Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-29 / 23. szám
1 méter fehérnemüvászon 1 méier mosott-vászon 1 méter reklám vászon 1 m. alsólepedő-vászon 1 m. paplanlepedővászon 1 méter ágynemű-vászon 1 J9J7 /««»ár J*. ellenzék Bethlen István grAf karácsonyi cikke mind nagvobb és nagyobb hullo mókát vei Vb áPl_-JL Pop Unna „Románia léig gelten és szuverén, $ nem engedheti meg, hogy heh ügyeibe egy idegen állam avatkozzék hete“ „Aki tagadja Trianont, rombolja Aíbi-IuHát, aki pedig Alba-Iulia tiszteletbentariását kéri, annak respektálnia kell Trianont is“ BUCUREŞTI, január 28. A karácsonyi ünnepek kétségtelenül fordulópontot jelentenek kisebbségi ételünkben. A? aj határvonalak megállapítása óta elsői-z- ben történt meg, hogy Magyarország részéről közvetlen felhívással fordultak Romániához. Igaz, hogy Bethlen 1st vám; gróf a jelen pillanatban nem visel közjogi méltó- ■ságo'kat, de aki ismeri a szomszéd állaim életét, azzal is tisztában van, hogy Magyarország tiz éven át volt miniszterelnöke adja meg napjainkban is hazája politikai hangszerelésének alaptónusát. Éppen ezért a „Pesti Napló“ ünnepi cikke történelmi határkövet alkot a két állam jövőbeni kapcsolatainak s viszonyának, továbbá, a mi helyzetünknek alakulásában. A magyar nemzet- kisebbség tehát 'lélegzetvisszafojtva szem éli az eseményeket. Ennek a jogosult és természetes érdeklődésinek az eredménye Pop Gbita, a Mani u-kormány hajdani kisebbségi miniszterének nyilatkozata is. Pop Gbita nemrégiben elhangzott parlamenti beszéde, újtól a politikai érdeklődés középpontjába helyezte. A nemzeti-parasztpár[. kisebbségi szakértőjét a napokban lefolyt nagy parlamenti csata alkalmával találtuk meg a büfFőben, amíg Madgearu és Iunion szónoki remeke- lésekkel! törpéd ózták a kormányt. A bűdében pedig csöndes beszélgetést folytattunk Pop Ghitávak íme a nyilatkozata: Á Idseiíbséggi líépdfés & ir©mási állaan belügye — Mindenekelőtt hangsúlyozni, akarom, hogy a romániai kisebbségi kérdés a román áillana belügye. Románia független és sízirve- rént állam és nem engedheti meg. hogy egy ádegan. állam beleavatkozzék beliügyeibe. Ro- imiánáa kisebbségeire nézve csak két fórum van, amelyhez a békeszerződések értelmé- 'ben felebbezhet: Bucureşti é-s Genf. A román kormánynak jogában áll tárgyaini — ha akar — erről a kérdésről s zó m .széd ül- lámánál, de ezek a tárgyalások nem jelen thetik annak a jognak az elismerését, hogy beleavatkozzanak országunk belügyeibe.  román kormánynak az az esetleges álláspontja. hogy visszautasítja' a felvetődhető magyar indítványokat, nem szolgá&bathatnak jogot Magya.ronszágnak arra, hogy panaszt emeljen, vagy tiltakozzék. Alá akartam húzni a kérdésnek ezt az alaki jog; oldalát, hogy már a kezdetnél e’ke- füljünk minden félreértést és kétértelműséget ebben a kérdésben. Azonban mindnyájan politikusok vágjunk és mindnyájan arra törekszünk, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást az állam életének tulajdoniképeni kérdéseire nézve. Tudjuk, hogy a kisebbségi kérdés állandóan napirenden von. Annak a módnak, ahogy ez meg van oldva az ország törvényhozásálban és alapintézményeiben, 'mint amilyenek az egyház, iskola, közigazgatás stb. valamint abban a számtalan gyakorlati esetben; ame- ;Ivet nem lebe' e'őre szabályozni törvényileg és amely szüntelen felbukkan az államélet mindennapi alakulásaiban., tagadhatatlau befolyása van az állam szomszédaival való viszonyára is. Kölcsönösség nélkül lehetetlen tőKink bármit is kérni Mi románok, nem maradhatunk közönyösek azzal a bánásmóddal szemben, amelyben a magyarországi, bulgáriai, vagy orosz- országi románok részesülnek és helyzetük tófolyásolhötja azokkal az államokkal való viszonyunkat. Megértjük tehát, hogy Magyarország is érdeklődik magyar testvérei iránt, akik a szomszéd államokban kisebbséget alkotnak. A politikai tó lesess égnek, előrelátásnak és megfontoltságnak parancsa, hogy számoljunk ezzel1 a ténnyel, de hangsúlyoznunk kell, hogy ez a kötelesség nemcsak a román politikusokra áll fenn, hanem ugyanolyan mértékben áll fenn szomszédainkra vonatkozólag is a határainkon belül élő román kisebbségek kezelésében. Kölcsönösség né'kül lehetetlen tőlünk bármit is kérni, akármelyik kisebbségünk érdekében. A román érzékenység ebben a tekintetben ugyanolyan jogos, mint a ma. gyár. vagy bulgar. Engedtessék meg nekem, hogy azt íáJIiitsasn, hogy Magyarországon, szerencsétlenségre, ez. de g nem számoltak ezzel az érzékenységgel. Ha Bethlen gróf panaszkodik ;t romániai kisebbség helyzete múlt. mit szól junk mi a magyarországi román kisebbség bánásmódjához? Ha Románia annyira kése volna szétzúzni . a magyar kisebbséget, mint ahogy anagyaT részről állítják, nagyon könnyű válton erre nem ürügyét, tennem komoly indokot találni ' a mapvarorszfgi románok helyzetében, a - kölcsönösség alap ján, ugyanazt a bánásmódot alkalmazva a romániai magyarokkal szemben is. Egyetlen csapásra eltűnne a magyar papok nagy része, az összes iskolák, • úgy az elemi, mint a középiskolák, itgyszin- iéa a politikai szervezeteik, mint a Magyar Párt, a kulturális szervezetek, mint a magyar színház és kulturegyesületek, eltűnne a magyar sajtó, a gyülekezési szabadság, el kellene tűnnie végül minden magyar közéletnek, amint az a. Bánatban és Ardeaiban megvan. i „Részletkérdésekben lehetne enyhítésről szó És ezzel áttérek a Be Hiten gr. által megnyitott vitának egy másik pontjára. A fenti rövid felsorolás is mutatja, hogy a Romániában élő magyar etemnek nincs olyan rossz helyzete, mint ahogy azt Bethlen be elkerüljük a kisebbségi jogoknak. zavaros és ellentétes magyarázatát az alsóbbfoku tisztviselők részéről, akik gyakran nem ismerik az ezeket irányitó anyagot és doktrínát és abból a célból is, hogy megadjuk a kisebbségeknek jogaik biztonságának érzését, kívánatos volna kisebbségi törvényt alkotni. Az Alba-lulia-i pan- tok szellemének és a kisebbségi szerződés pontjai állapján kodifikálni kellene mindazt. amit a kisebbségek ma bizonyos mértékben a közigazgatási és politikai gyakorlat szerint élveznek. Ennek a törvénynek az volna a hivatása, hogy egyrészt véget vessen az ellentétes magyarázatoknak, másrészt, hogy végleges és precíz demarkációs vonalat húzzon a között, ami megengedhető és ami megengedhetetlen a kisebbségek kéréseiből, hogy aztán respektálják a megengedhető kötelezést és ezzel szemben véget vessienek azoknak a követeléseknek, amelyeket a román állam biztonságához és területi épségéhez ragaszkodó egyik kormány sem engedhet meg. Ami engem szermélyesen illet, annak a demarkációs