Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-20 / 295. szám

1936 december 20. ...........................mm min iili——■ KÖVESS ISTVÁN Fiá®iíza^©s doboz Oil «r de iS? rrt u íöl ia M Im §3 oi EV bj X?. EV ;>! :>í 1919 után uj„ addig ismeretlen pártharcok következtek Transsyilvániában, hol a liberá- • lis pártnak keretei sem voltak s csak elvetve akadt egy-egy ismertebb politikus, ki személy szerint Ionel Bratianuhoz csatlakozott. A ro- mán-nemzetipárt szívósan védte állásait s Mániáival élén régi erejét, tekintélyét s önál­lóságát mindenkép meg akarta őrizni. Ionel Bratianu a pénzügy és kereskedelem terén, Maniu népszerűség tekintetében látszott ha­talmasabbnak s a háborút követő bőséglát- szatának káprázat’ában nem vette észre, hogy egyenlőtlen fegyverekkel áll ki a küzdő po­rondra az ókirályságbeli liberálisokkal. Ionel Bratianu tudta, hogy az övé lesz a győzelem s előbb-utóbb megdönti a transsyl- vánia „regionalizmust“. liberális pénzintéze­tek fiókjai nyíltak. Telefonon, körlevélben, szóval ajánlották az olcsóbb pénzt, idegen valutákat s a *felek“ önmaguktól párttagok­ká váltak a jelölő-iistákhoz adott aláírásaik­kal és szavazataikkal. Az uj kereseti és érvé­nyesülési lehetőség mind jelentékenyebb vesz­teséget okozott a román-nemzeti pártnak. Bomlás jelei mutatkoztak, vádak hangzot­tak, Maniu mégsem engedett s megmaradt híveit további harcra buzdította. A régi népvezér nem tudott megbékülni Ionel Bratianu „abszolitizmusával“. A trans- sylvániai politikus nem akart kivetkőzni ere­deti mivoltából, ami szólásszabadságot, sza­bad véleménynyilvánítást, bírálatot s meghall­gatást jelentett elsősorban. Maniu szerint ugyanis az Aiba-Iulia~i pon­tok nemcsak a Kárpáíokon-inneni területre, de az ország egész területére vonatkoztak, ami annyit jelent, hogy az Aiba-Iulia-i pon­toknak megfelelő alkotmányt kivánt Romá­niának. Ez volt és ez maradt állásfoglalásá­nak sarkpontja, mely jóval többet jelent, mint A verese u és Gheorghe Bratianu „al- kotmányvédő-blokkjának“ programja. Ez­ért hivatkozik Maniu mindig „népakarat­ra“ vitáiban. Nép — Alba Iuda — s az alkot­mány véleménye szerint egymástól elválaszt­hatatlanok s szervesen egybetartoznak. Ionel Bratianu ezt első perctől kezdve nem szívesen hallgatta. Nevelés, környezet, világnézlet — politikai ellenfelekké tette őket, minek folytán kérlelhetetlen harc fej­lődött ki köztük nemsokára. Bratianu ügyes taktikával liberális-program megvalósításához kezdett, hogy feleslegessé tegye Maniu demokrata-programját. A föld- kisajátitás és választójogi reform szolgálták a célt, melynek elérése után aztán védelmi vonalat épített és központosító politikához kezdett, miáltal holtvágányra tóba Maniu decentralizációs politikáját. A harc 1928-ban érte el a tetőfokát, mi­dőn Maniu híveivel ismét Alba-Iulia-ra vo­nult s a Nép — régi pontok — Alkotmány segítségével maga került kormányra. A hatalom azonban későn jött, nem áll­tak már megfelelő eszközök szolgálatára. Bizalmas környezete szerint miniszterei már az első hónapokban elsülyesztették legalább felét annak, amit magával hozott Badacin- bol. Maniu, a minísztereinökség ügyeivel volt elfoglalva, nem tudta és nem is tudhatta pontosan, mi történik a