Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-24 / 19. szám
1931 Január 24. KÖVESS ISTVÁN A Bucurest3-i városházán a főpolgármester rendeletére kifüggesztették az uj büntető-törvénykönyvnek a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit. A január i -tői alkalmazott törvény ugyanis számos uj rendelkezést tartalmaz s a nagyközönség és tisztviselők szempontjából egyformán fontos, hogy a veszélyes paragrafusokat megismerjék. Azokról a bűncselekményekről van szó, melyeknek Vköz;isztv-'iselő“ áll a középpontjában, legfontosabb kérdés tehát: — Kit tekintsünk közalkalmazottnak? A törvény 183. §>-a érteimében köztisztviselő az, aki jószántából, vagy alkalmaztatása révén — ideiglenesen, vagy állandóan — állana, megye, község, vagy ezekhez tartozó intézmények kötelékében hivatal, vagy megbízás folytán dolgozik. A papok es katonáik is köz; iszrvisef őknek tekintetnek, a parlament és szenátus tagjai ezzel szemben nem közh ivatalnokok. Az uj Btikv. az áruláson és hűtlenségen ki- vül államéi lenes bűncselekménynek tekinti azt a mulasztást és hanyagságot is, melynek következtében nemzetvédelmi célt szolgáló iratok, adatok eltüntetése, lemásolása lehetővé válik. A 217. § értelmében állam-biztonsága tfileni bűntettet képez, ha köztisztviselők összebeszélve s közérdeket veszélyeztetve a hivatali munkát felfüggesztik s a büntetést súlyosbítja, ha valamely katonai hatósággal összefogva állt elő a munkabeszüntetés. Hat hónapról — egy év'g terjedő fogházzal sújtja a Btkv. azt a köztisztviselőt, ki egymagában, összebeszélés nélkül, elfogadható ok hij- ján késik, vagy nem tesz eleget hivatásának. Egy hónapról — három hónapig terjedő bűn- tésben részesül a tisztviselő, ki jogos ok nélkül félbehagyja munkáját, eltávozik munkahelyéről s ezzel az ügymenetet veszélyezteti. Az állami érdeken ml az uj Bükv. a polgárjogokat is megvédi. Mindenekelőtt a szavazati jog szabad gyakorlatát kívánja biztot- sitani azokkal a ösztvisé'okkal szemben, kik az állampolgárt törvényes jogainak gyakorlásában erőszakod,, fenyegetéssel akadályozzák. A sikkasztó tisztviselőkről külön fejezet intézkedik. A bűncselekményt, a törvény 4 évtől! — 6 évig terjedő börtönnel bünteti. Tiz évig terjedő börtön vár arra a tisztviselőre, ki a sikkasztás érdekében iratokat hatra isit, vagy ezeket megsemmisíti. Büntetés jár a gondatlanságért és hanyagságért is, mely a sikkasztást elősegíti. A Btkv. 238. § zsaroló köztisztviselőkről beszél. Az a közhrvatalnok, ki valami módon mást fizetésre, ajándékadásra kényszerít, egy évtől — öt évig terjedő börtönnel bűn ette tik. A iényeget a törvénytelen teljesítésre való kényszerítés ténye képezi, midőn például nemlétező taksát csikarnak ki valakitől. Bűncselekményt képez az is, ha a tisztviselő kihasználja az egyszerű ember tévedését, midőn pld. valaki véletlenül többet fizet a törvényesen járó összegnél. Tilos a tisztviselői szolgálatért, ennek befejezése után ajándékot kérni, vogy elfogadni. A magánvállalatok felügyeletével megbízott tisztviselő nem fogadhat cl semmiféle megbízást üzemétől. A nyugdíjazást, elbocsátást, lemondást, visszavonást követő három éven át is érvényben marad a tilalom. A hivatalos hatalommal visszaélést iaz uj Btkv is jól ismeri és hat hónaptól — két évig terjedő fogházzal büntoá. Ezzel a büntetéssel sújtja a basáskodó tisztviselőt, ki hatásköréi túllépi, vagy nem tartja be a formaságokat, mélyeket a törvény parancsolóan előír. Egy évtől — három évig terjedő büntetés jár a bűnös tisztviselőnek, ki hatalmával visszaélve a katonai erőt is igénybe veszi. Háromhónapi terjedő fogház vár arra a tisztviselőre, ki hivatalában erőszakosan