Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-28 / 277. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal é* könyvosztály: Pwta Unirii 9. «tim. — Telefonsz£m: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVII. ÉVFOLYAM, 2 7 7* SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak « portókülönbözettel öbl> SZOMBAT ■un—mm 1 niim'TiBinww Angol nyomásra a nemzetiek nem az egész Barcelonát készülnek lőni Franco m „$em!eges zónái áüiiunk m fel a barcelonai IdlcStöken** BBn Erős ellenhatás Londonban a német-japán egyezménnyel szemben. Honkong megerősítésére készülnek az angolok. - A spanyol kérdés a népszövetségi tanács közeledő ülésén Varsóban Anton^sués Beck országaik külpo­litikája közötti összhangot állapították meg. A külpolitiibai események előterében to­vábbra is a német—japán egyezmény^ áll, mely­hez, amint most már római és tokiói távira­tok is jelentik, Olaszország szintén csa lakoz­ni fog. Az egyezmény világpolitikai jelentősé­gét különösen Angliában érzik erősen, ahol, a sajtó hangjából Ítélve, erős elienh^íá^t is váltott ki. Áz angolok nem akarják asz egyez­ményt a közzé ett szöveg értelmében tisztán világnézeti blokk kialakulásának néznr. hanem stratégiai jelentőségével is számítanak. Ezért, amint Londonból jelentik, egy'k első válasz­lépésük valószínűleg az angol kézen lévő Hon­kong kínai kikötőnek megerősítése lesz. Eddig az angol tengeri hatalom legkeletibb megerő- siett állomása Singapore volt. A Japánhoz közel fekvő Honkongot, úgy látszott, hogy az angolok ilyen szempontból föladják. Most, a változott helyzet következtében állítólag más elhatározásra juottak. Londoni jelen­tések szerint különben Eden legkésőbb a jövő hét elején kifejti az alsóház előtt Anglia állás­pontját a német—japán egyezmény ügyében.. Angol politikai körök véleménye szerint Eden ki fogja jelenteni, hogy' Anglia a megegyezés szellemével semmi közösséget nem vállal, mert nem hajlandó olyan egyezményt elősegíteni, mely a világot két ellentétes világnézeti blokk­ra bontja szét. Az angol sajtó hasonló hangon ir. A „Times“ szerint ez az újabb csoporto­sulás szükségtelen és sajnálatos dolog. A „Manchester Guardian“ újabb háborús törek­vést Iát a megegyezésben. A „Daily Herald“ szerint pedig az egyezmény végleg sikertelen­né teszi Hitler azt a törekvését, hogy közele­dést hozzon létre Németország és Anglia kö­zött. Berlinben érthetetlennek tartják az egyez­ménnyel szemben kialakuló angol ellenhatást. Német vezető körök újra hangoztatják, hogy a megegyezés védelmi jellegű és nincs támadó célja más országok ellen. Azt hiszik külön­ben, hogy a londoni idegenkedésben része van annak is, hogy a szerződést német részről R‘bbentrop báró, londoni nagykövet irta alá. Rihbentrop szerepének azonban semmi tekin­tetben nem volt angolellenes célja. A spanyol eseményekkel kapcsolatban a külpolitikai helyzet enyhüléséről lehet beszél­ni. Franco tábornok, erős angol nyomásra, elejtette Barcelona blokádjának tervét. Ez nem jelent annyit, hogy ne készülne bombáz­ni a kikötőt, hiszen angol lap udátitások sze­rint mintegy 40.000 főnyi haderőt összpon­tosított a közeli Majorca-sz:geten. Engedett azonban -innak az angol kívánságnak, hogy a kikötőbe befutó idegen hajók számára semleges över ismerjen cl, amely minden katonai mű­velettől mentes marad. Ez egyértelmű a blo­kádterv feladásával, minthogy a semleges öv lehetővé teszi, hogy az idegen hajók Barce­lonába továbbra is azt vigyék be, amit akar­nak. Egyik nagy francia lap jelentése szerint Szovjet-Oroszország nagy mér:ékben él is ez­zel a lehetőséggel s tömegesen küldi a hadi­anyagot és más segítséget Barcelonába. A lon­doni , News Chronicle“ viszont arról akar tudni, hogy ugyanúgy, ahogy Barcelona védel­mét szovjetorosz tisztek készítik elő, a Baleári- szige eken viszont olaszok végzik a támadás­ra előkészülő csapatok szervezését és a több­százra menő repülőgépek pilótái is 90 száza­lékban olaszok. Az erről szóló