Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-23 / 18. szám

193 7 jxtrrrâr 23. Angol társaság alakult a nyersanyagok szétosztása céljából es kijelenti, hogy A német—francia béke csakis gazdasági alapon waiősulhaí meg Berlin kész a békére, de hangoztatja, hogy nem lehet lelki, vagy gazda­sági térre korlátozni Németország politikáját. * „Németország nem mondhat le a felszerelésről, amié más államok is ezt teszik (Néhány nappal előbb oly hírek jelentek meg a francia sajtóban, melyek szerint Berlin elérkezettnek látja az időt a francia—német közeledés megva­lósítására, Egyes lapok tovább menve közöltek, hogj' maga a francia kor­mány is ezt kívánja. Nehéz megállapítani, mi felel meg ebből a valóságnak, csupán annyi bizonyos, hogy a világ érdeklődése ismét a két nagyhatalom felé irányul. Ugylátszik — Írják a párisi lapok — elkövetkezett az őszinte­ség korszaka s Németország követeléseit világosan kell körvonalazza. Fon­tos tanácskozások előzik meg a végső állásfoglalást s nagyjelentőségű lépé­sek történnek ugyanakkor, hogy a békét gazdasági előnyök árán biztosítsák. Gaarmmíot vagy nyersanyagot kazlon Németország LONDON, január 22. Az egymásra tor­nyosuló európai események között szinte észrevétlenül alakult meg az angol kormány segítségével a „Compensation Brokers“ nevű társaság Londonban. Nagy jelentősége van a társaság alakulásának. Sámuel Moare is­mert .beszode után alapították, melyben ki­fejezést adott annak a meggyőződésének, hogy lehetséges a gyarmatok újabb elosztá­sa. A társaság célja, hogy megkönnyítse egy­részt, Angiba, másrészt Németország, Török­ország, Románba, Bulgária és Dőlsz távra között a kereskedelmi forgalom lebonyolitá- sát. A társaság megengedi, hogy az citala szállított árukat a kérdéses államok árucse­rére használják. Ezen iv&n a hangsúly: Né­metország tehát a részére szállított árut pénzért tovább nem adhatja, nincsen mát befektessen haderejének fokozásába. Az el­ső üzletet már megkötötték. Eszerint az am- go1 társaság gyaipjut s más nyersanvégokát kaucsukot ad Németországnak. A német gyarmati igényeket nem a leg­kedvezőbben ítélik meg az angol fővárosban. A gyarmatok visszakö vetélésévé! szemben rí'mutatnak arra, hogy a világháború előtt mindössze 1 százalékát adták annak a nyers- anyagmennyiségnek, melyre szüksége volt a német iparnak. Béniin elismeri ezt az igaz­ságot s a technika mai fejlődésére hivatko­zók, mely jelentékenyebb eredményt bizto­síthat. Angol részről arra a starti szír kára hi­vatkoznak. mely a gyurmátok nyersanyag- termelését foglalja magában & kimutatják, hogy a gyarmatok visszaadása nem sokat jelentene Németországnak. Ahogy a francia lapok a spanyol —német helyzetet látják PÁRLS, január 22. A francia sajtó tovább­ra is tartózkodást mutat Berlinnel szemben. A „L‘Oeuvre“ elmü ptíirisi lap a következő­ket írja: Érdekes tudósítást 'kaptunk a né­met fővárosból a híres Faupeá, tábornok leg­utóbbi jelentésére vonatkozóan. Faupel a spanyol fölkelők hadiszáliásán képviseli Né­metországot s ő volt, az, aki állítólag H’tler vezérkanceilárt « spanyol kérdésben befo­lyáson». A jelentés kél részből áll: a helyze­tet vizsgálja és tanácsokat ad. A helyzet is­mertetése során Faupel1 szigorúan bírálja a spanyol haőmozdula'.okat, a Franco munká­ját s ászt tanácsolja, küldjenek 80 ezer né­met önkéntest Spanyolországba. A jelentés szerint legalább ennyi segítség szükséges a végső győzelem kivvására. Faubel a kővetkező fe tételekhez kötné a további segítséget: Olása—német vezérkar. Önkéntesek küldése Marokkóba rendfenn­tartás s közigaizigatlá« cél iára. Nőmet-spanyol társaság alakítása Marokkó gazdasági kiak­názásárai. A német csapatok győzelem ese­tén a tisztító munka befejezéséig Sfpsmyolor- szágbain/ maradnak. Német—francia szócsata a gaz» dasági békéről PÁRIS, január 22. A ».Petit Párisién“ hosszabb cikkben foglalkozik a francia—né­met kérdéssel s a következőket írja: Francia poliit'kaá körökben csak úgy hisznek a gaz­dasági együttműködés lehetőségéiben, ha Né­metország a béike 'terültére helyezi átt külpo­A várva vári nagy lr.