Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-18 / 293. szám

\ ,,A német ágvuk csöve a Gibraltárra ven irányozva“ — írja a Petit Journal Béke, vagy háború? A hét karddal szembenálló spanyolországi ellenfél mindegyike e fősen bízik a „segédekben“. — Egyrészt Pár is és Moszkva, mós- részt Berlin és Róma vezetik a párbajt 193 6 december 19. ELLENZÉK Anglia magatartása Hinti cl a spsipl bclüiáhorn sorsát PÁRIS, december 17. I Diplomácia!! köbökben ma is Blum mi­niszterelnök nyila tkozatával foglalkoznak, melyei a „News Chronicle“ camü angol lap­nak adott a benemavatkozás kérdésével kap­csolatban A francia álláspont szerint a had­viselő feleket megillető jogok nem illetik meg Franco tábornokot s minden megteen­dő az ellenőrzés mentői hathatósabb meg­valósítására. Blum miniszterelnök igen sú­lyosnak tartja a német és olasz beszivárgást a Baleari- és Kanári-szigetekre, valamint Marokkóba. A helyzet egyformán veszélyes Franciaországra és Angliára s véleménye szerint európali háborúra kerülhet a sor, ha a benemavatkozásra vonatkozó határozat eredménytelen marad. — Nem vagyok fatalista — mondta Blum miniszterelnök — s nem hiszem, hogy fel­tétlenül el kell jöjjön a háború. A békéért azonban dolgoznunk kell, ha ennek tovább­ra is örülni akarunk. Franciaország kész segítséget nyújtani Németországnak abban a munkában, mely normális gazdasági éle­tének biztosítására vonatkozik, ha Német­ország az általános leszerelés színvonalát és a normális politikai élet feltételest elfo­gadja. Végül Blum kijelentette, hogy a Népszö­vetség erős alapra helyezése esetén a fran­cia—orosz megegyezés — mely ma elenged­hetetlen — szükségtelenné válhat. Hangsú­lyozta, hogy jobb, mint valaha a francia— angol viszony és Franciaország végzett a fasizmussal. Figyelmeztetés A „'Petit Journal“ hosszabb cikket közöl Henri Guernut volt francia közoktatásügyi miniszter tollából s a francia s angol érde­kek azonosságát hangoztatja. Rámutat arra, hogy a Baleari-szigetek olasz elfoglalása ve­szélyeztetheti Franciaország és Észak-Afri- ka, valamint Anglia és Málta s a Szuezti- csatornán át Palesztina—Egyiptom és Indiá­hoz vezető utat. Abban az esetben pedig, ha a németek a Kanári-szigeteken vetik meg lábukat: Franciaország és Kelet-Afrika és Amerika, továbbá Anglia s a Jóremény- ség-foka közötti ut van veszélyeztetve. Spa­nyol-Marokkó német elfoglalása egyformán veszélyeztetné Angliát és Franciaországot, mert a német ágyuk csöve a Gibraltárra volna irányítva. — Kérjük a francia és angol kormányt — folytatja Henri Guemnt — tárják fel Németország és Itália előtt azokat az elő­nyöket, melyeket részükre biztosíthatnak, figyelmeztetve őket ugyanakkor, hogy ennek is van határa, melynek átlépése tiltva van. Minden felesleges szép szó, halogatás, ka­land — egyenlő volna a pusztulással, mert az lenne a benyomás, hogy Paris és Lon­don félnek Berlintől és Rómától, ami még jobban emelné bátorságukat. Határozott sza­összes verses Amatőr teljes kiadá'. Bib ia-papiro­son, 1013 ap, bőrkötésben Lei 462, vászon’cö ésben Lei 330. - Kemény kötésben Lei 231. Postán azonnal, u ánvéttel. Lepaqená^ Cluf. Kér e a telj s kar csonyi könyvrk, d.szek, csoda-csomagok jegyzékét. a szavaknak. A beke ügyét Anglia tartja kezében s tanácsos, hogy ne bizzia ezt a véletlenre és bizonytalanságra. Német álláspont ■Berlini politikai körökben az angol- francia jegyzékre adott német választ kü­lönbözőkép kommentálják. Lényegesnek tartják a jegyzék azon mondatát, mely ki­jelenti, hogy Németország minden oly intéz­kedést támogat, mely béketeremtésre való­ban alkalmas Spanyolországban. Ebben a mondatban a „valóban“ szót tartják legfon­tosabbnak. Berlini vélemény szerint ki kell tölteni a benemavatkozás terén mutatkozó hézagokat s meg kell szüntetni mindazt, ami ellentétben van a benemavatkozással. A német válasz attól teszi függővé a mai zűrzavar megszüntetését, hogy sor kerülhet-e BUCUREŞTI, december 17. A főszolgabírók (primpretorok) Popa Nasaud-i alispán elnökletével országos gyűlést tartottak, melyen Juca belügy­miniszter s Barca belügyi államtitkár is megjelentek. A köztisztviselők szolgálati szabályzatának törvénytervezete s a fi­zetésrendezés kérdése volt napirenden, BRASOV, december 17. Rejtélyes ügy foglalkoztatja a bűn- , ügyi hatóságokat. Az ügy központja Gheorghe Nicolae vándorkereskedő, akii ! szerdán reggel nyakán hurokkal, vér tő borítva, eszméletlenül találtak meg a Cenk alatti sétány egyik elhagyott ré­szén. Az ájult férfit, akiről támadói min­den ruhát lehúztak, a Marzescu-kórház- ba szállították, ahol azonnal ápolás alá vették. Ezalatt az ügyben már megin­dult a nyomozás, amely hamarosan meg­állapított annyit, hogy Gheorghe Nico­lae egy Zadoveanu nevű kereskedő szol­gálatában állott. Ezentúl a vizsgálat egy­előre csak feltevésekre szorilkozliatik, spanyol kormány alkotására a népakarat megnyilvánulásával. A német válasz lehál nemcsak „iigent“ mond, de feltételt is han­goztat. Olasz álláspont Olasz részről a német válaszhoz hasonló módon foglaltak állást az angol—-francia jegyzékkel szemben. Az olasz válasz három részből áll. Először: Az olasz kormány annak az óhaljnak ad kifejezést, hogy a rendel men­tői előbb állítsák helyre Spanyolországban s hamgozibalja, hogy mindent el kell követni, nehogy a háború a spanyol határokon túl kiterjedjen Európára. Másodszor: Az olasz kormány rámutat arra, hogy a spanyol helyzet más volna, ha nem küldtek volna agitátorokat, pénz­segélyt és önkénteseket Spanyolországba. Az olasz kormány kész kiküldötte utján a lon­doni benemavaitikozási bizottság keretén be­lül megvizsgálni az összes gyanús intézke­déseket s kész résztvenni az ellenőrzésre vonatkozó rendszabályok alkalmazásában, ha ezek az intézkedések mások által szintén nyomban elfogadtatnak. Harmadszor: Az olasz kormány kedvezően fogadja a közvetítésre vonatkozó angol— francia javaslatot, kételkedik azonban ab­ban, hogy eredmény lesz felmutatható. Fel­hívja a figyelmet, hogy a spanyol nép a burgosi nacionalista kormány mellett áll s ezt kedvezően fogadja. melynek során több módosítást javasol­tak. Juca belügyminiszter kijelentette, hogy a javaslat megalkotása során külö­nösen ügyelt a főszolgabírók áthelyezé­sének kérdésére és úgyszólván elmozdít - hatatlanságot biztositolt, mert meg akar­ja védeni őket a politikusok önkényével szemben. miután a vándorkereskedőt, aki még mindig nem nyerte vissza eszméletét, ki­hallgatni nem lehetett. A legvalószinübb feltevés, hogy Gheorghe Nicolaet az el­hagyott sétányon rablók támadták meg, akik, miután hurkot szorítottak nyaká­ra, az eszméletét veszített ember ruháit is lehúzták és elmenekültek. A vándor­kereskedő testén levő véres nyomok azt látszanak bizonyítani, hogy Gheorghe Nicolae megkísérelte az ellenállást táma­dóival szemben. Az ELLENZÉK s haladást szolgálja. A! kisebbségi és emberi jogok elfibareosa. A Népszövetség nem titkolja, hogy a spanyolországi események igen könnyen euró pai háborút okozhatnak. Ez elsősorban arra az esetre vonatkozik, ha a kormányok tovább folytatják titkos támogatásaikat. A régi nemzetközi jog szabályt hangoztatja: „Egyetlen államnak sincs joga ahhoz, hogy egy másik állam beliigyeibe avatkozzon*4. A jogszabály említése a népszövetségi határozatot komoly figyelmeztetéssé alakítja. A tanács nem elégedett meg ennyivel s a londoni határozatok értelmében nyitandó ellen­őrző eljárást s az angol—franc a békeközvetitést helyeslőén vette tudomásul. A nép- szövetségi tanácsülés határozata után a nemzetközi helyzet igv alakul: Franciaország, Anglia, Oroszország elfogadták, Portugália nem hajlandó elfogadni a határozatot, Né­metország és Itália pedig különvéleményt hangoztatnak. » um francia minlszfcrcutöh npíamoiaía vakra van szükség. Eljött az ideje ezeknek 3000 orosz ffnhftifcst felleli parira a szőttel fiafoh SpannolországDau PÁRIS, december ti. A Le Matin újabb leleplezéseket közöl az orosz részről nyújtott segítségre vonatkozóan. Eszerint a Kubán, Clubar, CIoret és Charkow nevű orosz hajók 3000 vörös önkéntest tettek partra, akik között jólképzett orosz katonák is van­nak. A szovjet tengeralattjáró raj Palma de Majorca kikötő körül horgonyoz. Moszkvai jelentés szerint tizenhétre emelkedik azoknak a hajóknak száma, me­lyeket spanyol nacionalisták nyílt tengeren megállítottak és átkutattak. Orosz részről cáfolják azt a hirt, hogy nagymennyiségű hadiszert találtak volna a kutatás alkalmával. Főszolgabírói értekezlet Bucur‘estiben BRASOV SZENZÁCIÓJA Ki akarta megfojtani a vándorkereskeddt? i BÁR világosan látható, hogy 0 gyermek a végzet bizonyosságaival lassanként mind több szabadságot vív ki magának szüleivel szem­ben s az újabb nevelési rendszerek segítsé­gével mindinkább függetleníti magát u csa­ládi fegyelem szabályai alól — mégis a meg­döbbenés erejével hat, mikor e szabadosságig menő ön állóság polgárjogát bírói Ítélet pe­csételi meg. Nem szándékunk a sötétlátás vaskalaposságávei Ítéletet mondani a bírói döntés fölött, de megrázó példák tanúskod­nak arról, hogy a féktelen kilengések korai áldozatául esett ifjak keservesen visszasír-' tűk az annyira megutált családi rabságot. Nem vitatkozunk Bühler Chariotte-al sem, I aki mellékesen a világ 12 legnagyobb asszo­nyainak egyike. Tudomásul vesszük, hogy a szülőnek ezután az lesz a joga, hogy gyer­meke táp1 állásáról, ruházatóról, taníttatásá­ról gondoskodjék, de a neveléssel járó köte­lezettség nem fogja terhelni. A baj azonban ott van, hogy azok « bizonyos egészségesnek látszó indulatok elég gyakran egészségtelen cselekedetek hordozói szoktak lenni $ a sza­badjára engedett kis gyermek rendre úgy belejön a kalimpálásba, hogy nagyobb ko­ráiban könnyű lelki ismerettel rúgja oldalba nemcsak a szülői tekintélyt, hanem esetleg az ütem, tisztesség ind ás 'és becsület legele­mibb követelményeit is. Nem árt, ha egy kicsit elmélkedünk a dolog fölött, amíg — nem késő. k * .4 JÓ öreg Edisonnak még halóporában sem jutott volna eszébe, hogy gyönyörköd­tetésre szánt találmányát valamikor korona­tanúnak használ jók fel válóperekben. Né­mely asszony szemében ugyanis főbenjáró bún ha férje ólmában hangosan enyeleg olyan nőkkel, akiknek nem tanuk előtt es­küdön hűséget; n gramofonlemez pedig egyebek mellett arra is jó, hogy titokban megörökítse ezeket a cenzurázatlan éjszakai elszólásokat. —- No, bizony cifra olvasmány kerülne ki belőle, ha a beszélő gép ponto- I san visszaadná mindazt, amit o- álomba me­rült házastársak nappal gondolnak, vagy éppen cselekesznek. Még csak akkor volna szüretje a válópereknek! Szerencsére a: áru­ló lemezek nem tudnak bejutni minden há­lószobába s álmot lank odó asszonyunknál vannak mélyebben alvó hitvesek js. * A RÉGI világban egy-egy hőstett évtize­dekig, sőt évszázadokig világított s a vitézi énekek megújuló lelkesedéssel csfcoLgatták rozsdásodó emlékét. Ma azonban már a leg­kiválóbb teljesítményeket is megfogja a gyorsasági rekordok pórázára került feledé­keny ség átka. Ez o sors jutott ki mrs. Beryl Markham asszon jurák is, akit nagyszerű óceánrepíi’ése után bátran nevezhetnénk női Li.ndberghnek s az újvilág szájtátó tömege a hőstetthez mlTtó tombolással iis fogadott; de amíg a dicsőség alatt roskadozó hajó a friss bálványt visszahozta hazájába, e piát nap I alatt úgy elmosta a tenger vize az órák alatt kiküzdött hírnevet, hogy a levegő ki­rálynőjét -a londoni állomáson már csak édesanyja várta. Várhatta volna ugyan még a ki-sífia is, de azt már előzőleg a gyermek- szobába parancsolta vissza nehogy az ujjon­gó mob agyontapossa. — Hát ez bizony nem is csak szomorú történet, hanem való­sággal szerencsétlenség. Halálos' csapás az indokolt hiúságra. Nem tudjuk, hogy mivel fejezzük ki részvétünket, hacsak azzal a vi­gasztaló tanáccsal nem, hogy aki azért teszi kockára életét, hogy rajongói örönunámo­B ruk'ban szinte dara-bokra szedjék, az olyan maradjon inkább a — kisfia mellett. 6 MMK IFJIiii könyv, diszkölésben képekkel (ilhenaeuntj LEi. Lagerlöf: Amikor én kislány voltam 106 Ransome : Fecskék és fruskák — — 132 Milne—Karinthy : M cünackó kuckója 119 S egedi: Fur-Fa-Rag-Ta — — — — 99 Csűrös: Számok csodavilága — — — 106 May: A miztékák kincse — — — — 132 To vó u»á = Beugt Berg: Ne hagyd magad Ulle — 106 Barbra ; Ring, Petra — — — — — 106 Balo;hy Mária: Babakönyv — — — 119 Milne—Karinthy: Micimackó — — — 119 Jánosi György: Seholsincsország — 86 Dominik: A rikkancskirály — — — 119 Francis: Heten az intézében — — 119 : Montgomery: Gyermekszív rejtelmei 99 1 Komlós Aladár: Római kaland — — 99 I Benes Klára: Picii a vurstliban — — 99 ? Palotay Boris: Péter — — — — — 99 Lepacgenál C!si: Postán utánvéttel. — Kérjen tel es karácsonyi jegyzéket LEPAGETÓL, CLUJ

Next

/
Thumbnails
Contents