Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-06 / 283. szám

£ FLLRNTßK 19 3 b december b. ■MBK BHBBBSH A lelki egyén ség önállósága • • • Sok milliárd id.~jpcjt össxjiték«, évmillAs múlt, Uji fejlődés cs chcz mérten eenyótSen rövid e^voni élet, egyéni fejlődés sz.’.bj.i meg a leld egyéniség és u lelkes én minden megnyilvánulá* >ir, cbmclvben értelem és érzelem együttesen a'l- kotják a/, emberi elme világát. Az egyéni rövid' élet, — cmely átmeneti értc- ieanben vetr — extk úgy tehető boldoggá, vagy elviselhetővé, ha egészségünket megőrizzük. A vi­lághírű Gastro D., nme y .'.7. amerikai gyógynö­vény kivonatával készül, amelyet három zsen á- Cs tudós fedezett fel, a legsúlyosabb R>’omor éfl bélbajok valamint epe. vese és májztivarok ese­teiben rövid kúra' után a legkitűnőbb cívdménye- ket mutatta föl, amit sokezer hiáa és köszönő­levél igazol. Gae ro D. kapható az ország összes gyógy­szertáráéban és drogériáiban, vagv postán meg­rendelhető ito lej utánvát mellett Csiszár E. gyógyszertárában, Bucureşti, Calea Victoriei 124. ■tMBMM«aa«MilgaBaiMn‘JL3MMBMlMBBn FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiiili- tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piát« Unirii, ■■BBHIBDHBHEDBBnHHn Összeférhetetlen tanítónő TARGU MURES, december 5. Botrányos rágalmazást perrel foglal­kozott a Targu-Mures-i Ítélőtábla. A vádirat szerint Hortensia Ceontea Band i tanítónő Iacob Vescan nevű kollégáját a tanteremben a tanulók előtt súlyos rá­galmakkal illette. Vescan ezért eljárást indított a magáról megfeledkezett taní­tónő ellen. A járásbíróság bűnösnek találta a hi­vatalához nem méltóan viselkedő tanító­nőt és 500 lej pénzbüntetésre ítélte és elmarasztalta 400 lej perkölségben is. Hortensia Ceontea tanítónő előbb a törvényszékhez, majd a táblához feleb* bezett, azonban mindkét bíróság hely­benhagyta az elsőfokú Ítéletet. 50.000 KflSflCSORYI ASáRSÉK Minden 50 lejt mégha.adó vá­sárlásnál szép tárgyat adunk SZÉTOSZTÁSA IHE6KEZDODOTT! I! A hét világpolitikája Átmeneti napok régi és újabb válságok között A világpo'iiika elmúlt hete különösebh események nélkül, értsd: válságos események nélkül zajlott le. Átmenet volt régi és újabb vagy ujraszülető válságok között, amelyek közül sem o már lezaj’othak nem jutottak megoldáshoz, sem a várhatók számára nem látszik megoldási lehetőség. A múlt hét az­zal az izgalommal zárult, melyet a német— japán megegyezés kellett az el’enkezö irány­ban érdekeltek között, a .jövő hét a népszö­vetségi tanács vitáinak hete, ahol megint elkerülhetetlenül ki kell teregetni az Európa tengeri kígyójává vált, megoldhatatlan spi- nyol vá'ságoL Közben a nagy nemzetközi játszma főjátékosát, Angliát szabad mozgá­sába ti rövid időre ljelsq alkotmányjogi vál­ság gátolja, a brit birodalom történetében azonban akárhányszor egybeesnek az ilyen belső válságok a 1 oala Imi terjeszkedés legsi­keresebb klőpontjaival. Az angol külpoliti­ka eznttal sem látszik különösen korláto­zottnak a belső nehézségek miatt. Késedelem nélkül teszi meg el'enhuzásait a külpolitika eseményeivel szemben, melyek közölt ezúttal olyan világpolitikai jelentőségű lépés is sze­repel, mint a német—japán egyezmény. Eu­rópa keletén, különösen a Dunovidéken, szintén erős kü'politikai mozgalmasig álla­pítható meg, mely azonban a bizalmas tár­gyalásokból még nem nőtt ki annyira, hogy a nyilvánosság számára is határozott alakot ölthessen. Valószínűleg ez a határozott alak hiányzik a bizalmas tárgyalásoklbó' is, me­lyek alighanem a tapogatózás stádiumában allanak még. Bizonyos hajlandóság a válto­zásokra és az eddigi merev keretek megln- zitására azonban kétségtelenül érezhető it­ten is. Amerikában uj és hatalmas nemzetek közti alakulat van kia'akuló félben. Romse- •oelt elnök személyesen látogatja vég!g a szá­mottevő amerikai államok fővárosait és a buenos-airesi pánamerikai kongresszuson a demokratikus amerikai szellem egységének jelentőségét hangsúlyozta a világ további aíaku'ásáira. A két nagy nyugati hatalom. Anglia és Franciaország, tisztában vannak az Amerikában készülő alakulat fontosságá­val és látható törekvéssel igyekeznek hozzá­simulni az Egyesült-Államok vezetése a'att fölépü'ő uj nagy világpolitikai tényezőhöz. Európa mind fenyegetőbbé váló széthullása (pillanatában az amerikai integrálódás olyan esemény, melyet a külpolitika megfigyelői különösen számiba kell ’ hogy vegyenek. Ha nem valósul meg a nyugati egyez­mény. Az elmúlt héten a nyugati ha­talmak külpolitikai vezetői egész sor olyan nyilatkozatot tettek, me­lyek kétségtelenül a német—japán egyez­ménnyel és azzal a véleményükkel áPanaik összefüggésben, hogy az uj locamói egyez­mény néven tervezett nyugati egyezmény aligha lesz megvalósítható. Ezek a nyilatko­zatok mindenekelőtt egy be nem vallott, de tény'eg létező, kölcsönös védelmi szövetség fennállását szögezték le Anglia, Franciaor­szág és Belgium között. Eden fölt Timién ha­tározott hangú beszédben körvonalazta azo­kat a kötelezettségeket, amelyek « most tel­jes rohamban kiépülő angol haderőre vár­nak. Ezek között a kötelezettségek között elsősorban szerepel a francia keleti határok megvédése abban az esetben, ha a Német­ország bevonásával tervezett kölcsönös nyu­gati viszontbiztosítási paktum nem jön létre, amivel szemben párisi megnyilatkozások vi­szont Franciaország hasonló kötelezettségét ismerték el az angol határok megvéd kére. Nem kevésbé félreérthetetlen módon vállal­ta ezt a köte'ezettséget Eden Belgiummal szemben is Van Zeeland i>elga miniszterel­nök londoni látogatása alkalmával. Baldwin már előbb kijelentette, hogy Belgium bizton­sága életkérdés Angliára nézve, Eden most újra megerősítette ezt, amihez Van Zeeland a1 angol államférfiak helyeslése közben tette hozzá, hogy Belgium Nyugaténrópa kimoz­díthat atlan sarokköve. Az angol külpolitika azonban az európai sakkjáüókban meglepő módom túl is viszi hú­zásait a nyugati sakktáblán. Varsóban pél­dául régóta nem vált ennyire tevéken}’ az an­gol diplomácia, mint mostanában. Még 1925- ben is, mikor az első locannói szerződést megkötötték, nagy eréllyel védekeztek az an­golok a lengyelek érdekében való kötelezett- ségváLla'ástól. Az uj „keresztes háború“ le­hetősége azonban — ahogy Londonban a kommunista fasiszta világszakadást hívják — megnyerte az angolokat annak, hogy fel­ismerjék a közbeeső területek jelentőségét és igy a legnagyobb közbeeső államnak, Len­gyelországnak jelentőségét is. Az angol sajtó hosszú fejtegetésekben mutat rá a Németor­szág és Oroszország közötti területek fontos­ságára és ma már nincs több ellenállás Lon­donban Beck lengyel külügyminiszter kíván­ságával szemben, hogy .Anglia egyetlen lépé­sével szemben se lazítsa ezután sem a len­gyel—francia automatikusan működő védel­mi szövetséget, sem Lengyelországnak a né­metekkel tiz évre kötött kö’csönös megnem­támadási szerződését. Lengyelország igy bi­zonyos fok-g az angoloknak a franciákkal szorosodó kötelékei révén Ls Anglia védelme alá kerül. Ezzel szemben viszont lekötötte magát az angol népszövetségi (politika mel'é, amely eddig Varsóban nem sok rokonszen­vet élvezett. Játék London, Paris és Moszkva kö­zött. Anglia újabb kötelezettségválla­lását a franciákkal szemben amel­lett, hogy a tervezett nyugati paktu­mot már Londonban is nyilvánvalóan halva születettnek tekintik, egy más kérdéts is si­ettette. Ez a kérdés Szovjetoruszország mind erősebb benyomulása az európai külpoliti­kába, amit különösen a spanyol kérdéssel kapcsolatban látnak veszedelmesnek Lon­donban. A franciák viszont Németország ro­hamos katonai megerősödése és az olasz— német együ-ttmüködés nyomán még fokozot­tabban hozzászoritottnak érezték magukat eddig a szovjetoroszokhoz. Angol részről te­hát a franciák szabadabb mozgásának bizto­sítására isiettek megadni Parisnak az újabb biztosítékokat. A következmény nem is ma­radt el. A francia sajtó azóta láthatóan igyekszik körülhatárolni azokat o kölcsönös kötelezettségeket, melyek a Moszkva és Pá- ris közötti megegyezés folytán a két hata­lom között fonnál Iának. E kötelezettségek a katonai segitségnyujtást csak orra az eset­re Írják e'ö, ha a szerződő felek valamelyi­kének területét egy harmadik állam megtá­madja. Ha tehát a spanyol eseményekkel kapcsolatban Moszkva a Földközi tengeren keveredne háborús konfliktusba, Franciaor­szág szabad elhatározás« szerint Ítélhetné meg a dolgokat, segélynyújtási kötelezettség ebben az esetben nem ál'aua fönn számára. Ueibos külügyminiszter, htir szerint, szin­tén ilyen értelmű nyilatkozatot tett Potem­kin párisi szovjet nagykövet előtt. Ez a nyi­latkozat, mely Moszkvái is mérsékletre akar­ja kényszeríteni, bevezetése lehet az angol és francia diplomácia újabb tevékenységé­nek a spanyol kérdéssel szemben, aminek lehetőségére Párásban és Londonban kezdik elérkezettnek látni az időt. A sjzanyol pol­gárháborús helyzet ugyanis nem alakult olyan egyértelmű módon, ahogy a közeli biztos döntéseket számításba vevő külpoliti­kát körök gondolták. A polgárháború most már biztosan belenyulik a rideg téli hóna­pokba s a küzdő felek napról-napra fárad­tabbnak látszanak. A külföldi segitség ugyan felvillanyozhatja a csökkent harci kedvet, de nem változtat azon, hogy éppen a spa­nyolok között és főleg az ország lakosságá­nak abban a túlnyomó többségében, amely nem vesz részt a harcokban, érik a békítő közbelépés sikerének lehetősége. Ez a közbe­lépés természetesen igen jól szolgálná az angol és francia érdekeket is, melyekre egy­aránt kedvezőtlen lehet úgy a szélsőjobb- oldal, mint a szélsőbaloddal sikere. Termé­szetesen a közbelépés eredményessége előtt ezer akadály áll, közlük elsősorban az, hogy a mai spanyolországi harcokban már kül­földi szakértő katonák viszik a vezérszeTe- pet és hogy valósággal kicsinyített világhá­ború tombol most már végi g a spanyol föl­dön. Angolok és olaszok. Közben bizal­mas diplomáciai tárgyalásokon to­vább folynak a megbeszélések az utolsó idők két nagy hatalmi ellen­fele, Anglia és Olaszország között. Egy idő óta a leghevesebb külpolitikai viták sorún is igyekeznek mindkét részről kimélnd a másik fél érzékenységét. A közeledés kívá­natos voltát mindkét részről többször hang­súlyozták a legilletékesebbek is. Csak az a kérdés, hogy el tudják-e egymással fogad­tatni azokat a feltételeket, melyeket min­dert k a maga részéről a megbékiilés nélkü­lözhetetlen feltételének tekint. Olasz részről ez a feltétel Abesszínia bekebelezésének az angolok által is megtörténő elismerése és feltétlen tiszteletben tartása. Angol részről a brit tengeri hatalom felsőbbségének elis­merése a Földközi-tengeiren. Különös hajla­mossággal egyik fél sem viseltetik a másik feltételeinek elismerése iránt Mindkét ré­szen azonban megvan az erős reál politikai érzék, amely megakadályozza, hogy a két­ségtelen és megváltoztathatatlan tényeket so­káig meg nem lévőnek tekintsék. London tisztában van azzal, hogy Abesszínia az ola­szok kezéből a belátható lehetőségek körén belül ki nem vehető. Olaszország viszont igen jól tudja, hogy az angolok, ha rákény­szerülnek, ötször akkora tengeri haderőt is tudnak a Földközi-tengerre összpontosítani, mint az olaszok tengeri ereje. Ezt megen­gedik Anglia pénzügyi lehetőségei, amihez még a tengeren is nagyban fegyverkező Franciaország tengeri hadereje is hozzájá- inilhal. Az angolok ezenkívül kezükben tart­ják Gibraltárt, Szuezi és Adent ami által akkor is elzárhatják az olaszok kapcsolatát Abesszíniával, ha ők maguk India felé ve­zető útjukban szi ntén kénytelenek lennének megkerülni az afrikai földrészt. Az adottsá­gok tehát a megegyezés felé viszik ezt a két nagyhatalmat, melyek túlságos sokat koc­káztathatnának az egymással való összeüt­közésben, hogy ne igyekezzenek ezt minden lehető módon kizárni a lehetőségek közül. Az olasz—angol viszony azonban szintén, függvénye egész sor más nemzetközi ese­ménynek, amtlyek napról-napra újabb kél- leinotlen meglepetésekkel szolgálhatnak. Ezeknek a meglepetéseknek szakadatlan sora teszti ki igazában a mai külpolitikát, amely nem a barátságos kapcsolatok, hanem az állandó feszültség jegyében viszi tovább nem nagyon rokonszenves életét —s A VAKBÉLGYULLADAS VESZÉLYE ELLE­NI VÉDEKEZÉS egy-k határos módszere sbban á l, hogy az ember 3. beleit hetenként legalább egyszer a természetes FERENC JÓZSEF keserü- vizzel — reggel éhgyomorra egy pohárral — alaposan kirsztitja. Orvosok ajánlják. FIIT Ift A RÓNÁN SÁITÓ LUPTA: Nagy derűlátás tapasztal Itató a kormánypárton. Az ellenzéki pártok vezérei nem teljesítik a legfelsőbb óhajtt nem fog­nak össze, igy a liberálisok joggal hiszik, hagy a mandátumok lejártáig kormányon maradhatnak. Nem érdekük az ellenzéki pártok kibékülése s arra sincs szükségük, hogy elnyerjék a négyéves uralom végén a nagypártok segítségét. Ami az országos gaz­dasági és pénzügyi helyzetet illeti, a kor­mánypárt ezzel is meg van elégedve. A vi­lágválság visszafejlődik, bár nemzetközi té­ren még mindig zainir van, ami a helyzetet kedvezőtlenül befolyásol ja_ a világpiac leg­kisebb javulásának nálunk is nyomban je­lentkezik a hatása. Nem hiszünk abban, hogy az emberiség vérbe és nyomorba lesz taszítva. A külföldi vendégek azt mondják, jobb itt a helyzet, mint másutt. Nincsenek neuraszténiás tünetek s nem lehet szó jobb­oldali diktatúráról. UNIVERSUL: A tönvénvek a'kaim ázáséira gondolunk, midőn a fővárosbaji legutóbb lejátszódott eseményről olvasunk. Fiatalok­ból á'ló csolport hatolt be néhány kártya- klubba, összerombol Iá k a berendezés) s a zö’dposztós játékasEta’okat, végül magukkal vitt k a zsetonokat. Az uralkodó által szen­tesített töményeket kedvezések nélkül kell alkalmazni, különben nincs értelme törvé­nyek hozatalinak. Az áMam tekintélye is igy kívánja Mi történik ezen a téren? Csak néhány héttel előbb zártók be a régi helyi­ségeket s újabb titkos klubok nyíllak, me­lyekben nyugodtan játszanak. Azt mondják, harminchárom ilyen titkos játékklub van a fővárosban. A bizonyíték íme rendelkezésre áll erre vonatkozóan. Nem lehet szó oly törvényről, melyet nem alkalmaznak. Az ál lampolgárok elvesztik a törvénybe vetett bi­anarchiát okoz. A román közvélemény reak­ciójáról volt szó, melyet figyelmen kívül hagytak. FÉRFISZABÓK FIGYELMÉBE! Az őszi szezon divatlapjai már nagy választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa UniriL Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk. 650 lejéd uiazhai Buctifeslilte és vissza Indulás minden hétfőn este a 8.25-kor, visszautazás szerdán este 8'43 órakor. Karácsonyi vonatunk december 23-án szerd n este indul, visszaté és Bu- curestiből 27-én, vasárnap este. Utazásaink gyomvomttal, külön Pullmann kocsib.n történnek. Biztosítsa helyét jó e'ő.e. Jegyek válthatói: „Centropa® utazási vállalat képviselete: „Agimex* ügynökségnél, Cluj, Piaţa Unirii 3. - Telefon: 2—2 .

Next

/
Thumbnails
Contents