Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-20 / 295. szám
/? LLBNZfí K / 9 .7 6 de c e m her 2 0. mmmwm A Yil *q|i rií női Ki>! E z<é!»e< Jr. Itufafásai ^k. 11© 5 ház éÉjálMIll Repülőgépen, vonatokon, gyalog, kutyaszánon Amerikában, az indiánok között BUDAPEST december hó. A magyar 'tudományos élet egyik büsz.ke- cége Kól Erzsébet dr aki a gleccserek flórájának kutatásával foglaltkoz.de. két nappal ezelőtti tért haza amerikai tanulmányutjáról. Az. újságolvasó közönség előtt nem ismeretlen kól Erzsébet, akinek személyevei és páAkik nel* ^ műfaja A csöndes, kedves budai lakás ablakain bevilágít a koratéli napsugár, finom aranyat Jop kól Erzsébet puha. gyermekesen kedves arcára. Soha még tudományos munkával foglalkozó nőnek az arcán ennyi szívhez szóló kedvességet, őszinte gyermeki bájosságot nem láttam, mint éppen ennél a kemény és fizikailag is kimerítő munkát végző nőnél. Van egy nagyon kedves mosolya, liz- tizenkét éves ikicsi fiuk mosolyognak igv Ez. a mosolygása még t szitább, még kedvesebb lett, amióta nem láttam. Meg is mondom neki, körülbelül abban a formában: olyan csinos, mintha a legdrágább kozmetikai intézetben kezeltette volna magát egy évig, nem pedig hava-si laboratóriumokban dolgozott volna. — Egész nap a sziabad levegőben voltam, sokat túráztam, rnég le is vagyok sülve, az látszik. Az alpesi levegő a legjobb kozmetikum. — Szép helyeken járt? Kerekre nyílik a tiszta gyerekszem, halkan, csendesen mondja: — Feilejehetetlenüil sok szépért láttam. Végig Északamerikán — Először Newyorkban voltam egy hónapig. aztán átmentem Washingtonba, meg a michigani egyetem növénytani laboratóriumában dolgoztam, onnan mentem fel a hegyekbe, anyagot gyüjleni. Voltam a Colo- radóban, oda Deuverből jártam fel, aztán a Yellowstone-parkban folytattam a munkámat, ott találtam zöld havat is! — Kól Erzsébet gleccseríkuitatásai során a zöld és piros hó volt vizsgálatainak egyik tárgya. — Addig voltam egy-egy helyen, amig elég anyagot kapram, volt ugyan bizonyos programom, de változtattam ’ is rajta, ha kellett. — Ha jól tudom, állandóan nagy magasságokban tartózkodott? Hogyan birja a kiimát? Hiszen olyan vékony, törékeny; sok ember, az is, aki egészséges, mmt a makik, nem birja ezer méteren felül a magasságot és a legkülönbözőbb betegségek egész sorozatát kapja meg.-— Ó, én remekül birom, soha nem vdlt vele semmi bajom, Montanában is kétezerötszáz méteren felül voltam. Legfeljebb akkor érzem a különbséget, ha lejövök. Utána, bevallom, néha fáradt vágyóik egy kicsit. — Természetesen sokait utazott? — Igen, de az amerikai vasút kényelmesebb, mmt nálunk. Például egyszer, amikor száztíz Fahremheit-fok volt a meleg, két napig vonaton ültem, meg sem éreztem, mert ott a vagonban hütik a levegőit. Künt pokoli hőség von és bent a kocsiban akár a kabátját is fenntarthatja az ember. Repülőgép vagy kutyaszán Kicsi északi városokról beszél, ahol pár.száz ember, ha együtt van, már városnak számit. Fairbanksban kétezer ember él, ez már nagyváros, de van, ahol ötven-hatvanan, ha vannak. Seattle-ből hat napig ment a hajón Alaskába. — Monte Michele Északom erika legészakibb pontja, ott is voltam, aztán fönt a Columbia-gleccseren, hogy az milyen páratlanul szép! Képzelje el, ez a gleccser a tengerben végződik. Van egy százméteres jégfala. az előtt halkadnak