Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-08 / 5. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ckij, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály-: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcim: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS LVIíI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM. Előfizetési arak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. PÉNTEK ■BHafeHBat8e*2ZaUi 1 93 7 JANUÁR 8. London és PMs hivatalos komi Az angol és francia hadügyminiszterek erről a kérdésről tárgyaltak Párisban. » Vita a Spanyolországban partraszállott tízezer olasz önkén­tes körül. “A valenciai kormány panasszal fordult a Népszövetséghez A spanyol polgárháborúval kapcsolatban rerxlk vüi kiéleződött nemzetközi helyzet áll továbbra is a külpolitikai élet előterében. Úgy látszik, bőgj’ a spanyol küzdőit lek szélső erőfeszítéssel döntést akarnak kierő­szakolni, ami mindkét fél kiiiföldli párt­fogóit is aera készteti, hogy még az esetleg erélyesebb formát öltő sem le gess égi intéz­kedések előtt juttassák el támogatásukat Spanyolországba. Ezzel állhat kapcsolatban a különböző irányú hajsza a spanyol part­vidékek forgalmát leboinyolitó külföldi ke­reskedelmi hajók ellen is és ez lehet az oka annak is, hogy a Spanyolországba özönlő külföldi önkéntesek rohamosan igyekeznek elérni céljukat. Mindez természetesen erős izgalomra s a különböző hatalmak egymás ellen hangoztatott vádjaira ad alkalmat a nemzetközi életben. A be nemavat kozási kö­telezettségek szigorítása érdekében tett an­gol-francia indítványra adandó válasz azonban most már sokáig nem késhetik, mert Anglia berlini és római követei ezt tegnap újra megsürgették. A német és olasz válaszok után pedig tisztázódni fog a hely­zet olyan irányban, bőgj7 fenntartható-e to­vábbra is a külföldi hatalmak semlegessé­ge a spanyol eseményekkel szemben. Való­színű uek látszik, hogy végeredményben a sem le gess égi rendszabályok szigorítása mel­lett fognak dönteni, mert az ellenkező le­hetőség beláthatatlan bonyodalmak kezde­tét jelentené, amelyek között, egyes londoni hírek szerint, az angol hajóhad erélyesebb tevékenysége is szerepelne a spanyol partok körül. Londonban és Párishan, hír szerint, el vannak szánva arra, hogy a semlegesség megvalósítása érdekében a leg erélyesebb lé­péseket fogják megtenni. E lépések között szerepel a spanyol partvidék vesztegzár alá helyezésének terve, ami hozzáértők szerint egyedül tenné lehetővé annak kizárását, hogy a spanyol polgárháborút továbbra is külföldről táplálják. Hir szerint ilyen irány­ban már előrehaladott tárgyalások folynak j az angol és francia külügyminisztériumok között és az angol haditengerészet vezető­sége is fölkaroja a tervet. Ennek a tervnek megbeszélését szolgálta »''Utólag Duff Coo­per angol hadügyminiszter tegnapi tárgya­lása is Baladicr francia hadügyminiszterrel. Duff Cooper különben már visszatért Lon­donba, ahol inára fontos minisztertanácsot várnak. A további lépéseket angol és fran­cia részről attól akarják különben függővé tenni, hegy mit fog tartalmazni a benem- avatkozási kötelezettségek ügyében köze­lebbről várt olasz és német válasz. Eddigi értesülések szerint a két válasz hasonló tar­talmú lesz és bélé fog egyezni a semleges­ség! kötelezettségek megszigorításába, de olyan feltétellel, hogy a spanyol baloldal külföldi támogatása lehetőségének is elejét vegye. Londoni irányadó körök azt hiszik különben, hogy a Madrid eiieu most ujult erővel megindult támadás «tán, ha újuló külföldi segítség nem érkezik, a küzdő felek kimerültségük miatt is hajlamosabbak lesi- nek a mérséklést kivánó közvetítés elfoga­dására. A Madrid elleni ostrom külön üti már a második hónapja tart, anélkül, hog a küzdői elek egymás ellen döntő ei-edné- nyeket értek volna el. A spanyol kérdéssel kapcsolatban k^ő­I nősen kínos az a vita, mely a Cadixban állí­tólag partra szállított tízezer olasz önkén­tes körül folyik. Olasz részről cáfolták a jelentést és most a burgosi kormány Ls ha­tározottan cáfolja, hogy a tízezer önkéntes Cadixban partra