Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-24 / 19. szám

193 7 jana ár 24. 'BtZ'BNtlS K Pásztor Bertalan riportja ZerJalielyi Gyula és Zeysig professzor megliah Hogy kergette az őrületbe egykori operaénekesnőnket „a Turriseburnea“ Röviddel ezelőtt hunyt el Budapesten Zi­gány Árpád iró és műfordító, aki az utóbbi években az egy- és flélpemgős angol kalandor és detoktiiv regények fordi tájaik ént szerepelt. írói működésének volt egy meglehetősen feledésbe merült, de annak idején hírhedtté vált szakasza, melyet azért idézek itt fel, mert szenvedő hőse Schiff Ete1 operaénekesnő egy ■időben a mi régi Belifankas utcai szán padunk ünnepelt dívája volt. Tüneményes énektehetség volt ScliilT Etel, aka egész fiatalom, a budapesti zeneakadé­miáról a m. fór. Operaház színpadára került, ahol a Zsidónő címszerepében nagy sikerrel debütált. Több külföldi dálmüisizinbazbam is vendégsizerepe’t, de 1892-ben ismét vissza- szerzödött Budapestre és a mi intendaturánk időben színpadunk ünnepelt dívája volt. Nemzeti sziniházunkiban akkoron nagysize- rü operaelőadásokat is 'élvezhetett közönsé- güinik. SchiíT Etel pasztozus, ragyogóan szár­nyaló és remekül kulturált énekhangja érzé­ki varázzsal fogta meg a szi/veket. Dekorativ jelenség volt pompás alakjával, szép arcával, mélytüzű fekete szemeivel. Rajongás, megbe­csülés vette körül és mély tisztetet a szín­padon kívüli decens magánéletéért. Ott la­kott a minoriták konviktusával szomszédos ház utcai szobájában, sokat őgyelegtüok mi akkori zenekedvelő nagyobb diákok a szín­háztól a lakásáig terjedő kis útszakaszon, hogy legalább lássuk, mikor próbára jött, vagy onnan távozott. Véresre tapsoltuk a te­nyereinket egy-egy fellépése alkalmával. ■Ebben az időben egyébként a Bölöny Jó­zsef intendánssága és Ditrói Mór igazgatása alatt működő színtársulatunk fény-korát élte. 7 SEBŐI készítéséhez, de viszont mégis olcsók, mert a nyersanyagokat hazánkban nagy mennyiségben termeljük. Tehát épmn, a moI míióz> időkben, qjcwtata?! F K i 27 A színház varazsa, ai „színpad ördöge ná­lunk is megtalálta a maga áldozatait, kiket végzetesen e'sodort rendes polgára életük­ből. Emli'íkszünik „Kakas bácsi “-ra, az egy­kor jómódú, dereik fiiszeresre, aki boltját a Kakashoz címezte, innen nevelték öt város­szerte „Kakas bácsidnak és akj családot, eg­zisztenciát hanyagolt el, hogy a színház iránti mániáját táplálhassa. Nem egyes sze­mélyekhez fűződött a rajongásával, nem volt szerelmes egy prímadonnába sem, hiszen sokkal naivabb és szemérmesebb léniy volt, semhogy közeledni mert 'volna valamelyik sztárhoz, őt a színház egyetemes vonzó ere­je fogta meg véglegesen. Miikor teljesen el­szegényedett s nem volt pénze a belépti je­gyekre, estéről-estére az önkéntes tűzoltói egyenruhájába bujt s mint ügyeletes jelent meg a földszinti állóhelyen öreg gukkerjé- vel. Nem lelhetett soros minden este, de azért senádse tiltakozott a megjelenése elilen. Sze­rény, kedves modorát mindenki szerette és sajnálta. Egészen más fából faragták Ozorai Adolf bátyánkat, aki szintén egész életével csüg- gött színházunkon. Kis, köpcös, piros képű, mozgékony bácsi volt, ki bizonyos idegen- szerű akcentussal beszélt, de annál keveseb­bet hallgatott. Valami ügynök-féle ember volt, irodalmi műveltséggel alig rendeöke- zett, de bámulatos ösztönössi'ggel meg tudta állapítana valamely uj darab vonzóerejét vagy »valamely samesz tehetségét, ő nem ma­radt a p’atonikus rajongásnál, hanem ber- fentes lett a direktori irodáiban és a kulisszák mögött. Buzgó készséggel fáradozott a szi- nésznépség ügyes-bajos dolgainak in#'zésé­ben, kölcsönöket szerzett nekik, ha megszo­rultak , de mindezt az írón luk való szerétéi­ből. Közbenjárásáért, munka jáért sohase fo­gadott vo’na el' semmi pénzbeli ellenértékét. ö volt az, aki a mult század 80-as évei­nek az idején azzal a merész tervvel állott elő, hogy társulatunkat Bécsbe viszi, hogy óit is játszanak el néhány jó magyar nép­színművet. Közönség, sajtó egyaránt nagy ellenszenv­vel fogadta a bécsi „kiruccanás“ tervét, de a baljóslatok nem vá'tak 'valóra, művészeink kirobbanó sikerrel mutatkoztak be a császtá.r- város közönségének, mely alig akarta őket hazaengedni. A „Parasztbecsület“ előadása • A becsi kirándulás 'hatalmas sikere nagy­ra növelte Ozorai tekintélyét színházunk vi­lágában. Azontúl még szívesebben hallgatták meg tanácsait a repertoár és a szerződteté­sek dolgában. 0 volt az, aJci ismerte Schiff Etel értékes kvalitásait és forszírozta, hogy a direkció kérje le a budapesti Operaháztól. Sdihiff Etel szerződtetése aztán lehetővé tette a Parasztbecsület bemutatását. Ezzel a mü­vévé lett tudvalevőleg vílághiréssé Mascagni Pietro, az addig alig ismert., kis vidéki kar­mester aki elnyerte veié a milánói Somzogno kiedócég opera pályázatát. Ebben az évben — 1890-ban — ugyan­csak gazdag volt a pályázat mesitermüvök­ben, mert Mascagni meilett Leoncavallo is pályázott a Baja-zok-kdl s a bíráló bizottság ugyancsak nehezen tudta elhatározni magát, hogy kettejük közül melyiknek Ítélje az el­sőséget. Végre is at'Ga.valerio rusticana mellett döntöttek, de Sonzognoók a 11 pagi ia cei-t is megvették, úgy, hogy a két ki® opera, mely verizmusával uj és érdekes stitust hozott, egyszerre indult el világhódító útjára. Szin­te üditőleg hatott a két fiatal] olasz kompo­nista igazságkeresiése. Pompás dul’amokat, ragyogó arches tért adtak, de a dalban, a ze­ned aláfestésben, ott lüktetett a szereplők jel­leme, ember; indulata, érzésük minden válto­zatai. Mozart Don Juan-jában, Beethoven Fi- delio-jábam már megfigyelhetjük ez irányzat csiráit, de a zenei verizmus Mascagni és Le­oncavallo e kis müveiben bontakozott ki a maga teljes nagyszerűségében. A budapesti Operaházuak akkoriban Be- niczky Ferenc (Bajza Lenke írónő férje) <vo't az intendánsa, igazgatója pedig a zse­niális Mahler Gusztáv, a nagyhírű kompo­nista és dirigens. Mahler rögtön felismerte a Parasztbecsület művészi értékét és alig, lett és egy regén ykía dó vállalat lektora. Nyug­talan lelkét, kalandossági hajlamát legföl­jebb a detektív regények átültetésében élte ki, mig most a halál kiütötte kezéből a tollat. Eígy lííc&fgyaF íuéés szenzációs könyve STOCKHOLM, január hó. A stockholmi lapok, köztük a „Stock­holms Tindingen“ és a „Centralbladet“ fel­tűnésekéi tő cikkekben ismertetik egy magyar tudós, Hankó Márton „Asztrometeorológia és asztroszeizmodógia“ cimü könyvét. J „Centralbladet“ megállapítja, hogy a magyar I tudós felfedezése az utóbbi évek iegérdeke- i sebb felfedezése, majd így fejezi be: „Ez a ! könyv minden más könyv előtt megérdemli i fizikai Nobel-dijat.