Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-20 / 15. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929

ARA 3

■S

Szerkesztősig és kiadóhivatal: Ctaj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszím: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80.

Í!vuT!"é VFo'LYAMrîT" SZÁM.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

SZERDA

iBaHBrnaaesraasM

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi- államokba csak a portókülönbözettel :öbb.

|1 9 3 7 JANUÁR 2 0.

NMühalalini amüllnillkodts

Isiiltîâiiâiili fdojltâsâra ücsiiäncü Pánálai

Az olasz diplomácia elérkezettnek látja az időt Mussolini pár év előtti tervének újabb fölvetésére. - Göring befejezte római tanácskozásait. - Az orosz válaszjegyzék a semlegesség ellenőrzésének azonnali megkezdését ajánlja

Németország és Olaszország még mindig nem válaszoltak a spanyol kérdésben hozzájuk intézed angol jegyzékre

A spanyol polgárháborúba való be- nemavatkozás kérdésével kapcsolatban tegnapra várt német és olasz válasz még nem érkezett meg Londonba. Az angol fővárosban mára várják a két hatalom válaszát, bár ez a dátum se látszik egészen biztosnak, amit nem tekintenek a megegyezés különösen biztató jelének. Mindamellett valószínű, hogy a német és olasz válaszok lényegben nem lesznek visszautasitóak és Anglia erélyes törekvése, hogy a bene mavatkozás kérdését gyökeresen rendezze, ha nem is a remélt gyorsasággal, de végül is eredményhez fog vezetni. Londonban azt hiszik, hogy a spanyol polgárháborús ellenfelek igazában tehetetlenek egymással szemben és ha a külföldi beavatkozások elől még a tél folyamán sikerül elzárni az utat, meg lehet teremteni a lehetőségét annak is, hogy az egymással szemben álló szélsőségek helyett a mérsékelt elemek kerüljenek hatalomra, akik kétségkívül a spanyolok többségét is képezik. A francia kormány támogatja ugyanezt az álláspontot, ha parlamenti többsége nem is áll olyan egységesen politikája mellett, mint az angol parlamenti többség, mert a francia szélső bal minden lehetőséget felhasznál a spanyol vörösek támogatására. A többi államok beleegyezését a semlegességi politika őszinte megvalósításába főleg a kölcsönös bizalmatlanság akadályozza. Németország és Olaszország a leplezett orosz támogatástól fél, Moszvka fenntartásaiban állandóan a német és olasz támogatásra céloz. Az angol külpolitika szokott hidegvérével igyekszik arra, hogy az ellentétek egymástól távoltartásával érvényesítse az angol érdekeket ezúttal is jól szolgáló középvonal politikáját. A különös játék, melyben mindegyik fél hangsúlyozza a valódi semlegesség szükséges voltát, de maga részére ugyanakkor folyton újabb fenntartásokat teremt ebből a szempontból is, erős türelmet kíván. De az angol diplomáciának jó idegei vannak.

Göring miniszterelnök római tárgyalásai befejeződlek. A tárgyalásokról, melyeknek magánjellegét meg aiearjálc őrizni, nem adtak ki hivatalos jelentést. A német államférfi azonban a római német kolónia elölt tartott beszedőben hangoztatta, hogy Németország és Olaszország szorosan együtt tartanak a kommunizmus elleni küzdelmükben. ..Európa — monda Göring —- kényszervá lasztás előtt áll és az a veszély fenyegeti, hogy két ellenséges táborra szakad. Vagy rend lesz Európában, fegyelem és hit, vagy megsemmisülés és pusztulás a vérszomjas bolsevizmus jelében. A nemzetek vezetőinek dönteniük kelt. hagy meg akarják-e menteni népüket a szakadék szélén. Németországot és Olaszországot ezen a téren ugyanazon eszmények vezetik, ugyanazok tehát az ellenségeik i%.“ E kijelentések a német—olasz világnézeti frontra vonatkoznak. de nem engednek betekintést a római tárgyaláson kétségtelenül szóba került gyakorlati mcgállá- podásokba is. Ezeknek a gyakorlati megállapodásoknak egyik legfontosabb pont ja kétségtelenül Rámának és Berlinnek a spanyol kérdésben elfoglalandó további álláspontja volt, amire bizonyos fokig világosságot fognak deríteni az cmgol jegyzékre adandó német és olasz válaszok, melyek most' már sokáig nem késhetnek. Londonba érkező jelentések szerint azonban olasz részről egy nagy óbb szabású terv újabb fölvetésére is

gondolnak. Mussolini pár év előtt fölvetett négyhatalmi együttműködési tervéről volna szó, melyet annakidején Londonban és Póriéban nem nagyon elleneztek, de nem lehetett megvalósítani Lengyelországnak, a kisantantnak és bizonyos fokig Szovjetoroszor- szágnnk az ellenkezése miatt. A négyhatalmi együttműködés terve ugyanis Angliának, Olaszországnak, Németországnak és Francia- országnak kezébe tenné le Európa sorsának irányítását. Ez a koncepció érthető ellenállásra talált mindazok között, akik Európa sorsának vezetői közül így kizártnak érezték magukat s akiknek az együttműködési tervezet résztvevőivel való kapcsolataik révén sikerült is a tervet meghiúsítaniuk.

Az ellenkezés élén akkor Lengyelország állott. Varsó ellenkezése. melyet a kisantant is teljes erővel támogatott, lehetetlenné tette Pária számára, hogy hajlandóságot mutasson a római terv elfogadására. A helyzet azóta sokat változott, beavatottak szerint azonban

wzEBtem

Két román ifjú elesett a spanyol polgárháború jobbolda’án. „Isten keresztjének győzelmét“ sóvárogták a kiadott gyászjelentések szerint, szóval Demes szenvedély töltötte be lílkiiket. Ha nem, bizonnyal otthon ültek volna nyugalmas hazájukban, feleség és gyermekek mellett, bizonnyal nem áldozták volna föl a két legfőbb javukat: az életet és ifjúságot, amely csak egyszer van és pótolhatatlan. Megható és kegyetlen dolog az ilyesmi. A két önkéntes áldozatért mindnyájunknak szive fáj nemzeti és világnéz le ti kü öobség nélkül. Mint ahogy meghat tömérdek ártatlan fiatal élet elpusztulása a másik oldalon, de mindenütt a világon, ahol a véres ultima ratio-hoz folyamodnak az emberik és amikor az se lehetetlen, hogy a túlsó partról a gyilkoló tüzet épp olyan küldi, aki szivében ugyancsak Isten keresztjét hordja, mialatt a ruháján kényszerből feszeng csak a szovjet csillaga. Hány ember menekül ilyenkor a kényszertől és hány ember elhatározása lehet önkéntelen? Zűrzavar minden. De az ifjú hősi halállal szembe nem pöröghetünk és hasztalan is volna pőrölnünk. Csak igazságos hatalmi eszközök segíthetnek most, amikor az ész világos szeme épp úgy káprázik, mint ha napba nézünk, vagy legalább Ls hosszan a tűzbe meredünk. Nem pörölhettüRik a világháborúban sem, ahol más eszmények nevében parancsolták a tűzbe az embereket és amikor tömirgcsen akadtak nemes jelszavaktól föllángolt szökevények és önkéntesek, anyagi érdekektől hajtott idegen légiók és színes csapatok. A spanyol polgáritáboruban mindent ott látunk már, ami a mai hadviselés feltétele: a kényszer és lelkesedés folytán harcoló hazafit és világpolgárt, a szembekerülő testvéreket, a zsoklért vagy eszményért harcoló önkéntest. És látjuk Isten keresztjét, amely csak addig volt kapcsolatos az erőszakkal és erőszakos halállal, amíg a pogányság rajta végezté ki a rabszolgát, aztán a szeretet és jóság egyetemes jelvénye lett az igazi krisztuskodók életében ...

Az önkéntes katona ügye most uj a’akban a történelem kérdése lett. A közérdeklődés I első vonalában áll. A humanista újságíró

súlytalan tépelödéséből általános gond lett

és gondoskodás készül mindenütt miatta. Mióta a spanyol testvérharc „a világné/Jeti háború“ főpróbája lett és jövendő világháború nyitánya, szerephez jutnak a külső tényezők és már csak a kölcsönös nemzetközi megegyezés háríthatja el, hogy a béke általános fölbontása be ne következzék ezért. Az első és még meg sem oldott egyezkedés a be nem avatkozás ügyében folyik régóta, mert fé'hivaíalosan Német-. Olasz- és Oroszország és Portugália, titokban pedig Franciaország a szemben álló feleket hadiszerrel, élelemmel, katonával, cselszövénnyel, sajtóval, politikai rokonsz^nwel támogatja. Újabban az önkéntesek szökése és toborzása okoz a diplomáciának sarki gondot, mert — legalább Ls látszat szerint — máris nagyobb az idegenek szerepe a két spanyol harc vonal on, mint a benszü lőtteké. Ezek az önkéntesek, főleg a tisztek és önzetlenek nemcsak gondot, nemcsak emberi, hanem otthoni veszteséget is jelentenek, ezért kalandjukat most jobban fájlalják és féltik, mint a szabadságharcok idején a Byronokat, a lengyel menekülteket, a gari bald Isták at és a világháborúban meg utána a légionáriusokat. Mert a mai vészes hadigépezet folytán a kockázatuk sokkal nagyobb. Aztán meghosszabbítják a veszélyt, mely a békés világot fenyegeti és az önkéntelen megoldási: az Eden-diplomácia nyílt levele szerint spanyolok független döntését, mily állam- rendszerben akarnak élni: Isten keresztje, vagy más eszmény szerint-e? Franciaország ragadta meg a kezdeményezést most is, mint a b? nem avatkozás kérdésében. Meglepő módon, egyhangúlag döntött az önkéntesek toborzása és távozása ellen. Most már maguktól is tartózkodók lesznek másutt a szenvedélyes gyors áldozat fiatal hősei; gondolnak saját népük nemes érdekeire, mely nem szíveli a vére pocsékolását másutt, amíg a világegység hián létezni fognak az országok és al'amok, talán gondolnak arra is, hogy az eszményekért Isten valóságos keresztje alatt a béke fegyvereivel küzdhetnek. Mindenesetre másutt is alkalmazni fogják a francia példát. A törvény tilalmát.

Beck lengyel külügyminiszter legutóbbi párisi és londoni tárgyalásai alkutmával garanciákat kívánt és nyert is arra vonatkozó- lag, hogy a négyhatalmi terv újraéledésével Lengyelországot ne érhesse sérelem. Az is meglehet, hogy az ujubb római terv szélesebb keretek között mozog, igyekszik tekintetbe venni a lengyel ellenvetést és kizárólag a szovjetoroszok kiszorítására irányul az eu- rójrtti politikából. Az utóbbi terv is azonban, mely az első négyhatalmi terv fölvetése idején nem ütközött volna nagyobb nehézségbe, a közbejött fejlemények folytán szintén erős ettená'lnfíba fog ütközni. Ha hozzávesz- szük mindehhez London 'és Páris törekvését a Washingtonnal létrehozandó kapcsolatokra, amivel szemben viszont Berlinnek és Rómának Tokióval létrejött kapcsolatai állanak és nem habjuk tekinteten kívül n kisantant még világosan nem látható állásfoglalását is, akkor ,pem sok képzelő erő kell a vitalerület kiterjedtségének meglátásához, melyhez az uj négyhatalmi indítvány is elvezethet.

PÁRIS, január 19. A Jour genfi tudósítója a következőket telefonálta lapjának: Göring tábornok informálta az olasz politikusokat, hogy Hitler kancellár a Reichstag előtt január 30-án mondandó beszédében igen rábeszélő ajánlatot fog tenni Francia- országnak gazdasági és pénzügyi együttműködésre. Politikai együttműködésről nem lesz szó, mert ilyen téren francia—német közeledés nem hozható létre a francia— szovjet szerződés áthidalhatatlan akadálya miatt.

LONDON, január 19. Mértékadó körökben azt hiszik, hogy Rómában a négvhotalmi szerződős indítványa újjáélesztésének kérdését tanulmányozzák. Angol körökben azonban nem kaptak olyan értesülést, hogy ezt a kérdést Mussolini és Göring megvitatták volna. Londonban azt hiszik, hogy Sít Eric Drummond római angol nagykövet, aki holnap hazaérkezik, világosságot fog deríteni a helyzetre.

RÓMA, január 19. Jól értesült politikai körökből kiszivárgott hírek szerint Olaszország válaszát az angol jegyzékre, legkorábban ma küldik el. Az olasz kormány hir szerint tekintetbe fogja venni a többi országok válaszát, különösen a Szovjetoroszor- szágét, amely csődbe döntheti az angol erőfeszítéseket. Tekintetbe veszik Rómában a valenciai kormánynak azt a tervét is, hogy tömegesen honosítja a csapataiban küzdő idegen nemzetiségű önkénteseket.

LONDON, január 19. Lord Allan of Hurt- wood munkáspárti vezető kijelentette egy gyűlésen, hogy Anglia hő vágya, hogy minden olyan igazságtalanság megszűnték, ami miatt Németország panaszkodik. Németország azonban térjen vissza a Népszövetség kebelébe. Nehezen lehetne azonban ezt a jóakaratot visszaszerezni, ha Németország folytatja politikáját, ami Európának két ellenséges táborra való szakad ását idézheti elő.

LONDON, január 19. A Reuter jelenti: A legutóbbi angol jegyzékre adott szovjet választ Londonban kielégítőnek tartják, mint azt várni is lehetett a jelen körülmények között.

(Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)

Bucurestiböl jelentik: Borús ég. északkeleti, keleti szél, továbbra is változatlan hőmérséklet, délen és ke» létén kisebb havazás várható. Bucu= restiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet —7 fok, Predealon a hóréteg vastagsága 42 cm. (

1937 január 18-án. (Rador) Berlin 175.10. Amszterdam 328.50, Newyork 435.50. London 213.850, Paris 20.34, Milano 229.250, Prága 15.20, Budapest 85.75. Belgrad 10. Bucureşti 325, Varsó 82.25, Bécs 73.45,