Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-05 / 3. szám
4 T1LLBN ZfíK 1937 frnnumr B. Egy Targu-Mures-i wűvészlakásban beszélnek a megfakult levelek EMLÉKEZÉS BRASSAY SÁMUELRE, aki négy hétig utazott ökörszekéren Becsbe, hogy egy koncertet meghallgathasson TG.-MURES, január 4 Itt ülök egy csodálatos egyszerűséggel, de mégis ízlésesen berendezett Tg.-.Mu rés-i mii- \ és/lukasban. Ki kel Saroltánál, a nagy Kirkel Ferenc unokájánál és egy régies almárium mélyéből elfakult leveleket, relikviákat szedegetek elő... A Tg.-Mures-i mii vész lakás almáriumában, egy-egy dobozban, rendesen átfogva és színes szalagokkal összekötve egy letűnt kor nyugszik . . . A mult század utolsó évtizedei, amely éknek kiemelkedő művészi nevel mind szerepe Írnek ezekben az értékes dokumentumokban, amelyeket Erkel Sarolta szüleitől, Enkel Gyulától, a nagy Erkel Ferenc fiától és annak feleségétől, Erkel Rózsitól örököli. Ahhoz, hogy az ember bele tudjon ideg- zödni abba a korba, amelynek maradványai most olyan misztikusan zizegnek, amikor lapozom őket a kezemben, egy immár ködlte- vesző több évtizedes távlat tükrében, tu dm kell, hogy Erkel Sarolta édesanyja, Enkel Rózsi, a nagy Erkel Ferenc fiának, Erkel Jánosnak, a békésgyidai Wcnckhcim grófok birtokainak jószJáigazgatója volt és .nini ilyen, előkelő rokonságánál fogva ve.ndégül látta az akkori Magyarország legkiválóbb politikusait, művészeit és íróit. Ebben a környezetben nevelkedett Erkel Rózsi, a mi Erkel Saroltánk édesanyja, aki kilenc éves korában elvesztette édesanyját és attól kezdve egyedül viselte a terhes háztartás minden apró-cseprő gondját. Itt ismerkedett meg Brassay Sámuel, a neves transsylvániai polihisztor, a Cluj-i egyetem tudós tanára a kis Enkel-leánnyal, aki később gyönyörű asszonnyá. Kikel Gyula újpesti Iözeneigazgntó és karnagy feleségévé érett és Bravsay, aki sokat tanilgatta a fiatal leányt, békésgyulai látogatásaikor, még asszony korában is levelezést folytatott Erkel Rózsijával. Öreg receptek Még jó néhány llevél érzékelteti Brassay Sámuel gyönyörű és kedves magyar stílusát, abban a dobozban, a.mely egy Targu-Mures-i mű vészliakás kiimso és amelyben egy ultid néhány érdekes ipergamenipa piron. írott „tész- taireeeptrc“ is rábukkanok, amelyeke! egy- szer Bivnvsay S fiumei egyik levelével együtt küldőit a ki.s Enkel Rózsik áriak. A receptek ina már idestova kétszáz évesek, meri azok Braistsiay Síimucinek még nagyanyjától trta- radtaik vissza. Am lássuk, hogy mik voltaik a 18űk százául divatos tésztái Bra.ssay Sámuel nagyanyjának konylva.urüvésze!e szeriül: mandulás strudii, citromos lep nv, párnái, nk. szalon- násiu'*!<-s é török koirlv. <É/ek<-t az rnycncsé- geket csinálták ..gourmand“ elődeink. akik akkor a szakácsaid konyhaművészetté fej- lewzleMok ki. Még egy érdekes inat került a kezembe egv érdekes délután kutatásul során: Cisiky Gerge'v. a kiváló iró majdnem hatvanéves nyugtája, amelyről a következőket olvasom le érdeklődéssel: Nehány érdekes levél. Itt vannak a kezemben az elsárgult levelek egy régi és romantikus barátság iroll szimbólumai, amelyek igy kerülnek Erkel Sarolta beleegyezése alapján a nyilvánosságra . .. 1863 augusztus 23-án írja Brassay Sámuel Cluj-ról a még fiatal leánykának, Erkel Rózsikénak a következő érdekes levelet: ..