Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-24 / 19. szám
193 7 jana ár 24. 'BtZ'BNtlS K Pásztor Bertalan riportja ZerJalielyi Gyula és Zeysig professzor megliah Hogy kergette az őrületbe egykori operaénekesnőnket „a Turriseburnea“ Röviddel ezelőtt hunyt el Budapesten Zigány Árpád iró és műfordító, aki az utóbbi években az egy- és flélpemgős angol kalandor és detoktiiv regények fordi tájaik ént szerepelt. írói működésének volt egy meglehetősen feledésbe merült, de annak idején hírhedtté vált szakasza, melyet azért idézek itt fel, mert szenvedő hőse Schiff Ete1 operaénekesnő egy ■időben a mi régi Belifankas utcai szán padunk ünnepelt dívája volt. Tüneményes énektehetség volt ScliilT Etel, aka egész fiatalom, a budapesti zeneakadémiáról a m. fór. Operaház színpadára került, ahol a Zsidónő címszerepében nagy sikerrel debütált. Több külföldi dálmüisizinbazbam is vendégsizerepe’t, de 1892-ben ismét vissza- szerzödött Budapestre és a mi intendaturánk időben színpadunk ünnepelt dívája volt. Nemzeti sziniházunkiban akkoron nagysize- rü operaelőadásokat is 'élvezhetett közönsé- güinik. SchiíT Etel pasztozus, ragyogóan szárnyaló és remekül kulturált énekhangja érzéki varázzsal fogta meg a szi/veket. Dekorativ jelenség volt pompás alakjával, szép arcával, mélytüzű fekete szemeivel. Rajongás, megbecsülés vette körül és mély tisztetet a színpadon kívüli decens magánéletéért. Ott lakott a minoriták konviktusával szomszédos ház utcai szobájában, sokat őgyelegtüok mi akkori zenekedvelő nagyobb diákok a színháztól a lakásáig terjedő kis útszakaszon, hogy legalább lássuk, mikor próbára jött, vagy onnan távozott. Véresre tapsoltuk a tenyereinket egy-egy fellépése alkalmával. ■Ebben az időben egyébként a Bölöny József intendánssága és Ditrói Mór igazgatása alatt működő színtársulatunk fény-korát élte. 7 SEBŐI készítéséhez, de viszont mégis olcsók, mert a nyersanyagokat hazánkban nagy mennyiségben termeljük. Tehát épmn, a moI míióz> időkben, qjcwtata?! F K i 27 A színház varazsa, ai „színpad ördöge nálunk is megtalálta a maga áldozatait, kiket végzetesen e'sodort rendes polgára életükből. Emli'íkszünik „Kakas bácsi “-ra, az egykor jómódú, dereik fiiszeresre, aki boltját a Kakashoz címezte, innen nevelték öt városszerte „Kakas bácsidnak és akj családot, egzisztenciát hanyagolt el, hogy a színház iránti mániáját táplálhassa. Nem egyes személyekhez fűződött a rajongásával, nem volt szerelmes egy prímadonnába sem, hiszen sokkal naivabb és szemérmesebb léniy volt, semhogy közeledni mert 'volna valamelyik sztárhoz, őt a színház egyetemes vonzó ereje fogta meg véglegesen. Miikor teljesen elszegényedett s nem volt pénze a belépti jegyekre, estéről-estére az önkéntes tűzoltói egyenruhájába bujt s mint ügyeletes jelent meg a földszinti állóhelyen öreg gukkerjé- vel. Nem lelhetett soros minden este, de azért senádse tiltakozott a megjelenése elilen. Szerény, kedves modorát mindenki szerette és sajnálta. Egészen más fából faragták Ozorai Adolf bátyánkat, aki szintén egész életével csüg- gött színházunkon. Kis, köpcös, piros képű, mozgékony bácsi volt, ki bizonyos idegen- szerű akcentussal beszélt, de annál kevesebbet hallgatott. Valami ügynök-féle ember volt, irodalmi műveltséggel alig rendeöke- zett, de bámulatos ösztönössi'ggel meg tudta állapítana valamely uj darab vonzóerejét vagy »valamely samesz