szállott volna. Az angolok azonban fenntartják értesülésüket és a „Ti­mes“ tegnapi vezércikkében megállapítja, hogy a tízezer önkéntes partraszá íitása A kisebbségi kérdés újra elé érbe nyo­mult, valóságos dübörgéssel és Parancsoló mozdulatokkal. Csak nemrég borzolta föl Belgium nyugalmát és Európaérdeklődését, hogy Degrelle, a szélsőséges1 katolikusok, más névvel a rexisták vezére szövetkezett a flammand nemzetiekkel. Eznz esemény — párja csak a román szélső jobb szövetsége a kisebbségekkel volna — ăbb szempontból fontos. A germán flammpdok államalkotó, sőt viszonylagosan többégi nép a francia vallonokkal szemben, (dk a legfőbb veze­tést szinte kizárólag b/dokolják, ezért az előbbiek az elszakadó? jogát, vagy legalább is a teljes önkormányértot követelik maguk­nak ama testvéreikkf szemben. akik a sűrű kevert el helyezkedés és a történelmi hagyo­mány miatt mérsékli ebbek vagy pedig már csak névben flasm/^ndok, mint Van Zeeland miniszterelnök. / uí belga-jlammnnd szö­vetség az eltérő >let és jogszemlélet ellenére is bizonyos hafst gyakorol nemzetiségi vo­natkozásaival I egész kisebbségi világtársa- dalomra. Ncrf egyedül. Mert némileg rokon után járnak tz elzászi német autonomistnik, jóllehet csupn tartományi önrendelkezésre törekszenek ami azonban elég, hogy a szélső ellenzéki Jbbofdal főleg fíocque ezredes ..francia Izocialista“ pártja, heves szenve­déllyel 1;kezdje őket, de anélkül, hogy két­ségtelennyelvi, szellemi és érzelmi jogaikat elvitatni. Érdekes viizont, hogy már a bre­ton npzgalom általánosabb és türelmetle­nebb /ellenmondásra tüzelt szinte az egész franţa közvélemény. Ezek után ne feled­kezünk meg itt a \>zudétu-németekröl és a kómátólji ruténekről sem. Az előbbiek az ál­lapiigenlés alapján — főleg Meinléin londo­ni látogatása után — erősen közelednek a !csehekkel való telje megértés felé: a tár­gyaló miniszterek Xérint már csak a helyi önkormányzat és gazdaság-pénzügyi né­met numerus ma.rrnus kérdésében «vannak áthidalni valók; azutóbbiak tartományi ön- kormányzata — a yékeszerzödés egyik ren­delkezése — most ■érült a megvalósulás el­ső állomására és amar osan látni fogjuk, hogy a cseh kormnyt kiegészítik rutén mi­niszterrel. A szlovxszkói magyar kisebbség érdekel szintén a kielégítés irányában érle­lődnek. Fölösleges megismételnünk a jelen­tékeny jugoszláv fordulatról szóló jelenté­seinket és részletezni, hogy Lengyelország­ban 3 mely különösen a zsidókra készült sú­lyos csapásokat mérni s a Népszövetség előtt fenyegetődzött a nemzetközileg bizto­sított kisebbségi jogvédelem föl mondásával, szintén örvendetes változást remélhetünk — nyilván angol tanácsra — a miniszterelnök nagy kisebbségi beszéde alapján. De nálunk is talán derengeni fog. Iorga Miklós nemrég legalább is megjavította egy­két fokkal a mi külön súlyos légnyomásun­kat. Mikor nemcsak összes jogaink érvénye­sülését követelte 'és pedig a magyarság felé jelentős hangsúllyalt hanem egyenesen „a sors szerencsés ajándékának“ minősítette a „kitűnő és munkás“ kisebbségek jelenlétét és kész államhüségét, amelyet javunkra ír­tak nemrég a volt monarchia nemzetiségi mozgalmaira visszaeml'ékezők. Újévkor pe­dig Vaida mondott jelentős szavakat, ame- lyck bizonyítékai, hogy ez a mindig alka­lomszerű politikus most sietve igyekszik ösz- szehangolni numerust elméletét az emberi és kisebbségi jogokkal, az élet valóságaival, a külpolitika érdekeivel, mindenekelőtt ba­rátságos helyzetet próbál alakítani a Magyar- országgal való egyezkedés számára. E talál­kozásokban a történelem ujjmutáfását kefl-e látnunk? Miszen Magyarország felől is eny­he szellők fújnak. Már a Darányi-kormány megalakulása idején megint érezhettük, hogy a kisebbségi kérdés becsületes megoldása fe­jében a történelmi szükségü megértés, vagyis két nép szomszédságából barátság alakítása, már nem tartozik a boszorkány-dvlgok so­rába. És föltűnő volt, hogy Bethlen milánói előadásában csak már a Dana-medence gya­korlati lehetőségeiről volt szó és nem egy­ben a múltak történelmi vitapontjairól, ami bizonyára nem puszta egyéni elhatározás le­hetett. De