Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-23 / 18. szám
193 7 jxtrrrâr 23. Angol társaság alakult a nyersanyagok szétosztása céljából es kijelenti, hogy A német—francia béke csakis gazdasági alapon waiősulhaí meg Berlin kész a békére, de hangoztatja, hogy nem lehet lelki, vagy gazdasági térre korlátozni Németország politikáját. * „Németország nem mondhat le a felszerelésről, amié más államok is ezt teszik (Néhány nappal előbb oly hírek jelentek meg a francia sajtóban, melyek szerint Berlin elérkezettnek látja az időt a francia—német közeledés megvalósítására, Egyes lapok tovább menve közöltek, hogj' maga a francia kormány is ezt kívánja. Nehéz megállapítani, mi felel meg ebből a valóságnak, csupán annyi bizonyos, hogy a világ érdeklődése ismét a két nagyhatalom felé irányul. Ugylátszik — Írják a párisi lapok — elkövetkezett az őszinteség korszaka s Németország követeléseit világosan kell körvonalazza. Fontos tanácskozások előzik meg a végső állásfoglalást s nagyjelentőségű lépések történnek ugyanakkor, hogy a békét gazdasági előnyök árán biztosítsák. Gaarmmíot vagy nyersanyagot kazlon Németország LONDON, január 22. Az egymásra tornyosuló európai események között szinte észrevétlenül alakult meg az angol kormány segítségével a „Compensation Brokers“ nevű társaság Londonban. Nagy jelentősége van a társaság alakulásának. Sámuel Moare ismert .beszode után alapították, melyben kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy lehetséges a gyarmatok újabb elosztása. A társaság célja, hogy megkönnyítse egyrészt, Angiba, másrészt Németország, Törökország, Románba, Bulgária és Dőlsz távra között a kereskedelmi forgalom lebonyolitá- sát. A társaság megengedi, hogy az citala szállított árukat a kérdéses államok árucserére használják. Ezen iv&n a hangsúly: Németország tehát a részére szállított árut pénzért tovább nem adhatja, nincsen mát befektessen haderejének fokozásába. Az első üzletet már megkötötték. Eszerint az am- go1 társaság gyaipjut s más nyersanvégokát kaucsukot ad Németországnak. A német gyarmati igényeket nem a legkedvezőbben ítélik meg az angol fővárosban. A gyarmatok visszakö vetélésévé! szemben rí'mutatnak arra, hogy a világháború előtt mindössze 1 százalékát adták annak a nyers- anyagmennyiségnek, melyre szüksége volt a német iparnak. Béniin elismeri ezt az igazságot s a technika mai fejlődésére hivatkozók, mely jelentékenyebb eredményt biztosíthat. Angol részről arra a starti szír kára hivatkoznak. mely a gyurmátok nyersanyag- termelését foglalja magában & kimutatják, hogy a gyarmatok visszaadása nem sokat jelentene Németországnak. Ahogy a francia lapok a spanyol —német helyzetet látják PÁRLS, január 22. A francia sajtó továbbra is tartózkodást mutat Berlinnel szemben. A „L‘Oeuvre“ elmü ptíirisi lap a következőket írja: Érdekes tudósítást 'kaptunk a német fővárosból a híres Faupeá, tábornok legutóbbi jelentésére vonatkozóan. Faupel a spanyol fölkelők hadiszáliásán képviseli Németországot s ő volt, az, aki állítólag H’tler vezérkanceilárt « spanyol kérdésben befolyáson». A jelentés kél részből áll: a helyzetet vizsgálja és tanácsokat ad. A helyzet ismertetése során Faupel1 szigorúan bírálja a spanyol haőmozdula'.okat, a Franco munkáját s ászt tanácsolja, küldjenek 80 ezer német önkéntest Spanyolországba. A jelentés szerint legalább ennyi segítség szükséges a végső győzelem kivvására. Faubel a kővetkező fe tételekhez kötné a további segítséget: Olása—német vezérkar. Önkéntesek küldése Marokkóba rendfenntartás s közigaizigatlá« cél iára. Nőmet-spanyol társaság alakítása Marokkó gazdasági kiaknázásárai. A német csapatok győzelem esetén a tisztító munka befejezéséig Sfpsmyolor- szágbain/ maradnak. Német—francia szócsata a gaz» dasági békéről PÁRIS, január 22. A ».Petit Párisién“ hosszabb cikkben foglalkozik a francia—német kérdéssel s a következőket írja: Francia poliit'kaá körökben csak úgy hisznek a gazdasági együttműködés lehetőségéiben, ha Németország a béike 'terültére helyezi átt külpoA várva vári nagy lr.önyvesemény! claí’sányi Zsolti ISaíSsáas Hex. f&iátfyás király regényes élele) Kapható 432 lejért fűzve (3 kötet, több mint 1030 óllal) vászonkötésben 643 lej rt az Ellenzék k 'nyvosztílyában Cluj, Pat» Utirii. Vidékre azonnal szállítunk. •Iitikáját. Az „Echo de Paris“ szerint egyesek francia-angol-német gyarmat társaság alakítását ajánlják, melyhez Paris és London főkét, Berlin pedig műszaki hozzájárulást adna. Észak - Amer ika bevonását fantasztikusnak látja « lap. A legfontosabb kérdés — írja az „Echo de Paris“: — Hajlandó-e Németország békegaramciát adni a Földközi- tengeren és a Rajnánál? Kész-e kiüríteni Spanyolországot és Marokkót, honnan franci« mozgósítás fenyeget? Paul Reynaud volt miniszter ugyancsak az „Echo de Paris“ hasábjain a kérdés gazdasági oldalát vizsgálja s a kibékülés árával I foglalkozik. — Azt hiszem — írja — nem élhet mai helyzetében Németország s az életszükség'e- s tök hiánya magában hordja a háború koc- j kázartM. Nézzünk Németország szemébe s j mondjuk meg: hajlandók vagyunk ujjáépi- j teni Európáit. Lehelséges-e ez? A „Frankfurter Zeitung“ siet választ adni a kérdésekre. Elutasítja a hadfelszerelés I folytatásáról való lemondás gondolatát, inig í ezt általában mindenütt meg nem valósítják. Aztán szabadkezet kér Kelet felé s kijelenti: nem lehet lelki térre vagy kizárólag gazdasági térre korlátolná Németország politikáját. Hallatlan erőfeszítéssel félelmetesrepiiiö&mkot éjsíi Japán Éveníe 50® gsiiótái tápé? í-i. 3030 gépei és líOOlmsíotí líéfilf PÁRIS, január 22. Francia lapok érdekes adatokat közölnek Japán légi erejéről. Japánnak ez időszerűit 9 repülőezrede van, melyek három dandárba vannak osztva. Külön repülőezredek állnak rendelkezésre ezenkívül Mandzsúriában. A repülésügynek nincs minisztere és Toku-Ava tábornok a parancsnoka. A katonai repülőiskola évente 300 tisztet ad s külön iskolák képezik ki a gépészeket s más specialistákat A polgári repülőiskolák 200 pilótát képeznek ki évente. A gyári üzemek 3000 repülőgépet és 3600 motort készíthetnek évente. Von ilisscí „Itália és Németország van hívóivá megmenteni Eurorát a teíjes megsemmisüléstől“ BERLIN, január 22. A Havas-ügynökség jelent? Berlinből: Hassel báró római német nagykövet előadást tartott a kölni egyetemen Németország és Itália európai küldetéséről. Előadásának az volt a lényege, hogy a két nagyhatalom teljes erővel kell az j evezőkhöz álljon, ha meg akarja menteni a megsemmisüléstől Európát. Ennek egyik feltétele, hogy tartsák meg Spanyolországot az európai gondolkozásnak. Hassel báró szerint e célból uj politikai formákra s teljes összefogásra van szükség Európában. Dacolhat hideggel, széllel, esővel a valódi VALÍJA PÄSTILLA segítségével, mert ez megóvja önt a nóthaláz- ól; köhögéstől és torokra jóstól! "W gffiiiliééri ni o|sertó* jlltJp épit §sicus'esis BUCUREŞTI, január 22. Tegnap parlamenti kezdeményezésből törvény javaslatot nyújtottak be a kamarába, mely az uj fővárosi királyi opera épületének költségvetését és tervezetét foglalja magában. E terv céljaira Bucureşti polgármestere 5000 négyzetméternyi területet bocsátott az opera rendelkezésére. ,?6 millió lejt a belügyi, pénzügyi és müvészetügyi minisztériumok adják