tehetségét, ő nem maradt a p’atonikus rajongásnál, hanem ber- fentes lett a direktori irodáiban és a kulisszák mögött. Buzgó készséggel fáradozott a szi- nésznépség ügyes-bajos dolgainak in#'zésében, kölcsönöket szerzett nekik, ha megszorultak , de mindezt az írón luk való szerétéiből. Közbenjárásáért, munka jáért sohase fogadott vo’na el' semmi pénzbeli ellenértékét. ö volt az, aki a mult század 80-as éveinek az idején azzal a merész tervvel állott elő, hogy társulatunkat Bécsbe viszi, hogy óit is játszanak el néhány jó magyar népszínművet. Közönség, sajtó egyaránt nagy ellenszenvvel fogadta a bécsi „kiruccanás“ tervét, de a baljóslatok nem vá'tak 'valóra, művészeink kirobbanó sikerrel mutatkoztak be a császtá.r- város közönségének, mely alig akarta őket hazaengedni. A „Parasztbecsület“ előadása • A becsi kirándulás 'hatalmas sikere nagyra növelte Ozorai tekintélyét színházunk világában. Azontúl még szívesebben hallgatták meg tanácsait a repertoár és a szerződtetések dolgában. 0 volt az, aJci ismerte Schiff Etel értékes kvalitásait és forszírozta, hogy a direkció kérje le a budapesti Operaháztól. Sdihiff Etel szerződtetése aztán lehetővé tette a Parasztbecsület bemutatását. Ezzel a müvévé lett tudvalevőleg vílághiréssé Mascagni Pietro, az addig alig ismert., kis vidéki karmester aki elnyerte veié a milánói Somzogno kiedócég opera pályázatát. Ebben az évben — 1890-ban — ugyancsak gazdag volt a pályázat mesitermüvökben, mert Mascagni meilett Leoncavallo is pályázott a Baja-zok-kdl s a bíráló bizottság ugyancsak nehezen tudta elhatározni magát, hogy kettejük közül melyiknek Ítélje az elsőséget. Végre is at'Ga.valerio rusticana mellett döntöttek, de Sonzognoók a 11 pagi ia cei-t is megvették, úgy, hogy a két ki® opera, mely verizmusával uj és érdekes stitust hozott, egyszerre indult el világhódító útjára. Szinte üditőleg hatott a két fiatal] olasz komponista igazságkeresiése. Pompás dul’amokat, ragyogó arches tért adtak, de a dalban, a zened aláfestésben, ott lüktetett a szereplők jelleme, ember; indulata, érzésük minden változatai. Mozart Don Juan-jában, Beethoven Fi- delio-jábam már megfigyelhetjük ez irányzat csiráit, de a zenei verizmus Mascagni és Leoncavallo e kis müveiben bontakozott ki a maga teljes nagyszerűségében. A budapesti Operaházuak akkoriban Be- niczky Ferenc (Bajza Lenke írónő férje) <vo't az intendánsa, igazgatója pedig a zseniális Mahler Gusztáv, a nagyhírű komponista és dirigens. Mahler rögtön felismerte a Parasztbecsület művészi értékét és alig, lett és egy regén ykía dó vállalat lektora. Nyugtalan lelkét, kalandossági hajlamát legföljebb a detektív regények átültetésében élte ki, mig most a halál kiütötte kezéből a tollat. Eígy lííc&fgyaF íuéés szenzációs könyve STOCKHOLM, január hó. A stockholmi lapok, köztük a „Stockholms Tindingen“ és a „Centralbladet“ feltűnésekéi tő cikkekben ismertetik egy magyar tudós, Hankó Márton „Asztrometeorológia és asztroszeizmodógia“ cimü könyvét. J „Centralbladet“ megállapítja, hogy a magyar I tudós felfedezése az utóbbi évek iegérdeke- i sebb felfedezése, majd így fejezi be: „Ez a ! könyv minden más könyv előtt megérdemli i fizikai Nobel-dijat.