Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-06 / 258. szám

Ä£3A 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivat»! és könyvosztály: Púta Unirii 9. gzím. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Vj LVII. ÉVFOLYAM, 2 5 S. SZÁM MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS PÉNTEK ps\ iw\ ,, Caesar és Napokon ólomkatonák voltak ahhoz a habomhoz, melyet az amerikai ’nép Roosevelt 'kezébe adott“ — ezt állítja Roosevelt legnagyobb ellensége Coughlin páter, a híres amerikai népszónok. — A washingtoni parlament két házának össze­tételét is átalakította az amerikai népszavazás hoosevelt javára EJ@S! ina válasz©! ISussoIinineSc a lordok liázákan A világpolitikai érdeklődés központjában Rooseveltnek az amerikai elnökválasztáson aratott példátlan győzelme áll. Ezután a választási győzelem után az amerikai elnök a világ talán legnagyobb hatalmának szinte korlátlan ura lett. Amint a legismertebb amerikai népszónok, Coughlin páter, akinek ellenséges indulatától Roosevelt győzelmét leginkább féltették, tegnapi elkeseredett rá­dióbeszédében mondotta: ,,Caesar és Napo­leon ólomkatonák voltak, ha azt a hatalmat tekintjük, melyet az amerikai nép most Roosevelt kezébe adott. Más kérdés — mon­dotta Coughlin — hogy élni is feg-e Roose­velt ezzel a hatalommal. Ha azonban akar, négy éven keresztül korlátlan diktáteri ha­talommal uralkodhatok, mert az amerikai nép most erre felhatalmazta“. A külföld szempontjából szintén ugyanez a kérdés me­rül föl, melyet Coughlin páter amerikai bel­politikai szempontból fogalmazott igy meg tegnap. Roosevelt elnök, aki elnöksége első négy évét főleg belpolitikai reformmunkára használta föl, élni fog-e a most neki jutta­tott korlátlan fel h a talma zással abban az irányban is, hogy az Egyesült-Államok rend­kívüli erejét a mind feszültebbé váló nem­zetközi vitatkozásokban érvényesítse? Eddigi külpolitikája igyekezett Amerikát kívül tar­tani a nagy nemzetközi vitákon. Az utolsó időben azonban mindinkább szaporodtak a jelek, hogy módosítani akar ezen az állás­pontján. Merész pénzügy: és szociális politi­káján kívül főleg a nemzetközi vitákba való bekapcsolódási hajlandóság frontján támadta Roosevelt kormányzatát ellenfele, Landon. Az amerikai nép döntése ezen a ponton is Rcoseveltnek adott igazat a külföld kérdé­seitől teljesen elzárkózni akaró republiká­nus politikával szembe®. A tegnapi döntés után tehát az Egyesült-Államok álláspont­jának erősebb érvényesítésére lehetünk el­készülve a nagy nemzetközi vitákban is. A választások végleges eredményét külön­ben még mindig nem állapitollák meg. Egyes jelentések szerint Roosevelt több mint 500 elektorával szemben Landon csak nyolc, mások szerint csak 12 repulikánus elektor­hoz jutott. Valószínűnek látszik azonban, hogy ez a példátlan arány nem egészen felel meg a választók számának, hanem ezúttal a szerencse is különösen kedvezett Roose­velt győzelmének. Az egyes államokban ugyanis republikánus szempontból olyan szerencsétlenül osztódtak el a kisebbségek, hogy az elektorok számaránya részükre még sokkal rosszabbul ütött ki, mint a* egész Egyesült-Államok területéről összeadott sza­vazatok közötti számarány. Erősiti Roose­velt győzelmét, hogy a számarány úgy a washingtoni kongresszus képviselőinek meg­választásában, mint a szenátorok választá­sában szintén erősen a demokraták javára tolódott el. Ez a múltkori választás alkal­mával nem volt igy és Rooseveltnek egész elnöksége alatt állandó küzdelme volt a sze­nátus fékező törekvéseivel. Most ebből a szempontból is az amerikai politika «‘gyed­ura lett. Az Egyesült-Államok 48 tagállamá­ból 46 mellette nyilatkozott meg. Csak Maine és Vermont államok tartottak ki a republi­kánusok mellett, úgy hogy Amerika politi­kai történelmében a republikánus párt ilyen vereségére példa még nem volt. Londonban nagy érdeklődéssel néznek a lordok házának mai külpolitikai vitája elé. Edén külügyminiszter a felsőház inai ülésén nagy beszámolót fog tartam, melynek folya­mán válaszolni készül Mussolini milánói be­szédére is. Az angol sajtóhangok után ítélve ez a beszéd, melyet az angol kormány teg­nap hosszantartó minisztertanács után tel­jességében jóváhagyott, igen barátságos han­gú lesz az olaszokkal szemben, de ugyan­akkor szilárdan leszögezi Anglia álláspont­ját. Különösen a Népszövetség kérdésében fog ragaszkodni a genfi intézményt előtérbe helyező régi angol állásponthoz és az uj locarnói egyezmény létrehozásának elsőbb­ségét fogja hangoztatni, minden más meg­egyezés előtt. Rómában szintén kedvező a hangulat Angliával szemben és a trónbeszéd szövege után ítélve megegyezésre számíthat. Londonban meglehetős feltűnést kelt külön­ben az uj német nagykövetnek, Ribbentrop bárónak Eden külügyminiszter előtt han­goztatott tiltakozása egy angol kommunista képviselő beszéde ellen, melyben gyalázkodó hangon eseti szó Hitlerről. Ribbentrop a dolgot már a mult héten megemlítette Eden külügyminiszternek, minthogy azonban in­tézkedés nem történt, most hivatalos, szó­beli közlésben fordult ezzel a külügyminisz­terhez. Eiden válaszáról az angol lapok még nem hoznak jelentést. Kooseveitf példátlan győzelme NEWYORK, november 5. Roosevelti elnök választási győzelmét csak most lehet teljes­ségében áttekinteni. Elkeseredett korteshar­cok után, példátlan érdeklődés közepette történt meg az elektorok választása, mely után Roosevelt messze maga mögött hagyva vetéAytársait, Landon 8 szavazatával szem­ben 523 szavazattal érte el az USA elnöki méltóságát. Landon még szülőföldjén, Kan­sasban is kisebbségben maradt, mig Roose­veltnek az eddig hűvös Newyork-környéket is sikerült ólyiképen megnyernie, hogy az itt leadott szavazatok 3:1 arányt mutatták Roosevelt javára. Hivatalos jelentések szerint az Egyesült- Államok 47 millió szavazójából 41 millió teljesítette közjogi kötelességét, amire eddig nemigen volt példa. Tegnap a szenátorok egyhannad részét is megválasztották s ezzel a roosevelti demok­rata eszmék uj diadalt értek el. Rooseveltet eddig 42 szenátor támogatta a „Fehér Ház­ban“. Ez a szám most 82-re emelkedett, igy a Roosevelt párt a törvényhozásban is döntő többséget szerzett. LONDON. november 5. Roosevelt megvá­lasztásával kapcsolatban angol lapok annak a véleménynek adunak kifejezést, hogy jóté­A világ tegnap zavartalanul szerette volna szemlélni az Egyesült-Államok elnökválságá­nak döntő eseményét: az elektorok megvá­lasztását. De nincs most nyugodt idegzet, mely alkotmányos dolgokat figyeljen, A Földközi-tenger megint háborogni kezd. Lám, hogy hullámzik a világ Mussolini mi­lánói beszédétől és a genfi palotában a kül­ügyi hivatalokban, főleg a Foreign Office- ban és a Quai d‘Orsay-n hogy rakják érzé­keny mérlegre minden egyes „gyöngyét“. Olaszország 1859 óta vagy szövetségeseivel, vagy ellenségei hibájából építi föl szép las­san az Appenini-félsziget egységén az uj lm­Í ~ perium Romanumot, melynek első nagy ál­lomása volt Tripolisz és Dodekanezosz meg- szerzése, további fejezete lesz az angol világ- birodalommal való megegyezés a Földközi- tengeren, harmadik állomása Franciaország kivetése Tuniszból, Algériából, a Csad-tó vi­dékéről, Marokkóból, talán Cansicából és Nizzából is, utolsó fejezete Gibraltár, Malta, Cyprus elvétele, talán Egyiptom megszállása, mely pedig most szerezte vissza 1924-es al­kotmányát és felszabadult a csatorna kivéte­lével az angol katonai megszállás alól. A Földközi-tenger, a mí tengerünk, amely­nek azonlxm foglya vagyunk — ahogy ré­gebben mondotta Mussolini — megint a tör­ténelem előterébe dagadozik, miután, a föní­ciai, görög, római, arab világ után Columbus óta hátraszorult az óceánok elől és csak a Szuezi-csatomával kapott uj lélegzetre. Már a világháborúban sok eseményt ringatott és feszültsége növekedett, mikor a nrrggantant Wilson erkölcsi ellenszenvétől buzdítva, csu- ngán, megalázta Olaszországot a békekötés­kor a fiumei, a dalmát, albán és gyarmati kérdésben. Most aztán itt van a Földközi- tengeri mítosz a maga második teljes kiadá­sában, fölemlítő erejében összes részeivel: Odüsszeusaival, illírjeivel, szirénjeivel, Atla­szaival. A két nép, mely minden egykori uraság: a kelta, pun, görög, római, arab vé­rét magában viseli, az olasz és spanyol en­nek az uj mithológiának a főhőse. Az abesz- szln háború óta nemcsak a Balkán, a Durva- medence, Danzng teli viperával, skorpióval, hanem a földközi medence is teli cápával, polippal. víz alatti tűzhányóval, „tengeri kí­gyóval“. Ha Anglia már előbb teljesen föl­fegyverkezett volna, most nyakig áznánk a világháború véresőjében. Annál mohóbban készül a veszedelem láttára! Átszervezi Gib­raltárt és Máltát, fölszereli Cyprust és igyek­szik fékezni a benszülötteket alkotmánnyal vagy elnyomással, az élő vagy régi, mint a máltai nyelve, fölkarolásával. Arról is haMct- rá, hogy fölépíti a palesztinai támasztó pon­tot és a szuezi csatornáixtl párhuzamosan saját magának egész független viziutat, a sinait ássa ki. Sietnie kell, hogy utolérje az olasz repülő és tengeralattjáró haderőt. De van borúlátás is. Délafrika saját megerősíté­sét erőszakolja, mert a Földközi-tenger úgy­is már a „levegőben lóg“. Mussolini beszéde nem enged kétségeket. Nyilván megmondja a békeszeretet hangsú­lyozása mellett, hogy kikkel akar leszámol­ni és kikkel halad együtt. Érthető, ha fegy­veres békéjéből hosszú nyugtalanság vihar­felhőit látják gomolyogni egy uj Földközi- tengeri élet egén. Előfizetni árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, event# 840 lej. - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20 w«i*p pengő. A többi külföldi államokba csak a portóknlönbozetcel -o v __________________ 1936 NOVEMBER 6. I --v-vao- :;-» a.iKg konyán fogja befolyásolni az egész demo­kratikus világot. Az Evening News vélemé­nye szerint Roosevelt folytatni fogja szociá­lis tevékenységét és bizonyára korlátozni fogja a legfőbb bíróság működését, amely meg akarta őt akadályozni abban, hogy ke­resztülvigye elhatározásait. Az eddiginél is jobban fogja korlátozni a trösztök működé­sét, amelyek burkoltan ugyan, de valóságo­san kezükben tartják az amerikai városok közhasznú szolgálatait. PÁRXS, november 5. Roosevelt megválasz­tásával kapcsolatban Herriot képviselőházi elnök nyilatkozott a francia lapok munka­társainak. Nyiilallkozata szerint Roosevelt győzelme a bátrak győzelmét jelenti. Ez a győzelem a becsületes és jó emberek örömét is jelenti. Roosevelt politikája irányadó kell legyen minden magasabb politikai erköocsel rendelkező álamban. Megválasztása jótéte­mény nemcsak az Egyes ült-Államokra, ha­nem az egész világra is. A szovjetoroszok is védekeznek ft. spanyolországi beavatkozás fvádja ellen LONDON, november 5. A semlegességi bi­zottság tegnap délután 4 órakor ült össze, hogy Maiski londoni szovjet nagykövet elő­adásában megismerje az olasz és német kor­mányok válaszjegyzékére küldött moszkvai viszontválaszt. A szovjetkormány erélyesen tiltakozik a beavatkozás vádja ellen és Maiski követ ki- jeU. Nette, hogy Moszkva csupán ruházati cikkeket és élelmiszert küldött a spanyol kormánycsapatoknak. Rendkívül izgalmas légkörben emelkedett szólásra Grandi olasz nagykövet és pontos adatokkal cáfolta meg a szovjetorosz megbízott kijelentéseit. Gran­di kimutatta, hogy a spanyol kormánylzikö- tőkbe befutott orosz hajók szállítóképessége sakkal nagyobb volt, mint amennyire a Ma­iski követ által közölt ruha és élelmiszer- mennyiség szállítására szükség lett volna. A hajóürökben a ruhák és élelmiszerek mellett dinamitos ládák, bombák, tankok, ágyuk és gépfegyverek voltak. Éleshangu viták után Lord Plymouth elnök a bizottsági ülés foly­tatását ma délutánra tűzte ki. BELGRÁD, november 5. A jugoszláv saj­tóban is élénk visszhangra taM.lt Mussolini vasámaipi nagy beszéde. A belgrádi külügy­minisztériumhoz közelálló „Samuuprava“ ve­zércikkében igy ir: „Olaszország és Jugoszlávia földrajzi fek­vésében két egymásrautaüt állam, a baráti viszonyra tehát mindkettőjüknek első-rendű szükségük van. Mussolini beszéde mély be­nyomást keltett jugoszláv politikai körökben és minden feltétel megteremtődött arra, hogy Q két állam összeköttetése szorosabb és szí­vélyesebb legyen.“ (Folytatása a 10. oldatos) ül sajtófőnök BUCUREŞTI, november 5. Raul Anastasiu uj külügyminiszteri sajtófőnököt most iktatták be állásába. Az uj sajtófőnök meghatalmazott minisz­teri rangban fog működni a külügymi­nisztériumban. A légnyomás lassú csökkenése, vál­tozó felhőzet, gyenge szél délkelet fe­löl. A hőmérséklet lassan emelkedik. Hűvös éjszaka várható gyenge faggyal. Reggeli köd és nappali felmelegedés várható. Tegnap Bucurestiben 13 óra­kor a napon 26, árnyékban 17 fokot mutatott a hőmérő. 1936 november 4-én. (Rador) Berlin 175. Amszterdam 235.25. .Newyork 435.120. Lón dón 212.750, Paris 202.375, Milano 229.250, Prága 15.40, Budapest 85.75, Belgrad 10, Bucureşti 325* Varsó 81.75* Becs —»

Next

/
Thumbnails
Contents