Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-09 / 285. szám
Országos mozgalmat indítanak a Cltij-i ékszerészek a nemesfémkereskedelem megrendszabályozása ellen CLUJ. (Az Ellenzők tudósítójától.) A nemesfém-kereskedelem megrendszabály ozására vonatkozó mult számainkban közölt reai- delel a nemesfém feldolgozó iparosok között nagy riadalmai keltett, mert a ne- mesfém-ieresk'edelem államosítása életlehetőségüket nehezíti meg. Azt hangoztatják ugyanis az ékszerészek, hogy az arany, ezüst és platina uvagánosokáltal való vételének és eladásának betiltása korlátozza az egyéni szabadságot és tulajdonjogot s ezért az alkotmány-törvény rendelkezéseibe ütközik. Vannak ugyanis nagyon sokan olyanok, akik ékszervásár- lásaikat nem akarják dobraüln'i, varrnak viszont Olyan megszorult emberek is, akik családi ékszereiktől kénytelenek megválni, az uj rendelkezés életbeléptelése után erre csak úgy lesz módjuk, ha az ékszerészek nevüket lajstromozzák, bogy azután a Nemzeti Bank a bejegyzés hitelességét ellenőrizhesse. Éppen ezért az érdiekéit nemesfém-feldolgozó iparosok elhatá/rozták, hogy veszélyez, letett üzleti érdekeik megvédése és a sérelmes rendelkezés módosítása érdekében országos mozgalmat indítanak. Két évig tilos mind n építkezés — Németországban BERLIN!, (december 2.1 Tavaly a munkanélküliség elleni küzdelem egyik föeszkö- zének tartották házak renoválását, lakások osztását és modernizálását, stb. s ezért igyekezett az állam ezt minden esszköz/.e! elősegíteni. így nevezetesen a munkákhoz 50 százalékos ,,Z\>sctHiss“-t, készpénzhozzájárulást is adott. — Azóta azonban ez az irányzat megváltozott. A német áléam a nyersanyagokat most egyéb célokra óhajtja felhasználni s ezért a „Zuschuss“-okat teljesen eltörölte. A nyersanyaggal annyira takarékoskodnak, hogy ol*jfestékeket például csak a homlok za- tokon tehet alkakmazni. A fémek alkalmazását is korlátozták. Ezen tulmenőleg is azonban a inagánépiLkezése- ket korlátok, közé óhajtja szoót&ni. Ennek egyik tanujele a ,,Reicbsacbeitmmister‘‘ uj rendelete, mely felhatalmazza a községeket, hogy kétévi időtartamra az építkezéseket megtiltsák. Építkezéssel egy tekintet aöó esik nagyobb- méretü földtöttós és leásás. Ezzel a joggal még egy község sem élt, de enélkü>l is nehézségek gördülnek az épít. kezes útjába. Már eddig is a Goring miniszterelnök felügyelete alatt álló kormány- biztosság engedélye kellett oly házak építéséhez, amelyekben legalább 50 lakás ran, oly nem mezőgazdasági településekhez, amelyeknél legalább 25 ház épül, vagy oly gyár, vagy műhely létesítéséhez, amelynél 40-nél több munkást foglalkoztat és vagy nagyszabású munkát vo-nt volna maga után, vagy 25 murrkásosalád elhelyezésére szolgáló házak építését tette volna szükségessé. Ezen tulmenőleg engedély szükséges december 1-től kezdődően minden olyan magas- vagy mélyitési munkához, amely 5000 márkát túlhalad, ha magáoépitke- zésről van szó, 25.000 márkát túlhalad, ha középitkezésröl van szó. Ugyancsak itt emffitlvető meg, hogy tilos lakásokat ipari helyiséggé átalakítani. Még egv-két évvel ezelőtt nagy lakásbőség volt; ma belitettség jelei mutatkoznak, sőt egv-két szobás lakásokban hiányról beszélhetünk. Nem mondható ez azonban az üzlet- és irodahelyiségekről. A házak árai emelkedő tendenciát mutatnak. Jelzálogkölcsönök kaphatók. Tizéves kölcsönöknél 4—5 százalékos árfolyam lev on ás van érvényben. Ingatlanrészvénytársaságök jelzálogkölcsönt azonban csak személyi kezesség mellett kaphatnak. Egyáltalában al- konyodik az. ingatlan rész vén y t ársa súgok n ak, amennyiben a kis részvényársaságok kényszerfelszámolását helyezték kilátásba. A Kisiparos Szövetség Cluj-i fiókja megkezdte a románnyelvü tanfolyamot, mely teljesen ingyenes. Jelentkezők úgy a kezdő, mint a haladó tanfolyamra még elfogadtatnak a délelőtti órákban a P. Mihai Viteazul 17. alatti irodában. A tanfolyamon este 7—8 óra között tartati'k. Ugyanott 6—7 óráig az aktuális gazdasági és ipari ügyekről előadások tartatnak. Az EIJLENZEK a haladás! szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa. Közeledik az élesztőkért©!! uralkodásának végnapjai Az ország élesztősziikségleté; tudvaievő- leg az aradi Neuman, az oradeai Mosko- v;ts, a sein Vatman Kjlein-Katona, a hnp- nar-brasovi Neustätter, a s biui Ikely-Him- me farben. a bucureşti Bragadiru és a bucovina; Grigorcea-gyárak látják el. Ezek a gyárak nyereségük fokozása érdekében kartellbe ép.-ek, aminek eredménye az éilesztő árának rohamos áremelkedése volt. Az clesztőkartell uralmát már többen és többször meg akarták törni, de eredménytelenül. De most valószínűleg sikerülni fog. Timotei Moldovan, turdamegyei lakos az illetéke-, fórumoktól öt ízben ;s kapott élesz- tagyár felállítására engedélyt, de az éleszlő- kartell beavatkozása következtében mindig visszavonták. Moldovan vég>ő elkeseredésében .a cluji ítélőtáblánál közigazgatási per: indított a pénzügyminiszter és a szeszmonopol igazgatósága ellen, engedélyéneik visszavonása miatt. Az állami szervek jogi képviselői, a kartell nevében pedig a sireti élesztőgyár a panasz visszautasítását kérték, de a bíróság helyt adott kérésének s megállapította, hogy az élesztőgyár működésének megkezdésére kiadott engedély visszavonása törvénytelen. Ez a határozat azt jelenti, hogy — ha a felsőbíróságok is helybenhagyják az Ítéletet — rövidesen megkezdi működését az első kartellen kivül álló élesztőgyár és olcsóbb lesz az élesztő, ami a sütőiparosoknak életérdeke. ü ncü íörvcnisici is menfesiteiíc 0 husiporosohai a forgalmiadé fizetése elől CL-UJ, december hó. Közöltük, hogy' a helyi pénzügyigazgatóság forgalmi ellenőrei 119 husiparos ellen ki húgás i jegyzőkönyvet vettek fel és másfélmillió lej pénzbírságot vetettek ki. mert nem vezettek forgalmi adó regisztert és nem jegyezték fel a Lajstromba a forgalomba hozott nyersbőröket és hentesárukat. Előző szaunáinkban már közöltük, hogy* 1 az aradi törvényszék egy konkrét esetben megsemmisitelte az aradi pénzügyigazgatóság által felvett kihágásj jegyzőkönyvet. Hasonló álláspontot foglalt el a közelmúltban a deji j törvényszék is. A deji pénzügyigazgatóság ! ellenőrei ugyanis a múlt évben kiíhágiási I jegyzőkönyvet vettek fel Szilágyi Albert mé- szárosmester ellen a forgalmi adó 22. szakasza alapján, mert nem vezetett forgalmi adó regisztert és nem jegyeztette az eladott nyersbőröket. A deji törvényszék 1777—4—1935. számú határoz áfáival a megtartott tárgyalás után megs-emm i si tette a bírságolásról felvett jegyzőkönyvet és helyet adott Szilágyi felebbezésének. Az ítélet indokolása kimondja, hogy' a forgalmi adótörvény hivatkozott szakasza általában mentesíti a kisiparosokat a forgalmi adó fizetése alól és csak azokra az iprosokra hivatkozik, akik épp 5 lóerőnél nagyobb motoros erőt használnak fel és hét munkásnál többet foglalkoztatok. Minthogy a pénzűgyminiszter végrehajtási utasítása hangsúlyozza, hogy forgalmi adó fizetésére csak a kereskedelmi (vállalatok kötelesek s minthogy er felebbezö igazolta, hogy üzemében motorikus erőt nem használt és csak egyetlen segédet alkalmazj sőt iparáról le is mondott, a kihágást jegyzőkönyv szabálytalan és azt meg kell semmisíteni. Ez ellen a határozat ellen a pénzügyigazgatóság képviselője nem adott be felebbezést s így az jogerős. Valószínű tehát, hogy a chiji mészárosok forgalmi kihágási ügyében a cluji törvényszék is hasonló álláspontot foglal el, bár lehetséges, hogy erre sor sem kerül, minthogy a bírságolásról szóló végzéseket senki sem kapta még kézhez. —■mnini c ■win ■■■ uimi 1 !■ A közigazgatási tábla sem ismerte el az épitőiparosok szerzett jogait CLUJ, december hó. Az építőiparosokat rendkívül közelről érintő ügy került szombaton a városi tanács elé. A mérnöki hivatal jelentette ugyanis, a váro- j sí tanácsnak, hogy a helyi közigazgatási táb- j hí visszaút ásította az építőiparosok az épit. j kezési engedélyek kiadásának megtartása cl- I len beadott jelebbezésüket s miután az írde- I keltek nem fnlebbezték meg, az jogerőre emelkedett. Ezt a felebbezést dr. Marian Lajos építész és a kőművesmesterek adIák be a városi mérnöki hivatal, illetőleg a városi tanács ( ama határozata ellen, melyben az építészkamarai törvény rendelkezésére hivatkozva szabályozta az építési engedélyek kiadásának módjait, valamint az építész mérnökök és é p i tömés terek jogkörét. Felebbe zésükben, melyhez csalki koztak a kőmv-^mesterek is, előadták, hogy sérelmes az 1934 április 4-én kiadott rendelet, meri az figyelmen kivül hagyta a szerzett jogokai melyeket az 1884. óvi ipartörvény fektetett le és amely rvényben van mindaddig, míg az építészkamara felvételük ügyében végleges döntést nem hoz. A kőművesmesterek azt hangoztatták, hogy a városi tanács határozata már azért is sé reime», mert az ellentétben áll az 1913. évi 32396 sz. miniszteri rendelettel, az 1884. évi ipartörvénnyel, melynek hatályát a kormányzó tanács is fenntartotta. Ellentétben van a határozat az épitészkamarai törvénynyel és végrehajtási utasításával is. A közigazgatási tábla hosszabb indokolásban, melyet később közlünk, visszautasította az építőiparosok fe’ebbezését és megerősítette a városi tanács, illetőleg a mérnöki hivatal határozatát. Csodálkozunk azon, hogy az érdekeltek közül ezt a: elsőfokú határozatot senki sem fetebbezte meg, mert ezzel elvágták lehetőségéi az ujabbi jogorvoslatnak. Vasárnap dél élőit voh a sza bó szindikátus gyűlése Megkezdte tnühödéséta szindikátus és az anyagbeszerző szövetkezei CLUJ. december hó. A cluji cipész iparosok szindikátusának megalakulása után vasárnap délelőtt a szabó- iparosok szindikátusa is működésbe lépett, ncpes gyűlést tartva, melyen a szindikátus fontosságát ismertették és a szakmai sérelmeket tárták fel. A gyűlést Corondan Jánoo elnök nyitóira meg, majd Cristea titkár tette meg előterjesztését. A gyűlésen E>ávid József javaslatot terjesztett elő, melyben azt ajánlja, hogy a szr’ndikáitus tegye meg a lépéseket abban az irányban, hogy az öltönyökhöz szükséges kellékeket ezután csak is a szabómesterek adhassák, mert a rendelő- közönség a kereskedőktől mindig hiányosan kapja a hozzávalókat. A szindikátusi gyűlés Dávid javallatát több felszólalás után magáévá tette és ez irányban a szükséges intézkedéseket megteszi. Nagy Albert a könyve.és elrendelése ellen emel kifogást és azt javasolja, hogy ebben az ügyben az össziparosság- nak kéne megmozdulni, ment az eddigi sok teher mellett a könyvelés bevezetése és köte- lezővététele újabb striyos terhet jelent az ipa rosságnak. Ezután még ifj. "Wantraub József, Kurta János, Pét kés S^, Dávid Áron és még mások szólaltak fel. Végül az elnök felhívást intézett a tagokhoz, hogy a megalakított anyagbeszerző szövetkezetét támogassák, mely kellék-árukban már is a mesterek rendelkezésére áll. A közgyűlés Corondán elnök szavaival ért véget. A ruhakészítő műhelyek forgalmi adója. A pénzügyminiszter a ruhakészítő műhelyek forgalmi adóját újabban a következőkép szabályozta: i. Ha a ruha a műhely által adott anyagból készült, akkor a ruha eladási ára után kell a forgalmi adót számítani. 2. Ha a ruhái; megrendelés alapján, a megrendelő által hozott anyagból készítik, akkor a készítési dij után fizetendő a forgalmi adó. 3. I Ha a megrendelés üzlet számára történt, akkor a kereskedő köteles a forgalmi adót az anyag utón fizetni. 4. Ha viszont a kereskedőt mentesítették a forgallmi adó megfizetése alól, akkor ugyanazt az összege: köteles fizetni, amit a műhely fizet a munka- díj után. Béremelési mozgalmat indítottak a timi- soarai szabómunkások. A szabóipar munkások órabéreiknek tizenöt százalékos felemelését kérték a mesterektől. Kérelmüket az általános drágasággal indokolják. A meste rek arra hivatkoznak, hogy az állami, városi és magán-alkalmazót:ák sem részesültek a drágaságra vaió t-ek.ntetie! fizetésemelésben és azt a szabósegédeknek sem adhatják meg Miután a munkások és a munkaadók közölt nem jött létre megegyezés, ebben az ügyben a munkaügyi felügyelőség dönt.