önyvesemény! claí’sányi Zsolti ISaíSsáas Hex. f&iátfyás király regényes élele) Kapható 432 lejért fűzve (3 kötet, több mint 1030 óllal) vászonkötésben 643 lej rt az Ellenzék k 'nyvosztílyában Cluj, Pat» Utirii. Vidékre azonnal szállítunk. •Iitikáját. Az „Echo de Paris“ szerint egye­sek francia-angol-német gyarmat társaság alakítását ajánlják, melyhez Paris és Lon­don főkét, Berlin pedig műszaki hozzájáru­lást adna. Észak - Amer ika bevonását fantasz­tikusnak látja « lap. A legfontosabb kérdés — írja az „Echo de Paris“: — Hajlandó-e Németország békegaramciát adni a Földközi- tengeren és a Rajnánál? Kész-e kiüríteni Spanyolországot és Marokkót, honnan fran­ci« mozgósítás fenyeget? Paul Reynaud volt miniszter ugyancsak az „Echo de Paris“ hasábjain a kérdés gaz­dasági oldalát vizsgálja s a kibékülés árával I foglalkozik. — Azt hiszem — írja — nem élhet mai helyzetében Németország s az életszükség'e- s tök hiánya magában hordja a háború koc- j kázartM. Nézzünk Németország szemébe s j mondjuk meg: hajlandók vagyunk ujjáépi- j teni Európáit. Lehelséges-e ez? A „Frankfurter Zeitung“ siet választ adni a kérdésekre. Elutasítja a hadfelszerelés I folytatásáról való lemondás gondolatát, inig í ezt általában mindenütt meg nem valósítják. Aztán szabadkezet kér Kelet felé s kijelenti: nem lehet lelki térre vagy kizárólag gazda­sági térre korlátolná Németország politikáját. Hallatlan erőfeszítéssel félelmetesrepiiiö&mkot éjsíi Japán Éveníe 50® gsiiótái tápé? í-i. 3030 gépei és líOOlmsíotí líéfilf PÁRIS, január 22. Francia lapok érdekes adatokat kö­zölnek Japán légi erejéről. Japánnak ez időszerűit 9 repülőezrede van, melyek három dandárba vannak osztva. Külön repülőezredek állnak rendelkezésre ezen­kívül Mandzsúriában. A repülésügynek nincs minisztere és Toku-Ava tábornok a parancsnoka. A katonai repülőiskola évente 300 tisztet ad s külön iskolák ké­pezik ki a gépészeket s más specialistá­kat A polgári repülőiskolák 200 pilótát képeznek ki évente. A gyári üzemek 3000 repülőgépet és 3600 motort készít­hetnek évente. Von ilisscí „Itália és Németország van hívóivá megmenteni Eurorát a teíjes megsemmisüléstől“ BERLIN, január 22. A Havas-ügynökség jelent? Berlinből: Hassel báró római német nagykövet elő­adást tartott a kölni egyetemen Német­ország és Itália európai küldetéséről. Előadásának az volt a lényege, hogy a két nagyhatalom teljes erővel kell az j evezőkhöz álljon, ha meg akarja men­teni a megsemmisüléstől Európát. En­nek egyik feltétele, hogy tartsák meg Spanyolországot az európai gondolko­zásnak. Hassel báró szerint e célból uj politikai formákra s teljes összefogásra van szükség Európában. Dacolhat hideggel, széllel, esővel a valódi VALÍJA PÄSTILLA segítségével, mert ez megóvja önt a nóthaláz- ól; köhögéstől és torokra jóstól! "W gffiiiliééri ni o|sertó* jlltJp épit §sicus'esis BUCUREŞTI, január 22. Tegnap parlamenti kezdeményezésből törvény javaslatot nyújtottak be a kama­rába, mely az uj fővárosi királyi opera épületének költségvetését és tervezetét foglalja magában. E terv céljaira Bucu­reşti polgármestere 5000 négyzetméter­nyi területet bocsátott az opera rendel­kezésére. ,?6 millió lejt a belügyi, pénz­ügyi és müvészetügyi minisztériumok adják össze, amihez a fiz százalékos lát- ványossági