Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-29 / 278. szám

Tisztítsa, de ne csiszolja Nam ai orfl» dörzsölés éj eiitzolét. Sanam a fogzoméncol kímélő cél. iiarü fogti*xtitAt — a helyes fog- épolés I A Nivea fogpaszta külön- Ugetan finom alkatrészei alaposan tisztítanak és megflrzil fogai fehér­ségét és fényét. Nyolc emberrel elsüllyedt egy német buvárhajó BERLIN, november 28. l lógyakorlait közben összeütközés következté* A Weddigen-rajhoz tartozó U 18 tenger- ben. elsü'Iyedt. A luiszfőnyi személyzetből n’ottjáró pénteken reggel a lilbecki öbölben nyolcun életüket vesztették. „Forgókésziiléke vagyunk az eurcpai színpadnak“ A belga külügyminiszternél Beszélgetés Belgium aktiv semlegességéről, a flamand- és francianyelvii lakosság versengésérői, a Moginot-vonalról és a belga politika függetlenségi kérdéseiről Ttfrov NieoW, Vm*i kóuétbfl kövctkczZk« Írja nekünk: „Félév-nem, ki hossza évek óta gyomor n epe- binC-CTnikban t/jcnveá, efcy üveg Ga,,t*7o D. el­hív/, nálíwi u ín olya-n feltűnő javu!l*t mutat, hogy az cy.ész községben feltűnést keltett ez c vilÍRhirü RyÓRyvzcr, szíveskedjenek méj» eyy üvejr gél kii deni .. A világh rü amerikai Gí-ito D. ■azért oly nép szerű és néÜ.lXjzhetetten minden csalidban, mert | io—15 éves krónikus gyomor, epe, vese, bél és májb. jókat, ideges makacs f-jfí jísoka' röv-d kara 1 (3—4 üveg) után tokélere-en meggyógyít. Gastro D. kapható az ország minden gyógy­szertáriban és drogériájábisi, vagy postán meg­rendelhető 130 lej utánvét mel'.ctt Császár t. gyógyszertárában, Bucunes», Cale» Victoriei 124. • BRÜSSZEL, november 28. 111. Lipót király nemrég elhangzott és Európában olyan rendkívüli visszhangot kel­tett emlékezetes beszéde óta, Spaack külügy­miniszter nean tartja megengedhetőnek, hogy bármiféle nyilatkozatot is fűzzön en­nek a beszédnek szavaihoz, melyek a belga külpolitikában uj irányt jeleztek. ..Bármit mondanék, nem tud mim olyan világosan és egyszerűen kifejezni azt, ami cselekedeteinket irányítja, iránt ahogy azt őfelsége beszédében lefektette!“ Ez Spaack külügyminiszter szigorúan betartott elve és ez a mélységes tisztelet a király szavaival szemben annál érdekesebb, mert a kerck- arcu, zömök, alig 40 éves külügyminiszter, politikai pályafutását erősen a baloldalon kezdte, ma is tagija a szocialista pártnak és Brüsszelben a lépteikben még emlékeznek arra a nemrég elmúlt időre, amikor nem­csak szóval, de személyesen is rész tvett a radikális szárny által rendezett események­ben. Annál hálásaikban vettem, hogy a külügy­miniszter legközelebbi környezetéből voltak szívesek részletesen informálni ennek az uj iránynak inditóokaü s horderejűre vonatko­zólag. 1914 borzalmas emléke 1914 borzalmas emlékei — A király beszéde óta — mondotta elő­kelő informátorom — a külföldi sajtó nem győz elég ellentmondó értelmezést belema­gyarázni ebbe a beszédbe. Pedig a király szavainak egyetlen ind it óoka volt: Belgium semmi áron sem akar belekeveredni európai háborús konfliktusba! 