“ Hankó Márton nevét egy korszakalkotó 'elfedezés híre kapta szárnyra négy évvel ez­előtt. M g magyar 'tudományos körök tartóz­kodó merevséggeil fogadták a pécsi tanár felfedezését, London, Paris ás Newyork saj­tója lelkesedéssel irt róla. Hankó Márton pri­mitiv, jórészt magakészitette eszközeivel na­ponta 12—16 órát dolgozik és törhetetlen munkabírással küzd teóriája győzelméért. Hosszú hónapokra készít mindig ponto­san beteljesülő prognózist. Hankó Márton nem jósolja az időjárást, de felfedezve annak törvényszerű összefüggé­séit az égitestek oppoziciójával, megfelelő tökéletes műszerek segítségével akár évezre­dekre meg tudja állapítani a várható idő­járást. .4 sziviáftiaimak ha a balkezébe is kisugárzónak karakterisz­tikus jellegzetessége1 az angina pectorisnak, ameiy egyike az érelmeszesedés legijesztőbb jelenségeinek. A fájdalmak elviselhetetlenek, folyton erősödnek léilek zetvé telnéd. Bed spesf^e hogy kiléptek vele Sonzogn/oék, ő már meg­vásárolta a budapesti dalmüsziiinház részére. A szöveget Radó Anted lefordította és a nyá­ri szüret végeztével már hozzá is kezdett a mü bebanitásiához. A bemutató decemberben zajlott le óriási sikerrel. A hihetetlen népsze­rűségre vergődött Lntermezzo-t a közönség minden alkalommal megismételtette, úgy, hogy a pesti szellemesség már meg is álla­pította, hogy az Intermezzo olyan zenemű, amelyet meg kell ismételni. Mikor 1892-ben Schiff Etelt megkapta színházunk. Ditrói nyomban hozzálátott a Parasztbecsület bemutatója előkészítésiéhez. A premier hatalmas siker jegyében zaj­lott le. Schiff Etel Santuzza-ja elragadta a hallgatóságot, az öregedő Kápolnay is fris­sen, hibátlanul énekelte Turridu szerepét, Turrldu anyja Váradi Miklósné, Kóla Far­kas Jozefán volt, mindketten kitünően meg­álltak helyüket. Talián csalt az Alfio megsze­mélyesítője Török Károly nem volt az igazi. Mascagni géniusza meghódította városun­kat is a Cava']leria rusticana ütemei szét­árad talk és1 beömlőt lek a szivekbe. Kacsóh Pongrác a Jánis »vitéz halhatatlan komponistája, egykori diákpajtásom, hosszú heteken át hordozta fel magával a kollégium­ba is a mü zougorakivonatét, óraszünetekben a folyosó boltozatai alatt mint „szintén ze­nélsz“ sokat böngésztük együtt a felséges kó­rusok mesteri szövedékét ... séi hármas női alakját is eljátszotta, Schiff Etelt igazi sikerekben gazdag vendégszerep­lése után a budapesti Operaiház hazahívta. Nagy ünneplés keretében búcsúzott el tőle e város közönsége, melynek annyi gyönyörű­séget okozott tüneményes énekmüvészetővel. A következő évben már a budapesti Ope­raház nézőteréről kapja az elismerés zngó tapsait. Férjhez is megy, Rózsa Vilmos, egy előkelő szállítmányozó cég tulajdonosa veszi nőül, amikor nemsokára egy regény megje­lenése boriltja fel művészi sikerektől díszes és családi boldogságban harmonikus életét. A reqény h«s?zu megadta a teljes elégtételt, de érzékeny lelke nem bírta el a hajszával járó megrázkódta­tásokat. Súlyos beteg lett. elméje elborult, ideggyógyintézetbe kellett szállítani és pár hónap múltán ott fejezte be fiatal életét . . . Zeysig professzor röpirata Tíz évig alig hallatott magáról Zigány Ár­pád, miikor 1905 nyarán Berlinben egy bro­súra jelent meg ..Magyar válság és a Hohen- zollernekíc cím alatt. A röpirat, melyen szer­zőként ,,Professzor Zeysig“ neve volt olvas­ható, arról szólt hogy a német császárnak szét kellene rob­bantania az osztrák—magyar monarchiát és Magyarországból önálló államot kellene csinálnia Hohenzollern uralom alatt. A riport Németországban és a monarchiá­ban nagy és kínos feltűnést kelteti. Hamaro­san megállapították, hogy