lép fel, vagy a felet megsérti, amennyiben nincs szó súlyosabb vétségről]. Rendkívül súlyos az uj Btkv. 249. §-a, amely öt évvel fokozza az elo rt büntetess abban az esetben, ha a fe- lebbvaló nem hiúsította meg, nem üldözte, vagy nem leplezte le a bűncselekményt. A Btkv. 250 §-a és az ezt köve d paragnv- fusok a vesztegetés bűntettével foglalkoznak. Az ..egyszerű vesztegetést“ a törvény három évig 'erjedő börtönnel bünteti. Súlyosabb eset, midőn oly személy vesztegetéséről van szó, ki bírói, esküdt; széket tölt be, közszál- lítások átvételénél, ellenőrzésénél segédkezik, vagy kincstári követelés behajtásával foglalkozik. A vesztegetés visszautasítása esetén a kísérletet hat hónapig tartó fogházzal bűn- * étik. Nem büntethető azonban a vesztegess ha a pénzt követelték s nagy, elkeríti:heteden kár állt volna elő elutasítás esetén. Az uj Btkv. rendelkezése szerint köztisztT.LLEft ZÉK fogmosáshoz KALODONT, a habzó fogpaszta. Este főként azért, hogy a fogak között fennakadt ételmaradékokat eltávo- íitsuk, mert ellenkező esetben ezek erjedni kezdenek és így többféle fogbetegséget okoznak. Tehát tisztítsa fogait alaposan különösen este. AERONEUROSIS Légi idegbaj: a repülés századának uj betegségei Nincsen más olyan találmány, amelyért a technika fejlődése során az ember olyan nagy árat fizetett volna, mint a repülés. Ez a drága ár nem csupán a halálos áldozatok hosszú sorát jelenti. Az orvostudomány most kezd csak ráeszmélni, hogy egyetlen foglalkozási ág .sincs, amely olyan biztosan és minden más foglalkozási betegségnél gyorsabb idő alatt ásná allé még a legerősebb és legte- herbiróbb szervezetet is, mint a foglalkozásszerűen végzett repülés. Az állandó vagy éppen a íuLságba vitt repüléstől kapott idegbaj;, mint a XX. század, a repülés századának uj és legjellemzőbb betegségét orvosi szempontból Graeme Anderson, angol orvos fedezte fel. ö nevezte el az uj betegséget aeroneurosis-nak. Most nemrégiben az amerikai orvosszövecség hivatalos lapjában, a Journal of American Medical Association-ban Harry Armstrang, az amerikai légi hadsereg fiziológiai laboratóriumának vezetője, közölt hosszabb tanumányt, amelyben többszáz katonai és polgári pilóta kezelése és megfigyelése alapján sok érdekes részlete: mond el erről az újfajta betegségről. Armstrong dr. megfigyelései alapján arra a következtetésre jut, hogy 30 éven felül a repülést mesterségszerüen folytató pilótáknak legalább ,a fele aeroneurosisban szenved. A betegség előidéző okai Az aeroneurosts, mint, betegség, először a háború alatt jelentkezett és megnyilatkozási formája rendszerint az idegrendszer teljes összeroppaná'sa volt. Eleinte azt gondolták, hogy az okot, a háborús Izgalmakban lehet és kell megtalálni, később azonban kitűnt, hogy bizonyos koron felül és pedig sokkal korábban, mint más foglalkozási ágaknál, ez a veszélyes idegbetegség igen gyakran jelentkezik békében is. A légi idegbetegséget előidéző okokat Armstrong dr. két csoportba ősz;ja. Az elsőbe .azok tartoznak, amelyeket a repülés mechanikai e’őfeltételei idéznek elő, a második csoportba pedig azok a lelki okok sorolhatók, amelyeknek előidézője a pilóka állandó s a dolog természeténél fogva mindig, aránylag nagy idegm eg erőltetéssel járó felelősségtudata, a maga és a reábizott utaviselőt hivatalban, távoltétében sem szabad sérteni. Súlyosbító körülmény, ha a sértés biró, vagy esküdt ellen nyilt ülésen történik. Hat hónapig terjedő fogházzal sújtja az uj Btkv. azt Ls, ki a törvényhozás valamely házát, ennek tagját, illetve valamely hatósági közeget megsért. Amennyiben erőszakos fellépésről, fenyegetésről van szó, a büntetés természetesen súlyosbodik. Egy évtől — két évig terjedő fogházbüntetéssel sújtja a törvény a tisztviselőt, ki nyugdíjazássá, elbocsátása, kicserélése, lemonrepülés technikájából járó más s mindig éppen az, idegeket legjobban igénybevevő megerőltetése áltak Pilóta csak fiatal ember legyen Mindezeken felül Armstrong dr. megálla- •p:tja azt is, hogy a megálapodott férfikorral egy ült járó élettani vakozások, a merészségre való kisebb hajlamosság, a felelősségérzet megnövekedése és a fizikai visszahatások terén a szervezet lassúbb működése a repülésnél, különösen, ha katonai pilótáról van szó, határozottan hátrányt jelent. Nem úgy, mint más foglalkozási ágaknál, amelyeknél ezek a változások nem feltétlenül jelentik a munkateljesítmény csökkenését, sőt a végzett munka szempontjából legtöbbször előnyösöknek számítanak. Az aeroneurosis legbiztosabb gyógyszere a pihenés és a repülésnek, mint foglalkozásnak abbahagyása. A betegség jelentkezési formája hasonló más, fizikai és lelki okok együttműködéséből származó idegbajok ‘tüneteihez. A légi idegbajjal is együttjár a makacs álmatlanság, rossz emésztés, ingerültség és az általános fáradtság érzése. Legveszélyesebb, ha aeroneurosis váratlan idegösszeomlás formájában lép fel, Armstrong dr. azt hiszi, hogy sok érthetetlen és titokzatos repülőgépszerencsétlenség hátterében, mikor a tudósítások rendszerint megirják, hogy a lezuhant gép vezetője az illető repülőgéptársaság egyik legmegbízhatóbb és mesterségét legjobban értő pilótája volt, az aeroneurosisnak egy- egy ilyen kiszámíthatatlan módon jelentkező esetéről van szó. Szerencsére az ilyen a legnagyobb ritkaságok közé tartóz.k s az amerikai doktor azt hiszi, hogy kellő orvosi felügyelet bevezetésével mind a légi hadseregeknél, mind a polgári repülőszervezeteknél az aero- neurosiist, m.nt foglalkozási betegséget, helyes megelőzéssel teljesen ki lehet küszöbölni. —th gyűlöletet prédikálni s politikai célra esküt kivenni. Lázadás esetén a büntetés lényegesén emelkedik. Fagyos paragrafusok és súlyos megtorlások arra az esetre, mikor elkövették a bűn r s megszegték a tilalmat. A munkát nem száz paragrafus falra való kifüggesztésével, de megelőzéssel: a Tizparancsolat-nak — mindössze tiz tilalomnak lelkekbe vésésével s naponként imádságként való ismétlésével kelt elkezdeni. A tilalmakat a szív pitvarában kell kifüggeszteni. sok életével szemben. A mechanikai okok között első helyen áll a magasság gyors változtatása és ezzel együtt a percek alatt bekövetkező nagy ellentétek a tüdőnek oxygénnel való ellátásánál. A pilóták a szervezet alkalmazkodása révén ezekhez a változásokhoz annyira hozzászoknak, hogy még többezer méter magasra való gyors felszállás, vagy annak ellenkezője sem okoz nekik pillanatnyilag a legkisebb kényelmetlenséget sem, nem is beszélve arról az akut fizikai rosszérzésről sem, amelyet a kezdő repülő, akár utas, akár pilóta érez, kü ö- nösen nagyobb magasságból való leszállás alkalmával. De a pillanatnyi rosszérzés hánya nem jelenti azt, hogy ,a pilóta idegrendszere a tudat alatt ne szenvedjen a szervezetnek akár a gyors magasságváltoztaitisból, akár a dása után visszaél hivatalával. A kolostorokból kizárt, vagy önként kivált szerzetesek, lelkészek s a püspökségek által el nem ismert papok is Üy büntetésben sészesülnek, ha szertartást végeznek, vagy szerzetesi, papi ruhában munkát fej enek ki. Súlyosan bünteti a törvény a jogtalan letartóztatást s öt évre emelj a bünte'é9t, ha letartóztatott testi sérülést szenved, vagy megbetegszik. A Btkv, nem engedi meg a vádlottak, tanuk, szakértők ellen alkalmazott erőszakot. Papnak is tilos fenyegetést,
