Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-27 / 21. szám
Szikrisztre Dí?. VERESS ENDRE és MAtRA<JtAt^DS. |*,||^^^W|I,||*|||1|^M——»—t———wwI——HTBjaae.g;!- jscj—m—b—wi—nn—IW A volt Chij-i ipartestületi székház felépítésének története CLUJ január hó. U. Előző cikkemben ismertettem a cluji ipartest iile. vagyoni állapotát, most arra logok ratérn , hogy ez a vagyon hogyan keletkezőit. Trans>y Várnának az anyaországgal való egyesüléséig az ipartest ületnek csak egy üres telke volt, azon a helyen, ahol jelenleg az Ipar .est ölet -székhaza áll. tizen a területen eózóleg a régi Karoüna-kórház volt, amely alapját képezte a jelenlegi egyetemi klinikának. A világháború kitörésének küszöbén bontották le. .Amikor uj ép.tési költségekre az ipurtestületnek nem voll csak 5000 leje. Az uj ipartestületi székház építésének gondolata 1925-ben merült tel a többségi és -ki' <ebhség, iparosokkal content megegyezés alapján. amelv szerűit jövőben az ipartestülec elnöke, aileLnöke és elöljárósága tagjainak tele román tagokból választandó, hogy ezáltal a román elem vezetőszerepe biztosit tassék. Ez a megáiia/podás azonban csak holt betű maradt volna, ha akkor az ipar testület elnöki székéibe non olyan ember -kerül, ki egyformán bírta az iparosok, az ál am és a többség bizalmát 'is. Ezért választották meg elnöknek Moldovan Antall, aki 12 éven át tiszteisé- gesen és emberségesen vezette ezt az intézményt. Ennek a megegyezésnek jótékony hatása alatt valósult meg sok hasznos dolog, igy többek között a volt ipartestület székhaza is. Amint már e.őbb említettem a székház építési céljára csak 5000 lej állott rendelkezésre. A többi kétmillió lej: az. i pára- októl kalappal gyűjtőt.ük össze, ismétlem, hogy csak az iparosoktól, mert sem az állam, sem a varas egyetlen banval sem járultak hozzá, annak ellenére, hogy abban az időben a munkaügyi miniszter a cluji munkásoknak i millió lej kölcsönt folyósított. Az épüet befejezéséhez szükségei volt még egymillió, ez: az összeget a Bonca Centrala ad«ta kölcsön. Az építéssel járó nehézségeket mi sem jellemzi jobban, minthogy az aránylag kisméretű építkezés két évnél tovább tartott. Az iparosok lelkesedése határtalan voit, aminek jellemzésére el kell mondanom azt, hogy az egyik közgyűlésen az építőiparosok, —- kiknek nem volt módjuk, az építkezést anyagilag is támogatni, elhatározták, hogy napszámosként fognak dolgozni. A megszűnt tímár ipartáriulat vagyona, már régen az ipartestület tulajdonába kelleüt volna átmenjen, mer: a régi ipartörvény 25. szakasza határozottan kimondotta, hogy a zakmai szervezetek megszűnése után azok vagyona az ipartestületek tulajdonába megy át. A magyar uralom alatt történ: titkos árverésen, a román uralom alatt több iguz- ságtaan intrika idézte elő azt, hogy ez a vagyon jelenleg más tulajdonában van,, ez azonban nem jelent semmit, ment a cluji iparosok addig nem nyugszanak meg, amíg ez nem lesz az ő jogos tulajdonuk. Ez a kis eltérés csak azért volt szükséges, hogy rámutassak arra, hogy az ipartestület mi: jelentett az iparosoknak. A hatályon iki" viiii helyezett 1884. év-, ma már érvénytelen ipartörvény szabadelvű szellemben készült ei, amely éppen olyan erős volt akkor, mint ma a nacionalúmzus. Alapjában a