most aztán sorsfordító pillaiurt kezd fényleni: Bethlen karácsonyi cikkében vázolt kisebbségi helyzetképének hatása van. (Folytatása a második oldalon.) nem jelenti ugyan az angol—olasz egyez­mény megszegését, de aggasztóbbá teszi a nemzetközi helyzetet és rossz és lehangoló benyomás! kelt Londonban. A francia lapok pedig fölteszik a kérdést, hogy a pár nap előtt aláirt „gentlemen's agreement'4 mere­ven csak a szöveg által említett tényekre vonatkozik és nem jár-e az angol álláspont­nak távolabb menő kímélésével is. A párisi sajtó, szokása szerint, igyekszik a dolgot inkább Németország felé kiélezni és a spa­nyol polgárháborúba való beavatkozást első sorban a németek terhére írja. Szerinte az angol haditengerészet volna hivatva arra, hogy Berlint elővigyázatra intse. Rómában viszont megállapítják, hogy az önkéntesek kérdése .semmi összefüggésben nem áll az angol—oltasz Földközi-tengeri egyezménnyel és ha egyáltalán olasz fegyveresek partra­szállásáról beszélni lehet, mindenesetre csak szabad elhatározásuk fölött rendelkező ön­kéntesekről lehet szó. A valenciai kormány amerikai fegyver- és repülőgép vásárlásaival kapcsolatban kü­lönös események játszódtak le tegnap a Newyork előtti territoriális vizeken. Az a spanyol kereskedelmi hajó ugyanis, mely a rakomány felvételére volt kiküldve, roha­mosan megrakodott és váratlanul elindult a nyílt óceán felé. Az amerikai képviselőház és szenátus viszont éppen tegnap tárgyalta a törvényjavaslatot, mely ezt a hadiszer- kivitelt lehetetlenné tette volna. A new­york i parti hatóságok még a territoriális vizek határának elérése előtt repülőgépek és gyors hajók kiküldésével visszatérésre akarták kényszeríteni a spanyol hajót. Ez vissza is fordult, de közben kiderült, hogy a törvény még nincs szentesítve, amire a parii hatóságok, megtett lépéseik mentege- tése után, kénytelenek voltak szabadon bo­csátani az amerikai hadiszerrel megrakott spanyol hajót. Ez a pár órai előnyt föl is használta arra, hogy kijusson az Atlanti- óceán szabad vizeire és most útban van Spanyolország felé, amelyet az adott viszo­nyok között szintén nem fog egykönnyen elérhetni. 'GENF, január 7. A valenciai spanyol kor­mány Avenol népszövetségi főtitkárhoz jegyzéket küldött, amelyben tiltakozik a spanyol hajóknak spanyol territoriális vi­zeken való feltartóztatása és átkutatása, valamint a mind nagyobb számban érkező önkénteseknek a nemzetiek segítségére való küldése ellen. RÓMA, január 7. A római angol nagykö­vet kihallgatást kért és kapott Ciano külügy­minisztertől. akit hir szerint arra kért, hogy az olasz kormány mielőbb küldje el válaszát a december 26-ikai angol-francia indítvány­ra. Az angol nagykövet minden valószínű­ség szerint felvilágosításokat kért a Spanyol- országban küzdő olasz önkéntesekre vonat­kozóan is. Rómából érkező hir szerint valószínűnek tartják, hogy a semlegességre vonatkozó francia—angol jegyzékre Olaszország hol­nap este előtt semmiesetre sem ad választ. NEWYORK, január 7. A „Maroantebrico“ nevű spanyól. gőzös amelynek rakományát a valenciai kormány részire szánt fegyverek és hadianyagok képezik, tegnap váratlanul kiúszott a kikötőből, a parti hajók és egv repülőgép azonban utolérték, és visszatérí­tették. éppen mikor mőr-már elhagyta az amerikai vizeket. Mintán azonban a hajó parancsnokának tudomására hozták, hogy az ok, amelyért hajóját vissza fordították, törvényes volt ‘és miután közben Washing­tonból az előző rendelkezéssel elfentétes uta- tasiitás érkezeit, ismét útjára engedték a ha­jót. amely csakhamar el is hagyta az ameri­kai vizeket. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) ff r / Bucurestiböl jelentik: Élénkebb dél» nyugati légáramlás, változó felhőzet, sok helyen záporszerü csapadék (eső. havasesö, a hegyeken hó), gyenge éj- jeli fagy, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Amerikában <aff egadiáka hadiför­vényt, de a valenciai kormány által megvásárolt hadianyagot a törvény szentesítése®!©Si kihozták az amerikai vizekről alá akarják helyezni a spanyol partvidékei

Next

/
Thumbnails
Contents