Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-20 / 15. szám

^ EEI.B7VE Ű K 1937 január 20.

Szerkeszti'«: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS.

vj yezetösEe kéz éhe került

4 ClA Jl MÉSZÁROSOK RÖRSZÖVET- KEZl'TE. A Közel kél évtizede működő Cluj-i Mészárosok Rörszövet kezeiének vezetőségében jelentős változás állott be. 4 bőrszövet kezet eddigi elnöke Kirkósa Egida lemondott tisztségéről. .4 szövetkezet tagjai helyébe egyhangúlag Török \rfiádat, a Mészárosok Szövetségének elnökét választottéik meg. aki ezt a bizalmat méltán nieg is érdemli, mert a köz érdekében kifejtet önzetlen tevékenysége ismeretes. A: uj elnök széleskörű mozgalmat indított abban a: irányban, hogy a szövet kezet tagjává nyerje meg az ösz- szes Cluj-i mészárosokat. Barátságos, utón kivált a szövetkezetből Sikó Lajos eddigi igazgató is. aki továbbra is e téren fogja értékesíteni kiváló képességeit.

Közei kilencmillió lejt fizettek ki vágatisi djban az elmúlt évben a Cluj-i mészárosok. A Cluj-i vágóhíd igazgatósága mó l állította össze az elmúl: évi vágatási statisztikáját A statisztika szerint a műit év folyamán 46 bikát, 295 ökröt, 6351 tehenet, 251 bivalyt, 6736 növendéket, 18.616 szopóborjut, 1767 juhot, 18.107 bárányt, 22.182 sertést, 536 szopómalacot, összesen 72.792 darab állató, vágtak le. A vágóh dón egy év alatt 219.476 liter vér folyt el. Kilogramokbon kifejezve a levágott álatok husa 9.622.000 kiiogramot tett ki, ami városunkban még a csecsemőkert is beszámítva évenként és fejenként 74 kilogram hús f agyasz', ásnak. felel meg. Vágvtási dijakban a Cluj-i mészáro:ok egy év alatt 8,798.876 lejt fizettek be.

Csak azoknak az iparosoknak kell könyvet vezetni, akik saját termékeiket árusi ják. Az adótörvény előírja a (kisiparosok és kiskereskedők könyvelési kötelezettségét is. Jól informált helyről szerzett értesülésünk szerint a kötelező könyvvezetés csak azokra a kisiparosokra kötelező, akk saját termelésű áruikat saját üzletükben hozzák forgalomba és kereskedelmi ügyleteket is folytatnak.

Feltalálták a müíalpat. A német szaklapok uj találmányról adnak hirt. Egy mü'.alpgyár rostanyagból olyan alapanyagot áMto t elő, me’y cserzés utján ugyanazokat a tulajdonságokat mutat ja, mint a természetes bőr. A találmánynak igen nagy jelentőséget tulajdonirtanak, mert a bőrgyárosokat függetleni-ri a nyersbőrtől és tetszés szerint előállítható mennyiségben kaphatják a nyersanyagot.

A TLmisoara-i iparosok a forgalmi adó ügyében eljárnak a pénzügyminiszternél. A Timisoara-i munkaadók szindikátusa Kovács István e nökletévél közgyűlést tartobf. A zárszámadás és költségve.és elfogadása után a közgyűlés elhatározta, hogy módosítja alapszabályait abban az irányban, hogy az ipari szind katus a Banat területén minden községben állítson fel fiókot. Miu:án a vidék beszervezése fokozott jogi tevékenységet igényel, elhatározták, hogy a'ügyészi állást szerveznek. A központi ügyészi teendőket a közgyűlés Oprea Ion ügyvédre bízta. Tárgyalta ezután a közgyűlés a forgalmi adóval kapcsolatos panaszokat és elhatározta, hogy azoknak orvoslása érdekében újabb lépéseket fog tenni a ípénz ügy mini: ztérium.

E hó végén tartják meg a kisrparosok országos kongresszusát. A romániai kisiparosok országos szövetsége e hó 31-én tartja meg országos kongresszusát Bucurest ben, amelyen az ország összes kis:párosai képviseltetik magukat. A kongresszuson követelni fogják a külön kisipari kamarák felállítását és azt, hogy a betegsegélyző ne követelje azt, begy betegség esetén az alkalmazóit első heti járandóságát a munkaadó f zesse meg. Az első heti segélyt is a betegsegélyző fizesse ki, mivel a betegsegélyző bevételei sokkal nagyobbak, mint kiadásai.