lapjelentések valószínűleg mindkét irányban túlzottak, ami azonban igaz belőlük, magában is elég urra, hogy újabb nemzetközi bonyodalmakat idéz­hessen elő. A spanyol kérdés rövidesen újra vita tár­gyát fogja képezni a december 7-én esedékes népszövetségi tanácskozásokon is. Egyik párisi lap szerint Olaszország részvételét attól tette volna függővé, hogy a spanyol népfronti kor­mány képviselőit ne engedjék többé résztvenni a népszövetségi tanácskozásokon. Ezt a hirt Rómából késedelem nélkül megcáfolták. Olasz­ország nem szabott Genfnek ilyen feltételt. Ha azonban szó kerülne Genfben egy függet­len vörös Kataíonia kialakulásáról, az kétség­telenül erős olasz ellenzésbe ütközne. Római jelentés szerint különben a tokiói olasz nagy­követ tegnap hosszasan tárgyalt a japán— olasz megegyezés ügyében Anita japán kül­ügyminiszterrel. Sugimura római japán nagy­követ viszont utasítást kapott, hogy ugyan­ilyen értelemben Rómában vezesse a tárgya­lásokat Albán?« tegnap elismerte Franco tábornok burgosi kormányát. Anrfonescu srádiéiieszéele a lengyel népihez VARSÓ, november 27. Victor Antonescu külügyminiszter tegnap látogatáson volt Beck külügyminiszternél. Látogatása egg félóráig tartott. A délelőtt folyamán a mi- viszt er elnökségen megbeszélést folytatott a külügyminiszter Szlcladkovszki tábornok, miniszterelnökkel, felkereste ezután Ridz Smiglg marsallt is, aki Beck külügyminisz­terrel együtt volt. Ezután Antonescu külügy­miniszter megkoszorúzta az ismeretlen kafo­VEZBBCm A fölbolygatott Európa változatokkal teli életében ismét uj történés uj hullámverés­sel! A Rómában zajló ünnepségekbe, a Var­sóban szövődő román tárgyalásokba, a moszkvai német mérnök-pör ide-oda ingó izgalmaiba. Ibéria tengerpartján dagálgozó nemzetközi bonyodalmakba, Olaszország és USA közt adóssági, pénzügyi, gazdasági jel­legű megbeszélésibe, a szerb-horvát kisebb­ségi békülés napsugarai közé hatalmas dör­géssel belecsapott a német—japán szerződés, mely a nyiltszinen a bolsevizmus ellen való lelki és szellemi védekezés címerét viseli, de a spanyolfal mögött alighanem Oroszország­gal szembeni politikai s katonai megállapo­dást is jelent. A hosszú fegyverszünet idejében hajtan- dósác/ volt reá, hogy az antantot „keresztes hadjáratra“ bírják a fiatal szovjet ellen. De csak Lengyelország támadt rá Ukrajna mi­att; csak a Baltikum és finn területeken fej­lődött k{ önvédelmi harc ellene, amelybe előbb a német, majd az angol kéz beavatko­zott. Franciaország csak a „varsói csodá­nál“ képviseltette magát, Románia pedig csak a magyarországi vörös fejezetben ke­resett szerepet. A keresztes hadjáratból nem lett semmi és az orosz polgárháborúk is du­gába dőltek. Európa inkább a clemenceaui béke útját és annak gazdasági kiszélesítését választotta, mely korunkat a termelési, pénzügyi fogyasztási, forgalmi válságba, né­met belforradalomba, ethiop háborúba so­dorta. De azért egyre terjedt a szokás, hogy az egyes országok hivalogjanak a bolseviz­mus feltartóztatásának érdemével és külköz­életi hímet varrjanak belőle. És amint a törökkel még Mohács előtt szövetségre lé­pett a keresztény nyugat, később a pápa is, hatalmának megtörése után pedig az euró­pai szentimentalizmus, éppen úgy elismer­ték sorra de iure a szovjetet, külközéleti vi­szonyba lé,ptek és kereskedelmi szerződése­ket kötöttek vele, külön módot adtak neki, hogy a párisi vagyis a Kellogg-paktát aláír­ja, előbb csak egyes nemzetközi értekezle­tekre és Genfbe hívták, de csakhamar, mi­után Briand barátsági egyezménye után a Barthou-féle segélynyújtási szövetkezés lán­colata következhetett, föltárult előtte a Nép- szövetség kapuja is. Oroszország most már nem őrizte meg vörös ortodoxiáját változatlanul. „Nemzeti alapra“ helyezkedett, alkotmányos formákat keresett és a nyugati kommunista pártokat föl hatalmazta, hogy ahol tehetik, népfronto­kat alakítsanak a szocialistákkal és a bal­oldali polgársággal. Ebből az uj politikából, a