Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-27 / 21. szám

TAXA POŞTALA PLATíTA IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 ■■■■■HnBra Szerkejztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvoíztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cíuj, postafiok So. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési irak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókü!önbözeti:l übb. LV1ÍI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. SZGR DA 1937 JANUÁR 2 7. Gyarmati együttműködést ajánl fül íranciaoffszág üéiiaelországnak A német munkásságnak francia gyarmati termékek földolgozísa nyújtana uj megél­hetést » Az önkén.es-kcrdésben adóit német és oiasz válaszok teljes megelégedést keltenek Londonban. ~ Rúnámon angol kereskedelmi miniszter a nyersanyagok uj elosztása kérdésében tárgyalt Roosevelttel H®dlS8 miföi&lSCF&'fööks »Saját kezdeményezésünkből hajlandóak vagyunk hozzaţâruini a kisebbségi kérdések nemzetközi megoldásához44 Tegnap délben 11 és 12 óra között a londoni Foreing Office ban átnyújtották Olaszország és Németország válaszait az önkéntes toborzással kapcsolatos angol jegyzékre. A két válasz, az előzmények után, szinte váratlanul kedvezőnek te­kinthető. ügy Németország, mint Olasz­ország hajlandónak mutatkoznak úgy az önkéntes toborzás tövéryhozási megtil­tására, mint arra, hogy hatályos intéz­kedéseket tegyenek a Spanyolország felé törekvő önkéntesek feltartóztatására is. Az angol—francia tervek elleni, sokat vi­tatott német és olasz ellentmondások sincsenek merev fenntartásképen hang­súlyozva a két jegyzékben. Úgy, hogy a semlegesség valódi megvalósítása érde­kében teendő lépéseknek most már nyílt a lehetősége. A jegyzékek átvétele után, melyeket Londonban hivatalos kijelen­tések szerint is igen kielégítőnek tarta­nak, most már arra készülnek, hogy gyorsan összehívják a benemavatkozási bizottságot, a már kidolgozott ellenőrzés letárgyalására. Ez az ellenőrzési terv, hir szerint, abból állana, hogy a spanyol ki­kötőkbe befutó minden hajót egy semle­ges kikötőben előbb a benemavatkozási bizottság megbízottjai vizsgálnának meg. Ez a bizottság adna azután engedélyt a spanyol kikötőkbe való bejutásra, ame­lyet az ellenőrzésre kiküldött külföldi hadihajóknak köteles minden kereske­delmi hajó felmutatni. A burgosi kor­mány kezében levő kikötők ellenőrzését francia és orosz hadihajókra bíznák, mig a valenciai kormány kikötői előtt olasz és német hadihajók teljesítenék az ellenőrző szolgálatot, A szárazföldi ellen­őrzés mibenlétéről még nem kerültek a nyilvánosságra határozott tervek. Blum miniszterelnök azonban kijelentette, hogy Franciaország hajlandó nemzet­közi ellenőrzést elfogadni a saját terüle­tén s így valószínűnek látszik, hogy Portugália, mely utolsó jegyzékében még tiltakozott a nemzetközi ellenőrzés terve ellen, szintén kénytelen lesz ezt a meg­oldást elfogadni. A külpolitikai érdeklődést, minthogy a genfi tanácskozásoktól fontosabb eseménye­ket most már nem tehet várni, változatlanul a francia—német viszony rendezésének Blum miniszterelnök vasárnapi beszédével fölve­tett kérdése köti te. A francia miniszterel­nök kijelentése, hogy q két ország viszonyá­nak rendezése csak a nagy európai kérdé­sek általános rendezésének keretében képzel­hető el, egyhangú helyeslésre talál London­ban és az eddigi jelek szerint nem talál ha. tározott visszautasításra Berlinben sem. Az a tény, hogy a lyoni beszéd elhangzása után Londonban átnyújtott német és olasz válasz­jegyzék határozotton békülékeny irányzatú­ak. szintén kedvező jelnek tekinthető. Diplo­máciai körökben most annál nagyobb ér- deklőáéssel várják Hitler kancellár 30-ikára kitűzött nagy besédét, melyben Németor­szág vezére minden bizonnyal részletesen fog válaszolni Eden angol külügyminiszter­nek és Blum francia miniszterelnöknek a Németországhoz való viszonnyal kapcsota- tos kijelentéseire is. A tegnap esti és ma reg­geli francia lapok különben tudni vélik, hogy Francois-Poncet berlini francia nagy­követ francia—német gyarmati együttműkö­dési tervei vitt magával Berlinbe. Ez a terv megfelelő politikai megállgpodás esetén a francia gynrm 'd hi rod alom' termékeinek fel­dolgozása révén munkát biztosítana azoknak a német munkásoknak is, okik a fegyverke­zési ipar erős csökkentése miatt elveszíte­nék megélhetési tehetőségeiket. Ugyancsak ezzel a kérdéssel áll kapcsolóiban a Wa­shingtonban időző Runciman angol kereske­delmi miniszter nyilatkozata is, hogy Roose­velt elnökkel a nyersanyagok uj elosztása kérdésében folytatott megbeszélést. Runci­man álláspontja azonban merevebben hang­zik a németek felé, mint az az álláspont, melyet a fönti hírek szerint a francia kor­mány elfoglal. Az angol kereskedelmi mi­niszter uayanis kijelentette, hogy a nyers­anyagok helyes elosztása csak a kereskede­lem utján képzelhető el ás nem a gyarma­tok uj elosztása által. A mi kisebbségi szempontúkból különösen ara VEZEBCm A szlovenszkóí magyar és német pártok ve­zérkara rninap értekezletre gyűlt össze. Az ilyesmi ot; szokásos. A két kisebbségi nép közös politikát folytat és ezt a csehszlovák pártokban helyet foglaló disszidensek is kény­telenek az erkölcsi erő parancsára figyelni és mérlegelni. Viszont a cseh állampolitika nem lát visszás dolgot benne, ha kisebbségi pártok szövetségeket létesítenek. Ez az élet kénysze­réből!, az idők szelleméből és a parlamenti elv természetéből folyik. íme a valóságos szabad- elvüség és az igazi demokrácia légkörében sok életjelenség nyilvánulhat meg komoly észsze- rüségben és egészségesen. Ami másutt már nem, vagy még nem lehetséges. Ezért ott a kisebbségi lét egész bé'ső és külső alapzata és lényege más, mint egyebütt. Az értekezleten Szüllő Géza súlyos beszé­des mondott. Ez a politikus városunkból in­dult a közéletbe és sokáig a szlovenszkóí ke­resztény szocialista magyar párt el’nőké volt. Beszédének legfőbb célzatánál több körül­ményt kell emlékezetünkbe idézni. A szónok joggal emelheti és kihangsúlyozhatja beszédé­nek minden elvé\ mert meg van a poHlikai tapasztalata hozzá. Korán került a magyar képviselőházba és onnét szinte a következő lépéssel már egyenest az uj csehszlovák tör­vényhozásba. Majd bizonyos mérvű európai kihatást is kapott munkája. Egyik főtényezője a kisebbségi kongresszusnak és ennek meg­bízásából többször tárgyalt Geufben, a mult ősszel pedig londoni meghívásra ismételten eszmecserét folytató t az angol népszövetségi politika fontos tényezőivel. Arról se feledkez­zünk meg, hogy amikor Benes elnökjelöLtsége küszöbén bizonyos nehézségekkel találkozott, behatóan tárgyalt Szüllő Gézával és társaival. Megszerezte akkor még döntő szavazataikat és ez alkalommal úri egyezményfélét ütött nyélbe velük. Azóta Hodzsa és ezek a magyar poüitikusok szakada lanul tárgyalnak, nyilvánr valón a vezető változatlan befolyása közben. Akinek ilyen hosszú és ilyen tartalmú politi­kai szereplés van a háta mögött, bizonnyal gyakorlati ember szőröstől-bőrös öl; az ilyen ismeri a politika nyílt rendszerét, Ismeri tit­kos fogásait, ismeri az eszmék belső áramlásá­nak légköri hatásait és ismeri a tömegek mé­lyében tárok hallgatag erőket. Aki Transsyl­vaniából! indult és Budapesten felvidéki kép­viselő volt, aztán kezébe vette a szlovenszkóí magyarság sorsát, alaposan tudhatja mi a ki­sebbségi kérdés*, mi a különbség a nemzetiségi és a kisebbségi politika köz!, milyen a mos­tani Európa szelleme a békekötések megvaló­sult és még kérdéses függvényeiben. Nagyobb jelentősége van, mint másutt és követendő példa, hogy minden beszéde világosan és bi­zalmat kellően isme li az államigenlését és pusztán a kisebbségi jogokon alapuló közéleti hitvallást. Mint ahogy újabban a rendkVül erős Szudéta-németség vezére, Heinlein Kon- rád teszi, akinek államhü vallomásai máris elérték, hogy a cseh ha bommal való meg­egyezésnek már nincs más akadálya, mint a német területeiken a numerus germanicus, illetve a numerus maxTOUs tökéletes érvénye. Nem csodálkozhatunk, ha szónokunk az angol politikára hivatkozik, mint ahogy a jugoszláv államférfiad, még Pave! régensherceg is, eset- leksz'k. Mert a kisebbségi jogvédelem ébredése most angol biztatásra történik. De nem ez volt az értekezlet fő célzata. A minden izében gyakorlati Szüllő Géza most főleg az uj gyakorlatiságot hirdetne. Elmondta, hogy az elmúlt évtizedek nyers gyakorlati politikája önmagában ma már nem elegendő. Mindenütt az eszmék és érzelmek is közbe­szólónak. Nem szabad ezt az uj áramlatot távoltartani a kisebbségi kérdéstől és nem szabad állítani többé, hogy aki egyéni áldo­zatot. érzelmi lendületet, életvidámságot, ha kell törvényes küzdelmet, ha nem kell test­véri érzést akar ápolni a többséggel, aki eszv- mét és eszményt hirdet, hogy az ködevő, hogy az rajongó, hogy az hava. hogy az gyermek­ded,, hogy az gyakorlatiatlan, hogy az élet­ellenes, hogy az vakon badonázó és siketen daloló. Az uj gyakorlatig olyan valóságérzet és képzet, amelyet az elmük gyakorla i poli­tika gyakorlati-itlannak minősítene. De más az idő, más a fogalom. Sohasem szabad más erőkre építeni, mint amik vannak. Ha lelki és eszmei és szellemi és érzelmi dolgokat kell elvegyiteni a nyers reali ás dolgaiba, akkor ez már gyakorlat« feladat és tény. Ebből a taní­tásból nekünk is okulni kell, nekünk, a trans- sylván kisebbségi élet embereinek, akik ha nyitva tartjuk szemünket, Iá hatjuk, hogy itt szakadék van a régi gyakorlatiság és az uj gyakorlatiig között: amit régebben impon- derabiliának neveztek, most pedig az uj szak­szerűség kellékének. följegyzésre méltó esemény Hodzsa cseh­szlovák miniszterelnök tegnapi beszéde, melyben a csehszlovák köztársaság elhatá­rozott szándékát hangoztatta arra, hogy gaz­dasági együttműködés utján minél barátsá- gosabb kapcsolatokat teremtsen a Duna völ­gye minden államával. Hodzsa nem felejti ei, hogy ennek a célnak megvalósításához megfelelő lelki diszpozíciókra is van szük­ség, amit viszont nem lehet elérni a kisebb­ségi kérdés megfelelő rendezése nélkül. Ép­pen ezért fontos a csehszlovák miniszterel­nöknek az utódállamok kisebbségeinek éle­tében eddig példátlanul hangzó kijelentése is, amely a Rndor távirati ügynökség jelen­tése szerint következőképen hangzik: „Saját kezdeményezésünkből hajlandók vagyunk hozzájárulni a kisebbségi kérdések nemzet­közi megoldásához.“ Uj álláspont ez, amely­ről különböző irányokban alighanem még Isok szó fog esni. RÓMA, január 26. Az angol jegyzékre adott válaszában az olasz kormány rámutat arra, hogy a feütett javaslatokat gondosan áttanul- mányozta és ami a benemavatkozâţ céljait, valamint a hatékony ellenőrzést illeá, kész megfelelő törvénykezési intézkedéseket hozni, melyek hivatva lennének kizárni az önkéntes­toborzást Olaszország területén, továbbá azok átutazását is. Olaszország meghozza ezeket az intézkedéseket, mihelyt a többi kormány is ilyen elhatározásra jut, természetesen a szó- hanforgó lépéseket egyidőben helyeznék has- tályba. Az olasz kormány külön tervezeten is dolgozik a hatékony ellenőrzés bevezetése érdekében. Kéri az olasz kormány, hogy távo­lítsák el Spanyolországból az összes idegen harcosokat és ha a naturalizált harcosokra vo­natkozó hir igaznak bizonyulna, azok eltávo­lítására is igényt tart. GENF, január 26. .4 népszövetségi tanács tegnap először zári ülést tartott. A zárt ülést követő nyilvános ülés napirendjén első he­lyen szerepelt a mandátumok állandó bi­zottságának jelentése. Victor Antonescu kül­ügyminiszter, mint előadó Ismertette a bi­zottság munkásságát. A tanács elfogadta a jelentést. A naptár-reform kérdésének elő­adója Litvinov szovjetorosz népbiztos volt. Edwards chilei kiküldött is rámutatott a re­form szükségességére és ezzel kapcsolatban ankét megszervezését kérte egy nemzetközi értekezlet összehívása érdekében. Továbbiak során napirendre került a madridi követsé­gek és konzulátusok épületeiben oltalmat talált menekültek elszállításának kérdése is. Del-Vayo spanyol köztársasági külügymi­niszter a kérdés megvilágítására egész sor okmámft mutatott be. BERLIN, január z6. A DNB jelenti, hogy az önkéntesekre vonatikozó ideiglenes angol jegyzékre adott válaszában a német kormány kifejti azt a nézeté:, hogy azonnali intézke­déseiket kall lenn.'', annak megakadályozására, hogy önkéntesek özönöljék e’ Spanyolorszá­got. Szükségesnek tartja a német kormány, hogy intézkedések té: essenek a közvetett be­avatkozás megakadályozására minél hatéko- nymihib elltenőrzési rend zer bevezetésével. Ez­által kielégítenék a német kormány fekéte- ilteiit és az megtenné a kellő lépéseke; az ellen­őrzés bevezetésére. Ilyen körülmények között a német kormány törvényt készítene, mely büntetné azokat a néme; polgárokat, kik Spa­nyolországiba utaznak. Az ellenőrzést illető­leg a német kormány tanu'mányozás alá fogja venni a tett indítványokat. Sajnos, az angol kormány nem válaszolt ama a német javas­latra, hogy h vják visrze a spanyol háborúban résztvevő idegeneket, agitátorokat és propa­gandas ákat, helyreállítva ezáltal az 1936 au- guszstusbeli he yzetet. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Jefojéré* BucarestlbőJ jelentik: Az ország északi felében továbbra Is derült idő, délen és keleten borulás várható. Az enyhe északkeleti szél tovább tart, a hőmérséklet nem változik. Délen és keleten havazás valószínű.

Next

/
Thumbnails
Contents