Az Oradea-i építőiparosok fe'ebbeztek a szakvizsgáztató bizottság összeállítása e!len. Az Oradeai Építő' parosok-Szövetsége a szakvizsgáztató bizottság kinevezése ellen feleb- bezést nyújtott be a munkakamara igazgaüó- ságához és a murtkaügjá inspektorá.ushoz. A felebbezés kifogásolja, hogy a vizsgáztaó bizottság tagjai közé olyanokat neveztek ki, akiknek abban a szakmában, ame’yben vizs- gáziatniok kell, nincs szak képzettségük, nincs meg a szellemi felkészültségük és n ncs meg a szak udásuk sem. A felebbezés ügyében a munkaügyi rnmisztérium fog dönteni.

Minden vélemény ellenére is:

Plí$ mindig cídiíciícs a Kézműipar,

câfîif faií&lni, számosai és MílKmóíITí Sieti

CLUJ, január hó.

Az utóbbi ídót-en mind gyaíkrabban ve ődik fel az a kérdés, vájjon é etképcs-e a ki.s- és kézmü par. Erre a kérdésre igyekszik választ ani a Bucurestibcn megjelenő Carpatia cimü közgazdasági bptudósaó, amc-ly határozottan megállapítja, hogy a kézműipar visszaesését az idézte elő, hogy a kisiparosok I tájékozatlanok az anyagbeszerzés, a termelés, ! a kalku áció cs az értékesítés terén egyaránt.

Az érdekes cikk igy szól: j Széles termelőterület a kis és kézműiparé, j amelynek — általános hit szerint — nem le- j bet jövője, bár városa nk törzslakobságának I zöme éppen kis és kézmü páros és számuk I a falvakban is, kü önö en utóbbi időkben,

I egyre .szaporodik. Indok: Nem tudnak ellen- J állni a gyáripar versenyének.

Valóság szerint a kisiparosokat nem any- nyira a gyáripari verseny fenyegeti, mint a termelés, kalkuláció és értékesítés terén egyaránt fennálló tájékozatlanságuk.

Emiatt még szövetkezet, vagy egyéb szervezkedéseik u:ján sem tudnak gazdaságiig különösebb eredményeket e érni. A gyáripar azt a kisipart sujrtja, amely nem jó árut termel, helyesebben, amely a gépekkel előállított gyári árunál jobbat nem ;erme . A gyárpari verseny nyomása azért érvényé ül, mert alapos tájékozottságuk hiánya miatt, szak- ! mánként még nem vi ték keresztül iparosaink azt az átcsoportosítást, mit az uj idők megkövetelnek.

Nem rendelkeznek szakmánként a szükséges ismeretanyaggal, n ncs alapos adat és bi- zonyiságszerüen kidolgozom helyzetismeretük. Szervezeteiknél inkább a hagyományok és szokások az irányadók. Uj lehetőségek iránt,

I időszerűen kiná kozó anyagbeszerzési, terme- i lesi és értők csibéd a!ka!mak és módok iránt I való gyors tájékozódásra és ezek gyakorlati j kihasználására n ncsenek kellőkép felkészülve és beszervezve. A tökéletes tájékozottsággal racioná isan. dolgozó gyáripar versenye legfókép ezért teszi tőrükre nálunk a kisipart. Ez egyben azt is jelenti:

Csak az iparos iskolát végzett kisiparosok kapnak kölcsönt az Ipari Hitelintézettől

van mód arra, hogy kísiparoláink sorsukon javítsanak.

A tömegtermelés kö:Ö0tségcivel dolgozó gyáriparnál rugalmasabban, mozgékonyabban, szélesebb területen dolgozhatnak, ezért e ég terük van kitérni a gyárak versenye elől és uj, szabad területeket foglalni maguknak, ha erre szerveze énként és egyénenként megfelelő tájékozottság birtokábm vannak.

Ami magát a kézműipart illeti, hol az egyéni izlcs, kívánalmak és szükségletek kielégítése a cél, a gyáripar versenye egyáltalán nem fenyegeti őke:.

Maga a fej ődő gyáripar is nyújt nem egyszer munka és kereseti alkalmat ná unk olyan c.k- kek készítésénél, melyeket a ki ipar számukra előnyöseiben állíthat elő, amire nézve szükséges felv lágosi á okát például a fonóipar fej ődcsével kapcsolatban legutóbbi számunkban közöltünk.

Nyugaton, hol hasonlíthatatlanul nagyobb a gyáripar versenye, virágzik a kézműipar, mert a szükségleteknek megfelelően, célirá

nyosan és észszerűen do goznak és termelnek. Egyikor, a céhek idején, az iparosnak meg kel etil terem cn e a szükségletet, ma csak követnie kell, ami sokkal könnyebb. Ezért azokban az időkben becsültébe is volt az iparos ás gazdag. Ma a megélhetéssel iküzxl és szabad prédául dobva magát, sorvad az uj idők versenyének és ki nem elég lett kivánal- ma:nak nyomása alatt. így még az á lám támogatása sem tud rajta segiteni lényegesen forgalmi, fényüzé i adófelmemésckkel stb. Ellenben

ha megtanul kalkulálni. mit legtöbbször legjobb ’párosaink sem tudnak, ha egyénenként és szervezetei u ján helyesen és alaposan megtanul tájékozódni a piaci árak és lehetőségek iránt anyagbeszerzéstől, termelésen át az értékesítés különböző kérdéséig, a kis- és kézműipar :smét fellendülhet és meg eremtheti a maga jövőjét. Lényegében ugyanaz ál! (kisvállalkozóinkra is. Mert őket is csakúgy, mirvt iparosainkat, a gazdasági tájékozottság hiánya sújtja kegyetlen csapásaival.

Az újabban nyilvánosságra jutott törvény- tervezetek közül az ország jövője tekintetében kétségtelenül a ikgfontasabbak egyike azon törvénytervezet, melyet a pénzügyminiszter terjeszt a törvényhozás elé a kis. pari j hitelinrtézetrői.

A konverziós törvény óta a kisiparosok h(telhez nem tudnak jutni. A pénzintézetek csupán néhány elsőrangú nagykereskedő cégnek, nagyipari, gyári vállalatoknak nyújtanak rövid lejáratú válrtótárca-hiltelt, de egy kiskereskedő, egy iparos, aki szeretne berendezkedni, szeretné üzemét fejlesztem, vagy anyagkészletét beszerezni, képtelen hitelhez jutni.

Ha meggondoljuk, hogy minden nagyobb városban többezer iparos van, elképzelhetijük, hogy mennyére hiányzik a hitel, amely nélkül az iparotok nem tudnak boldogulni.

A pénzügyminiszter tehát nagyon üdvös dolgot cseekedett, midőn az Ipari Htel intézet felállításával az iparosok nehéz helyzetén segíteni kivin.

A hitelintézet alaptőkéje legkevesebb ezer- mbllió lejben van tervezve, mely összeget

részben az á lam, részben az egyes iparos- j szerveze ek jegyeznének le. Az alaptőke az igazgatóság egyszerű határozatával emelhető.

Hogy az alaptőke minél nagyobb legyen, az állam minden évben 50,000.000 lej összegű részvényt fog jegyezni, 20 éven át úgy, hogy ily módon az intézet alaptőkéje 1000 millió lesz. Ezen évi 50 millió lej fel lesz véve a pénzügyminisztérium évi köllségve- 1 tésébe,

A Hkehnltézet jogot nyer a törvénytervezet szerint arra, hogy az gazgatósíg határozatával az alaptőke háromszorosának meg- fele'ő mennyiségű kötvényeket (kötelezmc- nyeket) bocsásson ki.

Az ezen kötvényekből eredő jövedelem nem lesz megadóztatva.

Maguk az iparosok ezen hite intézettől nem fognak kö csont kapni, hanem különböző iparosszövetkezetek utján, amely iparosszövetkezetek ezen hitelintézettől hitelt fognak élvezni.

Ily hitelt kizárólag román iparosok fognak kaphatni.

A román iparos kifejezés kétségtelenül azt jelenti, hogy minden román álampolgár.

Azonban csak azon román (páros kaphat kölcsönt, ki ipariskolai végzettséggel bir.

A hitel kétfajtáju lesz: 3—12 hónapost (ipari termékek előállítására és 1—j éves beruházási hitel, mühelyberendezés).

A kamat nem * * 1ehet magasabb, mint a Banca Naţionala kamatlába, plus 3 és félszizalék.

Az igy nyujrtotr ipari hitei} olyképpen lesz biztosítva, hogy a kölcsön.vevó iparos gépei, berendezése, árukészlete kézizálogul szo’gál- nak. Azonban e kézizálog ott maradhat az iparos műhelyében, ipari telepén, mihelyt a zálogkötést a pénz ntézetnél aláírja, a zálogul lekötésit megtörténtnek vehetik. E köl- csönforma naigyon előnyös az iparosokra, mert hiszen eddig berendezése, szerszámai lekötésére soha senkitől hitelt nem kaphatott.

A hitel módot nyújt minden iparosnak

arra, hogy a megfelelő gépekec, szerszim* kait megszerezhesse, üzemét fejleszthesse, magának egzisz.enciát teremi cn.

Azonkívül hosszú lejáratú, törlesztés es zálogkölcsönök nyújtását ls célozza e törvénytervezet olykep, hogy az iparosok ingatlanaira elsőhely; bekebelezés mellett, a becsértek fele erejéig hitel; fog nyújtani.

Ha valaki a felvett kölc.önt nem fizetné, a kö csőn közadók módjára, ennek teljes szigorával lesz behajtható.

Kétségtelen, hogy e törvény alapján minden városban, — ahol még szövetkeze ek nincsenek — meg fognak alakúin az Iparosok Szövetkezetei, minthogy az Ipari Hitelintézet csaik ■szövetkezetek utján fog hitek nyújtani.

E törvény az iparos társadalomnak rég: vágyát és álmát valósítja meg, végre sor kerül a kisiparosokra is.

Csak februárban kezdi meg működését Ciujon az iparosok és Ipar öregedek vizsgáztató bizottsága. A munkaügyi íelügyelőség- •től szerzett ér!csülé;ek szerint a munkaügy: tvüni.sz er eddig csak negyven szakmában nevezte ki a v zsgáztató bizottság tagjait. 18 i bizottság k nevezése még nem történt meg.

I de e hó fo várnán ezeknek agjait is kineve- I z:k s utána a vizsgáztató bizottság február első felében megkezd működését.

Szigorúan ellenőrzik a kontáriparosokat. A munkaügyi m1 nisztérium rendeletet küldött a Cluj-i munkafelügyelőségnek a kontáriparosok 05 tanoncok ellenőrzése ügyében. A rendelkezés értelmében szigorúan el- enőrzik az iparengedély nélkül dolgozó iparosokat, kereskedőket, iparvállalatokat abból a zempontból, hogy vájjon eleget tettek-e a tanonctartásról .szóló törvényes rende'kezeseknek, tanoncalkat pontosan küldik-e iskolába, hogy a szerződé;ek megkötésnél a törvény sze lemében jártak-e el? A munkaügyi felügyelőség a razziákat egyelőre fe- függesztette amennyiben az iparigazolványok és munkakönyvek becserélési határidejét ja- ■ nuár 31-ig megho:szabb.torták és rgy nem ; ellenőrizhetik pon osan, hogy vájjon az ille- i fő iparos rendelkezik-e iparigazolvánnyal.

I Február 1 -tői azonban úgy Ciujon, rrvnt a munkaügyi felügyelőség egész területén a legszigorúbb ellenőrzés indul meg.

Az Arad-i munkanélküliek 3 minisztertől kémek segélyt a munkakönyvük becseréléséhez. Az Arad-i munkaié ügyelőség munkaközvetítő hivatala mozgalmat inditotrt a munkanélküli munkások könyveinek becserélése érdekében, amennyiben lehetővé akarja tenni, hogy az anyagiak hiányában tevő munkás is megtarthassa szerzett jogait. Először a város szegénysegélyező hivatalától kértek anyagi támogatást, azonban a hivatal az összes munkné külieknek nem tudta kiutalni a könyvek becserélésére szükséges ösz- szeget s ezért a munkanélküliek e’határoz- íák, hogy a minisztériumhoz, sőt Őfelségéhez

1 fordulnak támogatásért. Mintegy 50c munka- í nélküli munkásról van szó s abban az eset- ! ben, ha ezek január 31-ig nem tudják könyveiket becserélni, elvesztik munkavá.lalati jogaikat.

Indokolatlanul megbírságolták a Mercurea- j N‘raj-i mészárosokat. A Mercurea-Niraj-i ke- ! rüle.i állatorvos jelentést tett a Targu-Mu- res-i tiszti orvosi hivatalhoz, Hogy ifj. Bányai Eugen, Ursu loan és Dávid Ferenc ottan' mészárosok lepecsételetlen húst árusítottak ki a dr. Blaga loan körorvos által felvett jegyzőkönyv szerint ezek a mészárosok az állatorvos rtávollétében elmulasztották kihívni a ikörorvost s igy orvosi vizsgálat nélküli húst áru^tottok. A mészárosokat a tisztiorvosi hivatal megbírságolta, de ezek a bírságolás ellen felebbezésrt adtak be.

Pferschy József halála. Tudósítónk jelenti: A napokban temették el nagy részvét mellett az Arad-i vendéglőiţ>ar egyik régi kitűnő tagját, Pferschy Józsefet, aki az aradi vendégipari szindikátusnak első halottja volt. A vendéglősök nevében Hagyó József mondott sírjánál búcsúbeszédet. Az elhunyt aradi vendéglős éle pályája C’ujról indult k5. Két évtizeddel ezelőtt úgy neki, mint testvérbáty- jánaik Pferschy Ferencnek jómenetelü étterme volt. Pferschy Ferenc sok éven át vendéglőse volt a mágnáskaszinónaik, öccse nála \ tanulta ki a mesterséget és felszabadulása i tatája hosszai, éveken Andi óban tanúit