Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-31 / 302. szám

vK 193 6 december 3t. nzznwrißR Mágori Vargha Béla útja a hajóhintán, küldönci álláson át a világhírig Transsylváníai magyar festőművész a Vatikán nagydifának nyertese Kapualjakban élt és papírzacskókra rajzolt a tehetséges fiatal művész, amig egyszerre befutott BUDAPEST, december 30. SzánTba’anszor és néh a már űz urn a lomig ismételten hallottunk túrgvilágosom megálla­pi'tott hangnemben, vagy túláradó lelkese­déssel beszélni arról a esodáloitos Iranssylván talajról, melyből oly gazdagon sarjadtaik a tehetségek. Nekünk mos* újra meg kell üt­nünk ezit a hangot, nem mehetünk el szó nélkül' amellett a sok szenvedés nyomán sar­jadó nagy dicsőség mel.ltett, mely Mágori Vargha Béla személyében érte Transsylvaniát. Mágori Vargha Béla neve egy tipikus raii- vés'zsoTS pályafutását jelenti. Alakját, nevét és a tövises utat, melyet eddig megfutott, méltán lehetne beillesz ieni Murger hires re­gényébe, a Bohéméletbe, vagy’ a nagy művé­szek életregényeibe. Útját most kezdi beara­nyozni a dicsőség napsugara. Hosszas kül­földi kalandozás után első kiállítását most nyitotta meg Budapesten, de ezt az első lé­pését már két nagy siker teszi jelentőssé és erőteljessé. Ez a fiatal művész nyerte meg ugyanis a Vatikán idei nagy diját. Trainssyván.ioi magyar fiú Mágori Vargha Béla, a Vatikán idei nagy dl járnak nyertese. De nem holdakban és hektárokban líővelke- dő nagy-nemesi család fia, hanem egyszerű kurta nemesé, aki a legkétségbeej'őbb kö­rülmények között, a kenyér utáni küzdelem keserves utján bukott be érvekkel ezelőtt Bu­dapestre. Féléiéi — fél — Minden vagyonunk a nemesi előnevünik volt — mondja mosl már a siker épülő ré­véből Mágori Vargha Béla — kenyerünk az el öné vünk, ruhánk a nemesi kutyabőrümk, ilyen készlettel hagytam el Transsylvaniát. — Nem gondoltam arra, hogy festő le­szek. .más egyébre kellett gondolnom. A csa­lád felkerülve a magyar fővárosba, a szó legszorosabb értelmében a kapuk alatt élt. A háború utáni idők voltak ezek, a nagy város rongyosokkal és menekültekkel volt tele, a nagy rongytömegben mi is egy halmaz voltnuk. Jobb arról nem beszélni, hogy hogyan él­tünk. Ha most vssszagofn-do’ok ná, szinte azt hiszem, hogy’ nem is éltünk, csak valahogy a féléle t-félthalál közit evickélftünk. — Lakásunk nagy volit: esz egész város. Vagy mondhatnám azt is: a,z egész világ. Oda mehettünk, ahová akartunk — gyalog. Sok szoba volt benne, ha meguntuk az egyik kerületet, átmehettüsnk e másikba. Kapualja mindenütt van. Nekem a legkedvesebb szo­bám a liget volt. Egy napon éppen ebben a „szobámban“ csatangoltam, -amikor elgon­dolkoztam a dolgokon. — Uram Isten, mi legyen velem? Legyek futóbajmok, rablógyilkos, vagy népbolönd'itó ? Kezdjek jelszavakat hirdetni, vagy abban tüntjesraem ki magamat, hogy én tudom a leg­több bukfencet ‘vetni? .Ahogy így töpreng­tem, a kezemben lévő papírzacskón elkezd­tem rajzolni. Lerajzoltam cvtt kínomban a fákiaít, bokrokat, elkaptam az arra mászkáló emberek (profilját, azt sem tudtam, mát csi­nálok, csak rajzoltam. Én nem 'is tudom, hogyan, volt akkora merszem, hogy ezek után. hazamentem, e’őkotortam érettségi bizonyit- ványomat és beállító ttom a Képzőművészeti Főiskolára, hogy vegyenek fel. A vizsgála­tom jól sikerült, Rudnay Gyula lett a ta.nlái- rom. Most kezdődött el azután az igazi hadd-ekbadd! Most már kellett pénz a ta­nulásra . Nem szégyellem, voltam én ezek alatt az évek alatt -minden, ami csak ma­gamfajta legény lehet. Voltam hinfáslegény n Ligetben, majd elő­léptem és lakiáltó lett belőlem, aolt am ki- futófiu, küldönc, énekes, minden, amiért az emberek adtak két. kraj­cárt. De hogy micsoda élet volt ez. Csalá­dom tagjai egymásután haliak el mellőlem, szedte őket a nélkülözés, az éhség. En pedig csak összeszonitotit fogakkal] mentem: tovább. — így aztán nem csoda, ha. kicsit későcs- kén >s indultaim neki. Volt egy kis 'szerelmi akadály is — h:ába, a baj .nem jár egyedül! És aki szegény, ammak ugylátszák legtöbb­ször boldog'iajlfennaik is kell lennie. De en­gem akkoT már semmi sem riaszthatott visz- sza. Amit festettem, azt e’adtam, ebből él­tem, ebből $eg: tettem azokat, ak.ik még meg­maradtak meglettem. És lassan kiemeltem snagam a rongyokból. I Három kép — Ez év tavaszán olvas Iára a Vatikán nagy pályázatának meghirdetését. A viliág minden tájékáról küldenek képeket erre a nagy pályázatra., léin ás elküldtem három ké­pet „Erdélyi tájkép“, ^Kubikusok“, „Épít­kezés“ volt a címe a három képnek, nem felejtem el soha, amig élek, hits zen voltak é- pen nekik köszönhetem azt, hogy egyálta­lában élek. Mekkora volt -az örömöm és bol­dogságom, mikor egy map megkapom a le­vélét, amelyben értesítenek, hogy utazzam azonnal Rómába, megnyertem a Vatikán nagydiját. Igém Ezt igy 'már szeretem! Ez unj elinté­zés! A meghívás méláé mindjárt az útikölt­ség! Már most képzelje el, aki akarja: éve­ken át a legjobb esetben szalmazislátkon hál­ni, most pedig há’ókocsi, gyors vonali első osztáüy és meghivó levél a Vatikánba. Én nem tudom, miit álmodtam a hálókocsiban, miért art hittem, hogy az egész csak álom. — Féléven át jártam mindenfelé Olaszor­szágban. A Vatikan nagydija arra kötelezi a nyertes művészt, hogy félévig tanulmányo­kat folytasson a mesterek földjén, Olaszor­szágban. Én hát fotyiu Itam a tan trlmán yoka t. El tudják képzelni, mii jelent ez: elmenni egy múzeumba és tudni, hogy utána ehd várja az erobert? Vagy megvenni egy fény­képalbumot és tudni, hogy ezt kifizetik ne­künk, mert űz egész to-nuJuián yirtat a Vati­kán pénzelte o nagydijból. A kritikusok na­gyon szépen Írtak rólam, Papim kijelentette, hogy a modem magyar iskola méltó tanít­ványa vagyok. — Olaszországi utam alatt még egy nagy megtiszteltetés ért. Kiszely Ilona, magyar származású ameri­kai énekesnőről készített portrémat Mus­solini kétezer Uráért megvásárolta. — Amikor hazajöttem, az első gondola­tom az volt, hogy megnyitom az e’-ső kollek­tiv kiállításomat Eddig nem tehettem, a ké­peimet, úgy, ahogy elkészültek, el kellélt adnom Most már fényűző vagyok. Magam­nak festek. Ezért a kis örömért megszen­vedtem. De talán azért sikerült, mert egy pillanatra sem tettem le arról, hogy talán egyszer mégis sikerülni fog. Bende László ÚJÉVI MEGLEPETÉS! ! legújabb filmé : Ül EXTEB13 ÓilS Mr. OS2Ö3! Ellenállhatatlan humora szen­zációs vígjáték. A női fősz,: Isin Hríiinr Aki jól akar mulatni, nézze meg a fi met, mely újév napján kerül bemutatóra a M:tí-Mo2itli:nl Kormányválság Oöpogországban ? BUCUREŞTI, december 30. Görögországból ismét kormányválságot jelentenek. A görög hivatalos távirati iroda jelentése szerint Skylakakis görög belügyminiszter lemondott s Mayakos államtitkár vette át a belügyi tárca vezetését. Ugyanakkor Papaphelas minisz­terelnökségi államtitkár is benyújtotta lemondását. □ XX, SZÁZADI „Copyright bg Ellenzék and Publicitás Press Service." VILÁGIRODALMI REKORD: i:m „FOLYT. KÖV.«* Egy tolciój napilapban most jelent meg az újság regényének 7300-ik folytatása. A re­gény húsz évvel ezelőtt kezdték el közölni. Szakértők szerint most már a közepefelé járnak a cselekménynek a türelmes olvasók és arra is van remény, hogy gyermekeik, °ngy unokáik megérik a nagy mii befejezé­séi. Igaz, hogy közben volt egy kis zavar is, mert a szerző, aki a regényt folytatásonként megírta, itthagyta a földi világot és átköltö­zött az ősök szellemének világába. Szeren­csére már másnap akadt olyan tehetséges ember, aki rögtön folytatta a regényt és igy az olvasók nem [Kinősz kod hatnak. A távolkeleti regények közül azonban nem is ez a japán regény a leghosszabb. Kínában nagyon gyakoriak az olyan regények, ame­lyek sokszáz kötetre terjednek. Vannak olyan müvek is. amelyeket egy iró elkezdett, az­után ivadékai folytatták a szép történetet j évszázadokon keresztül. Ez természetesen csak Kínában lehetséges, ahol az irodalmi nyelv már évszázadok óta nem változik. A magyar közönség azonbem bizonyára nagyon csodálkoznék, ha akár csak Bocskay István korabeli magyarsággal imók meg folytatásos regényünket. A magyar újságírásban azonban volt már jféldája a hasonló végtelen regénynek, ter­mészetesen jóval a háború előtt, a régi jó időkben Egy budapesti napilapnál megesett, hogy a „szerző“ elment szabadságra és a folytatások megírását egy fiatal kollégájára bízta. Az nagyon unta a dolgot és gyorsan befejezte a regényt, még pedig úgy, hogy a: összes szereplőket összegyűjtötte egy hajón és a hajót elsüllyesztette. A „szerző“ magán­kívül volt. Sebtiben megirt még egy folyta­tást. amelyben biwárok kimentették az egész társaságot az elsülysztett hajóból és folytat­ta a történetet. Azóta a lapok csak olyan regényt közölnek, amelyet befejezett formában nyújt át az író * JOGA VAN-E AZ ASSZONYNAK FÜTYÜLNI? Egy párisi válóperi tárgyaláson a biró megkérdezte a férjet, miért haggta el a fe­leségét. — Nagyon egyszerű okból — válaszolta a férj. — Házasságunk első estéjén, mikor a munkából hazaiértem, feleségem fütyörész- ve fogadott. Eleinte nem szóltam semmit, mikor lefeküdtem, a feleségem tovább fü­tyült. Kértem, hogy hagyja abba. Kérésemet megtagadta, folytatta a fütgörészést. Erre felöltözködtem és eltávoztam hazairól. Ezért akarok válni. A biró nem fogadta el a különös válóokot. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. A Cfaf-! várost tanácsülésen hi fünf, hoţşy Nem mcgij simán a földgáz CLUJ, december 30. A földgáz bevezetésére irányuló tár­gyalások gyors ütemben háládnak előre. A földgáz részvéntyársaság által elkészí­tett szerződéstervezet felülvizsgálásának az időközi bizottság tudvalevőleg egy jo­gi és műszaki bizottságot kért fel, amely a tegnapi nappal már be is fejezte ta­nácskozásait. Ennek a bizottságnak dr. Dragiotmir egyetemi tanár, dr. Kertész Jenő ügyvéd, dir. loan Pop szenátor, dr. Fabius szenátor, Martalogu gyárigazga­tó, dr. Munteanu villamosigazgató, Su­ceava vizvezetékigazgató, dr. Anca h. polgármester és dr. Pop városi mérnök voltak a tagjai. A bizottság több ülésen át pontról-pontra megvizsgálta a szerző­dés feltételeit s aaokra meglette vélemé­nyét. Dr. Anca polgármester kijelentette munkatársunknak, hogy a bizottság a legközelebbi napokban tesz jelentést vé­leményéről az időközi bizottságnak. An­ca polgármesterhelyettes nyilatkozatából az tiirűk ki, hogy a földgáz bevezetése nem fog olyan gyorsan megtörténni. Addig, amig a földgáz áldásait fogjuk élvezni, a városi gázgyár gáztermelésé'e vagyunk utalva. A gázgyár a legszüksé­gesebb igényeket ki is elégíti. A mull < v szeptember 15-ike óta, amióta a vár >s az üzem vezetését átvette, nem dolgozott ráfizetéssel, de viszont semmi haszon sem volt benne, épen csak az üzemfenn­tartási költségeket tudták fedezni a gyár bevételeiből. Naponta 1200—1400 köb­méter gázt termel a gyár és ez maradék­talanul el is fogy, annak ellenére, hogy a földgázhoz viszonyítva ára rendkívül drága. A világítási gáz köbmétere 12, az iparié 10, az állami intézmények pedig 9 leiben kapják a gáz köbméterét. A ter­melés nyolcvan százalékát a klinikák ve­szik igénybe. A gáz melléktermékeit, a kokszot kilónként 2.50 lejben, a kátrá­nyét pedig kilónként 4 lejben értékesí­tik. A kátránytermelés már hónapokkal előre el van adva, olyan nagy a kereslet. Érdekes jelenség!, az a látszólag babo­nán alapuló, de természettudományi ala­pon is megmagyarázható jelenség, hogy a gázgyár udvarán állandóan lehet két- három szamárköhögésben megbetegedett fuldokló csecsemőt látni, alakét aggódó szüleik a gázgyár udvarára visznek gyó­gyulni. Sőt a gyermekei egészségéért túl­ságosan aggódó szülők még vidékről is behozzák a gázgyár udvarára csecsemői­ket gyógyítani. Azt mondják és erről meg is vannak győződve, hogy a világitó gázzal vegyített levegő enyhíti a szamár- köhögéses rohamokat. Ezt a feltevést több évtizedes gyakorlat alapozta meg. Az orvosok egy része levegőváltozást ajánlott a szarnárköhögéses betegeknek, a szegény emberek otthonukból a gáz­gyár udvarára viszik a kisdedeket, mert ez már más levegő és ebben tényleg iga­zuk is van. Egész más a levegő összeté­tele, mint otthon. Egyébként a világitó gáz belélegzése, ha már a mérgező anya­goktól megtisztították, nem veszélyes, ezt bizonyítja az is, hogy a gázüzemek­ben foglalkoztatott emberek aránying mind hosszuéletüek. A Cluj-i gázgyárban is van most egy hatvanöt éves munkás, aki már harmincöt éve dolgozik ebben a légkörben s komolyabb baja még egy­szer sem volt. Lehet ez kivétel, de vi­szont lehet szabály is. mm náíftalázf, idc^ííjjüahna- ha?, tifitósf, renmaüKc« ftsMalmahai Füitfill: PMFOMcRI* INTERNATIONAL i BbCÜÍlESTL Str. CÂMPINEANU No 17. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, J LLebbeégi és emberi jogok előharcota.

Next

/
Thumbnails
Contents