Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-05 / 257. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/19x9 Áí&A 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal é$ könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS LVII. ÉVFOLYAM, 2 5 7. SZÁM. CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, téievre 440, event» 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4* pengő. A többi külföld: államokba csak a portókulönbözeted -ói» ...jjuMFW—* un 11 inra" v***®**a®,B*®* 19 5 6 NOVEMBER 5. i Kosztolányi ravatalára küldünk néhány kegyeletes virágot. Ha nem volna ferdült értelme a szónak, azt imák, hogy szóvirágot küldünk, amelyet a szivünk legfényesebb és leggondozottabb részéből téptünk le. Mert megérdemli kosár- számra, ki a szép szavak és gyöngyöző mondatok, a beszéd színeinek és a csiszolt kifejezésnek manapsáig a legnagyobb magyar mestere volt, amellett, hogy gondolkodó és érző művésznek, tanulmányírónak és költőnek is nagyon-nagy volt, a belső és külső alakiság dolgában egyaránt. És izig-vérig hírlapíró, a pillanat és uj hőse. Versei s regényei diadalmai közt szenvedéllyel űzte az apró cikkei az utcáról és a társaságból fölszedett jelenségek, az irodalomtörténet és a társadalmi menet állomásairól gyűjtött személyiségek és müvek rövid, velős, ízes, színes, világló. mesteri abajgatásaival. Ilyenkor a lángelme aprólékos tökélye talán az egész i világirodalom leggyakorlottabb mesterének | sejttette. Ilynemű ékszereit ismerte az Ellen- g zék olvasóközönsége különösen. Öt éven keresztül minden vasárnapra és egg hétköznapra pontosan megérkezett Kosztolányi valamely remek aprósága és ujból-ujból ámulatba ejtette lelkünket, értelmünket, szellemünket. Nem hivalgó és divatos irodalmi mütyörkék voltak ezek, hanem a kis plasztikának valóságos csodái, olyan tanagrai szobrocskafélék, vagy országrészünk hires ötvös remekeinek a rokonságai és emlékeztetők a pompázó Kelet szőnyegverőire, vagy hímzőire. Mindez politikától és mindennapi szennytől mentes. Csak irodalom és művészet. A választékos csín, az irodalmi szemérem, a forma tisztelet majdnem a beteges végletig húzódott, anélkül, hogy a tudás és az okosság férfias ereje hajszálnyit is gyöngült volna vagy a bámulatos művelődés háttérbe szorult volna. Itt a méltatás helyén és a gyászolás pillanatába nem feladatunk, hogy Kosztolányi emberi jellemét és írói képét megrögzitsük. A költő, regényíró eszéista, nyelvész, irodalompolitikus életkalandját és irodalmi harcát ismertetik a részletes megemlékezések. Mi ennek a külsőségben is tündöklő útnak csak általános nagyszerűségével, hogy úgy mondjuk, közösségi jelentőségével foglalkozunk. Emlékeztetünk, hogy az örök és pillanatnyi emberiességnek volt szószólója és pedig a francia művelődés vonalán. Az általános érdek szolgálatában állt szinte mint az újkori klasszicizmus vérbeli képviselője. Szépség, igazság, forma, csillagképleteinek sugaraiban. Sokszor leírta, hogy a szó neki a mindenható, az ige többet jelent, mint a cselekedet. Mintha bizonyos mértékig elvette volna magyar szellemiségünk kizárólagosságát, sőt csupán maggarul megnyilatkozó európaiként járt volna közöttünk. Magános élete és a szereplés elől való kitérés is erre a bölcseletre utalt: egyszer és csak rövid ideig bírt ülni a Penclub elnöki székében; lemondott nyomba, mihelyt a mlágnézleti politika behatolt és mérgező kényelmetlenség elé állította. A köznapi és a közéleti egyetlen ily tolakodó érintését nem szívelhette. Az írástudók árulását üldözve és megtépve a nyers Ady Endre babérkoszorúit — inkább akart mindig a második lenni, csakhogy ne kelljen se magyarságát, se művészetét meztelenre vetkőznie. Az európaiság és az elvont szépség szolgálatában mégis tősgyökeres magyar volt. Különösen, amikor a nyelv tisztaságát kellett védelmezni, Egyetlenben egy nagy mozgalmat kezdeményezett: mint egy második Kazinczy felrázta érdekünket a magyar nyelv megtisztítására és nemesbítésére. Itt, ezen a bozótos téren eggenlő az érdeme és dicsősége a Vö- rösmartgéval és Aranyéval. Ezért fönnmarad a neve örökké és mi halálunkig szeretve ápoljuk nemes emlékezetét. De addig is van még egy sietösebb feladatunk. Meg nem feledkeznünk a családról, melyet borzalmas betegsége — a száj- és garat rák megette kis vagyonkáját — súlyos bajba döntött. A cselekvésre képtelen olvassa el, amit Lamb költőről, a „bárányról“ irt. Meg fogja lelni szivét. Fölényes győzelem tsz ame?ih<tli elnőhvaí&szíáson Múmemli az ui elnök Az európai külpolitikai vitáknak főtárgyát még mindig Mussolini kijelentései képezik. — Krofta csehszlovák külügyminiszter szerint a kisantanegyenjogúság alapján akarja rendezni viszonyát Magyarországhoz és Ausztriához. Anglia ragaszkodik a Népszövetséghez Iterfhy kormányzó Vidor EmánueS november közepén Rámába Az amerikai elnökválasztás végső eredménye még nem ismeretes, de az eddigi részleteredmények is Roosevelt fölényes győzelméről tesznek bizonyságot. A szavazataik utolsó összeszámlálása után, melynek eredménye a kora reggeli órákban érkezett hozzánk, az 531 elnökválasztó elektor közül 311 már eddig is Roosevelt-párti. Landon számára ugyaneddig az időpontig csak 59 elektor! szavazat van biztosítva. Még az ujangliai államok is, melyeket pedig eddig mindig a republikánus párt fellegvárának tekintette*, igen erős százalékos számarányban Roosevelt mellett nyilatkoztak meg. Ez a győzelem a színes, erős egyéniség győzelme a szürkeség fölött, az eredményes munkával igazolt népszerűségé a szabad érvényesülést kereső pénzhatalmak és trösztök fölött. A republikánus párt, mely tudatosan szürke, hivatalnok-egyéniséget vitt ezúttal küzdelembe Roosevelt kockázatokat jelentő, színes egyéniségével szemben, tévedett az amerikai nép lelkiállapotának megítélésében. Azt hitte, hogy Roosevelt gyakran vakmerőnek látszó politikája után visszakivánkozik a szürke egyéniségek kormányzása alá. Hogy ez milyen tévedés volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Landon biztos többséget még Kansas-államban sem ért el, melynek eddig népszerű republikánuspárti kormányzója volt. Roosevelt győzelmének jelentőségét világpolitikai szempontból még nem lehet teljes értékében felbecsülni, Landon bukása azonban mindenesetre az amerikai magábazárkózás külpolitikájának a bukását is jelenti. Az európai külpolitika központjában még mindig Mussolini milánói beszédének kijelentései állanak. A prágai képviselőházban Krofta külügyminiszter használta fel az alkalmat, hogy ezzel kapcsolatban a kisantant viszonyára térjen ki Magyarországgal szemben. Krofta szembeszállt Sziillő magyar kisebbségi képviselő álláspontjával, mely szerint a dunai kérdés rendezését a kisantant akadályozza azzal, hogy külpolitikai céljai első sorban Magyarország ellen irányulnak. Krofta szerint a kisantant megalakulása idején lehetett ilyesmiről szó, azóta azonban a jellege teljesen megváltozott. Benes elnök, mint külügyminiszter egyik parlamenti beszéd ében már 1926-ban kijelentette, hogy a kisantant nem Magyarország ellen irányul. Ma pedig megállapíthatjuk — folytatta Krofta — hegy a kisantant régen túlnőtt az ilyen célokon. Ezután Kánya magyar külügyminiszter kijelentéseivel kapcsolatban, hogy Magyarország hajlandó a dunai együttműködésre, ha természetes egyenjogúságát és jogos igényeit tekintetbe veszik, Krofta újra Benes elnök egyik beszédére hivatkozott, mely hangoztatta, hogy a kisantant tudatában van annak a felelősségnek, mellyel Európával szemben tartozik. A kisantant — mondta Krofta — rendezni akarja viszonyát Magyarországhoz és Ausztriához s ennek a célnak elérésére az egyenjogúság alapján akar tárgyalni. A Mussolini beszédében foglaltak azonban nem alkalmasak arra, hogy Csehszlovákia változtasson eddigi politikáján. Erőltetetten magyarázzák Mussolini szavait Krofta szerint azok is, akik Jugoszláviával szembeni barátságos kijelentéséből arra következtetnek, hogy a revizioniz- mus Jugoszlávia területi épségét nem veszélyezteti. A kisantant-állainok — mondta Krofta — jól tudják, hogy ez az irányzat egyaránt fenyegeti mindenikük épségét. És tévesen magyarázzák — mondta beszéde végén Krofta külügyminiszter — azt a tényt is, hogy Mussolini bestédében Csehszlovákiáról és Romániáról nem emlékezett meg. Ezzel a magyarázattal szemben — jelentette ki Krofta — diplomáciai értesülések alapján biztosan tudjuk, hogy Olaszország a dunai kérdés rendezésében egyáltalán nem akarja számításon kívül hagyni a két országot. Ugyancsak a Mussolini milánói beszédével vázolt olasz külpolitikai irányzattal áll kapcsolatban a Rómából és Budapestről most már hivatalosan jelentett hir is, hogy Horthy kormányzó és felesége II. Victor Emanuel meghívására november második felében Olaszországba utaznak. Ezt megelőzőleg Ciano olasz külügyminiszter Budapestre látogat. Horthy kormányzó látogatása, mely hivatalos megjelölés szerint Olaszország királyánál és Abesszínia császáránál fog megtörténni s amelyet olasz részről rövidesen Budapesten viszonoznak, fényes ünnepségekre és fonos tanácskozásokra ad majd alkalmat. Magyarország kormányzóját Darányi miniszterelnök és Kánya külügyminiszter kisérik Rómába. Külföldön Horthy kormányzó és a magyar kormányférfiak látogatásáI nak nagy jelentőséget tulajdonitanak. Amint Schmidt osztrák külügyi államtitkár Buda- j pestről visszatérte után Bécsben kijelentette, ; Mussolininek azok a szavai, melyekben a ; Magyarország iránti rokonszenv ünnepélyes keretek közötti megnyilvánulásáról beszélt, Horthy kormányzó római látogatására vonatkoztak. A nap külpolitikai eseményeihez tartozik a tegnap elhangzott angol trónbeszéd, mely újra teljes eréllyel hangoztatja, hogy a brit birodalom külpolitikáját továbbra is elsősorban a Népszövetségre akarja alapítani. Ebből a célból mindent elkövet a nemzeközi viták békés elintézése érdekében, folytatja az uj loearnói értekezlet összehívására irányuló fáradozásait és reméli, hogy az Ang- j lia, Franciaország és az Egyesült-Államok I között létrejött haditengerészeti egyezmény ! általános nemzetközi megállapodás alapja ! lehet. Eden angol külügyminiszter különben I a tróubeszéd parlamenti vitája folyamán I valószínűleg ma válaszol Mussolini kijelen- j téseire. Az angol külpolitika tevékenységére ‘ vall, hogy Beek lengyel külügyminisztert j Londonba hívta meg, ahol a londoni lord- ! mayor által 8-án adandó diszebéden való- I szinüleg nagyjelentőségű nyilatkozatok fog- i nak elhangzani Anglia és Lengyelország vi- ■ szonyáról és az angol kormány európai politikájáról. Az anraerskai elnökválasztás óriási arányai NEWYORK, november 4. Az amerikai elnökválasztás soka nem látott külsőségek közt zajlott le. A választás előkészületeire mi sem jelemzőbb, mint az a tény, hogy az Associated-Press tudósitó vállalat erre a napra 490.000 km. kábelt bérelt és 50.000 embert szerződtetett. Már a kora reggeli órákban ellepték â tömegek Newyork utcáit, sípokkal, trombitákkal és kerepeJőkke] fészereivé, óriási zajt csapva és éltetve elnök- jelöltjiüket. A főutcákon megakadt a forgalom. Newyork lakosságának nagyrésze az egész éjszakát az utcán töltötte és várta a választás részeredményeit. Az esti órákig beérkezett jelentések szerint Roosevelt különösen a déli kerületekben í szerzett sok szavazatot. Landon, a republikánusok jelöltje, New-Englandban szerezte meg a szavazatok többségét. A szavazás gépekkel történik. Az elnökválasztás tulajdont;épen nem ért véget a tegnapi nappal. Tegnap ugyanis az á’lamok lakossága nem az elnököt választotta meg, hanem az elnökválasztó elektorokat. Mivel azonban az elektorok pártállása közismert, tulajdonképen már az elektorválasztáson eldől az elnökség sorsa. Az angol trónbeszéd LONDON, november í. VIII. Edivard angol király tegnap délben felolvasta trónbeszédét a parlamentben. A parlament megnyitásával járó hagyományos formaságokon alig eszközöltek valami változtatást, amit a király nőtlen volta tett szükségessé. Külön hintán érkezett a tenger- nagyi egyenruhába öltözött Edward és külön hintán hozták a királyi koronát és a halaimat jelképező pallóst. A király a parlament öltözőszobájában bi- borpalástot öltött magára, majd megindult a felsőházi ülésterem fellé. A király előtt Lord Londonderry vitte a királyi koronát, melyet az ülésteremben levő aranytrónszék előtt helyeztek el. (Folytatása a 8-ik oldalon.) Z^UvicJLi 1936 november 3-án. (Rador) Berlin 175, Amszterdam 235.30, Newyork 435.30, London 212.750, Párts 202.375, Milano 229.250 Prága 15.40, Budapest 85.75, Belgrad 10. Bucureşti 325, Varsó 81.80, Bécs —. NYITÁS 1936 november 4-én. (Rador) Berlin 175. Amszterdam 235.25, Newyork 435.12. London 212.775, Páris 202.375. Milano 220.250, Prága 15.40, Budapest 85.75, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 81.75, Bécs —. jfe/ágaré-i: Gyenge légáramlás, sok helyen köd. Nyugaton és délen néhány helyen csapadék. A hegyes vidékeken a hőmérséklet emelkedik, a mélyebben fekvő vidékeken általában nem változik. .4 magasabban fekvő vidékeken nappal a hőmérséklet kissé alacsonyabb.