jobboldal ebből a kihívásából tört föl az uj végzet: a spanyol polgárháború, a jövő világszemléleti háborújának réme. Az utolsó nürnbergi párthét óta Németország állandó­an sürgeti a bolsevizmus ellen a nagy arc­vonal szervezését. Mussolini volt az első, aki Milánóban elméleti csatlakozást jelentett be a bolsevizmus ellen, majd Franco jelentette ki, hogy a szovjet ellen harcol. Most aztán itt van a német—japán szövetség, katonai háttérrel és megkezdődik a bolseoistaellenes tengelyhez való csatlakozás vagy elfordulás az egyes államok részéről. Ezzel a Moszkva —Berlin ellentét lett a világpolitika tengelye. 1936 NOVEMBER 2 8. sírját, majd délben kihallgatáson jeleni meg Moscicki köztársasági elnöknél. A köz- társasági elnöki palotába való érkezésekor, valamint távozásakor a kürtösök tisztelgést fújtak. A királyi palotában a lengyel kor­mány diszebédet adott Antonescu külügymi­niszter tiszteletére, melyen résztvettek a kor­mány tagjai, valamint a katonai és polgári élet előkelőségei. Az ebéd után, délután öt órakor a külügyminiszter Beck lengyel kül­ügyminiszterrel újabb megbeszélést tartott. A két miniszter azokat az általános jellegű kérdéseket beszélte meg, amelyek Romániái és Lengyelországot egyformán érdeklik. Este Antonescu külügyminiszter és felesége tisz­teletére Beck külügyminiszter adott vacso­rát. Vacsora után fogadás volt, a vacsorán Beck lengyel külügyminiszter beszédet mon­dott, melyben többek között örömének adott kifejezést, hogy erős szövetségesének, Ro­mániának képviselőjét üdvözölheti Lengyel- országban. Utalt Antonescunak már régeb­ben elhangzott beszédeire és kijelentette, hogy az elhangzott szavak a két ország közti ba­rátságot erősitik. Kijelentette, hogy a román- lengyel barátság nem újkeletű, hanem törté­neti szükségesség hozta azt már a múltban is létre. Antonescu külügyminiszter ma délután öt órakor rádióbeszédet intéz a lengyel néphez. A „Gazeta Polska<< félhivatalos lap tegnapi számában igy ir: „Kétségtelen, hogy ez a látogatás az egész nemzet őszinte érzéseinek kifejezése és az általános közvélemény erő­it ]j es hangoztatása. A román néppel a két szövetséges állam kölcsönös egyetértésén felépülő barátságban egyesültünk.“ LONDON, november 27. Tegnap délután megérkezett a tengerészetügyi minisztérium­ba a burgosi kormány válasza, amely érte­síti az angol tengerészet első lordját, hogy a spanyol felkelő kormány angol kívánság­ra a barcelonai kikötőben is je1 ölt ki semle­ges zónát a neutrális országok Barcelonában horgonyzó hajói számára, amely zónát Bar­celona bombázása esetén is tiszteletben fog­nak tartani és kímélni fognak a burgosi kormány hadihajói. PÁRIS, november 27. Az Intransigeant barcelonai jelentése szerint 35 <nagy szovjet­orosz hajó van útban Barcelona felé, ahol az ellenállást szovjetorosz tisztek vezetése alatt és szovjetorosz segéllyel készítik elő. LONDON, november 27. A News Chronicle cimii lapnak a Baleári-szige- teken levő tudósítója részleteket közöl az olaszoknak a szigeteken folytatott tevékenységéről. A tudósitó szerint Majorca, Leiza, Formentera és Canre- ra szigetek olasz ellenőrzés alatt áll­nak és már csak Minorca maradt a valenciai kormány kezében. Jelentésé­hez hozzáfűzi a tudósító, hogy a szi­geteken a Barcelona elleni támadás érdekében 40.000 mór és idegen lég!o= nista katona és tiszt van összpontosít^ va. A szigeteken néhánvszáz repülőgép is van, melyeknek pilótái kilenctized részben olaszok. Olaszországból na­ponta érkeznek hadianyag- és élelmi- szerszállitmányok — jelenti a News Chronicle tudósítója. (Folytatása a 8-ik oldalon ) ydSjéré.^ Mérsékelt légáramlás, továbbra is borult, ködös Idő, néhány helyen eső vagy hó, a hőmérséklet nem változik lényegesen. 1936 november 26-án. (Rador) Berlin 17, Amszterdam 235.80, Newyork 435.12, Lon­don 2130, Páris 202.550, Milano 229.25c, Prága 15.40, Budapest 85.75, Belgrád 10, Bu­cureşti 325, Varsó 81.80, Becs 735-750.

Next

/
Thumbnails
Contents