ej a hajók, fentről látja az ember őket, amint méltóságteljesen úsznak a pici ponrok a jégfal előtt. — Ez nagyon primitiv kérdés, de mégis felteszem: amerikai tanulmányút jának melyik része volt a legszebb? — Alaska. Vannak hegyek, erdők, amelyeknek nincs nevük, ezeken a névtelen területeken, szűzi tájakon ajárni a legmegraga- dóbb élmény. Kicsit mosolyog, mintha mulatna rajtam, úgy mondja: — Egészen másképp van ott, mint ebben az úgynevezett civilizált világban, amit integral lanul érdekes munkakörével épp>cn amerikai útja előtt sokat foglalkoztak a lapok. Egyike azon magántanároknak, aki a szegedi Ferenc József-tudomány egyetem növénytani intézetében Győrffy István profesz- szor melleit dolgozik. szoktunk Alaskában például nem közlekedik menetrendszerű pontossággal az ember, hanem akkor, amikor megy a vonat. Hetenként kétszer! Esetleg autóbuszon, men vagy autóbusz, van, vagy vonat. Télen kutyaszánon utazik a kutató. Ezeken az óriási távolságokon leginkább repülőgépet használnak. A légiforgalma Alaskának nagyon erős. — Volt valami kellemetlensége? — Nem, .semmi. Mindenütt nagyon szívélyesen, előzékenyen fogadtak, leginkább kollégiumokban laktam, de otJl fönt északon, ahol legtöbbször már szálló se volt, sátorban, igy például a tnontemichelei parkban sátorban laktam. A műszereimet is odavittük, kályhám volt, rendes világitás, melegvizet is kaptam, a medvék, a rókák pedig ott jártaik a sátorunk körül. A sátortáborban a kiszolgálást egyetemi hallgatók végzik, például az a fiatalember, aki a csomagjaimat leszedte is becipelte, egy egyetemi tanárnak a fia- Odaát mindenki korán kezd pénzt keresni és az egész 'természetes. Indiánok közt is vök? — Hát hogyne, természetesen! Volt idő fent a hegyeken, amikor csak indiánokkal érintkeztem, indián volt a vezetőnk, Chitná- ban, ez. egy k:.s indián város, ebben póldául csak ötven fehér ember él. ívedfinény: líéíéves munkaprogram — És az egyéves (tanulmányút eredménye? — örven ládát küldtem át, az anyagot részben feldolgoztam, de nagyon sok van még feldolgozás előtt. Körülbelül két év ailatt, ha sikerül, végzek velük. Nagyon szép indiánmunkákat, fonásokat, gyöngymunkát és háztartási dolgokat is hoztam a múzeumnak. Megkérem, hogy mondjon valamit az amerikai tudományos intéztekről ahol dolgozott. — Nagykőn sok kutató és privátintézet van odaát, hogy csak a Rockefeller- és a Car- negie-intézeteket emlitsem meg. Pazarul fel vannak szerelve, műszer több van odaát... — És a nők elhelyezkedése a tudományos munkában? — Nagy tévedés azt hinni, hogy jobban résztvehetnek a munkában, mint Európában! Számszerint többen vannak, tehát így (több dolgozó nőt dob felszínre a hullám, azonkívül specialitás a női egyetemek, amelyek csak női tanárnőket alkaílmaznak. Azért az egészen más, mint a mi egyetemünk. Sok kiváló, értelmes asszonnyal ismerkedtem meg, hiszen, amint tudja, az ösztöndijamat az American Association of University Women révén kaptam. Körülbelül, ha jól (tudom, öt éve van ez az internacionálls ösztöndíj. Én voltam az első, aki Amerikába akartam menni vele. Ennek az egyesületnek félmilliónál több tagja van az Egyesült Államokban. Remekül kcpitett szervezettel, nagyszerű összeköttetésekkel és a lehelő legkomolyabban vett munkássággal, amely nem ülésezésekben merül ki. — De mégis csak volt valami kis