Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-13 / 289. szám
Liíellchluelek ! íme miért nem vegyiek képesek alkoJj munkára Tudjuk, hogy * szellemi munkiit vúgzó emberek oly^n életre vonnak kényszerűvé, cmnely kizárj.» oi fizikai aktiv tise miáltal j szervezetnek elju rjtvnt élelmiszerek elégési folyamatában zavarok állnak be. F.z okból az. elfogyasztó t táplálék csak kis mértékben les/ átváltoztatva és ti testben elosztva, úgyhogy nagyobb réve hosszabb klón át a gyomorban es bélben marad. Ebből kifolyólag a bágy:xlt\'g, amit é "kezes után mindenki érez, az intel' ektue.’eknél még állandóbb jellegű lesv. és tto emésztés egész folyamára alatt tart. Pedig épen a tzellemi munkások azok, akiknek különösen van szükségük arra*, hogy munkaközben jó hangul? kin -egyenek. Azonban v*n erre a> betegségre — amely .súlyos következményekkel is járhat — egy gyógyszer, «■mi biztos és felülmúlhatatlan. A Gartro D. amerikai készítmény olyan tulajdonságokkal bír, ame'yek az összes gyomor és be búit ;Imáknál kitűnő eredményeke értek el, amelyek ezeknek, valamint ® velük kapcsolatban, levő szerveknek normál Hí működését biztosítják. Gastro D. kapható az ország összes gyógyszertáraiban és drogériáiban, vagy postán megrendelhető íjo lej u ánvéc mellett Császár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Ca'ca Victoriei 124. KftnOllCIGANYOK FOSZTOGATNAK SA- LAJ-MEG VÉBEN. S aiiIrul-Silvuliléiről jelentik t A megy ében Uniót nu jelenlek a kólmr- cigiinyok, akik kiUönlbuMi u falvakban sora zatoc rab’ásókat ó.s fosztogatásokat hajtanak végre. Legutóbb 1‘erecen kö/.sóg több gazdáját fosztották ki. A elgánykaraván este érkezett 11 köz.séglN* és néhányan a jólils/e- mii falusiaktól kérlek éjszakai szállást. Suj- Ius János gazdálkodó házában több cigánynak adott helyet, akik éjszaka altatószerre! elkábitetták a gazdát é.s k fosztották lakását. A c.se ml őrségen kiderült, hogy több hasonló eset történt azon éjszaka a községben. A kamváitnak nyouutveszett. A csend- őrség megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a cigányokat elfoghassák. NŐI BETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSÁNÁL a természetes FERENC JÓZSEF keserüvizet gyakran alkalmazzák, mert könnyen bevehető, rendkívül enyhe hashajtó, hatása ped-g gyorsan és minden kellemetlenség nélkül bekövetkezik. Orvosok ajánlják. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa. 50*000 Minden 50 lejt meghaladó vásárlásnál szép tárgyat adunk KflKHCSOIZYI asáttDÉ K SZETOSZTMSH IREGKEZDODÖTT! 11 w m .4 feél világpolitikája Az angol atkoímányválságíól a francia kormányválságig CRISTAL CLUJ-BUCURESTII mamBBmmm A külpolitikai érdeklődést egész hét foOyarn án szin-te kizárólag az angol alkotmány válság foglalja le. Soha nem látszott világosabban, hogy Aog’ia döntő 'belső kérdései menynyire vili ágkérdések is egyuttafl. A brit világhatalom nemcsak hatalmi kapcsolatai, hanem erkölcsi és szellemi vonatkozásai révem is ma talán míg iaikáhb a nemzetközi élet előterében áW, mint va-’aha. Pedig az utolsó években igazán nem hivatkozhatott csir.flogó kül/poLitikai sikerekre, nagy nemzetközi vitákban imkáhb sikertelenségek jutottak osztályrészül. Különös belső szilárdsága, kulfu- rális életének folytonossága, ereje, nyugodt, idegességmentes tevékenysége, méllyel úgy belügyeit, mint külügyeit iiitézi, feléje fordítja mégis romdazoknak reményei jes tek-iln- tetét, akiik úgy érzik, hogy ez európai knl- turélet folytonosságát sem lehet beteges lázálmokkal tartósan megszak'tani. .Anglia ezen a héten újra kivételei példáját adta egy erejében biztos nagy nép nyugodt és méltósá- gos viselkedésének. A királykérdést, melyről azt lehetett volna hinni, hogy súlyos veszedelmeket rejt magában, úgy oldotta meg, hogy az angol hatalom bél só és külső kisugárzása előtt nem maradt belő'e vissza semminemű akadály. Erre szükség is volt, mert a nagy nemzetközi hatalmi játszmában legnagyobb) mértékben megérzőit voűtna egy olyan játékosnak akár rövid időre terjedő távolmaradása is, mint az Angliáé. A Foreign Office s’züntéen tevékenysége azonban a válság alatt sem esőkként, sőt minden jel szerint igen fontos lépések felé is vezette a brit külpolitikát. A mult bét foOíyamán az angol külpolitika két nagy jelent őségni akciója váfit nyilvánossá, amelyok természetesen kétoldalú tevékenysége nem tisztán az Angliából induló tevékenységre vezethetők vissza. Egyik az angol—olasz megegyezés létrehozása, másik a francia—angol közvetítési terv a spanyol polgárháború megszüntetése érdekében. —- Mindkettő kétségtelenül már előbb megkezdődött tárgyalásoknak az eredménye, még:s mindkettő, de különösen az angol—olasz megegyezés arra mirtat, hogy a londoni külpolitika tevékenységében szünet nem állott he. Sőt éppen a kirái!yvánsággal kapcsolat kan meg lehet áll'ajpiitani, hogy az ezen a téren talált megoldás is az angol külpolitika egy harmadik irányban való tevékenységét készítheti elő. VIII. Edward lete'epedése az Egyesült-Államokban alighanem ujahb kapcsolatokat fog teremteni a két angolszász nagyhatalom között, amelyek ezeket a kap650 fejéri gaíails^i Bucurestike és vissza Indulás minden hétfen este 8.25-kor, vissz utazás szerdán esti SMŐ ónka'. Kfrács^nyl vonatnnk Slnalaba és Buea restibe derember v3-án, szerdán e-te indul, visszaindu Bucur stitől 27-án, vasárnap este. Utazásaink gyor von ittál, külön Pullmann kocsib n történnek. Biztosítsa helyét jó éő e. Jegyek válthatók: „Ce.itropa1 utazási vállalat képviselete: „Aglmex“ ügynökségnél, Cluj, Plata Uairil 3. - Telefon: 2—23. csőlátókat az utolsó időben láthatólag erősen keresik. Az angol-szász megegyezés irészleteit még nem tett. k közzé. Ezek pontos megát lap itása minden jel szerint még további megbeszélések tárgyát képezi. Az általános megegyezés azonban a főbb kérdések tekintetében annjóra készen áll, hogy úgy Londonból, mint Rómából január elsejére a szerződés teljes szövegének közzétételt leghatározottabban ígérik már. A megegyezés a Földközi-tengerre voiratkozik, de következményeiben természetesen kihat mindkét féi külpolitikájának többi kérdéseire is. Sőt nyilvánva'óan kihat Anglián keresztül Olaszországnak Fran-' ciaor szaggal való viszonyára és viszont Olaszországon keresztül bizonyos tekintetben Angliának és Franciaországnak Olaszország baráti államin'ivali va’ó viszonyára is. Mindkét hatalom számára életkérdést jelentenek a Földközi-tenger kérdései. Olaszország számára a külpolitika majdnem egyértelmű a Földközi-tengeri politikával. Ugyannyira, hogy az európai hatalmi játékban való szereplése is mindenekelőtt Földközi-tengeri politikájának függvényét képezi. Mussolini teljes erőivel igyekszik érvényesíteni Olaszország érdekeit minden szükséges vonalon, fél- szemrríel azonban mind’g Q~aszország Földközi-tengeri érdekei felé tekint, bármilyen irányú külpolitikai sakkhuzásnál. Érthető dolog tehát, ha az abessziniai háború óta O'aszország legnagyobb jelentőségű külpolitikai tevékenységéneji a Földközi-tengeri megegyezés érdekében Angliával folytatott tárgyalást tartják. Anglia részére sok tekintetben ugyanez a helyzet. A Föld közi-tengeri kérdései, tisztázása, köztük első sorban az Olaszországgal való mgegyez és, a brit világ politika elsődleges érdeke, amelynek megoldása nélkül London többi világpolitikai lépései alól is hiányzik a szilárd ta’aj. Az olasz—angol megegyezés igy rendkívül komoly értéket jelenthet úgy London, mint Róma számára és eredményeivel nemcsak a Földközi-tengerre szorítkozik, hanem sok más téren is mozgási szabadságot biztosíthat a megegyezés mindkét résztvevője számára. Az angol külpolitika igy szerzett mozgási szabadsága minden bizonnyal hozzájárulhatott ahhoz, hogy London és Paris megvalósítani próbálják egyidő óta táplált közbelépési tervüket a spanyol polgárháború megszüntetése érdekében. A spanyol helyzet mindinkább a háborúskodó felek kimerülésére mutat. Hosszú háború vitelére, melyben az egyik fél egy egész ország területét akarja elfoglalni, a másik kiterjedt fronton akar védekezni ezzel a támadással szemben, nem elég a bármilyen bőségesen is vesztegetett külföldi segítség. Spanyolország több mint húszmillió lakosságából alig pár százezer vesz részt az ország nyugalmát feldúló és jólétét tönkretevő harcokban. Bizonyára nem túlzás annak feltételezése, hogy a harcoktól távol- álló mintegy húszmillió ember mindenek előtt a béke visszatérését sóvárogja. Amint Roosevelt elnök multheti buenos-airesi beszédében mondta, „az egyszerű ember mindenütt a világon békét, béké, békét kíván“. A spanyol milliók pedig túlnyomó részben szintén ilyen egyszerű emberekből adódnak. Franco tábornok gyors sikerűnek Ígérkező támadása, hónapok véres harcai után, minden jel szerint megtorpant Madrid előtt Már tél van s a fáradság kétségtelen jeled után, igen kevéssé valószínű, hogy egy téli hadjárat Spanyolország inég me gh ód Hatten, majdnem felerészének birtokába juttathassa még. Az angol polit.ka azt hiszi, hogy egy olyan megoldás, melyet a közbelső vonalon lehetne létrehozni s amely úgy a baloldali, mint jobboldali szélsőségek elől elzárná a teljes siker útját, megfelelne a spanyol nép érdekeinek — és megfelelne természetesen az angol érdekeknek is, melyek nagy előszeretettel szokták a támadó filantrópé jelmezét felöltoni, ha igy a brit külpolitika érdekeit jobban szolgálhatják. Amíg azonban a közbelépési terv egyik tényezője, az angol kormány szilárdan került ki az alkotmányválsággal fenyegető napok nagy megpróbáltatásaiból, addig a másik tényező, a párisi kormány alatt meglehetősen inog a talaj. A londoni külpolitika, mely a háború bevégzése óta a mostaninál nagyobb hajlandóságot az angolokkal való együttműködésre nein talált Párisban, igyekszik is minden módon segíteni a francia kormány helyzetén. A „Times“ szerint már tiz éve fennálló, kölcsönös katonai támogatási szerződésnek nyilvánosságra hozása részben szintén ezt a célt akarta szolgálni. Az a többség, amelyet a párisi kamara a Blum-kormány külpolitikájának legutóbb is juttatott, sok tekintetben a szerződés nyilvánosságra hozatalának az eredménye. A többség azonban nem tisztán népfront! elemekből tevődött össze. Sőt, a népfront egyik jelentős pártja, a kommunista párt hiányzott belőle,. Nem szavazott a Blum-(kormány ellen, de távoltartotta magát a szavazástól. Viszont Blum miniszterelnök többizben kijelentette, hogy nem hajlandó csak népfronti többségre támaszkodva kormányozni. Ha tehát a kommunisták rövid időn belül nem változtatnak álláspontjukon, a kormányválság virtualiler megnyitódnak tekinthető. Párisban napok előtt már el is terjedt a hire annak, hogy Blum lemond s a kormánypártok koncentrációja, a kommunisták kivülhagyásával, valamennyire jobb felé tolódik. Beszéltek a radikális balpárti Daladier hadügyminiszternek, vagy esetleg Chau temps, ugyancsak baloldali radikálispárti vezérnek a miniszterelnökségéről. Egyelőre azonban nem került erre a sor, mert Blum miniszterelnök, amint egyik beszédében kijelentette, még bizonyos türelmi időt akar adni a kommunista pártnak. Nagy nehézségekbe ütközne azonban ma, egy a jelenleginél mérsékeltebb irányú kormány megalakítása azért is, mert a többmillió munkást magában foglaló Általános Munkásszervezet ragaszkodik a szocialisták által vezetett kormányhoz. Viszont a francia külpolitikának az angolokkal párhuzamos jövő lépéseit nagy mértékben elősegítené egy szocialista-radikális kormány, melyet szabad mozgásában nem gátolnának a kommunisták. tDelbos külügyminiszternek a hét folyamán tartott külpolitikai expozéja különben igen barátságos szavukat tartalmazott Németország feló is. Német részről azonban azt a megállapítást tették, hogy a barátságos szavakból ezúttal is hiányzott az őszinteség lendülete és inkább „erkölcsi alibit akartak a békeszerető párisi kormány részére szolgáltatni, mint valódi közeledési hajlandóságot Berlin felé“, ,- - - - ■—s mi m a romín sí jió CURENTUL: Jugoszlávia elhatározta, hogy megszünteti a vízumkényszert a romániai uPtsokra vonatkozóan. Akármilyen későn érkezeit az intézkedés, mégis kedvezően fogadjuk. A rendszert Itália hívta életre, midőn jéural előbb több állammal, igy Romániával szemben is, a vlzumoztatást elengedte. Jugoszlávia példáját most Csehszlovákia, Törökország, Görögország és mindenekelőtt Franciaország kell kövesse. A rendelkezés a kis- antrrnt él niakar ásót és alkalmazkodási képességét igazolja. Az egység és összefogás tehát kétségbevonhatutlanul létezik, csak közös ellenségre van szükség. A közös ellenség nem fog megnőni, szerény szerepet fog játszani. Más fog megtámadni érdekében s az osztozkodáshoz fog jönni. Nincs tehát egyéb megoldás, mint erős fegyverize zés. Bratianu jelszava értelmében: „Prin noi insine“ — mi a magunk erejéből kell erősek legyünk. ADEVERUL: Nem tudjuk, mit aJzar a parlament s az a benyomásunk, mintha bizonyítékot szeretnének nyújtani annak igazolására, hogy felesleges az egész parlamenti rendszer. A parhrment be kell bizonyítsa hasznosságed s dolgoznia kell. A mi parlamentünk alig létezik ezzel szemben. Hosszú, szerencsés iHikációkat vesz igénybe, melyeket szürke tárgyalások szalzitanak meg. Tul- hosszu álomhoz hasonlít ez a helyzet, mely csak akkor szaketd meg, midőn egyik oldaláról a másikra fordul a beteg. A felirati vita bebizonyította, hogy van elég intelligens, tehetséges képviselőnk, aztán tartalmatlan felszólalások és egyszerű nyilatkozatok következtek. Nemcsak a liberálisokat, de a nemzeti-paraszt pártot is hibáztatjuk, mert megelégedett azzal, hogij a felirati vita során egyszerű nyilatkozatot olvasson fel. A párt nem mondhat le arról a helyről, melyet annyi munkával szerzett. A kormány késik az uj állami költségvetés beterjesztésével. Utolsó napra várnak, hogy szokásuk szerint sebtében intézzék el az ügyeket. így a két legnagyobb párt egyformán ad akot a parlamenti rendszer kiküszöbölésére. Ez az egyetlen terület, melyen eygüttmüköd.nek s éppen erről az együttműködésről kellene lemondani az ország érdekében. Uj Herrz^eg Ferenc könyv: PRO LIBERTATE. Rákóezy Ferenc regénye. Két kötet, 600 oldal, fűzve 288, kötve 432, egész bőrben, számozott példány, a szerző aláírásával 600 lej az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel azonnal küldjük. Kérjen ingyenes könyvjegyzéket Bízonyiljuk I árainkkal és áruinkkal hogy lego!csőlt kan nálunk vásárolhat. FRAŢII férfidivat-különlegességek Clof, P- ISitürli 28