régi ipar- törvény a legteljesebb szabadságot biztosította úgy kereskedői, mint ipari téren és ez a szabadság nem volt korlátokhoz kötve. Sered an Vaier, Nyersbőrpiac. A nyert bőrpiacon az élénkség tovább tart, úgy belföldön, mint külföldön. Németország olyan intézkedéseket lépte: életbe, mely a bőrnek pótanyagokkal való helyettesítését rendelte ei. A romániai piac teljesen a borszükségletre van. beállítva és a készárunak a piacról való felszívása. A keresletet csak fokozza. A BucuresrH és óki- rályságbeli bőrgyárak Oroszország részére adtak el nehány vagon kemény árut. Ha ez az árufe'edcg a piacon maradt volna, a nyersbőrkereslet is megcsappant volna. Minthogy azonban a gyárak teljes kapacitásukat gyekeznek kihasználni, a nyersbőrvásárlás továbbra is i^en élénje. Mm ho$§iáMíjsh wx$ a imsuüa- ftcimfvCii és ipariMolYéngoH hamümmh Mariidéi CLUJ, február hó. A munkaügyi minisztérium a napokban körrendele.et intézett az ország összes munkakamaráihoz s igy u cluji munkák a maróhoz is, amelyben értesítette, hogy január 3 i-ikc lilán semmi esetre sem hosszabb tják meg a munkakönyvek és iparigazolványok becserélésének ha áridejet és hogy a munkaügyi felügyelők szigorú utasítást kaptak arra nézve, hogy február elsejétől kezdve rendezzenek razziákat és ha a muiiká'snil vagy i pároméi I nem találják meg a munkakönyvét vagy az rparigazolvány becseréléséről szóló bélyeges nyugtái, az illető ellen vegyenek fe_ kihá* gísi jegyzőkönyve:. Utasította egyuttid a munkaügyi miniszter a kamarákait„ hogy a szak vizsgáztató bizottságok kezdjék meg munkájukat, v.zsgálják felül a bee erclésre bemutatott munkakönyveket és iparigazolvá- nvokíi'l, azután kezdjék meg az uj kérpesi- tési könyvek kiadására vonatkozó vizsgálatokat. Csak az anyagraktárral rendelkező szabóknak és cipészeknek kell könyvet vezetniük CLUJ, január hó. Ismeretes, hogy egy újabban kiadó.t pénzügyminiszteri rendelet értelmében a kisiparotoknak és kiskereskedőknek üzleti könyvet kell vezetniök. A rendelet intézkedik arra nézve is„ hogy az a kis páros, aki csak a megrendelő által hozot; anyagot dolgozza fel. tehát csak ipcirát folytatja, nem kötecs üzleti könyvet vezetni. Az a kisiparos azonban, aki az elvégzett munkához az anyagot is maga szálltja és a termelt munkát eladja, miután igy <k ereik ed almi tevékenységet folytat« köteles üzleti könyve: vezetni. Űzeti könyvek vezetésére kötelezettek tehát azok a szabók, akik állandóan szöveteket tartanak raktáron és azt megrendelésre feldolgozzák, hasonlóképpen leltári könyv vezetésére köteleik azok a c pésziiparosok is, akiknek anyagraktáruk van és innen áílitják gyártmányaikat elő. E leltárkönyvbe be kell imi a nyer anyago: és árukészletet s naponként be kell irni az újonnan érkezett anyagkészletet :s. Ezeknek pénztárkönyve: is kell vezetni« amelyben naponként beirják a kiadott áru értéké:, a beszerzési árat eş az eért hasznot is. Az üzleti könyvek vezetésére köte'ezeüt kiskereskedők és ki: párotok az üzleti könyve két kötelesek a pénzügyigazgatóságnál lebélyegezte:^. Ni förflnlh azohhäi az iparíállafafohf'a! amelgeh munHafcicí©*! dolgozni? BUCUREŞTI, január hó. A munkáltam arák uniója az elmúlt héten gyűlést- tartott s ezen a gyűlésen a munkaügyi miniszter elnökök és az értekezleten az ipar.örvénynek egyes hiányos intézkedését tették vira tárgyává, azokat, amelyek félreértésre alkalmasak. így első orban az, hogy mi tör.'énik azok iparengedélyével,, akik saját maguk nem képe^rtett iparosok és eddig megfelelő képesítéssel rendelkező munkavezetőket tartottak. Az ipar.örvény ugyanis nem mondja ki világosan, hogy ezek bec-erélhe- t k-e iparengedélyeiket, vagy sem. Ez: a kérdést az értekezie. a munkaknmarik uniója jogügyi szakosztályának adta ki tanulmányozás végett. Egyébként az ipar és kereskedelemügyi miniszter felhívta az összes kézműves iparosokat, hogy a pár si világk ál i:á- son állítsák ki művészi (termékeiket. A kiállítással kapcsolatos felvilágosításokat a mun- kakamaráknál lehet megszerezni. február 14$minden ipara aíja be o felüliéi ást aSMinazoítcsifól Hogyan kell kitölteni az űrlapokat? A* 5í»4SmOK LAPfA jjeienii : 150.000 lej us/jteletdijat helyezett kilátásba és 20.000 lej eőlqget folyósítót, az óra. dea. munkakamar-a egy Bucuresti-i ügyvédnek, hogy a Satu-Mare-i iparosotihon birtokáért a munkakamara által ind: ott perben a munkakjamara érdekeit képviselje. t3000 iparosinas van iskolanélkül Tinusoa- rán, mert a timisoarai városi tanács nem haj. Kandó az 1936—37. évi 'Iskolai évben a ta- noncskolu költségeit viselni. A tanoncisko- láka: ott -is, m nt nálunk Clujon,.az iparhatóságok által beszedett d jakból tartották fenn. Miután az iparhatóság ;emmit sem inkasszál, a város sem hajlandó semmi-, sem f.zestni. A Cluj-i Munkásbiztosltó igazgatóisági tagjainak beiktatása a közelmúltban foly-. le. Az ülésen Alexandru Sandreu igazgató fe olvasta az igazgatóság ös>zeállitására vonatkozó miniszteri leiratot, mely szerin; az igazgatóságnak elnöke, Iakob Peptea, a munkaadók szövetségének titkára, tagjai pedig Vas lie Bucur, Muresan loan, Sofronie Ghise, I. Ma- rvtiu és Kiss Ernő lettek. Az igazgatóság megalakulása után felü v.zsgálta a munkás- biztositó nyolc hónapi működését. * Timisoaran tizenhét év alatt 4643 uj ház épült és ezekben 5786 lakás van. A tizenhét év alatt egy ötemeletes, három négyemeletes; 16 háromemele e-, 17 kétemeletes, 55 egyemeletes,, 368 földszates utcai ház és 1588 1 udvari ház épült. I .*. . . A S:ghetul-Marmatiei-i iparosok elhatározták, hogy elaggott -tagjaik részére aggmen- házat létesítenek, mely cél érdekében az iparosok általános egyesülete, az iparos otthonnal karölve bevonta a város társadalmának minden rétegét, «mester bált“ rendezett, amelyen a város egész társadalma részt vett. Egye őre az Iparoratthon egyik szobájában négy-ötágyas aggmenházat állítanak be. A hitelszövetkeze; igazgatósága Valean Sándor szindikátusi elnök javaslatára dr. Székely Ákos előterjesztésére elhatározta, hogy anyagi támoga ást fog nyújtani, dr. Rózsi Bélá- né javaslatára ped g az iparo^asszonyok vállalták, hogy az aggmenházat élelmiszerekké'! állandóan ellátják. * , . * A Baia-Marei iparosok az .ipartesteletek feloizlatása után elhatározták, hogy az ipartestület adminisztrációját fenntarják és azt a kisiparotok szövetségének rendeltetésére használják feí. A havi 4000 -lej fenntartási költséget 400 önálló iparos vállalta magára, aki havonkénc 10 lejt fizetnek. * Bár a Salont:*«; ipa niest ülei székhazának