Édes kis Róza! A női szép lélek két legfőbb kelléke s. szép vonása a vallásosság és a jó ízlés. Azt hiszem, hogy mindkét érzelem táplálására szolgál, ha neved napja mostani emlékéül a legnagyobb képírónak, „Rafaelnek“ talán legelső, de bizonyosan legkedvesebb müvének a photographiai másolatát küldöm el Neked. Élvezd és gyönyörködj benne sokáig jó kedvben, jó egészségben. minden szeretetteid körében. Telje- süiijenek benned mindazok a reményeik, amelyeket bimbózó korodhoz kötnek, mindazok. akik ismernek, légy testvéreiddel együtt állandóan kedveltje jó Apádnak és juttass egy kis visz onts z eretetet vén bátyádnak, Brassaynak is“. Nem sokkai később, 1865-ben az akkor már serdülő fiatal leánynak érdekes játékot küld a figyelmes Brassay Sámuel, aki akkor már 65 éves, e szavaik kíséretében. „Van szerencséin némi játékszereket küldhetné Neked. Jól tudom, hogy nem örvendsz nekik, mert abban a korban vagy, amelyben az ember kisleány, de szeret nagy leánynak láttatni. No már én arról nem tehetek, mert én is szeretek valamit, t. i. bosszantani és ez elég ahhoz, hogy neked mégis egy érdekes játékot, a „cigányolvasót“ küldjék“. Három évvel később, az akkor úgy látszik nagyon elfoglalt Brassay Sámuel szégyenkezve vallja be, hogy csak tiz héttel később jutott eszébe, hogy kis barátnőjének, Erkel Rózsikénak névnapjára szokás szerint nem gratulált és ekkor egy hosszú men- tegetődző levelet ir: „Édes Rózám. Nagyrabecsült kis nemzetgazdasszonya. Hogy miért nem köszöntöt- tdek Rózái-napon? Ennek nagy és nevezetes öka, vagy helyesebben mondva akadálya volt. Azokban a napokban ugyanis a magyar orvosok és természetvizsgálók gyűlése lévén, én is beállottam természettudósnak és felváltva, hol a szekéren, hol a Pegazuson ültem, azaz hogy ültem volna, ha meg akart volna szenvedni a hátán. Mert biz én ameny- nyire módom volt az említett gyűlésen kiismerni a magyar természettudósi szellemet, arra a meggyőződésre jutottam, hogy fővonásait elsajátítani nem tudom. Elsősorban a gyűlés főképen lakomákból állván, a tudósnak jól kell enni tudni. Megkíséreltem, de nem lehetett. Ha társaimmal versenyeztem volna, betegre vagy éppen halálra kellett volna egyem magam és őszintén bevallom, hogy nekem egyikhez sem volt kedvem. Még kevésbé tehetséges voltam az ivasban, amely tekintetben újra jeles Virtuózokkal kell vaíla sikereden vagy legalább diadallal nem biztató versenyre kezdenem. Leg- tanácsosabb volt tehát e! sem kezdeni. Halra volt még a toastíroziás, de minthogy ennek nélkülözhetetlen feltétele a jó ivás, ennek hiányában, amannak is el kellett maradni. Még hátra van egy „apologia“. J. i. jelen könnyű levelemnek más fontosságot adni nem tudván, hogy a szél el ne fújja, egy könyvecskével nyomtattam meg. De micsoda könyvvel? Némettel. Nincs más m mt- ségem, minthogy én is elég német könyvet olvastam s azért nem volnék rosszabb hazafi. mint sok más, kiknek egyedüli olvasmánya a magyar klasszikusok: Kisfaludi Károly, Vörösmarty Mihály, Szegfű Mór, Pom- péry János és Bolond Miska“. ..Elismervény: 100, azaz száz osztrák értékű forintról, amelyet Erkel Sándor úrtól egy operaszöveg ti-srt eleidijá nak második részlete fejében felvettem. 188! június 16. Qéky Gcrge’y.“ Nem kétséges, Ikil’v Erke* * 1 fő'eneigazgdő tir a harmadik részletet is kiEzctlo Csâky Gergely iró urnák, aki már akkor is meg- állapM balta. hogy az ító legtöbb esetben részletben kapja meg a honoráriumát. A szórakozott Brassay Sámuel és a béka. Különbeni Erkel Sarolla mint kisgyermek még ismerte Brassay Sámuelt, aki igen gyakran megfordult szülei budapesti háza ban, ahol öíujról jövet mindig megszállott és aki négy hétig is utazott ökörszekéren egv koncertért B c.sbe. Bozontos nagyszájúi Hu. kedves ember volt Bras-sav S.'muei — mondja visszaemlékczé- sében most Erkel Sarolta — akit mi gyermekek Mikulásnak kereszteltünk el és aki kabátjának minden zsebében hozott számunk ra ajándékokat. Sokat nevettünk azon az anekdotán, mely Budapesten is szájról-szájra járt Brassay