“ Hankó Márton nevét egy korszakalkotó 'elfedezés híre kapta szárnyra négy évvel ezelőtt. M g magyar 'tudományos körök tartózkodó merevséggeil fogadták a pécsi tanár felfedezését, London, Paris ás Newyork sajtója lelkesedéssel irt róla. Hankó Márton primitiv, jórészt magakészitette eszközeivel naponta 12—16 órát dolgozik és törhetetlen munkabírással küzd teóriája győzelméért. Hosszú hónapokra készít mindig pontosan beteljesülő prognózist. Hankó Márton nem jósolja az időjárást, de felfedezve annak törvényszerű összefüggéséit az égitestek oppoziciójával, megfelelő tökéletes műszerek segítségével akár évezredekre meg tudja állapítani a várható időjárást. .4 sziviáftiaimak ha a balkezébe is kisugárzónak karakterisztikus jellegzetessége1 az angina pectorisnak, ameiy egyike az érelmeszesedés legijesztőbb jelenségeinek. A fájdalmak elviselhetetlenek, folyton erősödnek léilek zetvé telnéd. Bed spesf^e hogy kiléptek vele Sonzogn/oék, ő már megvásárolta a budapesti dalmüsziiinház részére. A szöveget Radó Anted lefordította és a nyári szüret végeztével már hozzá is kezdett a mü bebanitásiához. A bemutató decemberben zajlott le óriási sikerrel. A hihetetlen népszerűségre vergődött Lntermezzo-t a közönség minden alkalommal megismételtette, úgy, hogy a pesti szellemesség már meg is állapította, hogy az Intermezzo olyan zenemű, amelyet meg kell ismételni. Mikor 1892-ben Schiff Etelt megkapta színházunk. Ditrói nyomban hozzálátott a Parasztbecsület bemutatója előkészítésiéhez. A premier hatalmas siker jegyében zajlott le. Schiff Etel Santuzza-ja elragadta a hallgatóságot, az öregedő Kápolnay is frissen, hibátlanul énekelte Turridu szerepét, Turrldu anyja Váradi Miklósné, Kóla Farkas Jozefán volt, mindketten kitünően megálltak helyüket. Talián csalt az Alfio megszemélyesítője Török Károly nem volt az igazi. Mascagni géniusza meghódította városunkat is a Cava']leria rusticana ütemei szétárad talk és1 beömlőt lek a szivekbe. Kacsóh Pongrác a Jánis »vitéz halhatatlan komponistája, egykori diákpajtásom, hosszú heteken át hordozta fel magával a kollégiumba is a mü zougorakivonatét, óraszünetekben a folyosó boltozatai alatt mint „szintén zenélsz“ sokat böngésztük együtt a felséges kórusok mesteri szövedékét ... séi hármas női alakját is eljátszotta, Schiff Etelt igazi sikerekben gazdag vendégszereplése után a budapesti Operaiház hazahívta. Nagy ünneplés keretében búcsúzott el tőle e város közönsége, melynek annyi gyönyörűséget okozott tüneményes énekmüvészetővel. A következő évben már a budapesti Operaház nézőteréről kapja az elismerés zngó tapsait. Férjhez is megy, Rózsa Vilmos, egy előkelő szállítmányozó cég tulajdonosa veszi nőül, amikor nemsokára egy regény megjelenése boriltja fel művészi sikerektől díszes és családi boldogságban harmonikus életét. A reqény h«s?zu megadta a teljes elégtételt, de érzékeny lelke nem bírta el a hajszával járó megrázkódtatásokat. Súlyos beteg lett. elméje elborult, ideggyógyintézetbe kellett szállítani és pár hónap múltán ott fejezte be fiatal életét . . . Zeysig professzor röpirata Tíz évig alig hallatott magáról Zigány Árpád, miikor 1905 nyarán Berlinben egy brosúra jelent meg ..Magyar válság és a Hohen- zollernekíc cím alatt. A röpirat, melyen szerzőként ,,Professzor Zeysig“ neve volt olvasható, arról szólt hogy a német császárnak szét kellene robbantania az osztrák—magyar monarchiát és Magyarországból önálló államot kellene csinálnia Hohenzollern uralom alatt. A riport Németországban és a monarchiában nagy és kínos feltűnést kelteti. Hamarosan megállapították, hogy Professor Zeysig nevű ember nem létezik. Nyomozás indult meg az álnevű szerző igazi személye illán és a budapesti rendőrségnek sikerült is kinyomoznia, hogy Zeysig professzor neve mögött Zigány Árpád budapesti újságíró rejtőzik. aki be is vallotta, hogy a röpiratot ő irta. Letartóztatták, esküdtszék elé állították, de oly ügyesen védekezett, hogy felmentették. * E kiét feltűnő írói kalandja után többé nem foglalkoztatta a közvéleményt Zigány Árpád a maga személyével', csendes újságíró Az egyedüli gyógyszer, amely valóban használ az érelmeszesedésnél: Prof. Dr. Mlade- jowsky Sklerolsyrupja. Rögtön a kúra kezdetén, öt üveg Skle- rolsyrup elfogyasztása után enyhülnek az angina fájdalmak és a kezelés végén eltűnik egész sor betegségi szimptoma. így megszűnik a fülzugás., a szédülés, az álmatlanság, valamint a gyomor rendellenességei Professzor Dr. Mladejowsky Sklerobyrup- ja, — hála összetételének — csodálatos hatással van, mert eltávolítja az ar:cr-a falakról a savakat és ezáltal megadja a véredényeknek a kellő rugalmasságot, amely szükséges, hogy helyreállhasson a jó vérkeringés. Am nt látható, a Sklerolsyrup az érelmeszesedés főokát küszöböli ki. Cukorbajosok „D“ jelzésű SkJerolsyrupot vegyenek, amely cukor nélkül készül. K phaió gyógyszer,árakban és drog!' rilkban. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. 1 kisebbségi és emberi jogok elöharrosa. lak íss bácsi és Polli Stíhiff Etel nagyszerű Santuzzájánák a hire Budapestig is eljutott. Többen jöttek le őt meghallgatni és egyértelmű volt a megállapítás, hogy kifejeződött, színesebb és1 vonzóbb az ő alakítása, mint odafönn a Szilágyi Arabelláé. Ozorai viszont azt hirdette, hogy Kápolnay is jobb Turridu, mint Szirovatka, aki nem eléggé férfias és hamisan intőnél. Annyi bizonyos, hogy Schiff Etel bármely világszimp adnak dicsősége lehetett volna remek Sanrtuzzáljával, általában az egész előadás túlszárnyalta a vidéki nívót. Miután a többi operaszerepei után még a Bacoaccio-beli Fiamettát és a Hoffmann meA regény oime Tumi sebum ea (Elefámt- csonttorony, ai finom törékenység szimbóluma), Írója Zerdahelyi Gyula, aki eddig ismeretlen volt a magyar irodalomban. A mii egy fiatel énekesnő és egy festő érzékien forró szerelmét tárja elénk, Írója érdekfeszítően, sok helyen igazi stilus -mü vészét te] jellemzi ezt a viszonyt lés nem takarékoskodik a merészebb megjelö’ésekkel sem. A mü több mint kuicsregény, a hősnő úgy áll előttünk, hogy félreismerhetetlenül a Schiff Etel alakját kell benne meglátnunk. Az iró csak más nevet adott neki, de egyébként származását, konzervatóriumi éveit, karrierje lendületét, férjhezmenésiéf a legnagyobb hűséggel vetette papírra. A regény pensize nagy szenzációt kelt, Schiff Etel a megszégyenítő pel'engér ellen orvoslást keres. Kiderül, hogy Zerdahelyi Gyula álnév, a mü igazi írója Zigány Árpiid fiatal tanár és iró, aki vatemikor kegyeibe akart jutni a művésznőnek, de meghallgatásra egyáltalában nem talált tís mint visszautasított szerelmes e müvei akarta most kudarcát megbosszulni. Az egész budapesti .sajtó élesen elítélte ezt az eljárást, Kened: Gézái, Tóth Béte különösen fuknináns cikkekben keltek ki ellene, az ügyészség a mü elkobzását rendelte el, úgy, hogy a Turrisebumea csak mint ritkaság maradt fenn néhány budapesti műgyűjtő könyvtárban. Schiíf Ételnek a közvéleményt