a tulajdonjoga még vitás, az Oradea-i munkakamara már bérletet hirdetett a szákházban j llevő étterem és mozi bérletére. A munkaka- ; rnara előzőleg már elárvereztetíe az iparosotthon berendezési tárgyait. A nemzeti munkavédelmi törvény rendelkezései alapján mindenki, akinek kereskedelmi vagy ipari vállalata van, köteles kimutatást készíteni vállal«’táruk alkalmazottairól . A (kimutatásokat február elsejéig be kell adná. a száz személyen aluli alkalmazottakkal bíró vállalatoknak a Cluj-1 iparügyi imspek- torátushoz, a száz személyen felüli alkalmazottal bíró-válla latok közvetlenül az ipar és keresked edem ügyi mmisztériumba, Bucures- libe. Felhívjuk tehát olvasóink figyelmét, hogy ezt a kimutatás: mindenkinek, tehát a kisiparosoknak is be kell nyujtaniok. Még azoknak is, akiknek nincs egyetlen alkalmazottjuk sem. A kimutatást a szezon-üzemek is kötelesek benyújtani, ha pillanatnyilag nem is dolgoznak és jelenleg nincs egyetlen alkalmazottjuk sem. Ezek az üzemek a közepes alkalmazott, átlag kimutatását tartoznak beküldeni. A kimutatást 1936 december 3T-ik keltezéssel kell elkészíteni. A kimutatásban fel kall tüntetni az év folyamán elbocsátott és felfogadott összes a'kalmazotitakat. Ha egy cégnek több fióküzlete van, a fióküzletekről külön-külön kell beadják a kimutatást és azonkívül egy ötszpontositó k mutatást is keLl készíteni, amelyben úgy a főüzlet, m:nt a fióküzle.ek fel vannak tüntetve. Ezeket egyszerre egy szám alatt kell elküldeni. Azoknak a cégeknek, amelyeknek székhelye külföldön van, fel kell 'tüntessék a minisztertanácsi jegyzőkönyv számát és dátumai, amelynek alapján itt működési jogosu i.ságuk van. A kmutatást két példányban kell beküldeni és ezért, aki azt akarja, hogy egy példány nála maradjon, az három példányban készítse el a kmutatást. Az ürlap>okon, az összes rovatokon kívül fel van tüntetve a iponto.s utasítás ís a rovatok kitöltésére, természetesen román nyelven. Az Iparosok Lapja szerkesztősége szívesen ad díjmentes útbaigazítást az iparosoknak a rovatok kitöltésére. OPERA KALAUZ. 100 opera meséje, ismertetése opernlátogatók és rádiósok számára. összeállította: Lányi Viktor. Ára fűzve 100, kötve 144 lej az Ellenzék könyv- osztályában, Cluj,, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. A talp tartósságát két amerikai szakember k próbálta és a következő eredményre jutottak: növényi cserzésü bőrtaip tartósságának számát 100, állapítjuk meg, mely marhabőrből készül egy középerősségü tehénből- 1C2, chromsókikal utáncserzebí bőr 122, chrom- cserzés töltő és impregnáló anyag hozzáadásával! 137 számot mutat. Ebből látjuk, hogy a cscrzési mód dönti oi a talp életképességét. A gépkocsivezetők is iparosok. Az uj ipartörvény a sofőröket is iparosmestereknek tekinti, igy a gépkocsi vezetői engedélyt ezután részükre nem a rendőrhatóság fogja kiadni. s a safőriskoli'kat a belügyminisztérium hatásköréből a munkaügyi miniszter hatáskörébe helyezik. A belügyminisztérium — a Curentul jelentése szerint — nem szívesen járul hozzá a sofőrök helyzetének megváltoztatásához A munkaügyi minisztérium ezzel szemben törvény betüszernti alkalmazásához ragaszkodik. Az utolsó szót az ügyben — Írja a. lap — Juca belügyminiszter fogja kimondani.