össze, amihez a fiz százalékos lát- ványossági adó jövedelmét csatolják. GYOMOR ÉS BÉLBATOKNÁL, A MÁJ ÉS AZ EPEUTAK MEGBETEGEDÉSEINÉL, reggel felkeléskor egy pohár valódi FERENC JÓZSEF keserüviz kortyonként elfogyasztva remek termé- sze talkotEa huhajtó! Orvosok aján-ják. 4 mó l visszajár... BUCUREŞTI, január 22. A B u cures ti-i ítélőtábla melleit működő v agyoniel'enőrz ő bizottság újítói elővette Teiaivu volt pénzügyminiszteri államtitkár ügyét. A tábla i tárgy aláson tegnap Apa tea nu tanú kihallgatását foganatos!tolták. „Elsőst sdiesa a iiámfaxtárok Seemlásátaak** PRÁGA, január 22. George Aurelian uj prágai román követ hosszabb nyilatkozatot adott a csehszlovák újságíróknak. Meleg szavakban emlékezett meg Benes köztársasági elnökről, majd a nemzetek közti gazdasági kapcsolatokkal foglalkozott s kijelentette, hogy eljön az ideje annak, midőn a vámhatárok leomlanak. Ä ftozi^cxzdá4ási tábla donioíf: jj©€is&$ voll az egyelesiii klinik ák kisebbségi alkalmazotíainak elbocsátása CLUJ, január 22. Szomorú napjai vollak a mult év tavaszán az egyetemi klinikák kisebbségi alkalmazottainak. Ezek a megbízható, derék emberek már a magyar impérium alatt is teljesítettek szolgálatot. Nem voltak főtényezői ennek az országszerte híres közegészségügyi intézménynek, hanem csak egyszerű szorgalmas alkalmazottai. Laboratóriumi szolgák, kapusok és fűtők, de munkájukat mindig olyan lekiismeretesen végezték, mintha rajtuk múlott volna az egész, kórház sorsa. Évtizedeken át napról-napra kifogástalanul végezték munkájukat, amikor egyszer csak az egyetemi tanács őket is nyelvvizsgára kötelezte. ' Egy erre a célra összeállított vizsgáztató bizottság körülbelül 28 alkalmazottját kötelezte nyelvvizsgára. Emlékiratokkal árasztották el az egyetemi tanácsot, a kultuszminisztert, akiket arra kértek, hogy hosszú szolgálati idejükre való tekintettel, mentesítsék a nyelvvizsgák kötelezettsége alól, várják meg azt a néhány évet, ami még hátra van s aztán küldjék őket nyugdíjba. Kérésüket nem hallgatta meg senki. Megtörténtek a nyelvvizsgák és bizony ezek a nyelvvizsgák szomorú eredménnyel végződtek. A kórházi szolgák és altisztek a feltett kérdésekre nem tudtak kielégítő választ adni. A nyelvvizsgán elbukott és természetbeni lakással rendelkező szolgákat a bukás után állásaikból elmozdították. Némelyek azt gondolták, hogy nagy jogsérelem esett rajtuk s ezek az egyetemi tanács elbocsájtó határozatát köz- igazgatási perrel támadták meg. Az első ilyen közigazgatási próbaper tegnap került a helyi ítélőtábla Menescu tanácsa elé. Török László fiitő volt a felebbező, aki felebbezésében előadta, hogy ő a Cluj i klinikán már 1910 óta teljesít szolgálatot. Akkor nevezték ki és ezt a kinevezést nyelvvizsgával nem lehet hatálytalanitani. A tárgyaláson jogi képviselője azt hangoztatta, hogy a fűtőt csak fegyelmi utján lehtt állásából elbocsátani, miután pedig ez nem történt meg. állásába való visszahelyezését kérte. A kincstár jogi képviselője ezzel szemben azzal érvelt, hogy a fegyelmi utón való elbocsátás csak a tisztviselőkre vonatkozik. a panaszos nem tartozott a tisztviselői csoportba, a szolgaszemélyzetnek volt tagja és ezeket fegyelmi nélkül is el lehet bocsátani. Az Ítélőtábla a kincstári ügyész érvelésének adott igazat és a kórházi fütő felebbezését elutasította. Az Ítéletet ugyan megfelebbezte a semmitőszékhez. de alig van remény arra, hogy megnyeri. Hasonló sors vár azokra a többi kisebbségi alkalmazottakra is, akik évtizedeken keresztül szolgálták a kórház és a közegészségügy érdekéit és akiket néhány évvel nyugdíjaztatásuk előtt állásaikból rövid utón eltávolítottak.