prefekturákon, vá­rosokban és minisztériumok szobáibanu A szerencse kereke fordult s — Maniu a kívánt eredmény felmutatása nélkül vissza­vonult Badacin-ba. Transsyl vániai újságírók keresték fel néhány hét múlva. Maniu meleg szeretettel fogadta őket, legnagyobb sültet szolgáltatta fel, de a legkisebb nyilatkozatot sem adta számukra. A feketénél Buteanu — a „Patria“ főszerkesztője — hiába erőlködött a ciga­retta-dobozzal, mire Maniu vette kezébe és mosolyogva mondta: — Hagyjátok! Kinyílik nyomban, ha é n akarom!... Ennyi volt mindaz, amit MIaniu mondott bizalmasainak s ez a néhány szó mégis min­dent magában foglal. — Maniu nem tépi le a papírlapokat nap­tárából — jegyezte fel egyik látogatója. A Badacini-i naptár ma is 1918 december i. napját mutalja, mintha megállt volna a föld forgásában. Alba.Iulia-tól akarja tovább folytatni munkáját. Hogyan? . . . Hiányzik az összes transsylvániai erők összefogása, a nagy szo­lidaritás minden irányban, melyet szétzúzott Vaida és Goga magatartása. Mindketten , ellenzékinek“ tartják Maniut s felteszik a kérdést; —- Ellenzékieskedés váltotta valóra a ELLENZÉK S %úédM3hmM taÉajdméága/ biztosítja a helyes fogápolást: a speciáíis fog-és száj-szappan enyhe habja alaposan megtisztítja a fogakat, ott is ahová a fogkefe nem juthat el; a különlegesen finom tisztitó anyag kifénye* siti a fogzománcot, anélkül hogy azt megtá­madni; a Dr. Bräunlich által összeállított Sulforizin- Olect fokozatosan távolítja el a fogkövet és megakadályozza az újraképződést. Julianna trónörökösnő esküvője Január hetedikére tűzték ki a királyi esküvőt péped Egy emlékezetes évforduló a jelen tükrében €SZ etí népesít *6 kereszt áJilott. A waldecki hercegnőt egy tolószéken hozták be s az oltár mellé állí­tották. Annikor .a menet a kápolnába ért, Waldeck hercege beteg felesége mellett fog­dáit helyet. A menyasszony fehér, tompaíényü, arany- csililagocskákkal teleszórt, fehér atlaszselyem ruhát viselt. Fején csipkefátyol, amely a dia­dem körül futó mirtuszkoszoruhoz volt erő­sítve. Pompás gyémántok, nyakékek és fülbevalók ékesítették a királynőt s egy her­melin kabátka takarta be vállait. A király admirálisegyenruhát viselt. Scipió, az udvari pap, a 121. zsoltár alapján, rövid beszédet intézett az uj királynéhoz: „Királyi menyasszony. Abban a kegyben részesültél* 1, hogy hercegi szüleid, testvéreid, hűségesen és szeretettel elkísértek idáig. Ezentúl is életed további utjain is imádsá­gukkal nyomodban lesznek, hogy Isten szere- tete legyen veled, egész életeden keresztül. Válj áldására királyi férjed oldalán az ő ar­ra érdemes és nemes népének, hogy teljes szívvel mondhassad majd: „A te néped az én népem“. A küszöbön álló királyi esküvő előkészü­leteinél, az ötvennyolc évvel ezelőtti meny- nyegzőre gondol Hollandia népe s bizalom­mal tekint a jövő elé. Akogy Emma király- asszony szerető anyja volt HoLlandía népé­nek, úgy szeretettel fogadták be a Julianna trónörökösnő vőlegényét, Bernhard herceget is; s bízva háznak abban, hogy ő hamarosan megismételheti az arolseni pap szavait: a te néped az én népem. Balázs Pál. AMSTERDAM, december hó. Julianna trónörököisnő esküvőjének napját 1937 január 7-ére tűzték ki. Pontosan 58 esztendővel ezelőtt ugyanezen a napon ál­dotta meg az aroldeni udvari tiszteletess, Scipio, Emma waldeck-pyrmonti hercegnő s III. Vilmos frigyét. A király 1877 junius 3-án özvegyi sorsra jutott. Zsófia királyasszony hirtelen meghalt. A haitvanesztendős bus férfi héthónapos gyász után feleségűd vette a nála negyven év­vel fiatalabb Emma hercegnőt. Uj reménység telepedett a hollandusok szivébe. A trón várományosa, Sándor herceg állandóan betegeskedett. Leírhatatlan lelke­sedéssel készültek tehát az esküvőre. A Wialdeck-hercegség fővárosában, Arol- senben irtózatosan havazott s csikorgóul a hó a hidegtől. De még a betegek és bénák sem akartak otthon maradni. Mindenki látni akarta a királyi menyegzőt. A hollandusok ezrei álltaik a kastély és a templom között az ut mentén. Négyszáz fáklya sziporkázott, velencei lampionok darkáliottak s számtalan zenekar lelkendezett a városka terein. Este háromnegyed hat órakor Waideck hercege III. Vilmosért ment s elkísérte az uralkodót a hercegnő lalkosztályába. Itt várt. reájuk a menyasszony s a. városka polgár­mestere. A polgári esküvő egyszerű szertartá­sán Vilmos császár képviseletében Ágoston würtembergl herceg, Sacfcsen-Weimar nagy­hercege, Uppe-Shamburg hercegnő, gróf Stolberg-Stolberg és felesége, Wied Vilmos herceg s a würtembergl Vilmos herceg vett részt. Innen a kápolnába vonultak, ahol arany gyertyáteartókban lobogtak a gyertyák s az oltáron egy hatalmas virágból készült fejedelemségek összefogását s az egyesülés megvalósítását? A legfőbb akadályt azonban mégsem Ma­niu szolgáltatja. Sokkal gyűlöltebb szemük­ben Mihalache „parasztország“ programja, I melyet Vaida azzal intéz el, hogy minden i párt egyformán a parasztság javát akarja. ÜéiBietfország ufafeb hatszázmillió márkás feels© koJcsöni vesz föl BERN, december hó. (Német Távirati Iro­da.) A november 20-ától december 5-ig nyil­vános jegyzésire kitett harmadik kibocsátásai 400 milliós négy és fél százalékos kamato­zásai, kisorsolható nemeit birodalmi kincstári utalványokra az eddigi jelentések szerint 500 millió birodalmi márkát jegyezlek. A biroda­lom abból a célból, hogy a sok jegyzőt, fő­leg a ki,sjegyzőket kielégíthesse és még job­ban megerősíthesse a birodalom pénzügyeit, megegyezett a konzorciummal, hogy az ere­detileg tér vbevett összegen kívül még liaison­Minden párt és minden politikus?... A faluk önzetlen boldogitása lenne tehát az a terület, hol a transsylvániaiak még találkoz­hatnak. Maniu hallgat. A december i-i ünnepségeken •sem szólalt fel. A Badacin-i politika tovább­ra is a hallgatás taktikáját parancsolja. De I Cluj, Piaţa Unirii. ló természetű 100 millió birodalmi márka I összegű kincstári utalványt bocsát rendelke­zésre s így a jegyzéseket lehetőleg teljes ér­tékben kielégítheti. Mivel ebből o kolcsön- kibocs áfásból százmilliót már átvettek, a kölcsön teljes összege 600 millió márkára emelkedik. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. a Badacin-i titokzatos doboz is kinyílik egy­szer, midőn ezt Maniu majd igy akarja. NŐI DIVATLAPOK a téli szezonra (ruha, kabát, kosztüm) már hatalmas válaszrékbaa kaphatók az Ellenzék könyvosztáiyiban. m 4s eddigi jelentések szerint iSíszázraiilIié márkái már lefegyezáek

Next

/
Thumbnails
Contents