1914 borzalmas em­léke még élő valóság a belga nép széles ré­tegei számára és semmi sem mutatja job­ban a király mélységes felelősségérzetét a nemzettel szemben, mint az, hogy7 minden erejével el akarja.kerülni az ebhez hasonló tragédiának mgismétlődését. — Ezenkívül ugylátszik csak nagyon ke­vesen tudják Európában, hogy Belgium bel­politikáját mindenekelőtt a flamand és a francianye]vü lakosság versengése uralja. Az ötmillió flamand pedig már régtől fogva gyanakvással nézte például a francia—belga vezérkarok együttműködésére vonatkozó megegyezést. A közvéleményt nagy aggoda­lommal töltötte el az a gondolat, hogy ha a Belgiummal szomszédos nagyhatalmak va­lami távoli kérdés kedvéért, háborúba ke­verednének, megtörténhetett volna, hogy a belga hadsereg segí tségét külföldön, az or­szágtól távol lehetett volna igénybe venni. Hogy az ország közvéleményében ennek a lehetőségnek még a látszatát is eloszlassa, ezért mondta el a király beszédét, melyben szigorúan megvonta azoknak a kötelezett­ségeknek határait, mélyeket Belgium, szer­ződésének ti sztélé then tartása kedvéért, haj­landó vállalni. Egy ezrelék remény — Sokan azt mondják, hogy7 a meg támad­ta tás veszélyét vagy lehetőségét még soha­sem oldották meg szerződésekkel, hanem többnyire a hadseregek létszámának arány- számával. így kérdéses, hogy a király sza­vai, melyekkel erősen hangsúlyozta Belgium tökéletes függetlenségét minden európai nagyhatalomtól, megvédik-e országát attól, hogy újból „háborús területté“ váljék. Erre az aggodalomra vonatkozólag a belga diplo­mácia irányitói azt felelik, hogy7 ha egy ez­relék a lehetősége annak, hogy a jövő há­ború ne érintse Belgiumot, ezt az ezreléket is „meg loeül játszani!“ — Franciaországban többszőr felhangzott, hogy ha ml, belgák így cselekedünk, a franciák nem bízhatnak meg bennünk és erődítéseiket, a hires Maginot-vomatüat, me­lyet Elzász-Lotaringia határán építettek, ki­építik az Északii tengerig, végig a belga ha­táron. Belgiumban azt mondják, hogy ez nagyszerű terv, nemcsak Franciaország és Belgium, die Európa egyensúlyának szem­pontjából is. Ha országunk egyik oldalán egy, teoretikusan átléphetetlen és bevehetet­len erőditmény7-vonal áll, minden európai nagyhatalom alaposan meggondolná, hegy­ennek a megerősített határnak nekimenjen. Mtt követel a flamand közvélemény? — A flamand közvélemény azt követelte, hogy ne csak német határunkat lássuk el erődítésekkel, hanem francia határunkat is és ez a követelés a francia—szovjet szerző­dés óta mind parancsol óbbá vált. Európa közvéleménye nem fogta fel eléggé, hogy a Készít is e ad minJen versenyen fel a és női divatszöveteket, (Nem székely király beszédének nem annyira a diplomá­cia, mint u Bi-lgium földrajzi fekvése által erősen befolyásóit, belpolitikai helyzet adta meg a jelleget. Ha azt akarjuk, hogy hábo­ríts veszély esetén a belga nemzet egysége­sen és egyöntetű lelkesedéssel védj*» meg ön­magát és országát, emelt fővel és valóban felelősségteljesen kell, hogy mondhassuk: „Látjátok, hogy mindent megtettünk, min­den irányban meg akartuk óvná biztonsá­gunkat és önállóságunkat, ha ez nem sike­rült, rajtunk kívülálló tényezők okozták!“ — Bizonyos eurójrai körök mostanában hangoztatják, hogy hűtlenek lettünk a Nép- szövetség elvéhez. Ez a panasz egyáltalán nem érint, mert természetesnek találjuk, hogy megőrizzük hűségünket a Népszövet­séghez ... — .Sokan azt mondják, Belgiumban fek­szik az európai háború lehet őségének kul­csa. Lehet. De Belgiumban úgy érzik, hogy nemcsak földrajzi kulcsa, hanem mintegy forgókészül éke vagyunk az európai színpad­nak. Úgy érezzük, az európai biztonságnak nagyobb szolgálatot teszünk, ha egyenlő ál­láspontot foglalunk el mindenkivel szem­ben egy eljövendő háborús konfliktus ese­tében, mint ha pártoskodó állásfoglalásunk­kal még jobban ingereljük az egyik fél el­lenséges indulatát a másikkal szemben. Báré» Dublhoff Lily. ■■BBBDBP li, tiszta gyapjú, valódi homespun úti -szötíes.) I DOMBRIA háziszövészet Cluj, Str. Iorga21. I/gyanide az üzem fenn­tartására örök<3 TÁRS KERESTETIK!!! Románia és Jugoszlávia nem Kérik a nemzetközi Raita-S?