adó jövedelmét csatolják. GYOMOR ÉS BÉLBATOKNÁL, A MÁJ ÉS AZ EPEUTAK MEGBETEGEDÉSEINÉL, reggel felkeléskor egy pohár valódi FERENC JÓZSEF keserüviz kortyonként elfogyasztva remek termé- sze talkotEa huhajtó! Orvosok aján-ják. 4 mó l visszajár... BUCUREŞTI, január 22. A B u cures ti-i ítélőtábla melleit működő v agyoniel'enőrz ő bizottság újítói elővette Teiaivu volt pénzügyminiszteri államtitkár ügyét. A tábla i tárgy aláson tegnap Apa tea nu tanú kihallgatását foganatos!tolták. „Elsőst sdiesa a iiám­faxtárok Seemlásátaak** PRÁGA, január 22. George Aurelian uj prágai román kö­vet hosszabb nyilatkozatot adott a cseh­szlovák újságíróknak. Meleg szavakban emlékezett meg Benes köztársasági el­nökről, majd a nemzetek közti gazda­sági kapcsolatokkal foglalkozott s kije­lentette, hogy eljön az ideje annak, mi­dőn a vámhatárok leomlanak. Ä ftozi^cxzdá4ási tábla donioíf: jj©€is&$ voll az egyelesiii klinik ák kisebbségi alkalmazotíainak elbocsátása CLUJ, január 22. Szomorú napjai vollak a mult év ta­vaszán az egyetemi klinikák kisebbségi alkalmazottainak. Ezek a megbízható, derék emberek már a magyar impérium alatt is teljesítettek szolgálatot. Nem vol­tak főtényezői ennek az országszerte hí­res közegészségügyi intézménynek, ha­nem csak egyszerű szorgalmas alkalma­zottai. Laboratóriumi szolgák, kapusok és fűtők, de munkájukat mindig olyan lekiismeretesen végezték, mintha rajtuk múlott volna az egész, kórház sorsa. Év­tizedeken át napról-napra kifogástalanul végezték munkájukat, amikor egyszer csak az egyetemi tanács őket is nyelv­vizsgára kötelezte. ' Egy erre a célra összeállított vizsgáz­tató bizottság körülbelül 28 alkalmazott­ját kötelezte nyelvvizsgára. Emlékiratok­kal árasztották el az egyetemi tanácsot, a kultuszminisztert, akiket arra kértek, hogy hosszú szolgálati idejükre való te­kintettel, mentesítsék a nyelvvizsgák kö­telezettsége alól, várják meg azt a né­hány évet, ami még hátra van s aztán küldjék őket nyugdíjba. Kérésüket nem hallgatta meg senki. Megtörténtek a nyelvvizsgák és bizony ezek a nyelvvizs­gák szomorú eredménnyel végződtek. A kórházi szolgák és altisztek a feltett kér­désekre nem tudtak kielégítő választ adni. A nyelvvizsgán elbukott és termé­szetbeni lakással rendelkező szolgákat a bukás után állásaikból elmozdították. Némelyek azt gondolták, hogy nagy jogsérelem esett rajtuk s ezek az egye­temi tanács elbocsájtó határozatát köz- igazgatási perrel támadták meg. Az első ilyen közigazgatási próbaper tegnap ke­rült a helyi ítélőtábla Menescu tanácsa elé. Török László fiitő volt a felebbező, aki felebbezésében előadta, hogy ő a Cluj i klinikán már 1910 óta teljesít szolgálatot. Akkor nevezték ki és ezt a kinevezést nyelvvizsgával nem lehet ha­tálytalanitani. A tárgyaláson jogi képvi­selője azt hangoztatta, hogy a fűtőt csak fegyelmi utján lehtt állásából elbocsá­tani, miután pedig ez nem történt meg. állásába való visszahelyezését kérte. A kincstár jogi képviselője ezzel szemben azzal érvelt, hogy a fegyelmi utón való elbocsátás csak a tisztviselőkre vonatko­zik. a panaszos nem tartozott a tisztvi­selői csoportba, a szolgaszemélyzet­nek volt tagja és ezeket fegyelmi nélkül is el lehet bocsátani. Az Ítélőtábla a kincstári ügyész érvelésének adott iga­zat és a kórházi fütő felebbezését eluta­sította. Az Ítéletet ugyan megfelebbezte a semmitőszékhez. de alig van remény arra, hogy megnyeri. Hasonló sors vár azokra a többi kisebbségi alkalmazottak­ra is, akik évtizedeken keresztül szolgál­ták a kórház és a közegészségügy érde­kéit és akiket néhány évvel nyugdíjazta­tásuk előtt állásaikból rövid utón eltá­volítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents