Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-01 / 279. szám

4 BLLBWZ ÜK 1936 dúcttnbér /. A felirati vita során Bentoiu alminiszter közölte, hogy a lapoknak □ XX. SZAZAD! miről szabad mi es rő! nem „Nem tűrhetjük azokat a cikkeket, amelyek piszkos fazékhoz hasonlóak.“ — „A demokrácia nem jelentheti a szabadság elfajulását“ INCULET: „!üem érdekel benün kei mi van Oroszországban, de ők sem törődhetnek nzia', mi van n4 lünk" BUCUREŞTI, november 30. A felirati vita berekesztésének kiemel­kedő eseménye. Bentoiu belügyi almr- niszter és ezt követően lnculetz helyet­tes-miniszterelnök felszólalásai voltak a kamarában. Bentoiu alminiszter a cen­zúráról és a nemzeti-parasztpárt részé­ről elhangzott támadásokkal foglalko­zott. Visszautasította, hogy a kormány alattomos diktatúrát vezetett be, mert nem. tett egyebet, mint a nemzeti-pa­rasztpárt által annakidején életbe lépte­ted rendkívüli intézkedések hatályát meghosszabbította. A demokrácia hu goztatta Bentoiu — nem jelentheti a szabadság elfajulását. Ellenkezőleg: — fegyelmet kell. hogy jelentsen a nehéz napokban. Kivételes intézkedésre egyéb­ként az alkotmány rs engedélyt ad. Calinescu volt nemzetiparasztpárti bel­ügyi alminiszter: Mi csak az ostromálla­potot hoztuk be. Bentoiu: A cenzura semmiség ahoz- képest. Calinescu: A lapok cenzúrázását hatá­rozottan eltiltottuk. Tataranu (többségi): Lapelkobzással pótolták a cenzúrát! Bentoiu: Voltak lapelkobzások? A mi cenzúránk nem irányul bizonyos pártok ellen s általánosságban alkalmazzuk. A cenzura megvédi a nemzeliparasztpártia- kat is. amint ezt a következő több idézet igazolja. Bentoiu államtitkár lapot vesz elő, melyből felolvassa azokat a kicenzurá- zott részeket, amiket Lupu dr. ellen Ír­tak. Az idézet részegesnek, hazugnak, bestiának nevezi Luput, aki vérfürdőt akar. Bentoiu számos ilyen természetű idézetet olvashatna, melyeket különböző vezető politikusokról Írtak. Miért van a cenzúra? — A cenzúra azért van — hangsúlyozza — hogy a társadalmi lezüllést s az állam pusztulását megakadályozza. Azt jelenti, hogy bizonyos dolgokról egyáltalán nem sza­bad, vagy csak bizonyos formában lehet megemlékezni a sajtóban, ha a kérdések az állam felsőbb érdekeire vonatkoznak. Egyéb­ként a sajtó teljesen szabad. A cenzúra jogát csak az előirt pontokra vonatkozóan gyakorolja. Mindenekelőtt a Koronát védi. Aztán megfékezi a pártoknak egymás elleni kifakadását, hogy egységesek maradjunk bizonyos irányban. Önök azt mondják — fordul Bentoiu a nemzeti parasztpártiak felé — a Koronának nincs szüksége védelemre, ezzel szemben mi azt hangoztatjuk, hogy vérűinkkel is meg kell óvjuk a Koronát Madgeam: Nem tagadom a cenzura jogos­ságát. m dőn ilyen érdek forog ‘kockán. Bentoiu alminiszter ezután a hadsereg vé­delmét és a földalatti mozgalmak letörésé­nek szükségességét hangoztatja, majd kül- I ügyi kérdésekre tér át s rámutat arra, hogy külügyminisztériumok alakulnak a kávéhá­zakban, egyik vörös, másik jobboldali jel­szóval. — Egyiket sem tekinthetjük magunkénak — hangsúlyozza. — Nem engedhetjük meg az idegen államfők és idegen külügyminisz­terek elleni támadásokat, nehogy bonyodal­mak keletkezzenek emiatt. Több támadást intéztek Franciaország ellen, mely mindnyá­junknak egyformán drága s azokat az orszá­gokat támadták, melyekkel szövetségben vagyunk. Nem tűrhetünk olyan cikkeket, melyek piszkos fazékhoz hasonlóak s erő­szakosak. Mi szabad? Calinescu: Most térjen át arra, mi szabad? Bentoiu: Mindaz, ami nincs ellentétben az ország érdekeivel, emberi voltunkkal s a kő tel ez ő tiszteletadá s sál. Calinescu: ön ügyvédember. Nyilatkozzék í hát: Nincs megfelelő törvényes intézkedés megtorlásra? Bentoiu szerint Calinescu tisztában kell legyen azzal, mi történik akkor, lia a kifo­gásolható szöveg megjelent már a lapoklxm. Majd áttér a lej ártól várnának védelmére s Mud gear u kicenzurázott cikkével kapcsolat­ban kijelenti, hogy egy helytelen közlemény igén sok kárt okozhat. I neu let nyilatkozata A vita során ezután külügyi kérdések ke­rülnek .szóba, melyekre nézve a kormány nevében I neu let helyettes miniszterelnök vá­laszol az ellenzék szónokainak. — A nemzetközi helyzet — állapítja meg Inculet —- telve van aggodalommal. Mind­nyájan tisztában kell legyünk azzal, mily nagy óvatosságra van szükség a tárgyalások­ban. Antonescu külügyminiszter rövidesen kifejti a kormány állás;>ontját és ez kell legyen minden román álláspontja. Ami CLUJ, november 30. Rendkívül érdekes ügyben hirdet holnaip ítéletet a helybeli törvényszék. A pert Gara- bam Olivér, a szerencsétlenül járt Turda me­gyei Baisor községbeli lakos 'indította meg a Dumbrăveni-i községi kőbánya bérlői, Du- milim Dobrescu és Stoica Ilié mérnök ellen, akiktől 600.000 lej kártérítést és végkielégí­tést igényelt. A szerencsétlenség 1935 május 28-án reg­gel 6 órakor történt. A kőbánya munkásai alig bogy megjelentek munkaheteiken, a munkavezető, Király Ferenc robbanást ren­delt el. Miután a robbantáshoz szükséges előkészületeket megtették, utasítást adott a munkásoknak, hogy rejtőzzenek el és csak a második robbanás után térjenek ismét vissza munkahelyeikre. Mintegy negyedóra múlva, amikor a má­sodik robbanás is elhangzott, a munkások ismét hozzáláttak a kőfejtéshez. Alig dol­goztak azonban néhány percet, amikor borzalmas dörrenés rázta meg a levegőt, majd hatalmas kőtömbök és törmelékek hullottuk alá, amelyek maguk aiá lemet­Oroszországot illeti, nem érdekel bennünk»“!, mi történik náluk, viszont ők sem törőd­hetnek azzal, mi van a mi országunkban. Meg kehi állapítanunk, hogy Oroszország közvetlen szomszédunk s örülnünk kell, hogy normális viszonyt tartunk fenn szomszé­dunkkal, mellyel egyébként nincs semmiféle vitás ügyünk. Baráti szerződést kötöttünk szomszédainkkal s kötelességünknek tartjuk, hogy teljes kölcsönös bizalommal mind szo­rosabbá fűzzük a barátsági és jószoinszéd- sági kapcsolatokat, mikor összes határaink­ra egyformán gondolunk. Politikai körökben nagy jelentőséget tu­lajdonítanak Inculet miniszterelnök-helyettes nyilatkozatának, mely a december 1-i ün­nepség küszöbén akkor hangzott el, midőn Románia szövetséges kiküldöttei Buouresti- ben tartózkodnak. lék Caraban Olivért, akinek több társa is megsebesült. Gorában életveszélyes sérüléseivel 5 hóna­pig ágy bántok vő beleg volt és felgyógyulása után munkaképtelenné vált. Ekkor keresetet adott be a munkabir ósághoz és 600.000 lej kártérítést és végkielégítést követelt munka­adóitól. A munkabiróság annakidején csak 20.000 lej kártérítést itélt meg. Caraban a törvényszékhez felebbezett. Az ügyben néhány nappal ezelőtt tartotta meg a törvényszék a tárgyalást. Dobrescu és Stoica jogi képviselői kérték a felebbezés elutasítását, .illetőleg az ítélet tnegsemm isi lé­sét, azzal az indokolással, hogy Dobrescu a szerencsét'enség alkalmával már hosszabb idővel azelőtt Bucurestiben tartózkodott és Stoica pedig akkor még nem volt társa Dob- rescunak. Caraban ügyvédje ezzel szemben újabb ta­nuk beidézését kérte, annak bizonyítására, hogy Stoica mérnök a szerencsétlenség ide­jében már bérelte a bányái. A tanács vissza­utasította az újabb bizonyítási eljárást és az ítélet kihirdetését december 1-ére halasztotta. December 20-íg hosszabbították meg a lakbérleti szerződések Éáttamozásáí BUCUREŞTI, november 30. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint december 20=ig meghosszabbította az idei lakbérleti szerződések kötelező láttamoztatását a pénziigyigazgatóságokon- A miniszter körrendeleté hangsúlyozza, hogy ez az utolsó határidő és akik elmulasztják addig a lakbérleti szerződések látta= moztatását, kihágást követnek el, amelyért pénzbüntetéssel fogják sújtani őket. Mmm dli€?€l€§ §z€âliâmo§! tartftitótott le a Dcva-i rendőrség DEVA, november 30. A rendőrség letartóztatta Frenkel Fi­ma Nansen-utlevéllel az országban tar­tózkodó férfit, aki Spieghel Pavel segít­ségével végigszélliámoskodta a város üz­leteit. Miután néhány lej értékű árut vásároltak, a kereskedőktől, a pénztárnál 250 lejből visszajáró összeget követel­tek, holott mindenütt csak 20 lejessel fi­zettek. Határozott fellépésük minden esetben zavarba hozta a kereskedőt, aki kifizette a követelt összeget. A szélhá­mosok ezzel a trükkel összesen mintegy 2000 lejnyi kárt okoztak a kereskedők­nek. Végül azonban rajtavesztettek. Ugyanis az egyik kereskedő, akinél szin­tén alkalmazni akarták a jólbevált trük­köt, egész nap nem árult 250 lej érőt, tehát pénztárában nem volt 250 lejes. Ezekután eleve megdőlt a két férfinek az az állítása, hogy 250 lejessel fizetett, ezek azonban következetesek maradtak önmagukhoz s kitartottak követelésük mellett. A kereskedő rendőrt hivott, vizs­gálat indult, aminek eredménveképen letartóztatták a szélhámosokat. HöSnsp hirdet ítéletet a törvényszék a Biimöravesis-i bányaszerencsétlenség ügyében 600 e.:9F tej kártérítést kér egy munkás a hány -(ulaidonosoktót FR1EDRILII S IEHUHCm A F HA SCI A burzsoáziáról. Friedrich Sieburg, a/, ismert német hó, •» francia élet kitűnő ismerője, akinek „Fran­cia-e az Isten?“ « inni könyve nt hány évvé! ezelőtt világszerte nagy feltűnést keltett, < adást tartott Pár iában a francia burzsoá­ziáiról. j — Franciaországban nem az elit irralko dik, sem a proletáriá tus — mondta. — Sem vezér, sem tömegek. Számunkra, idegenek szármára, a mag irtu-l.ajdon eszméjéhez kö tölt burzsoázia testesíti meg Frunciaorszá- got. A politikai változások ellenére ez mii I radt az ország gerince s ha egy napon ki törne a forradalom, csak akkor arathatna sikert, ha a burzsoázia az élére állana . . . Gyakran ismétlik, hogy Franciaország egy férfit keres. De én azt hiszem, ez ellentét- Ik-ii áll a polgári M/ellemmel. Franciaország egész XIX. százada harc. volt a vezér eszmé­je ellen, amelyet Napoleon testesített meg. * Japán már pupirdömpingre is berendezke­dik. Tokióból jelentik: Tokióban Keleti Papírgyár elnevezéssel részvénytársaság ala­kult negyvenmillió jen alaptőkével nagy gyárak építésére, amelyek évente ötmillió kilogram papirt fognak készben! mandzsu­nál és é-szakkinai nádrostokból. A vállalat célja az uj meghódított területek nyers­anyagforrásainak kiaknázására. * DESZ CL fi PAPIK. A torinói technikai kiállításon Natale Ber- gnmr professzor bemutatta a „beszélő köny­veket és leveleket“, amelyek 'általános cso­dálatot keltettek. Va'ószinüleg hamarosan világszerte el fognak terjedni. Bergami olyan speciális papirt használt, amelyen a beszédet meg lehet örökileni, mint cgv fonográf-le­mezen. A papír könnyű és összehajtható, ugvhogy levélként is el lehet kü’deni. Ugyanazt a készüléket, amely a hangfelvé­teleket eszközli, a „beszélő papír“ beléhe- Ivezése után, mint leadót is használni lehet. * AMERICANA. A Massachusetts állambeli Peabodyban a rendőrfőnök, William F. Pierce, elrendelte, I hogy a főiskolai futballcsapét játékosainak lakására minden este menjenek e! a rend­őrök é*s gondoskodjanak arról, hogy 10 órá­ra minden játékos ágyba kerüljön- A csa­pat ugyanis egymásután csúfosan kikapott. * .Az 1 11 ions államixdi LitchFieldben L. A. Crown lelkész egy templomi ipfrédikációjó­ban megparancsolta a férjeknek, ho^y hat héten át naponta kétszer csókolják meg a feleségeiket. MIRE JÓ A MAGAS SAROK? — Mondd csak, miért hordasz állandóan olyan magassarku cipőt? — Meguntam már, hogy mindig csak homlokon csókoljanak . .. I GYOMOR, BÉL, VESE, MÁJ ÉS EPEHÖ- LYAGBETEGEK szívesen asznak reggelenkén-- egy-egy pohár természetes FERENC JÓZSEF i kenerüvizet, mert annak hatása gyors és biztos, enyhe és kellemes. Orvosok ajánlják. Slavescu volt pénzügyminiszter az UGIR uj elnöke BUCUREŞTI, november 30. Teodorescu volt miniszter vezetése alatt az UGIR nagyobb küldöttsége ke­reste fel Victor Slavescu volt pénzügy- minisztert, akinek felajánlották az UGIR elnöki székét. Slavescu hosszas rábeszé­lés után elfogadta az elnökséget. Az uj UGIR elnököt december 9-én iktatják be tisztségébe ünnepélyes keretek között. NŐI DIVATLAPOK a téli szezonra (.ruba, kabát, kosztüm) már hatalmas választékban kaphatók az Eföenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii,

Next

/
Thumbnails
Contents