífeít már hasznukat vehetem. Ha kenyeret akarnak erená, do’goznti kell. Mintha csak Gogoly ,rHolt lelkei“ közül beszélne valaki, vagy Illyés Gyula: Puszták Népének egyik alakját látnám a mi változa­tunkban . Egy egész család, száz küométe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents