Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-31 / 302. szám
vK 193 6 december 3t. nzznwrißR Mágori Vargha Béla útja a hajóhintán, küldönci álláson át a világhírig Transsylváníai magyar festőművész a Vatikán nagydifának nyertese Kapualjakban élt és papírzacskókra rajzolt a tehetséges fiatal művész, amig egyszerre befutott BUDAPEST, december 30. SzánTba’anszor és néh a már űz urn a lomig ismételten hallottunk túrgvilágosom megállapi'tott hangnemben, vagy túláradó lelkesedéssel beszélni arról a esodáloitos Iranssylván talajról, melyből oly gazdagon sarjadtaik a tehetségek. Nekünk mos* újra meg kell ütnünk ezit a hangot, nem mehetünk el szó nélkül' amellett a sok szenvedés nyomán sarjadó nagy dicsőség mel.ltett, mely Mágori Vargha Béla személyében érte Transsylvaniát. Mágori Vargha Béla neve egy tipikus raii- vés'zsoTS pályafutását jelenti. Alakját, nevét és a tövises utat, melyet eddig megfutott, méltán lehetne beillesz ieni Murger hires regényébe, a Bohéméletbe, vagy’ a nagy művészek életregényeibe. Útját most kezdi bearanyozni a dicsőség napsugara. Hosszas külföldi kalandozás után első kiállítását most nyitotta meg Budapesten, de ezt az első lépését már két nagy siker teszi jelentőssé és erőteljessé. Ez a fiatal művész nyerte meg ugyanis a Vatikán idei nagy diját. Trainssyván.ioi magyar fiú Mágori Vargha Béla, a Vatikán idei nagy dl járnak nyertese. De nem holdakban és hektárokban líővelke- dő nagy-nemesi család fia, hanem egyszerű kurta nemesé, aki a legkétségbeej'őbb körülmények között, a kenyér utáni küzdelem keserves utján bukott be érvekkel ezelőtt Budapestre. Féléiéi — fél — Minden vagyonunk a nemesi előnevünik volt — mondja mosl már a siker épülő révéből Mágori Vargha Béla — kenyerünk az el öné vünk, ruhánk a nemesi kutyabőrümk, ilyen készlettel hagytam el Transsylvaniát. — Nem gondoltam arra, hogy festő leszek. .más egyébre kellett gondolnom. A család felkerülve a magyar fővárosba, a szó legszorosabb értelmében a kapuk alatt élt. A háború utáni idők voltak ezek, a nagy város rongyosokkal és menekültekkel volt tele, a nagy rongytömegben mi is egy halmaz voltnuk. Jobb arról nem beszélni, hogy hogyan éltünk. Ha most vssszagofn-do’ok ná, szinte azt hiszem, hogy’ nem is éltünk, csak valahogy a féléle t-félthalál közit evickélftünk. — Lakásunk nagy volit: esz egész város. Vagy mondhatnám azt is: a,z egész világ. Oda mehettünk, ahová akartunk — gyalog. Sok szoba volt benne, ha meguntuk az egyik kerületet, átmehettüsnk e másikba. Kapualja mindenütt van. Nekem a legkedvesebb szobám a liget volt. Egy napon éppen ebben a „szobámban“ csatangoltam, -amikor elgondolkoztam a dolgokon. — Uram Isten, mi legyen velem? Legyek futóbajmok, rablógyilkos, vagy népbolönd'itó ? Kezdjek jelszavakat hirdetni, vagy abban tüntjesraem ki magamat, hogy én tudom a legtöbb bukfencet ‘vetni? .Ahogy így töprengtem, a kezemben lévő papírzacskón elkezdtem rajzolni. Lerajzoltam cvtt kínomban a fákiaít, bokrokat, elkaptam az arra mászkáló emberek (profilját, azt sem tudtam, mát csinálok, csak rajzoltam. Én nem 'is tudom, hogyan, volt akkora merszem, hogy ezek után. hazamentem, e’őkotortam érettségi bizonyit- ványomat és beállító ttom a Képzőművészeti Főiskolára, hogy vegyenek fel. A vizsgálatom jól sikerült, Rudnay Gyula lett a ta.nlái- rom. Most kezdődött el azután az igazi hadd-ekbadd! Most már kellett pénz a tanulásra . Nem szégyellem, voltam én ezek alatt az évek alatt -minden, ami csak magamfajta legény lehet. Voltam hinfáslegény n Ligetben, majd előléptem és lakiáltó lett belőlem, aolt am ki- futófiu, küldönc, énekes, minden, amiért az emberek adtak két. krajcárt. De hogy micsoda élet volt ez. Családom tagjai egymásután haliak el mellőlem, szedte őket a nélkülözés, az éhség. En pedig csak összeszonitotit fogakkal] mentem: tovább. — így aztán nem csoda, ha. kicsit későcs- kén >s indultaim neki. Volt egy kis 'szerelmi akadály is — h:ába, a baj .nem jár egyedül! És aki szegény, ammak ugylátszák legtöbbször boldog'iajlfennaik is kell lennie. De engem akkoT már semmi sem riaszthatott visz- sza. Amit festettem, azt e’adtam, ebből éltem, ebből $eg: tettem azokat, ak.ik még megmaradtak meglettem. És lassan kiemeltem snagam a rongyokból. I Három kép — Ez év tavaszán olvas Iára a Vatikán nagy pályázatának meghirdetését. A viliág minden tájékáról küldenek képeket erre a nagy pályázatra., léin ás elküldtem három képet „Erdélyi tájkép“, ^Kubikusok“, „Építkezés“ volt a címe a három képnek, nem felejtem el soha, amig élek, hits zen voltak é- pen nekik köszönhetem azt, hogy egyáltalában élek. Mekkora volt -az örömöm és boldogságom, mikor egy map megkapom a levélét, amelyben értesítenek, hogy utazzam azonnal Rómába, megnyertem a Vatikán nagydiját. Igém Ezt igy 'már szeretem! Ez unj elintézés! A meghívás méláé mindjárt az útiköltség! Már most képzelje el, aki akarja: éveken át a legjobb esetben szalmazislátkon hálni, most pedig há’ókocsi, gyors vonali első osztáüy és meghivó levél a Vatikánba. Én nem tudom, miit álmodtam a hálókocsiban, miért art hittem, hogy az egész csak álom. — Féléven át jártam mindenfelé Olaszországban. A Vatikan nagydija arra kötelezi a nyertes művészt, hogy félévig tanulmányokat folytasson a mesterek földjén, Olaszországban. Én hát fotyiu Itam a tan trlmán yoka t. El tudják képzelni, mii jelent ez: elmenni egy múzeumba és tudni, hogy utána ehd várja az erobert? Vagy megvenni egy fényképalbumot és tudni, hogy ezt kifizetik nekünk, mert űz egész to-nuJuián yirtat a Vatikán pénzelte o nagydijból. A kritikusok nagyon szépen Írtak rólam, Papim kijelentette, hogy a modem magyar iskola méltó tanítványa vagyok. — Olaszországi utam alatt még egy nagy megtiszteltetés ért. Kiszely Ilona, magyar származású amerikai énekesnőről készített portrémat Mussolini kétezer Uráért megvásárolta. — Amikor hazajöttem, az első gondolatom az volt, hogy megnyitom az e’-ső kollektiv kiállításomat Eddig nem tehettem, a képeimet, úgy, ahogy elkészültek, el kellélt adnom Most már fényűző vagyok. Magamnak festek. Ezért a kis örömért megszenvedtem. De talán azért sikerült, mert egy pillanatra sem tettem le arról, hogy talán egyszer mégis sikerülni fog. Bende László ÚJÉVI MEGLEPETÉS! ! legújabb filmé : Ül EXTEB13 ÓilS Mr. OS2Ö3! Ellenállhatatlan humora szenzációs vígjáték. A női fősz,: Isin Hríiinr