Professor Zeysig nevű ember nem létezik. Nyomozás indult meg az álnevű szerző igazi személye illán és a budapesti rendőrségnek sikerült is kinyo­moznia, hogy Zeysig professzor neve mögött Zigány Árpád budapesti újságíró rejtőzik. aki be is vallotta, hogy a röpiratot ő irta. Letartóztatták, esküdtszék elé állították, de oly ügyesen védekezett, hogy felmentették. * E kiét feltűnő írói kalandja után többé nem foglalkoztatta a közvéleményt Zigány Árpád a maga személyével', csendes újságíró Az egyedüli gyógyszer, amely valóban hasz­nál az érelmeszesedésnél: Prof. Dr. Mlade- jowsky Sklerolsyrupja. Rögtön a kúra kezdetén, öt üveg Skle- rolsyrup elfogyasztása után enyhülnek az angina fájdalmak és a kezelés végén eltűnik egész sor betegségi szimptoma. így megszű­nik a fülzugás., a szédülés, az álmatlanság, valamint a gyomor rendellenességei Professzor Dr. Mladejowsky Sklerobyrup- ja, — hála összetételének — csodálatos ha­tással van, mert eltávolítja az ar:cr-a falak­ról a savakat és ezáltal megadja a véredé­nyeknek a kellő rugalmasságot, amely szük­séges, hogy helyreállhasson a jó vérkeringés. Am nt látható, a Sklerolsyrup az érelme­szesedés főokát küszöböli ki. Cukorbajosok „D“ jelzésű SkJerolsyrupot vegyenek, amely cukor nélkül készül. K phaió gyógyszer,árakban és drog!' rilkban. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. 1 kisebbségi és emberi jogok elöharrosa. lak íss bácsi és Polli Stíhiff Etel nagyszerű Santuzzájánák a hi­re Budapestig is eljutott. Többen jöttek le őt meghallgatni és egyértelmű volt a megál­lapítás, hogy kifejeződött, színesebb és1 von­zóbb az ő alakítása, mint odafönn a Szilágyi Arabelláé. Ozorai viszont azt hirdette, hogy Kápolnay is jobb Turridu, mint Szirovatka, aki nem eléggé férfias és hamisan intőnél. Annyi bizonyos, hogy Schiff Etel bármely világszimp adnak dicsősége lehetett volna re­mek Sanrtuzzáljával, általában az egész elő­adás túlszárnyalta a vidéki nívót. Miután a többi operaszerepei után még a Bacoaccio-beli Fiamettát és a Hoffmann me­A regény oime Tumi sebum ea (Elefámt- csonttorony, ai finom törékenység szimbólu­ma), Írója Zerdahelyi Gyula, aki eddig isme­retlen volt a magyar irodalomban. A mii egy fiatel énekesnő és egy festő érzékien forró szerelmét tárja elénk, Írója érdekfeszítően, sok helyen igazi stilus -mü vészét te] jellemzi ezt a viszonyt lés nem takarékoskodik a me­részebb megjelö’ésekkel sem. A mü több mint kuicsregény, a hősnő úgy áll előttünk, hogy félreismerhetetlenül a Schiff Etel alakját kell benne meglátnunk. Az iró csak más nevet adott neki, de egyéb­ként származását, konzervatóriumi éveit, karrierje lendületét, férjhezmenésiéf a leg­nagyobb hűséggel vetette papírra. A regény pensize nagy szenzációt kelt, Schiff Etel a megszégyenítő pel'engér ellen orvoslást keres. Kiderül, hogy Zerdahelyi Gyula álnév, a mü igazi írója Zigány Árpiid fiatal tanár és iró, aki vatemikor kegyeibe akart jutni a művésznőnek, de meghallgatás­ra egyáltalában nem talált tís mint visszauta­sított szerelmes e müvei akarta most kudar­cát megbosszulni. Az egész budapesti .sajtó élesen elítélte ezt az eljárást, Kened: Gézái, Tóth Béte különö­sen fuknináns cikkekben keltek ki ellene, az ügyészség a mü elkobzását rendelte el, úgy, hogy a Turrisebumea csak mint ritkaság maradt fenn néhány budapesti műgyűjtő könyvtárban. Schiíf Ételnek a közvéleményt

Next

/
Thumbnails
Contents