kellemetlensége, vagy legalább is volt valami, amire a legkevésbé szívesen emlékszik? — Hogyne, az újságírókra! Minden városban megrohantak az újságírók, amig meg nem tanultam, hogy hogyan bújjak el előlük. És miket kérdeztek? Ugylátszik nincs túlságosan jóvéleménye az amerikai sajtóról... — Egyszer egész napi munka után a leg- szörnyübb hőségben ázottan, csapzottan kerültem haza, akkor nekiálltaik magnéziummal fotografálni. Az a kép... úgy néztem ki, mint a sajátmagam nagyanyja. Kislányosan kuncog, olyan közvetlen, olyan egyszerű, annyira nincs benne semmi a „világhírű gleccserkuiatónő“ pózából. Izsáky Margit. heti mm híradó BUDAPEST, december hó. .Az angol trón változással (kapcsolatiban beszélgettünk a brit alkotmány egyik alapos ismerőjével, őt egyáltalán nem lepték meg a dolgok. Angliában — mondotta — a király (valóban nem egyéb, mint az ország első szolgája. Kevesen tudják, hogy az angol király a lordmajor (a polgármester) engedélyével léphet csak be London belvárosába, az úgynevezett City be. Ugyanilyen engedély szükséges a parlamentbe való belépéséhez. Továbbá: az angol mini)szterelmöknek jogs van ahhoz, hogy jelen ’egyen a király nászéjszakáján és saját szemével győződjék meg arról, hogy valóban a törvényes királyné fekszik-e a felség ágyában. Az angol arisztokráciának ezenkívül három-nlrgy mindenkori olyan lordja van, aki hátófngben is megjelenhet, akár éjfélikor is, a király lakosztályában, minden bejelentés nélkül. Az angol erkölcsökre rávilágít az a szokás, hogy évenként a királyné elé járulnak a fiatal leányok, akik elé mint erkölcsi példaképet állatják az uralkodó feleségét. * A magyar sajtóélet átcsoportosítása úgy. látszik, nem ért véget. Márai Sándor helyére — amint ezt erősen emlegetik — Zilahy Lajos kerül az Újsághoz. A Magyar Hírlap, az egykori Világ utódja, a napokban gazdát cserélt: uj tulajdonosa Hetesek Géza, régi, ismert, jelenleg Bécsben élő újságíró. * Kedves jelenetnek voltak tanúi azok, akik tegnap este az Erzsébet-körut és a Rákócziig sarkán sétáltak. Móricz Zsigmond, a nagy magyar regényíró jött arrafelé nagyon elgondolkozva és véletlenül nekiment egy kis cselédlánynak. Móricz talán még azt sem vette észre, hagy majd fellökte a szegény lányt és bizonyára azt sem hallotta meg az elmélyült mester, hogy a kis mindenei mérgesen rányelvelt: „Adta paraszt ja, nem tud vigyázni!“ Különben lehet, hogy meghallotta, mert mintha gyorsította volna lépteit, hamar befordult a Rákóczi útra, az Est-lapok szerkesztősége felé. * A színházi fronton most csinálták meg az őszi szezon mérlegét. A legsikeresebb magyar szerzőnek kétségtelenül ifj. Bokay János, az orvosnemzets'ég leszármazottja bizonymit, akinek „Megvédlem egy asszonyt“ című darabja, amely a Belvárosi Színházban kerül színre, olyan természetes és üde hang- szere’ésü, hogy még azokat is megfogja, akiktől az abban ábrázolt világ lelkileg meglehetősen távol esik. Andai Ernőnek a kritika által alaposan helybenhagyott Áruháza nem is olyan rossz munka. A méretei ugyan áru- húzszenüetk, egyik motivumról liften, vagy7 létrán kell menni a másikhoz, a harmadik felvonás ugyan erőtlen 'és bombasztikus, nagyjában-egészében azonban: a néző ül és figyel. Kedves, hatásos damb volt Zágon István Feltételes megállóhelye, melyben aTról van szó: mint fordul el sértett hiúságában, majd mint tér vissza egy színésznő egyetlen szerelmiéhez: a szinpadhoz. Külföldi darabok közül élmény vo’t a „Virágzó asszony“: anya és leánya szerelme ugyanahhoz a férfihez, akinél — az anya győz. Murá/ti Lidinek sikerült ezúttal azokat ils lészerelnie, akik eddig talán nem rajongtak 'érte túlzottan: feltétlen híveivé váltak. — Erzsébet, az elérhetetlen asszony, a rosszlelkü és ellenszenves angol királynő egyik életmozzanatát dolgozza fel: Essex grófjához való viszonyát, amely eszerint nem is volt viszony. Erzsébet irtózott a férfi-érintéstől. Kislány korában ugyanis egy Irrubá’is főur, akinél nevelkedett, erőszakot követett el rajta. Ez m emlék egész életén át nyomta. A darab utolsó felvonása olyan hát- borzongató pornográifikus, hogy a legedzettebb színházlátogatókban is meghűl a Vér. (b.) Üszcben tartm mv- ■ Fe és fogfájás ellen JAWOL ilülés és grippa ellen JAWOL Hörghurut, csuz és zsába ellen JAWOL Idegesség és reuma ellen ; JAWOL Mert a leghatásosabb ide^csil- lanitó csakis a: JAWOL Kapható gyógyszertárakban ! ! Angoi törvényjavaslat: Meg lenes eím a győgmttítafóíScm Drtegel Az angol aLsóház elé törvényjavaslatot terjeszt itt ek, amely jogot ad az orvosoknak, hogy meghatározott esetekben a gyógyíthatatlan betegektől fájdalom nélkül elvegye az életet. A kérdést, hogy az orvos e jogát törvénybe kcll-e iktatni és pedig milyen feltételek mellett, természetesen az egész országban élénken vitatják. Semmi kétség nincs az r any ban, hogy emberszerető orvosok olyan esetekben, mikor már semmi remény nincs és a beteg rettenetesen szenved, morfium, vagy más bódiíó szerek nagyobb adagolásával siettetik az elkerülhetetlen véget, de ha ezt rájuk bizonyítják, viselniük kell a kockázatot, hogy az ellenük benyújtott panasz egész egzisztenc áját veszélyeztetheti. Nagy a veszélye annak is, hogy egyedül dönt afelől, hogy megvannak-e az euthanasie, vagyis a fájdalom nélküli halál előfeltételei. így tehát sok ok szól amellett, hogy amennyiben egyáltalában ilyen jogot akarunk adni az orvosnak, törvénnyel adjuk meg és az összes feltételeket pontosan határozzuk meg. Londonban a napokban kiváló orvosok és más illetékes előkelőségek gyűlést tartottak. Egy ismert egyházi előkelőség, Anson apát kijelentette, hogy ő a kérdést vallási és erkölcsi szempontból is vizsgálódás tárgyává tette és arra az eredményre jutott, hogy nem kell okveilenül megtiltani a saját vagy embertársaink életének idő előtt véget vessünk. így például azokra az esetekre gondol, mikor valaki tudatosan áldozza fel életét a hazájáért. A döntő az, hogy a tett motívuma altruisztikus legyen. Langdon Brown Walter gyakorlóor- vos kifejtette, hogy vannak osetek, mikor mint fájdalomcsillapító szer, inég a morfium is csődöt mond, ha nem olyan adagban adják, hogy a beteget eszméletlenné tegye. És még akkor sem biztos, hogy nem szenved-e a beteg. Van, ami rosszabb, mint a halál és emberi kötelesség a reménytelen beteg szenvedéseit megrövidíteni. Egyébként minden megjelent orvos és előkelőség megegyezett abban, hogy 3 törvényben visszaélések ellen messzemenő biztosítékokat kell meghatározni. Minthogy valamennyi irányadó újság is melegen állást foglal a törvénytervezet mellett, valós zómi, hogy azt az aisóház elfogadja. Linóleum Bútorszövet függöngangsge llaszos vásznán MftOViCS TESTVÉREK CLUJ, STR, REGINA MARIA 5. I