vonalnak a meghúzásában nem volnék szűkmarkú és „meschin“: nem azért hoznák törvényt, hogy megszorítsuk a kisebbségek mai jogait, hanem ellenkezőleg, hogy kibővitsük mindazzal, ami összeférhető az államnak szélesen értelmezett egységével és biztonságával. Ebben a tekintetben a fiatal és baráti szövetséges Csehszlovákia törakiarja állá'tani. Egy nép, amely rendelkezik mindama nemzeti intézményes jog felett, amiket felsoroltam, minit pl. nemzeti autonom egyházak, elemi és középiskolák, számos kid tárház, erős bankok, erős és száimos sajtó, sái.nbúzák, politikai pártok, közgyűlések, páriámért ti képviselet, stb. nem lehet az elpusztulás veszélyének 'kitéve. Enyhén szólva, túlzás ágy beszólni és a legikatlegóri- kusabban vissza kell utasiihanunk Bethlen gr. kijelentését, hogy Romániában a magyar kisebbség a kürtösi politika tárgya. Nem akarjuk azt mondani, hogy bizonyos részletkérdésekben ueui tehetne enyhítéseket és javításokat eszközölni a magyar kisebbség helyzetéten. Volt bátorságom ezt nyíltan megmondani ugv n sajtóban, mint a román parlamentijén,. sőt tovább mentem és hangoztattam annak eszközlése végeit, hogy vényhozását venném mintául, amelyet nem lehet eléggé értékelni és dicsérni. Azt hiszem végül, hogy jő volna ennek a törvénynek a végrehajtását és respektálását a kisebbségi állampolgárok ama jogával biztosítani, hogy a közigazgatási bíróságokhoz fel ebbe /illessenek, amelyeknek a határozata eliininálná a kisebbségi sajtó örökös panaszait, amelyek megmérgezik az atmoszférát az ország egyes népei között. Ez a jog mindenesetre kezesség volna a magyar kisebbség számára, hogy ez a törvény nem jutna arra a sorsra, mint a magyarországi 1868. évben hozott nemzetiségi törvény, amelyet nem respektáltak és amelynek a végrehajtása érdekében sohasem adták ki a végrehajtási rendeletét. Mivel kümondtam azt a szót, hogy atmoszféra, térjek rá a kisebbségi kérdés jó megoldásának erre az elengedhetetlen feltételére. Románia és Magyarország között hiányzik rn* ez a kedvező atmoszféra, amely az enyhülő uwk oly fontos. Ki felelős ezért a helyije tért? Mi az akadálya a két ország egymás közötti megegyezésének? Ha gyakran megengedtem magamnak azt, hogy nyilvánosan és határozottan kritizáljam politikánk egyes hibáit a kisebbségekkel szemben, vállalva a román sovén nacionalisták ódiumát, úgy engedtessék meg ne kém, hogy megdorgáljam a magyar politikát is, hibáikat, amelyek sokkal súlyosabbak, mint a román politikáé! Elsősorban a magyar politika viseli a felelősségei a két ország közötti kiedvezőtlen atmoszféráért. A revízión izmus a nagy akadálya a kél szomszéd közötti megegyezésnek és ez járult hozzá legnagyobb mértékben Romániában az atmoszféra kialakulásához a kisebbségek iránt. Láthatják, hogy elismertem a magyar érzékenységet, amellyel számolnunk kell, amikor a magyar kisebbséggel való bánásmódról van szó. De ne felejtsék el, hogy mi románok is emberek vagyunk és jogunk van érzékenynek lenni, amikor területeink egységéről és határainkról van szó. Ebben a pontban nincs különbség románok közölt a szélső jobb oldaltól a szélső baloldalig. Amikor azonban érzékenységünk olyan lökéseket kap, amiket 15—16 éve rendszeresen alkalmaztak a revíziós propagandával, nehéz a kisebbségi kérdés megoldását a