ízottság megszüntetését BELGRAD, november 28. A „Politika“ és „Vreme“ c. belgrádi lapok élesen támadják a nemzet- közi Duna=bizottságot, mert nagy taksákat szed a mai válságban személyzeti kiadások céljára. A „Vreme“ többek között azt irja, hogy7 a Vaskapu fenn­tartásának költsége jelentékeny kárt okoz a dunai hajózásnak. A „Politika“ szerint egyebet nem tesz a nemzetközi bizottság, mint nagy7 összegeket utal hivatalnokainak. A lap leszögezi, hogy Románia és Jugoszlávia nem kérik a nemzetközi bizottság megszüntetését, de minden hajó egyenjogúságát s sza= bad hajózást óhajtják. 1 BESORZSÜÉS ÍIIÖl 0 ndtüalázi, idsgffj tataia­kat, Müsst, reumaüiíHs tó! labmlíaf Fcl’ra a': PARFÜMÉRIA INTERNAŢIONALA BUCUJESTI. Sír. CÂMPIN1ANU No 17. „Ha áí is adná a ka Roman Vaier s*"™* • BUCUREŞTI, november 28. A felirati vita során Roman Vaier dr. volt áffiLamtilíkár nagy beszédet mondott a szená­tusban, melynek során a liberális párt érde­meit méltatta. Ezután élesen, támadta a jobb oldali pártokat s leszögezte, hogy a jobbol­daliak pártjának programja anarchiát okoz­hat. Lángokban egy hajéi. Newyorkból jelen­tik: A new-orleansi kikötőben tűz támadt a javítás alatt álló „Scantic“ gőzös fedélzetén. A lángok vili ám gyorsa sággal terjedtek tova és csakhamar elborították az egész hajót. A tűzben életét veszítette a hajó belsejében tartózkodó nyolc matróz, akik előtt a me­nekülés útját elzárták a lángok és üszkös gerendák. Egy másik matróz sorsáról sem­mit se tudnak. párt — nemsokára ismét visszatér I“ — Nekünk, románoknak — folytatta — elsősorban belső békére van szükségünk. Ezt pedig csak egyensúlyra és összhangra lehet építeni. Ez a lényege a liberális párt prog­ram jóinak. Ha a liberális párt a mandátumok lejárta után át is adja helyét, rövid idő múlva ismét átveszi a hatalmat — végezte Roman Vaier dr. beszédét. A BRASOV-I SZÉKELY TÁRSASÁG FEL­HÍVÁSA. Brasov-ból jelentik: A karácsonyi ünnepek közeledésével az ilyen alkalmakkor szokásos segélyezések ügye Is egy7re idősze­rűbbé válik. Ezzel kapcsolatban a Brasov-i Székely Társaság felhívja a kötelékeibe tar­tozó összes iparosokat, hogy tanoncaibat, ezeknek érdekében, november 29-én, vasár­nap délután küldjék fel a Társaság irodá­jába. - ­@ KÖVESS ISTVÁN: Ufjáétedés A lej érctartnU-kánok újraértékelése folij- táji a pénzfedezet (arany és erős-valuta együtt) hivatalos értékben 11 milliárd 824 millió 1!)U ezer lejről 16 milliárd 48 miihó 4 7Ő ezer lejre emelkedett. .4 nagyjelentőségű változás természetesen nem marad következ­mények nélkül. Megélénkül az Ingó és in­gatlan forg<dom, az ipari értékek ára emel­kedik s aj erőre kap a lanyhuló építkezési kedv. Legfontosabb azonban, hogy az ön­ként adódó lehetőség folytán Jiit el élei-fel­támasztásról„újjáéledésről“ beszélnek. A be nem avatottak örömmel fogadják a hírt. Rent lehet ma ponros választ adni erre a kérdésre. Csupán annyi bizonyos, hogy a kormány egész pénzügyi és gazdasági éle­tünk képét akarja megváltoztatni a jegy­bank segítségével. Államilag támogatott „al­truist*a“ intézetek (mezőgazdák, kiskereske­dők, kisiparosok, tisztviselők bankjai) fel­állítását tervezik s oly törvényt szövegeznek, mely a magánbankok számát — főleg a kis- b a rácokig — lényegesen csökkenti. Nehéz idők várnai: tehát újra jobbsorsra érdemes transsylvániai intézeteinkre, melyek toké és felsőbb segítség hiányában évek óta szenvednek. Nem tisztán pénzügyi és még kevésbé tisz­tán nacionalista kérdést jelent gazdasági éle­tünk pilléreinek veszedelme. Az egyetemes jólét, mindnyájunk boldogulása, lebeg sze­műid; előtt, midőn utolsó percig bízva, any­agira kidomborítjuk érdemeiket. A pénz ügymi raszter nem siet reformter­veivel. Egyetlen biztató je! a válságos hely­zetben. Több bizottságot rendelt, melyek kü­lönböző előterjesztést tesznek a hitelélet új­jáélesztésére. .4 cél visszavonhatatlanul ki­tűzőiéit. Elrendezték a városi és falusi adó­sok helyzetét s milliárdos áldozatokat hoz­tok, hogy a hiteléletet uj alapokra helyez­zék. Újjászervezték magát a jegybankot is, hogy a kitűzött feladatokra ké.pes legyen. Ezek után a munka második és fontosabb része: az üvegházi növény, a terv gyakor­latba, szikes talajba való átültetése követ­kezik. A hiányt — mint az előjelek mutatják — szövetkezetek, népbankok felállításával sze­retnék pótolni. Erre mutat az uj szövetke­zeti minisztérium megszervezése. .4 liberális párt eszerint régi nagyjelentőségű program­ját óhajtja megvalósítani. Nyilvánvaló, hogy a kisbankok válsága és a szövetkezetek vál­sága idején, az utóbbinál: akarnak kedve­zőbb légkört teremteni. Hivatalos felfogás szerint ugyanis szövetkezeti tevékenységgel a pénzügyi kérdéseken túl erkölcsi eredményt is lehetne felmutatni. Erre azért van szük­ség, mert a .,válságok“ sorába imniár az er­kölcsi válság is beérkezett. Aranijkapocsnal; tekintik a szövetkezetét erkölcs és bizalom között, ami nélkül becsületes megmozdulás nem lehet. S a szövetkezeti tömörülésben rejlő közös erőfeszítés annál becsesebb, mert a kipróbált forma és önkéntes áldozat az állami segélyezés mértékét csölckentheti. Az osztrák példa megmutatta, hogy kisemberek összefogásával szegénységben is lehet ered­ményt elérni. Komoly pénzügyi szaktekintélyek vélemé­nye szerint van elég pénz, csak a bizalmat­lanságot és félelmet kell leküzdeni valami- kép. Nem másodrendű feltétel azonban az sem, hogy a helyi igényeket is figyelemre kell méltatni. Ez elsősorban a mezőgazdasá­gi hitel újjászervezésére vonatkozik. Vannak feladatok, melyeket nem lehet s még kevés­bé szabad egyetlen paragrafusba gyömöszöl­ni. Szőlő, gyümölcs, szántó, erdő. vagyon­közösség kollektív hitel: mind külön elinté­zést igényel. Az egymásra épített különböző célú hitelkeretek között végül összhangot kell teremteni, nehogy váratlan összeomlás következzék be. A hitelélet újjáéledését de­magógia és részrehajlás nélkül kellően ki­dolgozott gazdasági, pénzügyi és kereskedel­mi program kapcsán lehet csak elérni Orvos! Mérnö Minden magyar, német (25% redukció) francia, angol, stb. folvórat és könyv LFPAQE-nál, Clui. Kérjen ingyen jegy­zéket Lenagetól, Cluj. — Közölje, mely szakma érdekli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents