Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-09 / 6. szám

VttfíNI'AK 19 3 7 január 9. Mi az oka annak, hoev lebb □ XX. SZAZAD! Olasz és német katonaság lepi e! a forrongó Spanyolország egész területét Az angol—olasz megállapodás nem tiltja meg az olasz önkéntesek partraszállását. — A francia lapok szerint ez azért történik, hogy ellensúlyozzák a Spanyolországba küldött német katonák számát Németország nem engedi Spanyolország Angol francia részről egyformán a inai nap kétségkívül legizgalmasabb kérdését vizsgá’jak: az olasz angol egyezmény kizárja-e önkéntesek küldését? Mig a párisi nagy lapok az utóbbi napok eseményeit aggódva ismertetik, addig angol részről egé­szen eredeti magyarázattal igyekeznek az olasz segély nyújtást megszépíteni s ezt a né­met befolyás természetes ellensúlyozásának tekintik. Ezen a téren ugyanis nincs ellen­tét Anglia, Franciaország és Itália között. A higgadt angol felfogás egyébként Hitlert Napoleon vereségének okára figyelmezteti s meg van győződve arról, bogy a segély­nyújtás ügyét a Madrid körüli harcok kimenetele fogja majd végső formában eldönteni. A fia i cl a lapsL áílásíog áfása PÁR IS, január 8. A Havas távirati ügynökség párisi jelen­tésében feleletet igyekszik adni arra a kér­désire, hogy tekintélyes számú olasz csapa­toknak spanyol földre történt szállítása összeegyeztethető-e a napokban aláirt an­gol—olasz egyezménnyel? Francia lapok különböző álláspontot foglalnak el ebben a kérdésben. Az Echo de Paris véleménye szerint olasz részről az egyezményt félre fogják magyarázni, a „gentlemen's agree­ment“ egyezményeknél ugyanis általában igy szokott történni. Az angol—olasz meg­egyezés különben sem oldotta meg az ön­kéntes csapatok problémáját. A legutóbb partra szállt négyezer olasz önkéntes — írja az Echo de Paris — adja meg a vá­lassz* a kérdésre. A „L‘Ami du Peuple“ az egyezmény szellemével ellentétesnek tartja az oíiasz önkéntesek behajózásának enge­délyezését. Ez — szögezi le a lap — annak a bizonyítéka, hogy Róma épp úgy, mint Berlin a spanyol nacionalisták győzelmét siettetik. A Le Journal berlini tudósi tűst közöl, melyben Forster admirális menesz­tésével foglalkozik. A tudósító értesülése szerint Förster* azért ejtették el, mert nenn akart Franco tábornoknak segélyt nyújtani. A szeméi yv ál to zás tehát annak bizonyíték;!, hogy Németország ma inkább, min* ezelöli, a spanyol nacionalisták mellett akar kitar­tani. Bizonyosra vehető, hogy angol rész­ről Berlint óvatosságra fogják inteni. A „L‘Ordre“ nem hisz abban, hogy Németor­szág szélsőséges eszközöket fog igénybe venni. A lap azt hiszi, hogy gyarmati igé­nyeinek érvényesitése végett ijesztő nyo­mással fog megelégedni. Londoni diplomáciai körökben rendkívül eredeti magyarázatát adják annak, miért folytatja Itália az önkéntes csapatküldés* az angol—olasz egyezmény aláírása után is a spanyol partok felé? Azt mondják, hogy ez Anglia titkos jóváhagyásával történik. Nem akarják ugyanis, hogy Berlin Franco tábornok győzelme esetén szabadkezet nyerjen s monopolt gyakoroljon. Jól érte­sült angol körök azzal indokolják ezt az álláspontot, hogy Róma. előbb csak repülő­gépeket, repülőket és muníciót küldött Francénak s csak akkor indított útba ön­kéntes csapatokat, műkor a németek egész zászlóaljakat száüitottak. Az is megfelel a valóságnak, hogy az olasz önkéntesek alig vesznek részt a harcokban s Madrid körül csupán néhány olasz repülő dolgozik. Mus­solini tehát arra helyezi a súlyt — mond­ják Londonban — hogy minden eshetőség­re készen, olasz hadsereg is legyen spanyol földön. Itáliának épp oly fontos a Föld­közi-tenger unalma, mint Angliának, vagy Franciaországnak. A kommunista és tisz­tán németpárti Spanyolország között mind­három hatalom egyformán a középutat ke­resi. Angol diplomáciai körökben ezzel ma­gyarázzák, hogy az utóbbi napokban Spa­nyolországba küldött olasz erősítések híre nem jelentett Londonban különösebb meg­lepetést­Pontos kép a hadviselő felekről LONDON, január 8. A „Times“ J. R. J. Macnamara angol képviselő cikkét közli, melyben a spanyol benemnvatkozás kérdé­séivel foglalkozva megáll apátja: 1. Mindkét küzdőfél egyformán pusztított. 2. Igaz, hogy Franco tábornok semleges zóna felállításá­ra tett ajánlatot Madrid ostromában, ezt azonban a spanyol kormány elutasította, mert megállapítást nyert, hogy gazdag ba­rátai álbal lakott területet akarta kímélni. 3. Nem lehet tudni, hogy Franco tábornok fasiszta-államot akar-e alkotni, mert vegyes elemekből állanak csapatai. Épp igy nem lehet a kormánycsapatokat sem általában kommunistának nevezni. Az anarchisták és kommunisták kisebbségben vannak s emel­lett egymást halálosan gyűlölik. 4. Bár­milyen jogos is Franco tábornok fellépése, az erőszakot meg kell szüntetni. 5. A kor­mánynak annyi katonája v;in, hogy nem tudja, mi* tegyen velük a városokban. Ez­zel szemben a felkelők marokkóiakra van­nak utalva. G. A konmánycsapatok sorúban oroszok. Franco tábornok seregében néme­tek és olaszok harcolnak. Eddig közel 30 ezer nemet katonája van s hír szerint rö­videsen újabb erősítések fognak érkezni. 7. Franciaországot nem hagyhatja közöm­bösen az a körülmény, hogy déli határaira német katonaság telepszik. 8. Eltürhetjük-e mi angolok, hogy németek keresztezzék Keletre vezető afrikai utainkat, minek ré­vén aztán a Kanári-szigeteket, Rio de Orot, vagy a Fernando-szigetoket birtokba vehe­tik? Angol körökben Macnamara képviselő cikke erős visszhangot keltett. A „Moming Post“ véleménye szerint a spanyol helyzet napröl-napra veszélyesebb, a valenciai kor­mány ugyanis valóságos tengeri párbajra hívta ki Németországot. Az angol konzer­válj vpárti lap az esemény hátterében Mosz­kva kezét keresi. Németország nem engedi Spanyolország kommun záíásál „Copyright by Elleniek tud Publlcltu* Preta Service* A FÖLD AI A! A párisi váro«i tanács komolyan forjlaiko -'A 11 földalatti aiitóuiak tervével. Megvutó- sitúsuk az első lépést jelentené a földalatti város felé. A kiváló francia mérnökök sze­rűd, akik a tériért beterjesztették, kétféle célból kell a földalatti antóiilakot meyvcdó Itilani: a közlekedés megjavítása és I égi tárna- dófis esetén védekezés céljából. Az autóutak hatalmas csövekben futnának, mélyen lent a talajban Mindenütt két cső haladna egy­mással párhuzamosan; a közlekedés mind- eyyikben csak egyirányú volna. A friss le­vegő a cső aljában szabadonhagyott folyá­sából áramlatul fel, az elhasznált levegő ugyancsak folyosókon távozna, de a közle­kedési cső felső részében. A csövek néhol terekbe torkollanának s a tereken garázso­kat, mozikat, áruházakat, bankokat helyez­nének el. A MUMIA TITKA ÉS A RÖNTGEN. A newyorki Metropolitan Museum mu- miáit megröntgeneztél.', hagy valódiságukról meggyőződjenek. Az egyik múmiának, a Krisztus előtt 2000 körül élt Wah nevű egyiptomi földi maradványainak belsejében a röntgensugár hatalmas értékű arany-, ezüst- és -drágakógyüjteményt fedezett fel. ÚTLEVÉL AZ ÉGBE. Dél-Afrikában leleplezlek egy csalóbandr/f, amely hiszékeny benszülötteknek körülbelül háromszáz lej ellen rtékért ,,égi útleveleket“ k árusított. A beugratott benszülöttek meg vol­tak győződve arról, hogy a titokzatos raj­zokkal díszített útlevél birtokában haláluk ulán egyenesen az égbe jutnak. A csalók so­káig garázdálkodtak, mert az égbejutás egyik feltétele az volt, hogy az útlevél birtokosai egy szót sem szólnak senkinek a dologról. NÉPSŰRŰSÉG ÉS BRIDZS. LONDON, január 8. A „DaiUy Herald“ a spanyol eseményekkel foglalkozva, többek között következüket írja: Tegyük fel, hogy idővel Franco táborában 300 ezer német katona fog harcolni s gondoljuk el, hogy ugyanakkor Közép-Európában, vagy Kele­ten váratlan konfliktus fog kitörni. Napo­leon annak köszönj tette vereségét, hogy se­regének jelentékeny része Spanyolország­ban volt lekötve, Romra és Berlin jól isme­rik a történelmet. Mindkettő visszavonulá­son gondolkozik, csak azt várják: mi fog Madrid körül történni. Az „Oeuvre“ Grneviéve Tabouis-nek több előkelő politikai személyiséggel folytatott beszélgetését közli s megállapítja, bogy kü­lönbséget kell tenni a Spanyolországban lévő német és orosz önkéntesek között. Berlin ugyanis a német önkénteseket bár­mikor visszaparancsoMiatja, nem ilyen azonban a helyzet az orosz önkéntesekkel, kik meggyőződésből harcolnak. Őket ma már nehéz lenne visszavonni. Ez a körül­mény a nehéz helyzetet még jobban súlyos­bítja. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy Németország megengedje Spanyolország kommunizálását. A spanyol kérdés békés elintézésének egyedüli akadálya tclüit a konununizmiLs. Ez a kérdés Németország becsületügyét jelenti. Németország a spa­nyol kérdést el akarja választani a többi európai problémák tó! s az uj Locarnot és gazdasági segélyt ettől függetlenül szeretné letárgyalni. B. R. Sandwell híres kanadai statisztikus a torontói gazdasági kongresszuson Kanada sajnálatosan kevés népsűrűségéről beszélt. Hogy hallgatóinál: képzeletét megfogja, ere­deti hasonUdhoz nyúlt: „Gondolják csak meg — mondta — hogy átlagot számítva, egg négyzetkilométer lakosai nem tudnának bridzspartira összegyűjteni. Országunkban ugyanis csak 3.5 lakos esik egy négyzetldlo- méter re“ Az uj ipartörvény szerint A soífőrök hajtási engedélyét ezeniül a munkaügyi minisztérium adja ki BUCUREŞTI, január 8. Az uj ipartörvény a soffőrőket is iparosmestereknek tekinti, igy a gépkocsi- vezetői engedélyt ezután részükre nem a rendőrhatóság fogja kiadni s a sofför- iskolákat a belügyminisztérium hatásköréből a munkaügyi miniszter hatáskörébe helyezik. A belügyminisztérium — a Curentul jelentése szerint — nem szívesen járul hozzá a soff őrök helyzetének megváltoztatásához. A munkaügyi miniszté­rium ezzel szemben a törvény betüszerinti alkalmazásához ragaszkodik. Az utolsó szót az ügyben — írja a lap — Juca belügyminiszter fogja kimondani. LONDON, január 8. A nankingi központi végrehajtóbizolt- ság elrendelte, hogy Csang-Hszu-Liang serege térjen vissza eredeti állomáshe­lyére. Uang-Hu-Csang tábornokot, Csang- Hszu-Liang munkatársát, Cansu tarto­mányba „békítő kormánybiztosnak“ ne­vezik ki. Yu-Sun-Uei tábornok Sensi tar­tomány kormányzását veszi át azzal, hogy az ellenszegülőket fegyveresen kell megbüntetni. Ku-Tsu-Tsung tábornokot, Csang-Kai-Csek marsall munkatársát — Siani'u tartomány hadseregének vezér­kari főnökévé nevezték ki. Feszüli a helyzet Törökország és Franciaország között ANKARA, január 8. A török kormányhoz közelálló körök véleménye szerint az ankarai kormány szükség esetén Franciaországot az Alexandretta—Antiochia-ügyben befeje- j zett tények elé fogja állítani. A török hadsereg ma már elég erős ahoz, hogy megszállja a kérdéses területeket és fegy­verrel védje meg a benszülöttek jogait. A török lépést azzal indokolnák, hogy Franciaország nem tartotta be az 1921. évi egyezményt. A kényes kérdésben végleges döntés még nem történt. ______________________ afmrmaia^assmiss Mit hallgassunk meg? PÉNTEK, IANUÁR 8. Bucureşti. 7.10 A reggeli műsor közvetíté­se. i -ţ Gramofonlemezek. ü-2t Sporthírek adása, it.40 Gramofoniemezek. i4-it Hírek közvetítése. 14.10 Gramofoniemezek.^ is Hí­rek. 16.4s Előadás. 18 Szórakoztató zene. Testei; Aranyszarv. közzene. Armandola: Port-Said. Rimszki-Korszakov: Hindu dal. Ketelbev: Perzsa vásár. Yoshi'omc: Tapan legenda. Ketelbey: Haváji kék vizeken. Ac­kermans: Afrikai szvit. ^ Falla: Spanyol tanc. ţallowicz: Olasz szerenád. Dimitrescu: Pa­raszttánc. 19 Időszerű anyag. 19.10 A zene föl vitatása. Thomas: Mignon, nyitány. Csaj­kovszkij: Pique Dame, ábránd, Urbach: Grieg-ábránd. Eulenberg: Spanyol szerenád. Friedmann—Gärtner: Bécsi kér ngő. 20 Felol­vasás. 20. !S Közvetítés az Operaházból. Szü­netekben hirek. 2}.2s Hírek külföldre néme­tül és franciául Budapest I. 7.4 t Torna. Utána: Gramofon.. 8.20 Étrend 11 Hírek. 11.20 és 11.4t Felol­vasás. 12.10 Vizjalzőszolgákít. is Déli harang­szó. is.oţ Dr. Fnankné Németh Anna zon­gorázik is.40 Hírek. 17.15 Diákfélóra. i7-4t Pontos időjelzés. 18 Márífy Oszkár dr. elő­adása. 18.to Révész Margi- hárfázik.^ 18.ţţ Sport közlemények. i9..ot Rendőrfuvoszene- kar. 19. ţo Patay Rafael dr. elóadasa.^ 20.20 Az Operaház előadásának ismertetése és 20:10 Az előadás közvetítése: Hegyek álján. Majd: Időjárásjelentés. 2}.to A rádió szalon- zenekara. 24 H.rek angol nyelven. 24.0 t Hanglemezek, i.ot Hirek. OKsODDah a le^ciöö dí vaf Krach Schöne Wienerin 38 Le; m Femme Elegant — 38 Lei Record — — — 38 Lei Kaphatók az D stinclion — — 20 Lei „Ellenzék“ hömfasztáiijáöa Cluj, Piaţa Unirii 9. sz. Te'efon : 109. îlzend a báláé líinában Végeiért a keleti komédia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents