Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-04 / 281. szám

Szerkesztik: DR. VERE** ENDRE és MÁTRA! JÁNOS, ■n ■■nnnri iBTmnum n nunii—i—hiihiwkwiim n m i )imi—m—^—n—— ——i«xi—n—m Mészárosok, sütőiparosok és vendéglősök tiltakozása a tisztasági szabályrendelet alkalmazása ellen A nemesfém kereskedelem meg- rendszabályozása A Banca Naţionala fiókjához rendelkezés érkezett, amelyben ismételten felhívják az érdekeltek figyelmét az a na ny kereskedelem­mel kapcsolatos intézkedésekre. Ezek értel­mében a Banca Nationalen kivül senkinek sem áll jogában nemesfémeket: aranyat, ezüs­töt. platinát vásárolni, eladni, zálogba ven­ni. Ugyancsak tilos a nemesfémek szállítása a Banca Naţionala előzetes Írásos engedélye nélkül. Kivételt képeznek a lenti rendelke­zések alól azok a nemesfémek, amelyek műtárgyakként, ékszerként, kegyszerként, valamint fogászati és sebészeti célokra, ve­gyiszerek vagy gyógyszerek alakjában kerül­nek forgalomba. A törvény értelmében a nentesfemek frá­nyáinak tulajdonosai, a nemesfém-kereske- ! dók, valamint a nemesfémeket átdolgozó mű­helyek tulajdonosai: ékszerészek, fogászok, j gyógyszerészek, vegyészek kötelesek a Banca j Naţionala által meg állapi tot r könyveket ve- i 7.ecni. A Banca Naţionala, amelyet a nemes- ! fémek forgalmának ellenőrzésével biztaik meg, tfováhbi intézkedésig a következőket hatá­rozza : , Az ékszerészek, fogászati raktárak, nemes­fémeket feldolgozó üzemek, valamint mind­azok. akik a nemesfémek kereskedelmével foglalkoznak., a Banca Naţionala fiókjához fordulnak, amelynek körzetében mesterségü­ket gyakorolják. 1936 december 15-ig kell alvágezniök jelentkezésüket és ki kell töl- leniök a kérvény-nyomtatványt. Az arany olvasztott, valamint por alakjában történő szállítására a Banca Naţionala központija, va­lamint a Jegybank abrudi, baiamarei. bradi és ziatnai fiókjai adnak engedélyt, A fogá­szathoz szükséges arany szállítása egyelőre a Banca Naţionala külön engedélye nélkül tör­ténhetik. Azok. akik a fenti kötelezettségek­nek nem tesznek eleget, három hónaptól egy évig terjedő fogházzal és ötezer lejtől egymillió lejig terjedő birsággal büntethetnek. A Satu-Maré i iparoson nem adjáh at otthonukat a imishahamarânah SATU-MAR-E. december 3. Moga Matei, az oradeai murtkakamara el­nöke Marien Bucuresti-l munkafelügyelő tár­saságában nehány napja Satu-Marén tartóz­kodnak, felkeresték Kocsis László volt ipar­testületi elnököt, akit felhívtak, hogy az Iparosikor hatmillió lej értékű épületét adja át a munkakamarának. Kocsis László meg­tagadta az épület átadását, azzal, hogy az Iparoskor teljesen független a feloszlatott Ipar testülettől s mindkettőnek külön jogi sze mélyisege van. Az Iparoskört különben 1911-ben épiteüték és maga az Iparos Ol­vasókör pedig, mely (kulturális célzatú egye­sület, ezelőtt 50 évvel alakúk. Moga Matei munkakamarai elnök nyílt ülésen tárgyal az iparosok megbízottja ivat, akik nem akarják i átadni az Iparoskör épületét, mert az átvé- j teke irányuló tördkvést törvénytelennek j tartják és máskülönben is attól tartanak, | hogy az Iparoskor helyiségének elvétele ese- j tén szétszóródik a satumarei iparosság. Hatodikán nagygyűlést tartanak az összes Cluj-i szabóiparosok CLUJ, december 3. Városunk szabóiparosai már régen elhatá­rozták, hogy szakmai érdekeik védelmére szindikátusba tömörülnek. Megalakították szindikátusukat, amelynek jogi személyi­ségét — amint már közöltük is — a tör­vényszék jóváhagyta. A szindikátus a jövő év első hetében kezdi meg működését, a jö­vő hó hatodikán pedig az ipartestület köz­gyűlési termében általános szakmai nagy­gyűlés lesz a szindikátus működésének elő­készítése tárgyában. A szindikátus egyelőre beszerző szövetkezetét létesít, amely kitűnő minőségű és olcsó bélésáruval fogja ellátni a szindikátus tagjait. CLUJ, december 3. I A főorvosi hivatal előterjesztésére két hó­nappal ezelőtt a városi tanács uj szabály­rendeletei készített, mely az. élelmiszerek el­adásával és feldolgozásával foglalkozó üzletek és üzemeik köztisztaságának fenntartását ál­lapította meg. Már akkor, mikor a szabály­rendelet nyilvánosságra került, megállapitot- iKik, hogy ez a drákói rendelkezéseket tartal­mazó szabályrendelet ;t gyakorlatban keresz- tülvihetetlen s csak az érdekelt iparosok és kereskedők zaklatását fogja szolgálni. Ez a helyzet be is következett. Az egész­ségügy; hivatal ügynökei a kellemetlensé­gek egész tömegét zuditják az élelmiszer fel­dolgozásával foglalkozó kiszolgáló iparosok nyakába. Panaszkodnak a sütőiparosok, hogy az egészségügyi hivatal ellenőrző szervei le­selkednek a sütőipari üzemek előtt, elkoboz­zák, megsemmisítik azokat a kenyér és sü- teménys/álitmányokat, amelyek kosarakban, tiszta abrosszal letakarva, nem a vevőikhez, hanem a fióküzleteikbe, a piacra küldenek árusítani. Panaszkodnak az ellenőrzés mód­ja ellen a nyilt üzlettel rendelkező husiparo- sok is, akik a szabályrendelet rendeLkezé­GLUJ. december 3. Legutóbbi számunkban közöltük a munka­kamara vizsgáztalóbizorisági tagjainak név­sorai. Az iparos-mellékletünkben közölt névsor rendkívüli meglepetést keltett úgy az iparosok, mint a munkások köreiben, mert az az általános vélemény, hogy ezt a név­sort nem szakmai, hanem mis szempontok szerint állították össze. Eltekintve attól, hogy a kisebbségiek alig pár szakmában vannak (képviselve, majdnem ki­zárólag azokban, amelyekben román iparos vagy munkás nincs, olyan nevek szerepelnek, akiknek szakképzettségéhez némi (kétség is fér. Sok kifogás hangzott el amiatt1 és hogy a vizsgáztató bizottságok elnökei olyanok, akiknek fogalmuk sincs arról a szakmáról, amelyben szavazatukkal kell dönteniök, mit ént például egy mérnök a bádogosmester­séghez, vagy egy orvos a borotvájáéhoz. A névsor összeállítása tehát hibás szem­pontok szerint történt meg s nem a munka­Az iparossegédek kicserélésének kérdése a nemzetközi kézmű­ipari konferencián BUDAPEST, december 3. A Nemzetközi Kézművesipari Központ a múlt héten Zürichben nemzetközi konferen­ciát tanlott, amelyen tizenöt nemzet kézmű­vesipari központi szervezete vett részt. A konferencián foglalkoztak a kézművesipari segédek és tanoncok nemzetközi (kicserélésé­nek problémájával. Tárgyalták a kézműves- ipari export fejlesztését, vitáztak az áralaku- | lás és a közszállitások területén észleli rend­ellenességek ikiküszöböléséről. Jelen voltak a konferencián a magyaror­szági kézmiivesipar képviselői, akik a több napon át tartó megbeszélés után Parisba utaz dák, hogy biztosítsák a magyar kézmüipa- rosoknaJk a párisi világkiállítás kézműves­ipari pavilonjában leendő részvételét. A zürichi értekezlet után Majna-Fankfurtban 1 Németország, Dánia, Olaszország, Svájc, Franciaország, Magyarország, Luxemburg és Ausztria kézműveseinek képviselői ültek össze és megbeszélték a nemzetközi segéd­csere keresztülvitelét és a szakszervezeti kér­dést is. scit a lehetőség .szerint mindig betartják s ennek ellenére kihigási jegyzőkönyveket vesznek fel és megbírságolják őket, akikor, amikor a M hai Viteazul téren levő husáru- sitó bódék felett semmiféle közegészségügyi ellenőrzést nem gyakorolnak. Panaszkodnak végül a szabályrendelet alkalmazása ellen a vendéglő- és ikávéháztulajdonosok is, akik már ,aját érdekükből is a legnagyobb ren­det é.s tisztxsâgoţ tartanak és mégis indoko­latlanul bírságolják meg őket. A vendégipa­rosok különben, mint arról előző számunk­ban már hint adtunk, pénteken meghívták dr. Prodan városi orvost, ajk it a főorvosi hi­vatal a szabályrendelet ellenőrzésével bízott meg, hogy ismertesse a rendelkezés főbb szakaszait. A megbeszélésen erélyes tiltakozá­sok hangzottak cl a szabályrendelet alkal­mazási módja ellen. Értesüléseink szerint az élelmiszer feldol­gozásával és ellátásával foglalkozó ipari szak­mák képviselői a munkakamara ipari szak­osztályának elnökségét fogják arra felkérni, hogy a szabályrendelet egyes rendkívül szi­gorú szakaszainak módosítása érdekében a városi tanácsnál járjon közbe. Ottiionf cpifeneh az aradi (Kisiparosok is CLUJ, december 3. Az aradi húsiparotok szövetsége nemes szándékot valósit meg a közeljövőben. A ki­tünően működő .szakmai tömörülés vezetői elhatározták, hogy a husiparosok számára otthont epriének. Az alapkő letétele az el­múlt vasárnap ünnepélyes külsőségek között folyt le. Az ünnepségeken a husiparosok nagy számban jelentek meg, elükön Szda Lázár diszelnökkel, Tornász Pál elnökkel és az Otthon cpitési munkálatainak irányítására alakított bizottság tagjai. Szida Lázár elnök bensőséges szavak kíséretében helyezte el az alapitó okmányt az alapkőben. Az Otthon a mai kor igényeinek megfelelő szép épület lesz és felépítésével valóra válik az aradi hu.s- iparosok régi óhaja. A cluji husiparosok már régen megelőz­ték ebben a tekintetben az ország összes husiparosait. Olyan pompás, többmflhó lej értéket képviselő otthonuk van, amelynek díszterme, nagyság cs pompa tekintetében, ■páratlan az egész országban. Megalakult a borbélyipari szindikátus. A cluji borbályipari szindikátus a közelmúlt­ban megalakult. Az alakuló közgyűlésen az alábbi tisztikart választották meg: elnök Ba­lázs Antal, alelnökök: Sarafolean Joan és Hegedűs Sándor, vezértitkár Takar Pál, tit­kár Tarau Teodor, pénztáros Szabó Pál. Igazgatósági tagok: Terkál Róbert, Keszler Ignác és Heltoi Félix. Pórtagok: Papp Sá­muel, Spacsek Ferenc, Dé$i Imre, Tóth Ár­pád és Pál Sándor. Felügyelőbizottsági ta­gok: Uram Antal, Vajda Ferenc, Bindácz János. Póttagok: Árkossy János és Vass. Kálmán. Gyenge a cluji épitkezések mérlege. Gluj város mérnöki hivatala most tette közzé az idei építkezési szezon mérlegét. A beszámo­ló szerint az elmuít év folyamán 1289 épitési engedélyt adtak ki. Ezek között alig van ne­hány nagyobb bérpalota és pár családi ház, mert a legtöbb egy szoba konyhás lakás. Az építőipar és a vele kapcsolatos iparágak az idén nem voltak megfelelő módon foglal­koztatva. Szövetkezetbe tömörülnek a salontai bőr­iparosok. A salontai bőripari munkások a napokban az ipartestület külön. étitermében ! nagyszabású értekezletet tartottak. A gyűlé­sen résztvevő mintegy száz munkás határo­zatik® kimondta, hogy megalakítja a Bőr­ipari Termelőszövetkezetet. A megalakítás előmunkálatainak és a részletek kidolgozá­sának elvégzésére egy előkészítő bizottságot választottak. A ruhakészítő műhelyek forgalmi adója. A helybeli pénzügy igazgatóság közli, hogy a pénzügyminisztérium rendelete alapján a ru­hakészítő műhelyek forgalmi adójának meg­állapítása a következőképpen történik. Ha a ruha a műhely által adott anyagból készül, akkor a ruha eladási ára után kell a forgalmi adót számítani Ha a ruhát megrendelés alapján, a megrendelő által hozott, anyagból készitik, akkor a készítési díj után fizetendő a forgalmi adó. Fia a megrendelés üzlet szá­mára történt, akkor a kereskedő köteles a forgalmi adót az anyag után kifizetni. Ha vi­szont a kereskedőt mentesítették a forgalmi adó megfizetése alól, akkor ugyanazt az ösz- szeget köteles fizetni, amit a műhely fizet a munkadij után. Gyakorló orvosok és orvostanhallgatók nél­külözhetetlen ké­zikönyve, olcsó árleszállításban ! A MODERN THERÁPIA ZSEBkÖlYVF! (Recipe-könyv) 770 oldal, az eddigi 600 w —I- lej helyett, most rö­Kapható az Ellen- vid ideig l65 Lej zek könyvoszta- ________________J iyában, P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk A vizsgáztató bizoüsógoh összeäKitäsänaft mcgfóEioztatósát ftftlk az iparosok cs munkáson Nem szakmai szempontok szerint állították össze a névsort ügyi mirnsztermm hibás, amely a javaslatba hozott egyéneket kinevezte, hanem a munka­kamara időközi bizottságának elnöksége, amely a kinevezésre vonatkozó javaslatot el­készítette. A törvényes választáson nyugvó uj kamarai vezetőség iparos és munká-Magjai kérni fogják a minisztert, hogy a vizsgáz­tató bizottság tagjainak összeállítását vál­toztassa meg s olyanokat nevezzen ki, akik tényleg rendelkeznek olyan szaktudással, hogy meg is tudják helyüket állani. Minthogy egyes szakmákban a vizsgáztató bi­zottságok kinevezése még nem történt meg, alapos remény van arra, hogy a közóhajnak engedve a munkaügyi miniszter, ezt helyes­bíteni is fogja. Egyébként a vizsgáztató bizottság nyom­ban megkezdi működését, ahogy az ipariga­zolványok és munkakönyvek becserélésének határideje lejár. Még a jövő hó folyamán összeülnek a vizsgáztató bizottságok, hogy a munkaügyi minisztériumtól érkezett utasítá­sokat megismerjék és a képesítési vizsgálat sorrendjét és módozatait megállapítsák. Ahol egy borbély Icétf fejéri borotvál és négy lenért vág baia* Aki Teiuson megfordult, szemébe tűnik az állomástól alig néhány méterre az a borbély- üzlet, melynek homlokzatáról az alábbi el­szomorító árak tündökölnek a nézőre; Beretválás két lej. Hajvágás négy lej. Mindenesetre elszomorító példa ez a teiusí, amit konkurrenciából vezetett be a tulajdo­nos, elfeledkezve arról, hogy egy öntudatos iparos ember ilyen eszközökkel nem dolgoz­hatok szakmájában, még a leggyiiiöltebb el­lenfeleivel szemben sem. Nem dolgozhatok azért sem, meri minden szakmában mégha- J tározott munkabérek vannak, amiket min­den szakembernek be kell tartania, mert ezt a szakmai érdekek nemcsak, hogy megkí­vánják, hanem meg is követelik. Más oldal­ról nézve, azt jelenti ez az eset, hogy a té­mái fodrász és borbélyiparosok nincsenek megszervezkedve, mert ha ez igy lenne, bizo­nyára szakmai kérdéssé tennék az eseter és módját találnák annak, hogy az ilyen két­es négylejes „mestereket“ észhez térítsék. Dr. Forbát Sándor c

Next

/
Thumbnails
Contents