környezetében u nagy polihisztorról. Brassay Sámuel á'l itólag a Cl uj-i sétáit éri tó partján egv- békát fogott és órával a kezében annak reflexeit vizsgálta, ma jd amikor a vizsgálatot e’végezte, szórakozottságában nem a békát, hanem az órát dobta be a vízbe. Brasisav Símnek aki 97 éves korában hunyta le örök álomra a szemét, majdnem negyven éve nyugszik már a Claij-i liázson- gárdi temetőben és emlékéről most már csak ezek az eLsérguit levelek regélnek .. . Benczel Béia. Város, amely rohamlépésekben fejlődik Uj gyárváUalatalakult Médiáson MÉDIÁS, január 4. Transsylvaniában alig van olyan város, mint Médiás, mely fejlődésének -gyors lép- - lei ben máról-holnapra valósággal kiemelkedett kisváros: sorsából és terjeszkedésre képes gyárvárossá alakult át. Ezt a hirtelen erőképes fejlődését kizárólag a földgáznak köszönheti, mely időről-időre újabb és újabb gyárváli a latokat hoz napvilágra. Médiás valóban ■: ze m m e l 1 álba tó l a g fejlődik. A -hatalmas két üveggyárán kívül számtalan, vállalat sorakozik fel. Nem régen újból egy erős, országos jellegű gyárválilalat alakult, hol gyermekjátékokat, gyermekkocsikat, bicikliket és hasonló dolgokat fognak termelni. A gyár épülete már készül is és tavtaszra teljes erővel megkezdi a gyártást, hol újból 300-— 350 munkás és hivatalnok nyer állást. De Médiás nemcsak gazdasági téren fejlő- j düí, hanem városrendészeti szempontból is | teljesen ujnaszületelt, ami elsősorban dr. Asslan .polgármester és lelkes munkatársáé: Sz. Nagy Sándor helyettes polgármester érdeme. Rövid idő alatt az egész főteret ki- aszfaltozták és tavasszal tovább folytatják a többi utcák rendbehozatalát is. Ezenkívül a kulturális fejlődést állandóan szemelőtt tartja ez a városi tanács, mert dicséretükre legyen mondva, a város falai közt nem tesznek különbséget a polgárok közt, mert nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül valamennyit arányszámuk szermt támogatják. Erre a legfényesebb példa az, hogy az unitáriusok gyülekezetének, mely alig néhány éve alakult meg Bende Béla lelkész vezetésével, ma már felszenteli templomuk van és a hivek saját templomukban tisztelhetik az Urat. E templom megteremtése is Asslan polgármester, Nagy Sándor alpolgármester és a tanács jóindulatú munkájának a szép eredménye. E templommal kapcsolatban még meg kell emlékezzünk Nagy Sándor üveggyári tisztviselő lelkes munkásságáról is, ki fáradtságot, idő: és pénzt nem kiméivé, ugy- szólva egymaga szervezte meg a Medias-i unitáriusok egyházát, melynek jelenleg 600— 700 tagja van. Más eredményes magyar munkák. E város magyarságának gazdasági munkássága tényleg nagy figyelmet érdemed, ami egyben példaképül A szolgálhat az összes transsylvániai városok magyarjainak is. Médiás magyar lakossága keveset politizál, de annál többet munlká kod k gazdasági, szociális és -kulturális téren. Újabban alig másfél hónappal ezelőtt két nagyszerű szövetkezettel lepte meg a várost, melynek kér üzlet- helyisége van és elsőrendűen forgalmaz. E szövetkezetek étién P. Tréfán Timoteus férni* midi liizfónők áll, ki e t/rrxi lankad. k*n munkát lejt ki. De c/ cnk vul rnutköd y. *U egy InteHizovnkczcl a, melyhez IttfronJÓ, minit as 7/: rü intézmény talán nincs 1. a/ ry/'- országban. Ez a hitelA/övetkezet a/zaí emelkedik ki, hogy a tagoknak kamatmentes köl asönöke: nyújt és egyetlen bánit *ein vonnak le a k ifi zol erűit") összegből. A magyarság eme céltudatos, ga/xla^ágpi, munkásságát a románság is megértésiéi fogadja, meiynek ptAdáját ők magu-k A követendőnek tartotxák és ha sonló irányban iparkodnak dolgozni. Mindenesetre Modias városi tanácsárt, mely román, magyar és .szász tagokból áll, tényleg eherneres és dicséret íÜVeti dr. Asslan poí- gannesterre. az élen, mert c megértő politikával megteremtették a polgárság összhangját és megnyerték azok bizalmát, mert mindenki lathalja, hogy itt a polgárságot támogatni és nem tonik.re tenni akarják. Dr. Veress Endre. A tenorista születése Újév első napján született a: uj tenorista. A neve Cári Gyula, nagyon rokonszenves fiától ember. A hangjáról később. Alikor születik egy tenorista‘/ Nem akkor, amikor tényleg megszületik. Akkor még nem leltet tudni, hogy tenorista született-e nagy egy jövendőbeli tennis zbajnok. Mindkettőnek egyforma erős hangja van, egyformán szépen ordít mind a kettő. A tenorista okkor születik, amikor először produkálja magát nyilvánosan, mikor az emberek először andolodnak el az áriáin, mikor először mond jók: ejnye, de szép hangja imn. Vagy nay yképüs köd ne k s mivel yyeI rekkorukbon fél 'évig tanultak hegedül ni, megjáfszák a zé neszeik értőt, mondóin: — .4 pianói még erőtlenek, sokat kell tanulnia, de szép a hanganyaga, kár, hogy nem tud vele bánni, jó a timbre-je, de kár, hoejy nem jó a lélegzetvétele, ejnye, ejnye . .. A tenorista születésénél így nyilvánvalóan nem orvos és tudós asszony asszisztál, hanem úgynevezett színházi benfeniesek. Ezek a benfentesek: színházi emberek, görlök és újságírók és pár meghatározhatatlan foglalkozású ember, akik nem tartoznak sem a színházhoz, sem valamelyik laphoz, de mindenkit ismernek a színháznál, állandóan ott ténferegnek, van szabad jegyük, mindenkivel tegeződnek, mindenki ismeri őket. csak éppen azt nem tudja senki: Kicsodák tulajdonképen? Fő jellemvonásuk, hogy ők a legkérlelhetetlenebb kritikusok. Szóim} ott ültünk a szilveszteri kabaré főpróbáján. Pufi konferált (mint konferan-, sziét. csak molrtt angyalhoz tudom hasonlítani ), aztán egyszer csak bemondotta, hogy I n Milánóból hazatért Gári foy énekelni a Cairmerrből Gári tényleg énekelt, a Rigolettó- ból ugyan, de az mindegy. A nézőtéren ott voltaia már említettek, a táncszámokban szereplő görlök fél meztelenségük felett télikabáttal, rendező, direktor, mindenki, aki főpróbán jelen szokott lenni. És signor Gári énekelt kivételesen szépen, finoman, iskolázotton, hangszine varázsosságával, Újév első órájában ott született meg előttünk, mnrd a színház újévi ajándéka, a Mosoly országa jövendő hőse, uj név, uj énekes, uj hang. Úgy éreztük, hogy valamikor érdekességképen fogjuk emlegetni, hogy 1937-ben jelen voltunk Gári Gyula debütálásánál, a színház sötét nézőterén. (M. L.) NŐI DIVATLAPOK a téli szezonra (ruha, kabát, kosztüm) már hatalmas választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályábaa. Cluj, Piaţa Unirii I _________________________________________ I prostataTultengésnél és hólyagI TÁGULÁSNÁL igen fontos, hogy a betegnek I erőlködés nélkül legyen mindennap könnyű bél' | ürülése s ez még -az öregkorban Ss egy kss pohár nermésze'ies FERENC JÓZSEF keseriivázzel biztosain elérhető. Orvosok ajánljük. MEGJELENT az aj bélyegíorvéay rendelkezései alapján összeálLitott Il-ik bővitett és javított kivonat. Tartalmazza az aviatika, számla és okmálybélyegek mikénti használatát, a legújabb változásokkal És a törvény igen sok nélkülözhetetlen rendelkezéseit, bőven magyarázó kivonatban. Többek közt a 4 és 8 százalékos kereseti adó és supra cota kiszámítását, valamint a betegsegélyzői dijak táblázatát. Ára 25 lej. Vidékiek 30 Lejt küldjenek be postabélyegben. Kapható a „Minerva“ könyvkereskedésben, Regina Maria 1 sz. és az Ellenzék könyvosztály baa. Transsylvania három népe kéz a kézben dolgozik a város gazdasági és hu íarú is fejlődé se érdekében