Aki jól akar mulatni, nézze meg a fi met, mely újév napján kerül bemutatóra a M:tí-Mo2itli:nl Kormányválság Oöpogországban ? BUCUREŞTI, december 30. Görögországból ismét kormányválságot jelentenek. A görög hivatalos távirati iroda jelentése szerint Skylakakis görög belügyminiszter lemondott s Mayakos államtitkár vette át a belügyi tárca vezetését. Ugyanakkor Papaphelas miniszterelnökségi államtitkár is benyújtotta lemondását. □ XX, SZÁZADI „Copyright bg Ellenzék and Publicitás Press Service." VILÁGIRODALMI REKORD: i:m „FOLYT. KÖV.«* Egy tolciój napilapban most jelent meg az újság regényének 7300-ik folytatása. A regény húsz évvel ezelőtt kezdték el közölni. Szakértők szerint most már a közepefelé járnak a cselekménynek a türelmes olvasók és arra is van remény, hogy gyermekeik, °ngy unokáik megérik a nagy mii befejezéséi. Igaz, hogy közben volt egy kis zavar is, mert a szerző, aki a regényt folytatásonként megírta, itthagyta a földi világot és átköltözött az ősök szellemének világába. Szerencsére már másnap akadt olyan tehetséges ember, aki rögtön folytatta a regényt és igy az olvasók nem [Kinősz kod hatnak. A távolkeleti regények közül azonban nem is ez a japán regény a leghosszabb. Kínában nagyon gyakoriak az olyan regények, amelyek sokszáz kötetre terjednek. Vannak olyan müvek is. amelyeket egy iró elkezdett, azután ivadékai folytatták a szép történetet j évszázadokon keresztül. Ez természetesen csak Kínában lehetséges, ahol az irodalmi nyelv már évszázadok óta nem változik. A magyar közönség azonbem bizonyára nagyon csodálkoznék, ha akár csak Bocskay István korabeli magyarsággal imók meg folytatásos regényünket. A magyar újságírásban azonban volt már jféldája a hasonló végtelen regénynek, természetesen jóval a háború előtt, a régi jó időkben Egy budapesti napilapnál megesett, hogy a „szerző“ elment szabadságra és a folytatások megírását egy fiatal kollégájára bízta. Az nagyon unta a dolgot és gyorsan befejezte a regényt, még pedig úgy, hogy a: összes szereplőket összegyűjtötte egy hajón és a hajót elsüllyesztette. A „szerző“ magánkívül volt. Sebtiben megirt még egy folytatást. amelyben biwárok kimentették az egész társaságot az elsülysztett hajóból és folytatta a történetet. Azóta a lapok csak olyan regényt közölnek, amelyet befejezett formában nyújt át az író * JOGA VAN-E AZ ASSZONYNAK FÜTYÜLNI? Egy párisi válóperi tárgyaláson a biró megkérdezte a férjet, miért haggta el a feleségét. — Nagyon egyszerű okból — válaszolta a férj. — Házasságunk első estéjén, mikor a munkából hazaiértem, feleségem fütyörész- ve fogadott. Eleinte nem szóltam semmit, mikor lefeküdtem, a feleségem tovább fütyült. Kértem, hogy hagyja abba. Kérésemet megtagadta, folytatta a fütgörészést. Erre felöltözködtem és eltávoztam hazairól. Ezért akarok válni. A biró nem fogadta el a különös válóokot. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállításban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. A Cfaf-! várost tanácsülésen hi fünf, hoţşy Nem mcgij simán a földgáz CLUJ, december 30. A földgáz bevezetésére irányuló tárgyalások gyors ütemben háládnak előre. A földgáz részvéntyársaság által elkészített szerződéstervezet felülvizsgálásának az időközi bizottság tudvalevőleg egy jogi és műszaki bizottságot kért fel, amely a tegnapi nappal már be is fejezte tanácskozásait. Ennek a bizottságnak dr. Dragiotmir egyetemi tanár, dr. Kertész Jenő ügyvéd, dir. loan Pop szenátor, dr. Fabius szenátor, Martalogu gyárigazgató, dr. Munteanu villamosigazgató, Suceava vizvezetékigazgató, dr. Anca h. polgármester és dr. Pop városi mérnök voltak a tagjai. A bizottság több ülésen át pontról-pontra megvizsgálta a szerződés feltételeit s aaokra meglette véleményét. Dr. Anca polgármester kijelentette munkatársunknak, hogy a bizottság a legközelebbi napokban tesz jelentést véleményéről az időközi bizottságnak. Anca polgármesterhelyettes nyilatkozatából az tiirűk ki, hogy a földgáz bevezetése nem fog olyan gyorsan megtörténni. Addig, amig a földgáz áldásait fogjuk élvezni, a városi gázgyár gáztermelésé'e vagyunk utalva. A gázgyár a legszükségesebb igényeket ki is elégíti. A mull < v szeptember 15-ike óta, amióta a vár >s az üzem vezetését átvette, nem dolgozott ráfizetéssel, de viszont semmi haszon sem volt benne, épen csak az üzemfenntartási költségeket tudták fedezni a gyár bevételeiből. Naponta 1200—1400 köbméter gázt termel a gyár és ez maradéktalanul el is fogy, annak ellenére, hogy a földgázhoz viszonyítva ára rendkívül drága. A világítási gáz köbmétere 12, az iparié 10, az állami intézmények pedig 9 leiben kapják a gáz köbméterét. A termelés nyolcvan százalékát a klinikák veszik igénybe. A gáz melléktermékeit, a kokszot kilónként 2.50 lejben, a kátrányét pedig kilónként 4 lejben értékesítik. A kátránytermelés már hónapokkal előre el van adva, olyan nagy a kereslet. Érdekes jelenség!, az a látszólag babonán alapuló, de természettudományi alapon is megmagyarázható jelenség, hogy a gázgyár udvarán állandóan lehet két- három szamárköhögésben megbetegedett fuldokló csecsemőt látni, alakét aggódó szüleik a gázgyár udvarára visznek gyógyulni. Sőt a gyermekei egészségéért túlságosan aggódó szülők még vidékről is behozzák a gázgyár udvarára csecsemőiket gyógyítani. Azt mondják és erről meg is vannak győződve, hogy a világitó gázzal vegyített levegő enyhíti a szamár- köhögéses rohamokat. Ezt a feltevést több évtizedes gyakorlat alapozta meg. Az orvosok egy része levegőváltozást ajánlott a szarnárköhögéses betegeknek, a szegény emberek otthonukból a gázgyár udvarára viszik a kisdedeket, mert ez már más levegő és ebben tényleg igazuk is van. Egész más a levegő összetétele, mint otthon. Egyébként a világitó gáz belélegzése, ha már a mérgező anyagoktól megtisztították, nem veszélyes, ezt bizonyítja az is, hogy a gázüzemekben foglalkoztatott emberek aránying mind hosszuéletüek. A Cluj-i gázgyárban is van most egy hatvanöt éves munkás, aki már harmincöt éve dolgozik ebben a légkörben s komolyabb baja még egyszer sem volt. Lehet ez kivétel, de viszont lehet szabály is. mm náíftalázf, idc^ííjjüahna- ha?, tifitósf, renmaüKc« ftsMalmahai Füitfill: PMFOMcRI* INTERNATIONAL i BbCÜÍlESTL Str. CÂMPINEANU No 17. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, J LLebbeégi és emberi jogok előharcota.