legszélesebb engedékenység szellemében zárni. Ellenkezőleg, azt hiszem, hogy tárgyilagos szellem meglepődne, hogy a revíziós támadással és a magyarországi román kisebbség helyzetével szemben m j respektálnánk a transsylvániai magyarság nemzeti értékeit, habár erkölcsileg jogunk lett volna azokat elpusztítani. Trianon és Alba-Iulia A magyar politika és maga Bethlen gróf . is kérik a trianoni szerződés revízióját Magyarország javára és ugyanabban az időben 1 kéri a kisebbségi szerződés respektálását. Ez két olyan dolog, ami ellentmond és kizárja egymást. Nem lehet egyszerre mindkét dolgot kérni tőlünk. Aki kéri a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, az először tartsa tiszteletben lojálisán és fenntartás nélkül Romániának ugyancsak szerződésben megállapított határait. Megismétlem azt. amit ezelőtt 6—7 évami Írtam, amikor a magyarok részéről kérték az Alba-TuIia-j határozatok tisztelethentartását. Alba-Iulia szoros kapcsolatban van Trianonnal. Aki tagadja Trianont, rombolja Alba-lulia-t is, aki Alba- Iulia tLszteletbeutartását kéri. annak respektálni kell Trianont is. Nem lehet csak azt respektálni, ami érdekedben áll és visszautasítani mindazt, ami nem felel meg ennek az érdeknek. Ellenkező esetben feljogositnak arra, hogy mi is csak Trianon mellett nyi- latkozzunik és megtagadjuk Alba-Iulia-t és kisebbségi szerződését. A nemz^ti-parasztpárt és a kisebbségi probléma A nemzeti-parasztpártnak, amelyhez van szerencsém tartozni, széleskörű demokratikus ideológiája és programja van. Olyan programija, amely előírja a kisebbségi probléma megoldását. Nem tett és nem tesz nemzerti engedményeket egyik kisebbség] pártnak sem szavazatért cserében. Ez méltatlan eljárás volna, ami nincs összhangban a magasabb román nemzeti érdekekkel. De ez a párt megvalósítja programját, még ha ezzel szemben a kisebbségek nem is tanúsítanának megértést és nem nyújtanának segítséget neki. A kisebbségek kérdése és törvényben és szerződésekben előirt joga-; nem lehetnek politikai alkuk tárgyai. A kérdés megoldása magasabb államérdek. Ezt minden kis pártérdekre való tekintet nélkül meg kell oldani a kisebbségekkel való választási paktumok nélkül, csak a mi politikai programunk alapján, nem mint olyan kötelezettséget, amit a kisebbségekkel, vagy valamely szomszéd állammal szemben, hanem önmagunkkal szemben vállaltunk. Es ennek a programnak a megvalósításával tárgyalások nélkül is eljutunk ahhoz az eredményhez, amelyhez Bethlen gróf szerelne eljutni tárgyalások utján: ennek a problémának végleges megoldásához. Magyarországon a sor, hogy ő is jószántából, különös tárgyalások nélkül mondjon le a revíziós politikáról. Az utolsó pontig 'vigyáztunk arra, hogy élethűen kerüljön Pop Gbita nyilatkozata a magyar közvélemény elé és egyelőre csali annyit jegyzőnk meg, hogy többen fognál, hozzászólni a kérdéshez. Akkor lehet majd tiszta képet alkotni. Érdekei azonban, hogy azok. akik eddig hozzászóltak, majdnem mindaamyiain a belső tárgyalások szüksége^ ségét hangoztatták. Demeter Béla. OPERA KALAUZ. 100 opera meséje, te mertetése operalátogatók é.s rádiósok szamára. összeállította: Lányi Viktor. Ára fii ve 106. kötve 144 lei az Ellenzék kön\ osztályában, Cluj., Plata Unirii. Vidék, utánvéttel is azonnal szállítjuk.
