Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-01 / 254. szám
E 7. L ENZ fi K /fJ6 november 7. «ES Amiről nem tud a miniszter! A túlbuzgó önkényeskedéfe Az egyik Mures-megyei község tíz lakójának bútorait hordáit a cl, mert nem űzették meg a 45 lejes iskolabirságol TG.«MURES, október 31 Az önkényes bírságolás egészen különleges formáját valósi tot t;i meg egy Mures- n egy ebei i községben egy állatná ágens. A törvényes formák betartása nélkül és csend- • ri karhatalommal keres/.tülvili bírságolások hátterében ezúttal is, mint annyi más alkalommal, az iskola áll, ezúttal az óvoda, melybe az állami elemi oktatásról szóló tör- vény minden 5—7 éves gyermeket kötelez. A Mmres-megyei Corunca vegveslakosságii községben nincsen felekezeti óvoda s igy a magvar szülők kisgyermekei is az. állam ál- fenntartott óvodáim járnak, ta Ettől eltekintve a szülök engedel- im 'kedve a törvény intézkedésének, pontosan járatják az óvodába a köteles évkoru gyermekeiket — már amikor ez egyáltalában lehetséges. Ugyanis az ősz és a hideg idő következtében nagyon sok nehézség akadályozza meg a szülőket abban, hogy a csöppségeket mindennap pontosan az óvodába kiildhessék A községben számos olyan szegéin sorsú család lakik, amelyiknek nem telik arra. hogy a legapróbb gyermekeknek is meglegyen a viszontagságos időjáráshoz szükséges ruházata, csizmája, amivel a sár- I enger lé változott községi utón a gyermekek egészségének komoly veszélyeztetese nélkül mehetnének a távolfekvö óvodába. Mezítláb. egy szál ingben mégsem mehetnek ezek a csöppségek a hideg őszi esőben, akár az óvodába se.m. Éppen ennek a körülménynek ismeretében alkották meg az állami elemi oktatásról szóló törvény ‘24. szakaszának 4. pontját, mely kimondja, hogy a közlekedési nehézségek indokolásul szolgálnak az oktatásról való távolmaradásra. Ennek ellenerő az állami gépezet teljes erejével sújtott le azokra a szülőkre, akik a hideg őszi napokon kisgyermekeiket nem engedték a latyakos utón az óvodába menni. E hó 27-én Somosán loan nevű ágens egy csendőr kíséretében szekérrel járta végig a községet és betért mindazoknak a házába, akiknek gyermekei — az óvónő jelentése szerint — nem jártak mindennap pontosan az óvodába és anélkül, hogy az illetőket előzetesen értesítették volna valamelyes biin tetés kirovásálról és minden foglalási jegy zökönyv hátrahagyása nélkül, minden keze ügyébe kerülő tárgyal: ágytakarókat, varró gépiakarókat, vagy akár ruháskosarakat sze körre rakott és elhurcolt. A meglepett em berek elölt tettét azzal indokolta, hogy fe jenként 45 lejjel vannak megbírságolva az óvoda hiányos látogatása miatt. Somesan loan Corunca községben eddig mintegy fiz szülőt bírságolt meg a fentvá- zolt módon, azonban kijelentette a falusiak előtt, hogy tevékenységét ugyan most abbahagyja, mert másfelé kell elmennie, azon- Iran hétfőn, november 2-án visszatér és tovább bírságolja a többi szülőket is. Tekintettel arra, hogy az erőszakos és minden törvényes formát nélkülöző bírságolás (*llen az. érdekelt szülök panasziratlal fordultak a Tg.-Mures-i tanfelügyelőséghez, sőt a minisztériumhoz is, remélhető, hogy Somesan ágens működését nem fogja folytatni és a szülők birtokába újra visszakerülnek az elhurcolt ingóságok. Csodah? jó Kellér—Kardos—Mvirkus opereltrevű a Színházban. A színház első játékc'hklusának utolsó opere ttpremier je szokatlan mifiőjü, exotikus környezetben lejátszódó meséjii darab. Cselekménye hasonló azokhoz a tömeg Ízlés számára készült regényekéhez, amelyek olyan népszerűek Amerikában és amelyeknek hősnői rendszerint vad és vöröshnju dzsungel- tündérek. akik nagy vadra lesnek és aztán kikötnek valamelyik jólfésült és rel- tc-nhetetlen oroszlánvadász karján. Jelen esetben a dzsungel lánya angol lady s a hős csinos lengeTésztiszt a Csodák aj ón. A mese a szokott filmszerű módon pereg, kedves, szórakoztató s helyenként mulatslágos is. A színház dicsérnivolóan szép és nagyszabású kiállításban hozta ki a józenéjü, friss darabot. A ruhák, a díszletek szépek. Gróf László rendezése olyan pergő, Ízléses és igazán re- viiszerü, hogy nem csoda, ha ezt a látványos ,.Csodahajót‘‘ a siker vizeire indította el. Meg kell dicsérni Schreiber karnagy* muzikális, lendületes karmesteri szereplését, Te- hán pompásan betanított, különleges táncszámait s a balett magánszereplőit: Bázsa Évái A szereplők között talán először Tompa Sándorról kell iratunk, aki egy folyton részeg matróz pompás figurájában maga az őseredeti burieszk humor. Úgy megnevettet, ahogy csak nagyon kevesen. Sólymosán Magda, aki -legutóbb hamvas és kedves magyar R-orika •volt, most mint világjáró angol miss játszik és énekel tehetségesen., újabb sikert aratva szépségével és ruháival is. Stefa- ni-desz Ili táncoslábu Jimbyje kitűnően sikerült, eleven, humoros és tüzrőlp-attant alakítás. Wojticzky Elvira kedves, fiaital figurája is stílusosan illeszkedik be az együttesbe. Miklóssy Margit a szokott mulatságos és eredeti. Jeney jáftsza az angol tengerésztisztet rutinosan és fegyelmezetten. Jó az elegánsan táncoló, jóízű Fülöp és Tóth Elek illuzótkeitő államtitkára, Csóka József sajátos szinész-egyénisége ebben a szerepében is egyéni izt és humort jelent. D-eésy, Csengery és Rajnay egészítik miég ki az exotikus darab együttesét. (M. L.) .4 BÉKEVÉDELMI BIZOTTSÁG BUCUREŞTI, október 31. Az Adeverul szószerint közli azt a kiáltványt, melyet a béke védelmére alakult világbizottsag romániai tagozata nevében Titulescu tiszteletbeli elnök, Radulescu- Motru, Izabela Saveanu, Victor Eftimiu, Sever Bocu, C. Leanca, Trancu-Iasi, Em. Sucor, Negrei tábornok, Radulescu lelkész, Petre Andrei, Titel Pctrescu, 11 ic Lazar, Victor Jinca, I. Clopoţel, I. Flueras, Mihni Sadoveanu, Tudor Teodorescu Branişte és Petre Groza írtak alá. A kiáltvány többek közt a következőket mondja: — Háború fenyeget. Ismerjük a támadókat. A béke ellenségei, Romániának is ellenségei, Romániának is ellenségei maradnak. Elitéljük azokat, akik holnapi támadóink mellett tüntetnek, a háborús csoporthoz közelednek és a revíziót szolgálják. Az ilyesmi egyet jelent a hazaárulással. Románia nem csatlakozhat azokhoz, akik szóváteszik területi sérthetetlenségét, nem követhet defetista semleges politikát s nem segítheti a revizionistákat. Az ilyen semlegesség nem is lehetséges s belőle csak kár származna. Elvi jelentőségű döntés Nincs megtagadni a bctegscgeiyió pénztárnak annak a tárolóknak a kifizetését, amelyért cgij Hónap elicits után feledkeznek L e ej u 4 ol % 6 pÄrtsi i.'ívfll- kreiíciónk ar 1956-195/ ue/onru. CLUJ, október 30. Rendkívül érdekes ügyet tátrgyalt a törvényszék. A pert’ amelyben elvi jelentőségű ítélet hangzott el, Buratiu Bogdan helybeli iparos özvegye indította meg a betegsegély- zőpénztár ellen azért, mert ez megtagadta az özvegyet megillető 20.000 lej nyugdijjárulék kifizetését. Buratiu Bogdan a betegsegélyzőpénztári nyugdíjtörvény által előirt hosszabb időn át volt tagja az egyesületnek és igy felesége már 1931-ben, a férj halála után igényelhette a 20.000 lej járulékot. A pénztár fel is szólította az özvegyet, hogy amennyiben igényt tart az összegre, nyújtsa be a szükSERTESHiZíií.OKN&K, ÁLLATTF NYÉSZTÖKKEK MALMOKNAK, BIRTOKOSOKNAK A Mc. Cormick kismalom francia kövekkel. A darálógépek legtökéletesebbike. — Szabályozható a legfinomabb őrleménytől a legdurvább daráig. -- Erőszükséglet 3—6 HP, mám Kérjenek részletes ;smertetést és aján’atot a mmm Qímmimímmi és aöiq. forgalmi &. i. -iá , Ciu , Calea Traiati 33. séges okmányokat a pénztárhoz. Buratiu Elisabeta beadta az iratokat, az örökösödési adó megfizetéséről szóló nyugtát azonban csak három évvel később. 1934 februárjában csatolta a többi iratokhoz. A betegsegélyxőpénztár a benyújtott kérést az iratokkal együtt az egyesület igazgatósága elé terjesztette, amely meg is szavazta az összeg kifizetését, az özvegy azonban több mint egy éven át nem jelentkezett a pénz átvétele végett. Miután a betegsegélyzőpénztári szabályzat egyik cikkelye szerint minden ilyen járulék kifizetése megtagadható, ha a fél a szükséges iratok benyújtását követő egy hónapon belül nem jelentkezik az összegért, az özvegyet elutasították, mikor 1935-ibeu annak átvétele végett jelentkezett. Ilyen előzmények után indult meg a per, amelyet a helybeli járásbíróság tárgyalt le először. A járásbíróság annak idején az összeg megfizetésére kötelezte a betegsegélyzőpénz- tárt azzal az indokolással, hogy a pénztár már kezdetben elismerte és hajlandó volt megfizetni az özvegynek a törvény által biztosított összeget, következés- képen a követelési jog még egy év eltelte után sem szűnhetett meg. A pénztár jogi képviselője a járásbíróság Ítélete ellen a törvényszékhez fel eb be zeit, ahol most tartották meg az ügyben a felebb- viteli tárgyalást. A tanács mindkét fél képviselőjének meghallgatása után elfogadta a járásbíróság indokolását és megerősütette az Ítéletet, amely igy elvi jelentőséget nyerj. Écorce d’flrbre A legnagyobb párisi divatházak csodálatos téli selyem modellic. Nagyságos Asszonyom ezúttal is mi adunk alkalmat önnek, hogy a legmodernebb szövésű anyagot viselhesse, amit jelenleg Párisban készítenek. GALLIA, Cluj, Str. Gén. Neculcea 2. Brasov, Sibiu, Piaţa Libertăţii 3. Str. Reg. Maria 7. (SzabadaAßtir (búzasör) (Heltauer^aise) non MIT IR A ROMAN SAJTÓ ROMANIA NOUA: A ..Neamul Romanesc“ — lorga lapja — tudtul adtei, hogy a román tudományos akadémia legutóbbi ülésén Lu- pas és lorga megcáfolták, amit Maniu egy politikai gyűlésen mondott. Nem tudjuk pontosan, mi történt ezen a gyűlésen, a nacionalista temetések szónokainak kijelentéseit nem ellenőrizhetjük. Csupán annyit tudunk, hogy komoly emberek is vannak az akadémián s a „Neamul Romanesc“ nem szokott hűséges beszámolót adni. lorga terror alatt tartja az akadémián helyet foglaló tudósokat. A diktatúra dacára mégis szükség van hivatalos nyilatkozatra, különben politikai klubnak kell tartanunk az akadémiát. Addig csupán annyit teszünk hozzá a „Neamul Romanesc“ híradásához, hogy nem felel meg a valóságnak. Maniu nem tett olyan kijelentést, hogy az ó-királyság 1918-ban szabadul! fel a fanarióták igájából. EPOCA: őfelsége II. Károly király és Benes köztársasági elnök Románia külpolitikáját újra pontosan körvonalozták Prágában. A béke és nem a kihivás politikáját folytatjuk. A határok védelmét és a teljes felkészülést szolgáljuk. Egyetlen külpolitikára van szükségünk. Szomorú lenne, ha a világhábo- ruba való lépést megelőző idők térnének vissza. Ismét megmondták Prágában: Nagy nyugtalanságra adott okot, ami Európában történik napjainkban. Nemzeti érdekből egységesek kell maradjunk. Minden eírővel mentői tökéletesebben kell felkészülnünk a megpróbáltatás napjaira. S ha egyes hazafiak szerint a külpolitikai irányvonal felülvizsgálására van szükség, államtanácsot kell ösz- szehivni, hogy az illetékesek megfelelő felvilágosítást adjanak. PATRIA: Október 15-én kellett volna megtartsák Clui-on a közigazgatási választásokat. A politikai pártok nagy* agitációt kezdtek, kiáltványokat osztogattak, a kormány aztán elhalasztotta a választásokat. Az előkészítő munkából mégis levonhatunk bizonyos tanulságokat. Sehol nem vár annyira komoly ellenőrző munka az adófizető polgárokra, mint éppen a helyi közigazgatásban. A jó közigazgatás azt jelenti, hogy* becsületesen használják fel az adókat, szaporodik a vagyon s sor kerülhet a terhek leszállítására. Cluj-nak jelenleg közel 110 ezer lakosa van, akik közül csupán 25.014 férfi van felvéve a választók névjegyzékébe, holott 38—40 ezer szavazásra jogosult egyén lakik a városban. Eltekintve ettől a körülménytől, még különösebben hangzik, hogy a kitűzött választás előtt 5867 szavazó vette csak át igazolványát, akiknek sorában csupán 25 százalék iromán volt. A helyzet ugyanez és talán még rosszabb a többi Ar- deal-i városokban. Panaszkodunk, hogy lassan folyik a városok románositása s a vezetés nem a mi kezünkben van. Nemcsak állampolgári jogról, de nemzeti kötelességről is szó van. UNIVERSUL: A kormány sajtótörvény tervezetet készít. A gondolat nem uj, olyan régi, mint maga a sajtó. Nem is eredeti. Az újságírók maguk is rendezni szeretnék pályájukat. Az igazi román újságírók, szívesen üdv özük a tervet, kérik azonban, hogy ne sietve, felületesen intézzék el sorsukat. A reform csak akikor fesz maradandó, ha kielégíti a követelményeket. Az igazságügy - mindsz-ter tegye közzé a tervezet szövegét s engedje meg, hogy mentői tágahb körben hozzászóljanak. Csak így iahet kákerüiiri a tévedéseket, melyek aztán többé k5 s«n javíthatók. Vegye tekintetbe az aBtotetányos szabadságjogokat. Ezekre ma hatalmas román sajtó támaszkodik, mely munkáját a nacionalista célok szolgálatába állította. Legyen tekintettel a román vérre és a közvetlen felelősségre, hogy egyedül névntűirússal és <nem álnév alatt jelenjenek meg az írások a lapokban azok tollából, kiknek -megengedik majd, hogy újságokba Írhatnak a közvélemény irányitásáza. „Elítéljük azokat, akik táma«SéÍEík mellett tüntetlek“
